A határozat elvi tartalma: A joghatályos magánindítvány hiányára alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan voltának megállapítása és a támadott határozat hatályában fenntartása. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.947/2016/
- A határozat szintje:felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor, előadó bíró Dr. Tóth Györgyi, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája:tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Miskolci Törvényszék mint fiatalkorúak bírósága, 15.Fk.1811/2014/40.,
- szeptember 8., tárgyalás Másodfok: Debreceni Ítélőtábla, Bf.I.741/2015/4.,
- február 3., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Miskolci Törvényszék mint fiatalkorúak bírósága 15.Fk.1811/2014/
- számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.741/2015/
- számú végzését I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék mint fiatalkorúak bírósága a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 15.Fk.1811/2014/
- számú ítéletében tíz terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 10.B.573/2012/
- számú ítéletének garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége tárgyában próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a próbára bocsátás megszüntetése mellett - testi sértés bűntettében [
- évi C. törvény - a továbbiakban Btk. -
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. A terheltet halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt a büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az I. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.I.741/2015/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt hivatkozott arra, hogy a tekintetében fennálló enyhítő körülményeket nem vették kellő mértékben figyelembe, ezért társaihoz képest eltúlzottan súlyos büntetést kapott, alapügyében a 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedő sértett magánindítványt nem terjesztett elő, továbbá kifogásolta, hogy az első fokon eljárt bíróság testi sértés bűntette, míg a másodfokon eljárt bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt marasztalta el. [4] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.980/
- számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát a törvényben kizártnak jelölte meg és annak elutasítását indítványozta. [5] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat megvizsgálva a Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal abban a tekintetben, hogy a terhelt indítványa alapján érdemi felülvizsgálatra nem kerülhet sor abban a tekintetben, hogy esetében a bűnösségi körülmények nem kerültek kellő figyelembevételre és eltúlzottan súlyos büntetést kapott illetve, hogy első fokon testi sértés bűntettéért, míg másodfokon életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért vonták felelősségre. [6] A terheltnek a bűnösségi körülmények értékelését és büntetése mértékét kifogásoló indítványa azért nem ad lehetőséget érdemi felülvizsgálatra, mert a büntetőeljárási törvényben e rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálat kizárólag a törvényben meghatározott okokból megengedett. A felülvizsgálati okok körében a büntetés kiszabásával, a kiszabott büntetés mértékével kapcsolatban érdemi felülbírálatra kizárólag a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja nyújt lehetőséget, de csak abban az esetben, ha a törvénysértő büntetés kiszabása a bűncselekmény törvénysértő minősítésén, a büntetőjog más szabályának megsértésén alapul. A terhelt ilyen körülményre nem hivatkozott, ekként indítványa e körben nem a törvény által megengedett körbe eső. [7] A terheltnek az a kifogása, mely szerint őt első fokon, illetve másodfokon más-más bűncselekmény miatt vonták felelősségre, elnézésen alapul. Az elsőfokú ítélet rendelkező részében a testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés] megjelölés a terhelt által életveszélyt okozó testi sértésként megnevezett bűncselekményt jelenti, miként az az elsőfokú ítélet
- oldal
- és
- bekezdésében foglalt indokolásból is egyértelműen kitűnik. A Miskolci Törvényszék itt rögzítette, hogy a terhelt II. rendű terheltet egy hidraulika-csővel bántalmazta, neki egyéb sérülések mellett léprepedést okozott, amely a következményes hasüregi vérgyülem miatt közvetlen életveszélyt eredményezett, ezért cselekménye életveszélyt okozó testi sértésnek minősül. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla e minősítéssel egyetértett és azt nem érintette. [8] Érdemi felülvizsgálatot igényelt viszont - szemben a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal - a terheltnek az a kifogása, mely szerint az általa alapügynek nevezett próbára bocsátással érintett ügyben, vagyis a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 10.B.573/2012/
- számú határozatával elbírált könnyű testi sértés vonatkozásában a sértett nem terjesztett elő olyan magánindítványt, amely az eljárás lefolytatásának alapját képezhette volna. [9] A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja és a Be. 373. §
(1)bekezdés I/b) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet. A 8 napon belül gyógyuló sérülést okozó testi sértés a Btk. 164. §
(2)és
(10)bekezdésében foglaltak szerint csak magánindítványra büntethető. [10] A Be. 173. §
(1)és
(3)bekezdéséből következően a magánindítvány a feljelentésre jogosultnak az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását célzó nyilatkozata, amely attól a naptól számított 30 napon belül terjeszthető elő, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. [11] A joghatályos magánindítvány ekként az érintett körben a terhelt büntetőjogi felelősségre vonásának előfeltétele. Meglétével kapcsolatban legfeljebb a feljelentés megtétele tekinthető ténykérdésnek, annak joghatályos volta viszont jogkérdés, amely tekintetében a tényállás irányadó volta nem érvényesülhet, a felülvizsgálati eljárásban önálló értékelést igényel (már csak azért is, mivel e körben az alaphatározat, vagyis a próbára bocsátást kimondó határozat is felülvizsgálati indítvánnyal lenne támadható). [12] A Kúria ezért a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 10.B.573/2012/
- számú határozatában elbírált könnyű testi sértés vétsége vonatkozásában a joghatályos magánindítvány meglétét érdemben vizsgálta. E körben megállapította, hogy - miként arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is kitért - a sérelmére
- október
- napján elkövetett bántalmazás miatt a sértett
- november
- napján tehát 30 napon belül tanúkénti meghallgatásakor (tanúmeghallgatási jegyzőkönyv
- oldala) könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő és kérte a terhelt felelősségre vonását. A sértett e nyilatkozata a magánindítvánnyal szemben támasztható törvényi követelményeknek megfelel, ekként joghatályos. Az I. rendű terheltnek ezért a magánindítvány hiányára hivatkozó felülvizsgálati indítványa alaptalan. [13] A Kúria ezért - a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot I. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. [14] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [15] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2016. november 16. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő