Kfv.35783/2015/6 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjára alapítottan piacfelügyeleti eljárást folytatott le a felperesnél. Az ennek eredményeként hozott H-PJ-III-B-4/

1. számú határozatában azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a felperes bejelentés hiányában függő ügynöki (meghatalmazotti) tevékenységet végezzen, és a bejelentés hiányában végzett függő ügynöki tevékenység folytatása miatt 60.000.000 Ft piacfelügyeleti bírsággal sújtotta. Az alperes határozata a következőket tartalmazza: A felperes a S. Kft. (Kft.) részére 31 befektető vonatkozásában,
2. decemberétől
3. októberéig terjedő időszakra közvetített befektetési szolgáltatást, pénzforgalmi számlájára a Kft. részéről
4. februártól
5. augusztusáig 50.723.925 Ft jóváírás érkezett „jutalék", illetve „jutalék előleg" megnevezéssel. A felperes a K. Ltd. (Ltd1.) részére 104 befektető vonatkozásában,
6. decemberétől
7. áprilisáig terjedő időszakra, a M. B. Ltd. (Ltd2.) részére 121 befektető vonatkozásában
8. áprilisától
9. áprilisáig terjedő időszakra közvetített befektetési szolgáltatást. A Kft., az Ltd
10. és az Ltd
11. (Megbízók) a befektetési, szolgáltatási tevékenységet jogellenesen, engedély nélkül folytatták, ezért velük szemben engedély nélküli portfólió kezelést megállapító határozatokat hozott. A felperes ügyében felhasználta a Megbízóknál lefolytatott eljárások során beszerzett iratokat és további bizonyítékokat is beszerzett (pénzforgalmi számlát vezető bank megkeresése, adatszolgáltatása, helyszíni szemle, tanúmeghallgatások, közreműködői szerződés, jutalék megállapodás, szemlék során lefoglalt egyéb adatok …stb.). A felperes
12. szeptember
13. napjától függő ügynökként a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
14. évi CXXXVIII. évi törvény (Bszt.)
15. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti megbízás felvétele és továbbítása befektetés és szolgáltatás tevékenység közvetítőjeként 14778144 törzsszámon - szerepel az MNB vonatkozó nyilvántartásában. Egyedüli megbízójaként azonban

1. szeptember
2. napjától a [5] Partner Bank AG került rögzítésre. A Kft-vel, az Ltd
3. és Ltd2-vel kötött befektetési szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződések a felügyeleti hatóság részére nem kerültek bejelentésre. A felperes
4. szeptember
5. napjáig egyáltalán nem, ezt követően pedig kizárólag a Partner Bank AG részére folytathatott volna függő ügynöki tevékenységet, de nem így járt el. A Megbízók részére a Bszt. rendelkezéseit megsértve, erre vonatozó jogosultság nélkül, bejelentés hiányában végzett közvetítői, függő ügynöki tevékenységet (Bszt.
6. §

(2)bekezdés

1. pontja,
2. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés a) pontja, 114. §

(1)bekezdése, 112. §

(1)bekezdés a) pontja, 115. §

(1)-

(3)bekezdései, 159. §

(2)bekezdése). A jogsértő tevékenységtől történő eltiltására vonatkozó döntését az előzőekben említett törvényhelyeken kívül a Bszt. 93. §

(2)bekezdés a) pontja, 164. §

(1)bekezdés y) pontja alapozza meg. A piacfelügyeleti bírság kiszabására a Bszt. 93. §

(2)bekezdés c) pontja, 93. §

(5)bekezdés a) pontja 164. §

(1)bekezdés

1. l)pontja alapján került sor. Súlyosító körülményként értékelte a jogszabálysértő állapot huzamosabb ideig történő fennállását, azt, hogy a felperes egy professzionális, engedéllyel rendelkező piaci szereplő látszatát keltve végezte jogsértő tevékenységét, több, egyébként önmagában is engedély nélküli portfólió kezelést folytató Megbízó részére végzett jogszabálysértő tevékenységet, amely során a Kft.-t és az Ltd1-et professzionális vagyonkezelőként tüntette fel. A felperes javára vette figyelembe képviselőjének piacfelügyeleti eljárás során tanúsított együttműködő magatartását, beismerő vallomását. Az előzőekben részletezettek miatt, álláspontja szerint, a jogsértéssel és a körülményekkel arányban állóan szabta ki a bírságkeret maximumának alsó nyolcadához közelítő bírságot. Úgy ítélte meg, hogy ez elegendő mértékű a jogalkotói és jogalkalmazói cél eléréséhez is, azaz ahhoz, hogy ösztönözzön a törvényi előírások maradéktalan figyelembe vételére, elősegítse a pénzügyi piacok biztonságos működését, a piaci viszonyok átláthatóságát. A kereseti kérelem és ellenkérelem [6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, vagy hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes nem rendelkezett hatáskörrel az eljárás lefolytatására, az ennek megindításához szükséges adatokat nem jogszerűen szerezte be, tévesen állapította meg, hogy a Kft. részére bejelentés hiányában végzett volna közvetítői tevékenységet. Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem teljesítette a tényállás tisztázási, bizonyítási kötelezettségét, határozata [7] megalapozatlan és nem kellően megindokolt. Indítványozta ügyvezetőjének tanúkénti meghallgatását és a Kft.-vel szemben lefolytatott közigazgatási eljárás iratainak teljes körű beszerzését. Az alperes ellenkérelmében, fenntartva a határozatában foglaltakat, a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [8] Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozatát eljárási jogszabálysértés nélkül, az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelően hozta meg, ezért a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: [9] Az alperes teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, érdemi döntése kellően indokolt, okszerű bizonyítékértékelésen alapul. Részletesen tartalmazza, hogy milyen célból, milyen előzmények alapján indította meg az eljárást, milyen bizonyítási cselekményeket végzett, ezek kapcsán mit, miért vett figyelembe. [10] Az alperes nem lépte túl hatáskörét, ez kiterjedt nemcsak a felperessel szembeni eljárás lefolytatására, hanem a Megbízók tevékenységének vizsgálatára is. A magyarországi székhellyel rendelkező Kft. által végzett befektetési, szolgáltatási tevékenység az ügyfelek kereskedési számláin devizapárok, valamint nyersanyagok és különböző részvényindexek értékének változásra alapított származtatott ügyletek megkötésével valósult meg, ami a Bszt. 6. §
2. d)és
3. e)pontjában meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési, szolgáltatási tevékenység. A Kft.-vel szembeni piacfelügyeleti eljárás az engedély nélkül végzett befektetési, szolgáltatási tevékenységen túl a bejelentés hiányában végzett függő ügynöki tevékenység vizsgálatára is irányult és azt a felperes sem vitatta, hogy a bejelentés nélkül végzett függő ügynöki tevékenység vizsgálatára az alperes jogosult volt. Az a felperesi hivatkozás, mely szerint a Kft. azért nem tartozik a Bszt. hatálya alá, mert nem szerepel a hatóság nyilvántartásában, nem támasztja alá a keresetet. Ez az érvelés a piacfelügyeleti eljárások létjogosultságát vitatja el, amelynek éppen az a lényege, hogy az engedély nélküli, illetve a bejelentés hiányában tevékenységet végző, a hatósági nyilvántartásban nem szereplő piaci résztvevőkkel szemben eljárásra kerüljön sor. [11] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes nem vitatta az Ltd1. és Ltd2. részére végzett tevékenységét, kizárólag a Kft. kapcsán terjesztett elő érdemben elbírálható érvelést. Iratellenesen az a felperes előadás, mely szerint a piacfelügyeleti eljárás e körben kimerült volna a szerződések tartalmi vizsgálatában. Az alperes ugyanis feltárta és jogszerűen értékelte a piaci szereplők által ténylegesen végzett tevékenységet is. A felperes semmivel nem igazolta állítását, mely szerint a Kft. kapcsán tevékenysége kimerült volna az ügyfelek felkutatásában, címanyagok gyűjtésében, ügyfelek érdeklődésének felkeltésében, illetve Megbízó rendelkezésére bocsátásában. Az alperes határozata helytállóan tartalmazza az érdemi döntést alátámasztó bizonyítékokat, amelyek kétséget kizáróan igazolják, hogy a felperes a befektetők és a Kft. közötti szerződés érdekében kifejtett tevékenységével elősegítette a Kft. által nyújtott portfólió kezelési szolgáltatást. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felperes a közvetítői tevékenységet nem a Kft. felelősségére végezte. A függő ügynöki tevékenységnek továbbá nem szükségszerű tényállási eleme, hogy a felperes az ügyfelektől portfólió kezelési szerződésekhez kapcsolódó pénzeszközöket vegyen át, illetve ügyleti megbízást vegyen fel és továbbítson. A bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy a felperes az ügyfél akvizíció és a befektetőkkel folytatott szerződést kötést megelőző tárgyalás során bemutatta a befektetőknek Kft. által nyújtott szolgáltatást. A felperes alaptalanul hivatkozott a Kft. engedélyének hiányára is, mivel tevékenységét nem teszi legálissá az, hogy ezt olyan piaci szereplő részére fejtette ki, aki bár ténylegesen befektetési szolgáltatási tevékenységet végzett, ehhez engedéllyel nem rendelkezett. [12] A felperest nem menti az sem, hogy a bejelentést a Bszt. 113. §

(1)bekezdése értelmében a befektetési vállalkozást terhelő kötelezettség. A Bszt. 114. §

(1)bekezdése szerinti jogszabályi rendelkezést ugyanis a függő ügynöknek be kell tartania, e kötelezettség attól függetlenül terheli, hogy a bejelentést a jogszabály a befektetési vállalkozásra telepíti. Az alperes egyébként sem a bejelentés elmaradását rótta felperes terhére, hanem azt, hogy eljárása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mert a Bszt. kogens (kötelezően alkalmazandó) rendelkezései ellenére végzett ténylegesen függő ügynöki tevékenységet. [13] A bíróság a bizonyítási indítványok teljesítését arra alapítottan mellőzte, hogy a felperes ügyvezetője már a közigazgatási eljárások során meghallgatásra került, és az általa előadottakat az alperes határozatában részletesen ismertette, helytállóan értékelte, ezért újabb meghallgatása szükségtelen. A Kft.-vel szemben hozott eljárás során keletkezett iratoknak pedig a perbeli ügy szempontjából releváns része a közigazgatási iratok között rendelkezésre állt, ezek a közigazgatási és peres eljárásban is értékelésre kerültek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság eljárása és ítélete nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §-ának, mert a peres eljárás során benyújtott előkészítő irataiban kifejtett indokok alátámasztják a keresetét. Kifejtette, hogy bizonyítási indítványainak elutasítása miatt az elsőfokú bíróság nem tisztázta a tényállást. [15] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság eljárása és ítélete megfelel a Pp. 206. §

(1)bekezdésében, 221. §

(1)bekezdésében foglaltaknak. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre, a Kúria a Pp.

1. § -a értelmében a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (BH2002.29., BH2012.179.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, mivel ez nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban az előzőekben megjelöltek miatt nem kerülhet sor. [17] A felülvizsgálati kérelemben, a Pp. 272-
2. §-ai szerinti szabályozásra figyelemmel, az ezt előterjesztő félnek konkrétan meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet, amelyre alapítottan kéri a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának megállapítását és ezzel kapcsolatban meg kell jelölnie valamennyi adatot, tényt, körülményt, bizonyítékot is, amelyekre ezt az érvelését alapítja. A felülvizsgálati kérelemben tehát nem elégséges a korábbi beadványokra (előkészítő iratokra) utalás, és a felülvizsgálati kérelem kizárólag a benyújtására nyitva álló határidőn belül módosítható, vagy egészíthető ki. Mindebből pedig az következik, hogy a Kúria érdemben kizárólag a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet bírálhatja el (BH2009.122., BH2016.159., KGD 2016.
3. és 159.). [18] A Kúria a Pp.
4. § alapján eljárva, a rendkívüli jogorvoslati eljárás során érdemben felülbírálható körben, azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete megfelel a Pp.
5. §

(1)bekezdésében, 221. §

(1)bekezdésében foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás hiánytalan, iratszerűen tartalmazza az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns adatokat, tényeket, körülményeket, bizonyítékokat. A bizonyítékok értékelése okszerű, megfelel a logika szabályainak is és az elsőfokú bíróság teljesítette indokolási kötelezettségét is. [19] A jogerős ítélet (15. oldal második bekezdése) iratszerűen rögzíti, hogy a felperesi társaság ügyvezetője a közigazgatási eljárás során több ízben is meghallgatásra került, nyilatkozatait a keresettel támadott határozat, és a jogerős ítélet is iratszerűen tartalmazza, helytállóan értékeli a bizonyítási eljárás során beszerzett egyéb adatokkal egybevetve. A felperes az elsőfokú bíróság eljárás során, és a rendkívüli jogorvoslati iránti kérelmében sem nevezett meg olyan adatot, tényt, körülményt, amely alkalmas lenne annak alátámasztására, hogy e személy ismételt tanúkénti kihallgatása olyan releváns adat, tény, körülmény feltárását eredményezné, amely alapot adhatna az alperesi határozatba foglalt ténybeli és jogkövetkeztetések megdöntésére. Hangsúlyozza a Kúria e körben még azt is, hogy az alperes érdemi döntése nem kizárólag a Megbízókkal szemben lefolytatott eljárás adatain, illetve a velük szemben hozott jogerős hatósági döntéseken alapul, hanem egyéb bizonyítékokon is (pl. szemlén, helyszíni ellenőrzésen, ezek során beszerzett, lefoglalt bizonyítékokon, tanú meghallgatásokon, szerződéseken, megállapodásokon, illetve ezek adatainak iratszerű értékelésén, banki adatszolgáltatáson, illetve ezek tényszerű, iratszerű, okszerű, egymással történő egybevetésén és értékelésén). A felperes az elsőfokú peres eljárás során és a felülvizsgálati kérelmében sem jelölte meg konkrétan azt az iratot, amely álláspontja szerint nem került csatolásra, illetve nem helytállóan került értékelésre az alperes, illetve az elsőfokú bíróság által. Tekintettel arra, hogy a bíróságnak, a Pp. 164.§

(1)bekezdése értelmében, csak az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tények tisztázása érdekében kell a perben a bizonyítást lefolytatnia, az előzőekben részletezettek miatt jogszerűen járt el akkor, amikor a felperes bizonyítási indítványainak teljesítését, mint szükségtelent, helytálló indokolással mellőzte. [20] Az előzőekben részletezettek miatt a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A pervesztes felperes alkalmazandó Pp. 78. a § Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán

(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [22] A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §

(3)bekezdés d) pontjában, 50. §

(1)bekezdésében és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésében foglaltakon alapul. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. ,

1. szeptember
2. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró