A határozat elvi tartalma: I. Amennyiben a másodfokú bíróság - a tényálláshoz nem rendelhető módon - eggyel több rendbeli cselekményben állapítja meg a terhelt bűnösségét, úgy a többlet-bűncselekmény miatti felelősség megállapítására törvényes vád hiányában kerül sor. II. Az elfogultsági kifogás elkésett, ha a terhelt, bár a másodfokú nyilvános ülésen az állított ok ismeretében van, de csak késve, a felülvizsgálati indítványában hivatkozik rá. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.264/2016/
- A határozat szintje: A tanács tagjai: . Feleky István előadó Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Első fok:
- Másodfok:
- Harmadfok: felülvizsgálat Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, bíró, Dr. Katona Sándor bíró Dr. tanácsülés
- szeptember
- lopás bűntette és más bűncselekmények I.rendű vádlott neve émi Járásbíróság 3.B.1129/2014/
- ítélet,
- március tárgyalás émi Törvényszék 3.Bf.340/2015/
- ítélet,
- január nyilvános ülés - Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neveellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 3.B.1129/2014/
- számú ítéletét és a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.340/2015/
- számú ítéletét megváltoztatja: - a terhelt bűnösségét 1 rendbeli lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- be)alpont] megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezi, és az e bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást megszünteti, - egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a 2015. március 23. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 3.B.1129/2014/7. számú ítéletével I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli lopás bűntettében [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- bb)és
- be)pont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont - tényállás III/7. pont], 9 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- be)és
- bf)alpont - tényállás III/1., III/2., III/3., III/4: 2 rendbeli, III/5., III/8., III/9., III/10. pont], 1 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- be)alpont - tényállás I. pont], 1 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont - tényállás III/6.pont], 1 rendbeli garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés - tényállás II. pont] és 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés - tényállás III/
- pont]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 1 év 11 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a polgári jogi igényekről, vagyonelkobzásról, letéti összeg kiutalásáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a
- január
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.340/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a terhelt cselekményeit 1 rendbeli lopás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- bb)és
- be)pont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont - tényállás III/7. pont], 9 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- be)és
- bf)alpont - tényállás I., III/1., III/2., III/3., III/4: 2 rendbeli, III/5., III/8., III/10. pont], 1 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- be)alpont tényállási ponthoz nem rendelhető], 1 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont tényállás III/6. pont], 1 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bf)pont - tényállás III/9. pont], 1 rendbeli garázdaság vétségének [Btk. 339. §
(1)bekezdés - tényállás II. pont] és 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette kísérletének [Btk. 375. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés - tényállás III/
- pont] minősítette; a szabadságvesztést 3 év 6 hónapra és a közügyektől eltiltást 4 évre felemelte (helyesen: súlyosította); a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház; feltételes szabadságra nem bocsátható; korrigálta az egyik polgári jogi igény kapcsán a kártérítés és az illeték összegét; korrigálta a vagyonelkobzás összegét. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] A terhelt I. pontbeli cselekményét (elsőfokú ítélet
- oldal) az elsőfokú bíróság - szabálysértési értékre egy vagy több közokirat egyidejű elvételével elkövetett - lopás vétségének minősítette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- be)alpont - elsőfokú ítélet 19. oldal]. E cselekményt a másodfokú bíróság - szabálysértési értékre, üzletszerűen, egy vagy több közokirat egyidejű elvételével és „besurranással”, azaz helyiségbe a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve elkövetett - lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- be)és
- bf)pontja szerint] minősítette. A másodfokú bíróság tehát az üzletszerűséget és a „besurranást” állapította meg a tényállás I. pontbeli bűncselekmény további minősítő körülményeként (másodfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdés). [5] A másodfokú bíróság továbbá a tényállás III/9. pontbeli cselekmény kapcsán mellőzte az egyik minősítő körülményt, s azt 1 rendbeli lopás vétségének minősítette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bf)alpont]. [6] Az átminősítések folytán a másodfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a 9 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- be)és
- bf)alpont] közé került az ugyanígy minősített tényállás (az I. pontbeli cselekmény), onnan pedig kikerült a tényállás III/9. pontbeli eltérően minősített cselekmény. Ám feltüntetésre került további 1 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- bb)és
- be)pont], ami immár nem rendelhető egyetlen tényállási pontbeli cselekményhez sem. II. [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be két - 2016. január 26-án és 2016. március 16-án kelt beadványában felülvizsgálati indítványt a Be. 416.
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.b) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a másodfokú ítélet meghozatalában elfogult (kizárt) bíró vett részt. Sérelmezte továbbá, hogy bűnösségét a másodfokú bíróság további 1 rendbeli lopás vétségében törvénysértően állapította meg, valamint másodfokon a büntetéseinek súlyosítását, a szabadságvesztés súlyosabb végrehajtási fokozatának meghatározását és a feltételes szabadságra bocsáthatóság kizárását. Mindezekre figyelemmel a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új - tisztességes - eljárásra utasítását kérte. [8] A terhelt indítványának indokai szerint ő haragos viszonyban áll dr. Bótor Szabolcs bíróval (a másodfokú bíróság tanácsának elnökével), ugyanis ő (büntetés-végrehajtási ügyben)
- januárfebruárjában trágár szavakkal reagált a meghallgatásán arra, hogy őt a bíró (büntetés-végrehajtási bíróként) nem bocsátotta feltételes szabadságra. Ekkor hallotta, hogy a bíró „megjegyezte az arcomat”. A bíró később egy másik ügyben „közölte velem, hogy ő ki van zárva az ügyemből és ő már nem tárgyalhat nekem semmit többé. Ez így is lett és másik bírót kaptam”. A bíró a jelen ügybeli másodfokú tárgyaláson „úgy is nézett rám, mint aki megismert (…). Nagyon elfogult volt velem szemben, és mondta örüljek neki, hogy csak ennyit adott”. A másodfokú nyilvános ülésen „akármit mondtam, nem érdekelte egyáltalán”. [9] A terhelt a másodfokú súlyosítást a bíró elfogultságának tulajdonította. A további 1 rendbeli lopás vétségének megállapítását pedig azért is sérelmezte, mert azt - szemben a további bűncselekményekkel - nem követte el. Állította még, hogy vele szemben nem 6 év 9 hónap volt a kiszabható maximum büntetés, hanem az „0-4 és fél év között” lehetett volna. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.532/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Érvelése szerint a Be.
- §
(1)bekezdésének e) pontjában foglalt kizárási okot a Be. 23. §
(3)bekezdése alapján a terheltnek azonnal be kellett volna jelentenie, és az Alkotmánybíróság 25/
- (X.4.) AB számú határozatának [46] bekezdése értelmében csak akkor van helye ezen okból felülvizsgálatnak, amennyiben a terhelt bizonyítja, hogy a kizárási okról csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. Ugyanakkor a terhelt indítványából kitűnik, hogy a másodfokú nyilvános ülésen azonnal felismerte a bírót. Ennek ellenére nem kérte a bíró kizárását. [11] A Legfőbb Ügyészség nyilvánvaló elírásnak tekintette, hogy a tényállás I. pontbeli cselekmény kétszeres minősítése miatt „a törvényszék a terhelt bűncselekményeit a járásbíróság ítéletéhez képest további 1 rb. lopás vétségével növelte (…) hiszen a határozat indokolásában megváltoztatásról nincs szó”. [12] Az alapügyben helyesen állapították meg, hogy a terhelttel szemben kiszabható szabadságvesztés felső határa 6 év 9 hónap. A kiszabható büntetési tételt ugyanis figyelemmel a Btk.
- §
(4)bekezdésére - előbb a Btk. többszörös visszaesőkre irányadó 89. §
(1)bekezdése, majd a Btk. halmazati büntetésre megállapított 81. §
(2)és
(3)bekezdése alapján kellett meghatározni. Ily módon egyaránt törvényes a büntetés mértékének, a végrehajtási fokozatnak a megváltoztatása, és a feltételes szabadságra bocsáthatóságból kizáró rendelkezés is. [13] A Legfőbb Ügyészség a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta azzal, hogy a Kúria a további 1 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- be)alpont] a feltüntetését mellőzze. [14] A terhelt az észrevételében nem vitatta, hogy a bírót azonnal felismerte, és mégsem indítványozta a bíró kizárását, amit azzal magyarázott, hogy a bíró is azonnal felismerte őt, és „ha már egyszer lecserélték ellenem, akkor most sem ítélhetett volna”. Hangsúlyozta, hogy ő már törvénytisztelő életmódot folytat. Nincs vele probléma a büntetés-végrehajtási intézetben sem, sőt öt napra félbeszakították a büntetését, mialatt haza mehetett. Kérte, hogy megjelenhessen a döntéshozatalkor, vagyis nyilvános ülés kitűzését kérte. III. [15] A felülvizsgálati indítvány részben alapos. [16] 1. A Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz. A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést tűzhet ki [Be. 424. §
(1)-
(2)bekezdés]. Miután a felülvizsgálati indítvány nem a terhelt terhére lett benyújtva, és a Kúria nem látta indokát nyilvános ülés kitűzésének, a Kúria a főszabályt követve tanácsülésen járt el. E kérdésben ellenkező indítványt nem köti. [17] 2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdésének II.b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A jelen ügyben a másodfokú bíróság dr. Bótor Szabolcs bíró elnökletével
- január 25-én [18] tartott nyilvános ülést, és hozott azon az elsőfokú ítéletet felülbíráló határozatot. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan tényt, hogy a terhelt kifogásolta volna a bíró személyét, és a kizárását indítványozta volna (3.Bf.340/2015/
- számú jegyzőkönyv). A terhelt számára megelőzően már a nyilvános ülésre szóló idézésből is ismertté vált a tanács elnökének neve (3.Bf.340/2015/
- számú bírói intézkedés), amit a terhelt részére
- december 9-én kézbesítettek (3.Bf.340/2015/
- számú bírói intézkedéshez csatolt kézbesítési ív). A terhelt elkésett az elfogultságra hivatkozó kizárási ok bejelentésével. [19] A Be.
- §
(3)bekezdésének egyértelmű rendelkezése alapján az annak bejelentésére jogosult személy a Be. 21. §
(1)bekezdésének e) pontjában szabályozott kizárási okot - vagyis az ún. egyéb okú elfogultságot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és azt nyomban bejelenti. [20] A terhelt azonban a kizárási okot a
- január 26-án és
- március 16-án kelt felülvizsgálati indítványában jelentette be. A terhelt nem vitatta, hogy a bírót a nyilvános ülésen azonnal felismerte, hiszen állította, hogy az mind részéről, mind a bíró részéről kölcsönösen megtörtént. A Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt a 25/
- (X.4.) AB határozatra, amelyben az [21] Alkotmánybíróság kimondta: az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a Be. 21. §
(1)bekezdés
- e)pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány (rendelkező rész 1. pont) abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel; a törvény egyéb szabályainak megfelelő felülvizsgálati indítványt érdemben kell vizsgálni, értékelni és elbírálni (Indokolás [50]). A hivatkozott 25/2013. (X.4.) AB határozat [46] bekezdése tartalmazza továbbá, hogy „(
- a)[22] visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozását szolgálja azonban a Be. 23. §
(3)bekezdése, amely szerint a tárgyalás megkezdését követően ilyen kifogást már csak abban az esetben lehet előterjeszteni, ha az előterjesztő egyúttal bizonyítja, hogy a kifogást megalapozó körülményről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást és a bejelentéssel nem késlekedett (…) E feltételek hiányában szenvedő kizárási indítványok vizsgálat nélkül utasíthatóak el”. A büntetőeljárás szabályainak nem felel meg az elfogultságra hivatkozó kizárási ok [23] késedelmes bejelentése. Ebben a részében a felülvizsgálati indítvány nem alapos. 3. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)[24] bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.c) pontja alapján is felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [25] A Kúria ismertetéséből kitűnt, hogy a másodfokú bíróság szemben a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - nem minősítette kétszeresen a tényállás I. pontbeli cselekményt, hanem azt besorolta a 9 rendbeli azonosan minősített lopás vétségei közé, ahonnan viszont eltérő minősítés mellett kiemelte a tényállás III/9. pontbeli cselekményt. [26] Maradt azonban tényállási ponthoz nem rendelhetően 1 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bf)pont], úgy, hogy ezzel az összesen 11 rendbeli lopás vétségének száma tévesen 12 rendbelire emelkedett. [27] Ezt tekintette a Legfőbb Ügyészség nyilvánvaló elírásnak [Be. 261. §
(1)bekezdés]. Ezzel a Kúria nem értett egyet. A másodfokú ítélet rendelkező része ugyanis jogerős döntés arra nézve, hogy a terhelt bűnös egy olyan bűncselekményben is, amely miatt vádemelésre sem került sor. [28] Ez feltétlen eljárási szabálysértés, és hivatalból [Be. 423. §
(5)bekezdés] is korrekcióra szorul. Kétségtelen, hogy a megállapított bűncselekmény mögött nem áll vádemelés, de még cselekmény sem. Nyilvánvaló tehát, hogy a másodfokú bíróság objektíve - törvényes vád hiányában járt el [Be. 2. §
(1)-
(2)bekezdés]. Ennek korrekciójaként a Kúria a támadott határozat megváltoztatásával az 1 rendbeli lopás vétségében a terhelt bűnösségét megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az e bűncselekmény miatt indult büntetőeljárást megszüntette [Be. 428. §
(2)bekezdés]. A Kúria csak ebben a részében találta alaposnak a felülvizsgálati indítványt. [29] 4. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján is helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [30] A terhelt azonban nem hozott föl semmiféle indokot a törvénysértő minősítés alátámasztására. A terhelt bűnösségének megállapítása ugyanis további 1 rendbeli lopás vétségében nem minősítési kérdés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy törvénysértő minősítés hiányában a kiszabott büntetés önmagában nem vizsgálható. [31]
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
- §
(1)bekezdése b) pontjának 2. fordulata alapján is helye van felülvizsgálatnak, ha a büntetőjog - a bűncselekmény minősítésén túl - más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [32] A terhelt állítása ellenére a kiszabott büntetés nem törvénysértő. Miként arra a Legfőbb Ügyészség helyesen mutatott rá - a terhelt többszörös visszaeső és vele szemben halmazati büntetést kellett kiszabni. A bűnhalmazatban álló bűncselekmények közül a lopás bűntette és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérlete egyaránt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alapján, a
(2)és
(3)bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani [Btk. 81. §
(4)bekezdés]. Többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet [Btk. 89. §
(1)bekezdés]. Ekként négy év hat hónap a megjelölt bűncselekmények esetében a megemelt felső határ. [33] Ha pedig a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát [Btk. 81. §
(3)bekezdés]. [34] Tehát a többszörös visszaeső terhelttel szemben kiszabható halmazati büntetés felső határa négy év hat hónapról a felével, azaz hat év kilenc hónapra emelkedik. Ebből pedig kiviláglik, hogy a terhelttel szemben a másodfokú bíróság által súlyosítással kiszabott 3 év 6 hónap tartamú szabadságvesztés büntetés még a négy év hat hónapon is belül maradt, s ezért nem törvénysértő. [35] Törvénysértés nélkül határozta meg a másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozataként a fegyházat [Btk. 37. §
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont], mert a szabadságvesztés két évnél is hosszabb tartamú, és a terhelt többszörös visszaeső. A feltételes szabadságból kizárás is megfelel a törvénynek, ugyanis nem bocsátható feltételes szabadságra a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani [Btk. 38. §
(4)bekezdés a) pont]. Az indítvány elvi tartalma [36] A másodfokú ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. A másodfokon súlyosítással kiszabott büntetés törvénysértő tartamú, miként a szabadságvesztés súlyosabb végrehajtási fokozatának meghatározása és a feltételes szabadságra bocsáthatóságból kizárás is. A döntés elvi tartalma [37] A terhelt a felülvizsgálati indítványban elkésett a másodfokon eljárt bíróval szemben az elfogultságra hivatkozva állított kizárási ok bejelentésével, mert az állított ok ismeretében volt a nyilvános ülésen, de azon kizárási indítványt nem terjesztett elő. A másodfokon kiszabott büntetés tartama, a szabadságvesztés súlyosabb végrehajtási fokozatának meghatározása és a feltételes szabadságra bocsáthatóságból kizárás egyaránt törvényes. Záró rész [38] A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak részben helyt adott. A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be.
- §
(2)bekezdésének értelemszerű alkalmazásával - részben megváltoztatta akként, hogy az 1 rendbeli lopás vétségében bűnösséget megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az emiatt indult büntetőeljárást megszüntette. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [39] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- szeptember
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmán hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő