← Magyarország

Kbf.73/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.73/2012/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A 2 rb. - részben folytatólagosan elkövetett - hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. június
  5. napján kihirdetett Kb.II.46/2011/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. június
  8. napján kihirdetett Kb.II.46/2011/
  9. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, ezért - halmazati büntetésül - egy évi börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be téves jogi minősítés miatt. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlott cselekményeit minősítse 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének. A vádlott és védője szintén 3 napot tartottak fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tettek. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.880/2012/
  10. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottnak az ítéleti tényállásban írt cselekményeit minősítse 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett a Btk.
  11. §-ba ütköző hivatali visszaélés bűntettének, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében úgy nyilatkozott, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a bűnösség megállapítása körében az ügyészi vádon. A minősítés megváltoztatása tekintetben tehát egyetértett az ügyészi fellebbezéssel. Kifejtette, hogy az első fokú ítélet ellen enyhítés érdekében azért nem jelentett be fellebbezést, mert védencének anyagi helyzete nem teszi lehetővé pénzbüntetés megfizetését. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz, azzal kiegészítve, hogy jelenleg még munkanélküli, segélyben sem részesül, azonban az OTP-től már végrehajtási értesítést kapott. Jelen anyagi helyzetében az enyhébb büntetésnek számító pénzbüntetést nem tudná kifizetni. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
  12. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat mind a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó speciális, mind az általános eljárási szabályok tekintetében betartotta. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a tényállást részben mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott a tárgyaláson részben beismerő vallomást tett, bűnösségét abban ismerte el, hogy az általa munkáltatott fogvatartottak rendelkezésére bocsátotta a szendvicssütőt. A vádiratban terhére rótt egyéb cselekményeket tagadta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott tagadásával szemben a tényállást a tárgyaláson kihallgatott tanúk, a vádlott részbeni beismerő vallomása, valamint a rendelkezésre álló egyéb - okirati - bizonyítékok alapján állapította meg. Logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. A másodfokú bíróság a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alapján, a vádlott nyilatkozatára figyelemmel a tényállásnak a személyi körülményekre vonatkozó részét annyiban helyesbíti, hogy: „A vádlott jelenleg munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkezik." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként helyesbített tényállás már mindenben mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A másodfokú bíróság nem értett egyet azon védői kijelentéssel, hogy az elsőfokú katonai tanács a vádon túlterjeszkedve állapított volna meg tényállást. A vádirati tényállás és az első fokú ítéletben írt történeti tényállás összehasonlítása alapján az állapítható meg, hogy mindkettő tartalmazza ugyanazon törvényi tényállási elemek megállapításához szükséges történeti tényállási részeket. Az eltérő jogi minősítés nem az eltérő tényállásból, hanem a jogi minősítés körében követett eltérő álláspontból következik. A katonai ügyésznek a jogi minősítést támadó fellebbezése nem alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekménye jogi minősítése is. Az elsőfokú bíróság az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésétől a
  3. oldal
  4. bekezdéséig fejtette ki jogi álláspontját, és nem tévedett, amikor - a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva vádlott bűnösségét 5 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében állapította meg. Helytállóan utalt a hivatalos személy minőséget megalapozó törvényhelyre. Vizsgálta a törvényi tényállási elemek megvalósulását, továbbá a rendbeliség tekintetében is helyesen hivatkozott arra, hogy az a jogellenes kapcsolatok számához igazodik. Törvényesen állapította meg továbbá, hogy egyazon jogellenes kapcsolaton belül a többszöri szabályszegés a folytatólagosságot alapozza meg. Az első fokon eljárt katonai ügyész fellebbezésében részletezett, a rendbeliséget a megszegett hivatali kötelmek számához igazító, és azt a kapcsolatok számától függetlenítő jogi álláspont nem vált gyakorlattá. Ezért a jogi minősítést támadó ügyészi fellebbezés és másodfokú ügyészi indítvány eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a rendelkező részben írt börtönbüntetést szabta ki. Nem tévedett akkor sem, amikor a törvénnyel eddig összeütközésbe nem került terhelt esetében lehetőséget látott a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére. A másodfokú bíróság azonban a szabadságvesztés felfüggesztésének időtartamát eltúlzottnak találta, ezért azt 2 évre enyhítette. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb számú hivatali bűncselekményt elkövető vádlott méltatlan a rendfokozat viselésére, és ezért őt lefokozásra is ítélte. Ezek a büntetések a vádlott esetében megfelelően szolgálják a Btk.
  5. §-ban írt büntetési célokat. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
  6. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és - a szabadságvesztés kivételével - végrehajtható. Budapest,
  3. szeptember
  4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.