← Magyarország

Gf.30238/2016/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.238/2016/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Suba Ferenc ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes címeszám alatti székhelyű felperesnek – a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve, alperes címeszám alatti székhelyű alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránti perében a Szegedi Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt 11.G.40.175/2015/
  4. sorszámú ítélete ellen a felperes által
  5. és
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.981.021,- (Egymillió-kilencszáznyolcvanegyezer-huszonegy) forintot, valamint ezen összeg után
  7. június
  8. napjától a kifizetésig terjedő időre minden késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt késedelmi kamatot. Mellőzi a felperes elsőfokú perköltség fizetésre kötelezését, egyúttal kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 600.000,- (Hatszázezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A perben nem álló B... Kft. (egyszemélyes kft.) ügyvezetője és tagja személy
  9. neve, az ugyancsak egyszemélyes felperesi kft. tagja és ügyvezetője személy
  10. neve, a cégek ügyvezetői házastársak. Az B... Kft., mint a
  11. évi LXXXVI. (Vet.) tv. értelmező rendelkezései szerinti felhasználó, valamint az alperes, mint kereskedő között
  12. november
  13. napján a szerződés mellékletében meghatározott felhasználói helyek teljes körű villamos energia ellátása érdekében villamos energia adásvételi szerződés jött létre. A felek nettó 22,9 forint/kWh energia egységárban egyedileg állapodtak meg, a szerződés határozott időre,
  14. január 1-től
  15. december
  16. napjának 24 órájáig szólt. A szerződés
  17. pontja rögzíti, hogy a felhasználó a szerződés tárgyát képező felhasználási helyek vonatkozásában a szerződés
  18. pontjában szereplő szerződéses időszakra nem rendelkezhet más érvényes villamos energia adásvételi szerződéssel. A
  19. számú melléklet alapján az B... Kft. meghatalmazta az alperest, hogy a felhasználó hálózati, csatlakozási és hálózathasználati szerződéseit a területileg illetékes elosztói engedélyessel (A... Kft.) megkösse, azokat kezelje, és a villamos energia adásvételi szerződés hatálya alatt az elosztói engedélyesnek fizetendő díjakat részére megfizesse. A szerződés 3.
  20. pontja alapján a szerződés a felhasználó cégszerű aláírásával és érvényességi határidőn belül a kereskedőhöz történő visszaérkezésével válik érvényessé. A szerződés
  21. január
  22. napján 0 óra 00 perckor lép hatályba, és
  23. december
  24. napjának 24 órájáig tart azzal, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a szerződés 12 hónappal meghosszabbodik. Ez esetben a felhasználó által fizetendő villamos energia ára a kereskedő (alperes) üzletszabályzatában meghatározott mindenkori villamos energia értékesítési ár lesz. Ezzel kapcsolatos rendelkezést a felek legkésőbb a szerződés lejártát megelőzően 45 nappal tehetik meg. Az adásvételi szerződés részévé tett, az alperes által összeállított villamos energia adásvételi szerződés általános szerződési feltételei (ÁSZF) 3.2.
  25. pontja alapján a felhasználó vállalta, hogy a szerződéses időtartam alatt, a villamos energia adásvételi szerződés egyedi feltételeiben megjelölt felhasználási helyekre a kereskedőtől szerzi be villamos energia szükségletét. Az ÁSZF 8.2.
  26. pontja szerint a szerződést bármelyik fél egyoldalúan, 45 napos felmondási határidővel a hónap utolsó napján mondhatja fel felmondási díj megfizetése mellett. Ilyen díjfizetés nélkül egyoldalúan, 45 napos felmondási határidővel a villamos energia adásvételi szerződés egyedi feltételei 3.
  27. pontjában meghatározottak szerint a szerződés határozott időtartamának utolsó napjára van felmondási lehetősége a feleknek. Az ÁSZF 8.2.
  28. pontja szerint a 8.2.
  29. pontban foglalt felmondási díj összege a szerződésben meghatározott szállítási időtartam lejártának dátuma és a szerződés megszűnése közti időszakra prognosztizált felhasználás (amennyiben nem a teljes szerződéses időszakra szól a prognózis, akkor a prognosztizált mennyiség időarányos része) 85%-nak megfelelő villamos energia mennyiség és a villamos energia adásvételi szerződés egyedi feltételeiben meghatározott egységár szorzata. Az ÁSZF 8.
  30. pontja szerint súlyos szerződésszegés esetén a szerződésszegéssel érintett fél a jelen szerződést a szerződésszegő félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, írásban a hónap végére mondhatja fel. A kereskedő rendkívüli felmondással a szerződést akkor is felmondhatja, ha a felhasználó megsérti a kereskedő 3.2.
  31. pont szerinti kizárólagos ellátási jogát. Ilyen esetben is a szerződést megszegő fél köteles a másik félnek felmondási díjat fizetni (ÁSZF 8.3.1.b. pont, 8.3.
  32. pont). A perbeli szerződés időbeli hatályát követő
  33. január 1-től
  34. december végéig tartó időszakra az alperes első ízben
  35. január
  36. napján küldött ajánlatot villamos energia adásvételre az B... Kft. részére. Az alperes következő,
  37. november
  38. napján kelt újabb ajánlata
  39. évre szólt 20,5 Ft/kWh szerződéses egységár megjelöléssel. Az alperes az ajánlatához csatolt tájékoztató levélben felhívta az B... Kft. figyelmét, hogy a szerződés elfogadása esetén cégszerűen aláírva legkésőbb
  40. november
  41. napjáig küldje azt vissza. Figyelmeztette egyúttal a felhasználót, ha a megadott határidő leteltéig írásban nem jelez vissza, továbbra is ellátja villamos energiával, azonban ez már a
  42. január
  43. napjától hatályos üzletszabályzatban megállapításra kerülő magasabb egységáron fog történni. Az B... Kft. ilyen elfogadó nyilatkozatot nem juttatott el az alpereshez. A cég ügyvezetője
  44. november 20-i e-mail üzenetében tájékoztatta az alperest, hogy már a 45 napos felmondási határidő is eltelt, így a szerződés felmondására nincs módja. Ekkor közölte első ízben, hogy a telephelyet még
  45. május
  46. napján eladta a felperesi kft-nek, az ő cége azóta csak bérli azt. Közölte továbbá, hogy áram adásvételi lehetőségre több ajánlatot is kapott, egyúttal nyilatkozattételre hívta fel az alperest, hogy
  47. évre vonatkozóan kíván-e szerződést kötni. Az ezt követő újabb e-mail üzenetben személy
  48. neve a felhívást kérte szándéknyilatkozatnak tekinteni, majd
  49. november
  50. napján újabb e-mail üzenetben kezdeményezte alperesnél, hogy a fogyasztási helyet
  51. január
  52. napjával az új tulajdonos, tehát a felperes nevére írják át. Ezzel kapcsolatban az B... Kft. ügyvezetője, valamint az alperes ügyintézői között
  53. november
  54. és
  55. közötti időszakban telefonon több egyeztetés is folyt. Ekkor az alperes eljáró ügyintézői tájékoztatták személy
  56. neve arról, hogy a szerződés felmondására már nincs lehetőség, ennek hiányában csak az üzletszabályzatban rögzített magasabb egységáron tudják a villamos energiát biztosítani. Másrészről felvilágosítást adtak arról, hogy a felhasználó személynek változására milyen eljárást kell lefolytatni. Mindezeket követően az B... Kft., valamint a felperes között
  57. decemberére dátumozott írásbeli megállapodás megkötésére került sor, melyben rögzítették, hogy az alperes és az B... Kft. (mint elköltöző felhasználó) között a felhasználási hely címe cím alatti felhasználási helyre vonatkozóan villamos energia vásárlásra kötött érvényes, és hatályos villamos energia kereskedelmi szerződés áll fenn. A megállapodás szerint a szerződésbe az elköltözött felhasználó helyébe a villamos energia vételezés szempontjából beköltöző felperesi felhasználó lép be, de az alanycsere feltétele, hogy a területileg illetékes elosztói engedélyes (A... Kft.) a beköltöző felhasználóval hálózathasználati szerződést kössön, valamint az alanycserét az alperesi zrt. visszaigazolja. Az alanycsere időpontjáig felmerülő villamos energia díj megfizetésének kötelezettsége az elköltözőt, az azt követően felmerült díj megfizetésének kötelezettsége a beköltöző felperesi felhasználót terheli. Az írásbeli megállapodást
  58. december
  59. napján nyújtották be az alpereshez. Ebben az időszakban az B... Kft.
  60. december
  61. napján „szerződés felmondást bejelentő” adatlapot is benyújtott az alpereshez, melyben az ingatlaneladás miatt felmondta a telephelyre vonatkozó villamos energia vásárlási szerződést, továbbá a hálózathasználati szerződést is. Egyúttal közölte, hogy a villamos energia vételezéssel
  62. december
  63. napján, 24 órakor felhagy. A fogyasztási helyet átvevő, új fogyasztóként a felperes adatait jelentette be. Az B... Kft., valamint a felperes
  64. december
  65. napján keltezett „Megállapodás a rendelkezésre álló teljesítmény átadás-átvételéről” megjelölésű nyomtatványt nyújtottak be az A... Kft-hez. Ebben az B... Kft. úgy nyilatkozott, hogy
  66. december
  67. napjával átadja felperesnek a perbeli ingatlan felhasználási helyen a hálózati elosztó által biztosított, rendelkezésre álló villamos teljesítmény tulajdonjogát. A felperes átvevőként úgy nyilatkozott, hogy az A... Kft-vel csatlakozási és hálózathasználati, míg a villamos energia kereskedővel villamos energia vásárlási szerződést köt. A villamos energia kereskedő konkrét megjelölésére ebben a nyomtatványban nem került sor. A felperes hálózathasználati szerződés megkötésére tett ajánlatot, egyúttal kereskedőjeként az C... Nyrt-t jelölte meg. Utóbbi céggel felperes még
  68. november
  69. napján kötött villamos energia adásvételi szerződést a perbeli fogyasztási helyre, ez a kereskedő a felperest a Vet. szerinti mérlegkörébe befogadta. Az alperes
  70. június
  71. napján tájékoztatta a felperest, hogy a megállapodás szerinti szerződésátvállalás megtörtént, azonban az A... Kft. a szerződésben érintett mérési pontot
  72. január 1-jével kivonta az alperesi társaság mérlegköréből, tekintettel a felperes azon bejelentésére, mely szerint villamos energiát
  73. évben az C... Nyrt. kereskedőtől kíván vásárolni. A peres felek között hatályos ÁSZF 8.3.1.b. pontja szerint ezért az alperes rendkívüli felmondást jelentett be, megküldte egyúttal az ÁSZF 8.2.
  74. pont szerint számított felmondási díjigényre vonatkozó számláját, mely szerint felperes felmondási díjként br. 1.981.021,- forint megfizetésére volt köteles. Ezt az alperes részben felperesi folyószámla túlfizetés beszámításával tekintette rendezettnek, egy további részösszeget pedig a felperes a hálózatból való kikapcsolás veszélyére tekintettel teljesített alperes felé. A felperes elsődleges kereseti kérelemként az ÁSZF 8.2.
  75. pontjának tisztességtelen kikötésére hivatkozással a Ptk. 209/A. §

(2)bekezdés szerint fennálló semmisség alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeként 1.981.021,- forint tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni alperest. A másodlagos keresetét ugyanezen összeg megfizetésére jogalap nélküli gazdagodás címén terjesztette elő. A felperes a villamos energia adásvételre vonatkozó szerződést fogyasztói szerződésnek kérte tekinteni, hangsúlyozva, hogy nemcsak természetes személy, hanem gazdasági társaság is minősülhet fogyasztónak. Jelen esetben saját tevékenységének ellátására, mint végső felhasználó vette igénybe az alperesi szolgáltatást az B... Kft. és a felperes is. A felperesi álláspont szerint a támadott szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert egy éves szerződéses időszakra prognosztizált 80%-os mennyiségnek megfelelő villamos energia ellenértéket kell megfizetnie annak ellenére, hogy ilyen szolgáltatást egyáltalán nem kapott. A másodlagos kereseti kérelem indokaként arra hivatkozott, hogy az alperesnek az B... Kft-t a bejelentésekre tekintettel a szerződésből el kellett volna engednie, ezzel a felek közötti jogviszony megszűnt. Az alperes ezzel ellentétben az üzletszabályzat szerinti, jóval magasabb áron kényszerítette a felperesre a villamos energia szolgáltatást, így jogalap nélkül gazdagodott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Alperes vitatta, hogy a felperes fogyasztónak minősülne, a perbeli szerződés nem tekinthető fogyasztói szerződésnek a felperes kifejezetten gazdasági, üzleti célú, gyártási tevékenységén belül eső célra kötötte meg a villamos energia vásárlásra irányuló szerződést. A tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedő félnek kellett volna az egy éves törvényes határidőn belül megtámadnia, erre azonban nem került sor. A felmondási díj kikötésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az a villamos energia kereskedelmi gyakorlatban általános elterjedt jogi megoldás. Ez a perbeli esetben az B... Kft. és az alperes közötti szerződésben is érvényesen kikötésre került. Ennek a jogi intézménynek a lényege, hogy ha a kereskedő a beszerzett villamos energiát nem tudja leszállítani, úgy a megmaradó energiatöbblet értékesíthetetlenné válik, a kereskedőt azzal is kár éri, hogy többletköltségen kell nagyobb mennyiségben tárolni az energiát. A felperes neki felróható okból került abba a helyzetbe, hogy 2014. január 1. napjától kezdődő időszakra már két érvényes villamos energia vásárlási szerződéssel is rendelkezett ugyanazon felhasználási helyre. Ez maga után vonta az alperesi felmondást, valamint lehetővé tette a felmondási díj alkalmazását. Mindezek alapján jogalap nélküli gazdagodás nem következhet be, tartozatlan fizetés nem történhetett alperes részéről. Külön sérelmezte, hogy az B... Kft. arról tájékoztatta az alperest, hogy új szerződő félként a felperes lép a szerződéses jogviszonyba, ugyanakkor egyik fél sem adott tájékoztatást arról, hogy a felperesnek az C... Nyrt-vel van egy korábban már megkötött villamos energia adásvételi szerződése. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsődleges kereseti kérelemhez kapcsolódóan a felperes által sérelmezett felmondási díj - mint általános szerződési feltételek közt szereplő tisztességtelen kikötés - érvénytelenségét nem találta megállapíthatónak. A felperest – illetve a korábban alperestől villamos energiát vásárló B... Kft-t – nem fogyasztói felhasználónak minősítette, tekintve, hogy mindkét cég gazdasági termelő tevékenysége folytatása érdekében kívánt az alperestől villamos energiát vásárolni. Az B... Kft. által kötött szerződés fogyasztói szerződésnek nem tekinthető, a fogyasztói szerződésre vonatkozó Ptk. 209. §
(1)bekezdés szerinti tisztességtelenség vélelme nem áll fenn, ezért az általános szerződési feltételként szerződés részévé váló, sérelmezett kikötést meg kell támadnia az érvénytelenség megállapítása érdekében. Az B... Kft. és az alperes között a szerződés 2012. november 15. napján jött létre, így a megtámadásra az B... Kft-nek 2013. november 15. napjáig volt lehetősége a Ptk. 236. §
(1)és
(2)bekezdés c.) pontja szerinti egy éves megtámadási határidőn belül. A bíróság megállapította, hogy a cég megtámadási jogával ezen időszakban nem élt, így e joga a perindításra már elévült. Felperes elsődleges kereseti kérelmét tehát jogalap hiányában találta alaptalannak a bíróság. A másodlagos, jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére irányuló keresetet illetően érdemben vizsgálta a bíróság, hogy az alperes jogszerűen számította-e fel a felperes által sérelmezett felmondási díjat, az az alperest jogszerűen megillette-e vagy tartozatlan fizetés történt a felperes részéről. A tényállást értékelve megállapította, hogy az B... Kft. az alperes
  1. évre szóló egyedi ajánlatait nem fogadta el, de a szerződést sem mondta fel, így a felek közötti szerződés
  2. év végével nem szűnt meg. Az B... Kft. és a felperes között
  3. május
  4. napján a szentesi telephely tekintetében megkötött ingatlan adásvételi szerződés kapcsán megjegyezte, hogy az B... Kft. az eladást követően bérlőként továbbra is birtokolta a telephelyet, a szerződő felek ezért nem tartották fontosnak az új felhasználó bejelentését, erre csak a
  5. november 27-i levélben került sor. Ekkor az alperes felhívására a felek kitöltötték a felmondás bejelentő adatlapot, csatolták a rendelkezésre álló villamos energia teljesítmény átadás-átvételére vonatkozó megállapodásukat, és igénybejelentő nyomtatványt a hálózathasználati szerződés keretében történő áramvételezéshez, melyet az A... Kft-nek küldtek meg. Ez utóbbin került feltüntetésre az, hogy a felperes
  6. november
  7. napján már az C... Nyrt-vel kötött villamos energia vételi szerződést. Mindezek alapján az alperes az B... Kft. felhasználói minőségét a villamos energia adásvételi szerződés vonatkozásában
  8. év végén törölte, és új felhasználóként, mint a rendelkezésre álló teljesítmény átvevőjét már a felperest tartotta nyilván. Az B... Kft. és az alperes között korábban létrejött villamos energia adásvételi szerződés így
  9. december
  10. napját követően egy évre meghosszabbodott, egyúttal pedig az alanycsere is bekövetkezett, a szerződés felhasználói oldalára ezáltal a felperes került. A felperes erre az időszakra azonban már egy másik kereskedővel is adásvételi jogviszonyban állt, így megvalósult az alperesi ÁSZF 3.2.
  11. pontjának sérelme, ami a szerződés rendkívüli felmondását és a felmondási díj felszámítását vonhatta maga után. A bíróság megállapította, hogy a felmondási díj elszámolása a felek között megtörtént, azt az alperes a felperesi túlfizetésekből, illetve a különbözeti befizetés útján jogszerűen bevételezte, a felperes annak visszatérítésére nem jogosult. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, és alperes marasztalását 1.981.021,- forint és járulékai tekintetében jogalap nélküli gazdagodás megtérítése címén. A fellebbezési álláspont szerint az alperes egy létre nem jött szerződésre nézve nem élhetett a rendkívüli felmondás jogával, így a felmondási díjjal jogalap nélkül gazdagodott a felperes hátrányára. A felperesnek az C... Nyrt-vel
  12. november
  13. napján a cég befogadó nyilatkozata folytán létrejött egy villamos energia adásvételi szerződése, ezt követően
  14. évre vonatkozóan a felperes és alperes között ugyanilyen típusú szerződés érvényesen már nem jöhetett létre, az alperes üzletszabályzatában és a megküldött megállapodás formanyomtatványában szereplő rendelkezésekre tekintettel. Kiemelte, hogy az alperesnek társcége, a hálózati elosztó kft. révén erről már
  15. év végén tudomást kellett szereznie. Az alperes ehhez képest rosszhiszemű magatartást tanúsított, amikor új szerződő félként regisztrálta felperest. Az A... Kft. az érintett felhasználási helyet nem hagyhatta volna az alperes mérlegkörében, nyilvántartásából ugyanis ekkor már világosan kitűnt, hogy a felperesnek az C... Nyrt-vel van érvényes szerződése villamos energia ellátásra. Ennek bejelentésére már
  16. november
  17. napján kelt befogadó nyilatkozattal sor került. Az alperesnek ilyen körülmények között a szállítás megkezdése előtt fel kellett volna szólítania kereskedőváltásra a felperest, vagy az C... Nyrt-t. Utalt az alperesi üzletszabályzat
  18. számú általános feltételeire, melyek szerint a felhasználó nem rendelkezhet ugyanazon időszakra szóló érvényes villamos energia adásvételi szerződéssel. Jóhiszemű eljárás esetén az A... Kft-nek jeleznie kellett volna a vele azonos cégcsoportba tartozó alperes felé, hogy az áramkereskedői jogviszony a felperes és alperes között
  19. évre vonatkozóan nem jöhet létre. A felperes és az B... Kft. közötti – az alperes által kifejezetten megkövetelt – megállapodás szabályaira is hivatkozott felperes fellebbezésében. Ez alapján ahhoz, hogy a villamos energia adásvételi szerződésben az alanycsere megtörténjen, úgy e megállapodás érvényes létrejöttét, legkésőbb a hónap első napját megelőző hónap
  20. napjáig alperes részére igazoltan be kellett volna jelenteni. Ez a határidő azonban eltelt, mivel alperes a megállapodásról csak a
  21. december
  22. napján érkeztetett levélben értesült. Utalt továbbá a felperes az alperesi visszaigazolás hiányára is. Mindezek alapján alanycsere folytán a felperes nem léphetett be az B... Kft. és alperes közötti korábbi szerződésbe. Sérelmezte, hogy ennek ellenére az elsőfokú bíróság abból a téves feltevésből indult ki, hogy a felperes és alperes között a villamos energia adásvételi szerződés ún. alanycsere folytán keletkezett. Ezzel ellentétben kötelmi jogviszony nem jött létre, így a szerződés felmondása és az ahhoz kapcsolódó felmondási díj felszámítása sem volt jogszerű alperes részéről. Felperesi álláspont szerint ezért alperes jogalap nélkül gazdagodott felperes terhére, a jogalap nélküli gazdagodást a Ptk.
  23. §
(1)bekezdése alapján köteles felperes javára megtéríteni. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Az elsőfokú ítélet helyes indokaira utalva felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes tanúsított félrevezető magatartást, amikor az ő nevében is eljárt személy
  1. neve a
  2. év végi tárgyalások során tudomásul vette, hogy a villamos energia adásvételi szerződés felmondásának már nem volt helye, ezért maga is kérte a meglévő szerződés alanycsere miatti átírását. Ezzel ellentétesen felperes mégis más kereskedővel kötött villamos energia adásvételi szerződést. Kiemelte továbbá, hogy az B... Kft. és a felperes
  3. decemberében kötött megállapodásukkal maguk is megerősítették a villamos energia vásárlási szerződés fenntartására irányuló szándékukat. Alperesi álláspont szerint a felperesi fellebbezés olyan érdemi új nyilatkozatot, hivatkozást nem tartalmaz, amely az elsőfokú eljárásban ne hangzott volna el, illetve amire az elsőfokú ítélet ne tért volna ki. A fellebbezés alapos. A felperes fellebbezési hivatkozásai folytán az ítélőtáblának az elsőfokú ítélet felülbírálata során kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a peres felek között
  4. évre vonatkozóan létrejött-e villamos energia adásvételre vonatkozó szerződés. A szerződés létrejöttének kérdését a bíróságnak a 2/
  5. (VI.28.) PK vélemény 4.a. pontja alapján hivatalból is vizsgálnia kell, és ez meg kell, hogy előzze a semmisségi okok vizsgálatát (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) BH 2013/
  6. számú eseti döntés). A fellebbezés alapját képező másodlagos kereseti kérelem szerint a fenti tartamú jogviszony felek közötti létrejötte hiányában felmondásra és ezzel kapcsolatos díjfelszámításra az alperes nem volt jogosult felperes irányában. A perbeli jogviszonyok megítélését illetően kiindulópontul szolgál, hogy a Vet.
  7. §
(1)bekezdés előírja, hogy a villamos energia vásárlási szerződést írásban kell megkötni, a 62. §
(1)bekezdés a.), d.), f.), g.), valamint j.)-m.) pontjai pedig azon lényeges tartalmi elemeket rögzítenek, melyeket a felperesi felhasználó esetén az írásbeli szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell. Ilyen tartalmi elemekkel ellátott írásbeli szerződés az alperes és az B... Kft. között
  1. évre vonatkozóan létrejött, ennek meghosszabbítását azonban ez a felhasználó a következő évre nem kívánta. A szerződés felmondásának lehetőségére nyitva álló határidőt is elmulasztotta, és az alperes újabb ajánlataira sem adott szabályszerű elfogadó nyilatkozatot. Ezek után került sor arra, hogy az B... Kft. képviseletében személy
  2. neve telefonon egyeztetett az alperes ügyintézőivel annak érdekében, hogy a felhasználási helyet a már azon korábban tulajdont szerző felperesi cég vehesse át, ún. „alanycsere” útján. Ez jogilag úgy értelmezhető, hogy a felperes a felhasználói oldalon ugyanazon szerződési feltételekkel kívánt belépni a jogviszonyba, úgy mint az B... Kft. jogutódja. Ez jogilag két módon volt lehetséges. Az B... Kft-vel való szerződés megszüntetésével, és a felperessel új szerződés kötésével, vagy az alanycserére vonatkozó három oldalú megállapodás megkötésével (BDT 2013/3015., BDT 2008/1760.). Az alperesi tájékoztatások nyomán került sor nyomtatványok kitöltésére és a felperes, valamint az B... Kft. között egy alanycsere érdekében megkötött megállapodás írásbeli létrehozására. Ezek mellett a 2/A/
  3. sorszám alatt a periratokhoz csatolt „Szerződés felmondást bejelentő adatlap” kitöltése és benyújtása is megtörtént. Az B... Kft. által cégszerűen ellenjegyzett módon ebben rögzített nyilatkozat szerint az B... Kft., mint felhasználó a szerződést egyoldalú nyilatkozattal meg kívánta szüntetni. Az alperes által előnyomtatott szöveg szerint tájékoztatást kapott a bejelentő arra vonatkozóan, hogy a szerződésének felmondása esetén mi a teendő. Mindezek a nyilatkozatok a Ptk.
  4. §
(1)bekezdésében rögzítetteknek megfelelő, a szerződés megszüntetésére irányuló jogi akaratot tükröznek, melyet az alperes által készített formanyomtatványon, az B... Kft. benyújtott az alperesnek. Ennek vitatás nélküli befogadása az alperes részéről a szerződés jövőre nézve szóló, azonnali hatályú megszűnésének jogkövetkezményét kiváltotta (Ptk. 321. §
(2)bekezdés). Az B... Kft. és a felperes által kezdeményezett alanycsere az alperes által elfogadott jogi konstrukciója tehát az volt, hogy a korábbi szerződést felhasználói felmondással a felek megszüntetik, és ez után alperes új szerződést köt a fogyasztási helyet átvevő fogyasztóval. Az újabb szerződés az említett kógens jogszabályi rendelkezés folytán csak írásbeli alakisággal lett volna megköthető, és a Vet. 62. §
(1)bekezdésében említett lényeges tartalmi kellékek rögzítése is szükséges lett volna a felek részéről, úgy mint: szerződő felek megnevezése; szerződés időtartama; szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei; hálózati engedélyes megnevezése, székhelye; a felhasználási hely, és az elszámolási pont megjelölése; az igénybe venni kívánt villamos energia mennyisége; valamint a számlázási rend módja, feltételei. Ilyen írásbeli szerződés azonban nem jött létre a felperes és alperes között. A peres eljárás során beszerzett okirati bizonyítékokból, valamint az alperes jogi képviselőjének másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozataiból kitűnik, hogy az említett adatlap, valamint az ahhoz csatolt megállapodás alpereshez történt benyújtását követően, az alperes részéről a szükséges tartalmú visszaigazolásra írásban nem került sor. A felperes és az B... Kft. között létrejött megállapodásban a felperes nem tett olyan nyilatkozatot, melyben az B... Kft. és alperes között létrejött szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte volna el. Az alperes saját nyilvántartásában átvezette ugyan a felperest, mint új felhasználót az adott fogyasztási helyen, és
  1. januárjától már az irányába kezdett számlázni, de a peres felek közt háromoldalú szerződési nyilatkozat – akár külön okiratokban foglaltan – az alanycserére vonatkozóan nem jött létre. A szerződés felmondást bejelentő adatlap a felperes részéről ellenjegyzésre nem került, kizárólag az B... Kft-vel kötött egyedi megállapodást ellenjegyezte a felperes. Mindezek alapján a felmondás alpereshez történő benyújtását követően a Vet. előírásaihoz igazodó hatályos szerződéskötésre akként kerülhetett volna sor, ha a felperes a korábbi szerződési feltételeket magára nézve kötelezőnek elismeri, és az alperes írásban, a lényeges tartalmi elemekkel legalább visszaigazolja az alanycsere megállapodást bejelentő – ezzel jogi értelemben szerződési ajánlatot tevő – felperes felé az új szerződés megkötését. Másik lehetséges megoldás, ha a peres felek írásban, külön okirati formában, a törvény által előírt tartalmi elemekkel, mindkét fél által szabályszerűen ellenjegyzett módon új szerződést kötnek. Mindezek hiányában villamos energia vásárlási szerződés
  2. évre vonatkozóan a felperes és alperes között nem jött létre. Az, hogy az alperes saját nyilvántartásában a felhasználó személyét átvezette, illetve neki kezdett el számlázni, legfeljebb ráutaló magatartásként értékelhető, de lényeges tartalmi elemek írásba foglalásának hiánya miatt a felek között a VET
  3. §
(1)bekezdés szerinti szerződés nem jött létre, figyelemmel a Ptk. 218. §
(1)bekezdés előírására. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy jelen esetben nemcsak az alakiság megsértése merült fel, mely fő szabály szerint semmisségi ok (Ptk. 217. §
(1)bekezdés), hanem a Vet. által kötelezően előírt lényeges tartalmi elemekben sem állapodtak meg a felek, mely tényállási körülmény miatt létre sem jött a szerződéses jogviszony a felek között. Szerződéses jogviszony hiányában az alperes nyilvánvalóan nem alkalmazhatta a saját általános szerződési feltételeiben előírt felmondási szabályokat, így felmondási díjat sem számíthat fel a felperes irányában. Az alperes tehát a Ptk. 361. §
(1)bekezdése szerint jogalap nélkül gazdagodott a felperes által részére kifizetett összeggel, mely felmondási díj címén nem számolható el. A jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére az alperes köteles , ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a perbeli tényállásból levont eltérő jogkövetkeztetésre tekintettel megváltoztatta, és az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta a felperes javára (Pp. 253. §
(2)bekezdés). A marasztalási tőkeösszeg után az alperes a Ptk. 364. §, valamint a Ptk. 360. §
(1)bekezdése szerint megállapított kezdő időponttól köteles késedelmi kamatot fizetni, melynek mértékét az ítélőtábla a kereseti kérelemmel egyezően a Ptk. 301/A. §
(1)és
(2)bekezdései szerint állapította meg, tekintve, hogy gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyból eredő késedelmi kamatkövetelésről van szó. Az elsőfokú ítélet teljes egészében történő megváltoztatása folytán a felperes vált pernyertessé, így az ő javára ítélt meg perköltség térítést az ítélőtábla. A felperest megillető első- és másodfokú eljárási költség összegének megállapítása során figyelembe vette, hogy a felperes 119.000,- forint elsőfokú, valamint 158.500,- forint összegű fellebbezési illetéket rótt le, míg felperesi jogi képviselő részére ezt meghaladóan állapított meg ügyvédi munkadíjat. A 800.000,- forint nagyságrendű, számlák alapján igényelt ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla azonban túlzottnak találta. A perben kifejtett ügyvédi munkával 300.000,- forint nagyságrendű díj áll arányban, ezért a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdését alkalmazva a megbízási szerződés alapján igényelt ügyvédi munkadíj összegét mérsékelte. Ennek során figyelemmel volt a pertárgyértékre, mely nem haladta meg a 2.000.000,- forintot, valamint a felperesi jogi képviselő által kifejtett ügyvédi munkára, a beadványok mennyiségére és tartalmára, valamint a perben tartott tárgyalások számára. Mindezek alapján az említett összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére köteles a pervesztes alperes. Szeged, 2016. október 6. napja Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Dobler László s.k.. Béri András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.