← Magyarország

Bfv.92/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eljárás anyagának a Be. 287. §

(3)és
(4)bekezdése szerinti ismertetése egyenértékű a tárgyalás megismétlésével, ezért annak szabályszerű kivitelezésével a korábbi eljárási szabálysértés orvosolható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.92/2016/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke Dr. Horváth Mária, előadó bíró Dr. Feleky István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... III. rendű Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/62.számú ítélet,
  4. november 4., tárgyalás Pécsi Törvényszék 3.Bf.407/2014/20.számú ítélet,
  5. szeptember 8., nyilvános ülés - Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... III. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/
  6. számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Törvényszék 3.Bf.407/2014/
  7. számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság a
  8. november
  9. napján kihirdetett 11.B.90/2014/
  10. számú ítéletével ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk.
  11. §
(1),
(2)bekezdés b), ba), bb),
(4)bekezdés b) pont], 5 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében [2] [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés b), ba), bb),
(3)bekezdés b), ba) pont] és információs rendszer felhasználásával társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. §
(1),
(5)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - egy év kettő hónap börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, s vagyonelkobzást rendelt el 207.213 Ft erejéig. A terheltet 1 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §
(1),
(2)b), ba), bb),
(4)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során bűnjelként lefoglalt tárgyakról, a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, a bűnügyi költség viseléséről. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a
  1. szeptember
  2. napján megtartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát - a felmentő rendelkezést nem érintve - ... III. rendű terheltet érintően a következők szerint változtatta meg: a
  3. tényállási pontban írt cselekményeit a Btk.
  4. §
(2)bekezdés be) pontja szerint is minősítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A jogerős ítéletek ellen ... III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt védője útján a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által
  1. szeptember 24-én megtartott érdemi tárgyaláson sem ő, sem védője nem volt jelen. A
  2. november 4-én tartott tárgyaláson pedig nem a
  3. szeptember 24-i tárgyalás, hanem a korábbi eljárás anyagát ismertette az elsőfokú bíróság, melyben a tanács elnöke a korábban eljárt hivatásos bíró volt. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a BF.141/
  4. számú átiratában nem tartotta alaposnak. Úgy foglalt állást, hogy a
  5. november
  6. napján megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság a felülvizsgálattal érintett III. rendű terhelt és védője jelenlétében a Be.
  7. §
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően megismételte a tárgyalást, majd biztosította az ügyésznek és a terhelteknek a törvényben előírt észrevételezési jogot, amellyel az érintettek nem éltek. Erre figyelemmel eljárási szabályszegés, és ezáltal a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem állapítható meg, ezért a megtámadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban észrevételt tett, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a
  1. november
  2. napján megismételt tárgyaláson annak a megelőző tárgyalásnak az anyaga, amelyen sem ... III. rendű terhelt, sem védője nem volt jelen, nem került megismétlésre. III. [6] [7] [8] [9] A Kúria ... III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. A Kúria azt állapította meg, hogy nem valósult meg a Be. 373. §
(1)bekezdés II/d) pontjában írt eljárási szabályszegés. E rendelkezés szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A Pécsi Járásbíróság hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás során járt el. Az elsőfokú bíróság két érdemi tárgyalás alapján hozta meg ítéletét. A
  1. szeptember 29-i tárgyaláson valóban nem volt jelen sem az I. rendű, sem a III. rendű terhelt és az utóbbi védője sem. A korábbi érdemi tárgyalás -
  2. június
  3. napja - óta hat hónapnál hosszabb idő ugyan nem el, ám a tanács összetételében - az elnökének személyében - változás következett be, ezért az elsőfokú [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] bíróság a II. rendű terhelt és védője jelenlétében a Be.
  4. §
(4)bekezdése alapján ismertette a tárgyalás anyagát (
  1. sorszámú jegyzőkönyv), amelyre - figyelmeztetést követően - nem történt észrevétel, majd a bizonyítási eljárást tanú meghallgatásával folytatta. A
  2. november 4-én megtartott tárgyaláson - amelyen már jelen volt az I. rendű terhelt, valamint ... III. rendű terhelt és védőjük - az elsőfokú bíróság a tanács összetételében korábban bekövetkezett változásra tekintettel e két terhelt és védőjük jelenlétében a Be.
  3. §
(3)és
(4)bekezdése alapján újra ismertette „az eljárás eddigi anyagát", tehát - e kifejezésből következően - a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás teljes anyagát, így a 2014. szeptember 29-én megtartott tárgyalás anyagát is. E jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a
(3)bekezdés szóhasználatában az „ismétlés" szó és az „elölről kezdés" egymás szinonimája, egyaránt a folytonosság ellentéte. A Be. 278. §
(3)bekezdése változatlanul azt jelenti, hogy hat hónapon belül nem lehet ismétlés nélkül folytatni az eljárást, amennyiben megváltozott a tanács összetétele. E §
(4)bekezdése pedig mindkét megismétlési (elölről kezdési) követelményre nézve lehetővé teszi, hogy a megismétlés a tárgyalás anyagának ismertetésével történhessen. Az ismertetés nem a tárgyalás teljes anyagának felolvasását jelenti, hanem tartalmának lényegre törő ismertetését. Az ismertetés megtörténtét, a tájékoztatást, miszerint arra a jelenlévők észrevételt tehetnek, illetőleg az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. Ezek elmaradása esetén ugyanis nem követhető nyomon, hogy perrendszerűen történt-e a tárgyalás megismétlése. Jelen esetben azonban ilyen eljárási szabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság a
  1. november 4-én megtartott tárgyaláson a tárgyalás addigi anyagát ismertette. A jelenlévőket tájékoztatta észrevételezési jogukról, a jegyzőkönyvből kitűnően ők e jogukkal nem éltek, az ismertetés kiegészítését nem kérték, észrevételt nem tettek (Pécsi Járásbíróság 11.B.90/2014/
  2. sorszámú jegyzőkönyv
  3. oldal 1., 2.,
  4. bekezdés). A tárgyalási jegyzőkönyv az előzőeket jól nyomon követhetően, kellő részletességgel tartalmazza. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.
  5. §-a alapján - ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Mária s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.