A határozat elvi tartalma: A kérelemre indult eljárásban a kérelmezőnek kell alátámasztania a rá vonatkozó adatok valódiságát. A hiánypótlás és a közigazgatási eljárás felfüggesztésének szabályai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.38.127/2015/
- szám A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Buzinkay Zoltán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Izsó István ügyvéd Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (cím) Az alperes: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.31.845/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 20.K.31.845/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (harmincezer) forint költséget. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes ukrán állampolgár, aki
- évben érkezett hazánkba üzleti céllal, majd
- május
- napjáig érvényes egyéb célú tartózkodási engedélyt szerzett. Ezt követően a felperes méltányossági alapon Magyarországon benyújtható tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság az eljárásban többször hiánypótlásra szólította fel, amelynek a felperes részben eleget tett. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság
- szeptember
- napján kelt 106-1-44223/14/2013-T. számú határozatával a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13.§
(1)bekezdés
- e)és
- f)pontjai, 18.§
(1)bekezdés a) pontja, továbbá a Harmtv. végrehajtására kiadott 114/2007.(V.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.) 29.§
(3)és
(5)bekezdései, 47.§
(8)bekezdés b) pontja alapján a felperes tartózkodási engedély kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint felperes tartózkodási célját igazolta, de nem rendelkezett tartózkodása teljes időtartamára a megélhetés, a lakhatás és kiutazás biztosítására elégséges anyagi fedezettel, szálláshelyét nem igazolta, ezzel szemben az egészségügyi ellátás teljes körére nézve biztosítottnak értékelte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a másodfokú eljárásban ismételten vizsgálta a tényállást, a fentiekre tekintettel több hiánypótlási felhívást adott ki, amelyeket a felperes ismét csak részben teljesített. Az alperes megállapította, hogy a felperes nem tesz eleget a Harmtv. 13.§
(1)bekezdés e),
- f)és
- g)pontjaiban rögzített feltételeknek, nem rendelkezik tartózkodása teljes időtartamára a megélhetés, a lakhatás és a kiutazás biztosítására elégséges anyagi fedezettel, szálláshelyét nem igazolta, továbbá az egészségügyi ellátása teljes körére nézve sem minősül biztosítottnak, ezért a 2015. február 23. napján kelt 106-T-31958/11/2014. számú határozatával az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [4] [5] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperesi hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az alperes ellenkérelmében fenntartva a határozatának indokolásában foglaltakat - a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes maradéktalanul feltárta a tényállást, helyesen állapította meg, miszerint a felperes nem tudta igazolni a magyarországi tartózkodása feltételeit. Az alperessel egyezően hangsúlyozta, hogy a bizonyítás a felperest terhelte, aki ennek a hatóság felhívásai ellenére még a hiánypótlási határidő meghosszabbítását követően - sem tett eleget. Álláspontja szerint az alperes nem követett el sem eljárási, sem anyagi jogi jogsértést. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(1)bekezdését, 2.§
(3)bekezdését, 31.§
(2)bekezdését, 32.§
(1)bekezdését, 50.§
(3)és
(6)bekezdéseit, 71.§
(1)bekezdését, valamint a Harmtv. 13.§
(1)bekezdés e),
- f)és
- g)pontjait, 18.§
(1)bekezdés a) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§
(1)bekezdését. A felperes sérelmezte, hogy az alperes a tartózkodási engedélykérelem elutasítása során nem vette figyelembe, hogy a polgárháborús Ukrajnából nem tudta áthozni megtakarítását. A hatóság akkor járt volna el jogszerűen, ha felfüggeszti eljárását, és ezzel biztosít kellő időt ahhoz, hogy a felperes hozzáférjen megtakarításaihoz, mivel ez a döntés előkérdése. A felperes azt is sérelmezte, hogy az alperes nem szüntette meg az eljárást a hiányos tényállásra tekintettel. Előadta, hogy a hatóságnak az ukrajnai eseményeket köztudomású tényként kellett volna értékelnie. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, a tisztázott tényállás alapján megalapozott döntés született mind a közigazgatási eljárásban, mind a perben. Hangsúlyozta, hogy a felperes kérelmére indult eljárásban a bizonyítás is a felperest terhelte. E körben hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.711/2014/6. számú ítéletére. Előadta, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében csak általánosságokat hozott fel, amelyekkel nem cáfolta az ítélet megállapításait. A felperes által hivatkozott ukrajnai helyzet kapcsán kifejtette, hogy egyfelől a felperes erre csak utólag utalt, másfelől a felperes számára hazája biztonságos származási országnak minősül. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [10] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. A Kúria a jogerős ítélet és nem a közigazgatási határozat törvényességét ellenőrzi, a bíróság eljárására a Pp. és nem a Ket. rendelkezései vonatkoznak. Ebből eredően a bíróság - alkalmazás hiányában - nem sérthette a Ket. alapelvi rendelkezéseit [Ket. 1.§
(1)bekezdés és 2.§
(3)bekezdés], továbbá a tényfeltárásra [Ket. 50.§], a hatósági döntés indokolására vonatkozó [Ket. 71.§] előírásait. [12] A bizonyítási teher - miként erre az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott - a kérelmére indult eljárásban a felperesen volt. A Ket. erre vonatkozó és a kommentár által is megerősített szabályai [50.§
(1)bekezdés] kimondják, hogy a tényállás tisztázása a hatóság feladata ugyan, de a kérelmére indult eljárásban, különösen a rá vonatkozó adatok tekintetében, bizonyítania a kérelmezőnek kell, melyet a hatóság úgy segít, hogy megjelöli a döntéséhez szükséges bizonyítékokat. A hatóság erre több esetben is kísérletet tett hiánypótlási felhívások útján. [Ket. 37.§
(3)bekezdés] E felhívásoknak azonban a felperes nem tett eleget, így a hatóság alkalmazta a megfelelő jogkövetkezményt: a rendelkezésére álló adatok alapján hozott döntést. A felperes azon hivatkozása, hogy a bíróság mindezt tévesen értékelte alaptalan, mint ahogy az is, hogy a hatóság nem vette figyelembe az ukrán politikai helyzetet, mivel ez utóbbira késve utalt, így a tényállás szempontjából irreleváns ténynek minősül. [13] A felperes tévedett akkor, amikor arra hivatkozott, hogy a hatóságnak a Ket. 32.§-ában rendezett felfüggesztés jogintézményét kellett volna alkalmaznia, ezzel biztosítva kellő időt ahhoz, hogy hozzáférjen megtakarításaihoz. A Kúria egyetért azzal, hogy az ukrajnai pénzintézet nem „más szerv", a lebonyolítandó banki művelet, annak kimenetele pedig nem a döntés előkérdése, ezért az eljárás felfüggesztésének elrendelésére jogszerűen nem volt mód. A felperes tévedett akkor is, amikor a felfüggesztés szükségességére vonatkozó érveinek némiképp ellentmondva a hatóság döntését formai szempontból kifogásolta. Sérelmezte, hogy a hatóság kellő információ hiányában érdemi döntést hozott ahelyett, hogy megszüntette volna az eljárást. A Kúria álláspontja az, hogy a Ket. 31.§
(2)bekezdése, miután nem kógens szabály, mérlegelési lehetőséget biztosít a hatóság számára. Ezzel a döntést hozó jelen ügyben jogszerűen élhetett, és annak eredményeként úgy határozott, hogy érdemben dönt. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása érdekében mindent megtett, határozatát kellő alapossággal megindokolta, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett meg, mely tényt a felperes a felülvizsgálati eljárásban sem tudott megcáfolni. [14] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdései alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. [16] A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró