A határozat elvi tartalma: Az élet, testi épség elleni bűncselekmények rendbelisége a sértettek számához igazodik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.395/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Feleky István, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű terhelt Első fok: Környéki Törvényszék, 4.B.78/2009/77., tárgyalás,
- január 22., Másodfok: ővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.120/2013/6., nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva, a Budapest Környéki Törvényszék 4.B.78/2009/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.B.120/2013/
- számú végzését I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban költséget az állam viseli. felmerült 12.700 forint bűnügyi A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
- január
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 4.B.78/2009/
- számú ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont] és testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. A terheltet ezért halmazati büntetésül 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] A törvényszék ítélete ellen I. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által téves minősítés miatt és enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a
- október
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.120/2013/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet I. rendű tekintetében helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. [4] Indítványában a terhelt arra hivatkozott, hogy tudomása szerint csak egy bűncselekményt követett el folytatólagosan, ekként nem kaphatott volna halmazati büntetést, és nyilvánvalóan a
- évi C. törvény (hatályos Btk.) rendelkezéseit alapul véve - sérelmezte szabadságvesztése végrehajtási fokozatának és feltételes szabadságra bocsáthatóságának meghatározását. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.408/2016/
- számú átiratában I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. [6] I. rendű terhelt védője észrevételében a terhelt indítványához csatlakozva a
- évi C. törvény, tehát a jelenleg hatályos Btk. feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indítványozta. [7] I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjának esetköreibe eső eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot. [8] Az utóbb megjelölt körbe eső eljárási szabálysértést a Kúria nem észlelt, a terhelt indítványát pedig - a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyezően - alaptalannak találta. [9] A terhelt által hivatkozottak a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában írtak szempontjából voltak vizsgálandók. E törvényhely szerint felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [10] A terhelt indítványában kifogásolta, hogy vele szemben halmazati büntetés kiszabására került sor, noha ő csak egyetlen bűncselekményt követett el folytatólagosan. [11] A terhelt egyetlen bűncselekmény folytatólagos elkövetésére hivatkozása alaptalan. [12] A jogerős határozat I. rendű terheltet a sértett 1 sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és a sértett 2 sérelmére megvalósított testi sértés bűntette miatt marasztalta el. [13] Kétségtelen, hogy a terhelt az élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekményeket szoros időbeli összefüggésben - mondhatni időben folytatólagosan - valósította meg, azonban a büntetőjogi folytatólagosság jogi kategória, fogalmi elemeit a korábbi Btk. 12. §
(2)bekezdése határozza meg, mely szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. [14] A folytatólagosság ezen elemei közül tehát a rövid időközökben elkövetés csak az egyik elem, amely mellett még legfeljebb az egységes akaratelhatározás állapítható meg, azonban a terhelt bűncselekményeit különböző sértettek sérelmére követte el (sértett 1, sértett 2) és cselekményeivel nem is azonos bűncselekményt (emberölés bűntettének kísérlete, testi sértés) valósított meg. Ekként esetében a folytatólagosan elkövetés megállapítására nem kerülhet sor, cselekményei külön-külön rendbeliként minősítése, és ebből következően a korábbi Btk. 12. §
(1)bekezdése szerinti bűnhalmazat és a korábbi Btk. 85. §
(1)-
(3)bekezdése szerinti halmazati büntetés törvényes. [15] Ugyancsak alaptalan a terheltnek a szabadságvesztése végrehajtási fokozatával és feltételes szabadságra bocsáthatóságával kapcsolatos kifogása is és a terhelt védőjének erre vonatkozó indítványa is. [16] A terhelttel szemben hozott elsőés másodfokú határozat meghozatalának időpontja között,
- június 1-jén lépett hatályba a
- évi C. törvény, a jelenleg is hatályos Btk. E törvénynek és a terhelt cselekményei elkövetésekor hatályos korábbi Btk.-nak is a
- §-a szabályozta a büntető törvény időbeli hatályával kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek egybehangzó lényegét a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésében ismertette és annak alapján a két törvény vonatkozó rendelkezéseit össze is vetette álláspontja kialakításakor, mindenben helyes érveléssel mutatott rá arra, hogy a terhelt esetében a cselekmény elkövetésekor hatályos törvény alapján irányadó enyhébb büntetési tételkeret jelentősége az elsődleges, és az dönti el az alkalmazandó jog kérdését. (Másodfokú ítélet
- oldal utolsó és
- oldal első bekezdése.) [17] A korábbi Btk. rendelkezéseinek alkalmazása egyben azt is jelenti, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára és a terhelt feltételes szabadságra bocsáthatóságára vonatkozóan is e törvény rendelkezései az irányadóak, mivel a két törvény rendelkezéseinek kombinált alkalmazására nem kerülhet sor. [18] A kifejtettekre tekintettel a Kúria I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be.
- §-a értelmében a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [19] A terhelt kirendelt védője közreműködése kapcsán a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. [20] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [21] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő