A határozat elvi tartalma: Részítélettel a kereset egésze is elbírálható, ha az alperes beszámítási kifogása miatt a tárgyalás elhalasztása szükséges. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.340/2015/
- A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Berényi és Bán Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bán János ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Posta Attila ügyvéd A per tárgya: nemzetközi fuvardíj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.080/2015/
- számú részítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék G.20.932/2013/
- számú részítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 113.400 (száztizenháromezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 357.700 (háromszázötvenhétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a fuvarozó felperes és a szállítmányozó alperes között 2010 elejétől tárgyalások kezdődtek az alperes két megbízójának nemzetközi árufuvarozási megrendeléseinek teljesítéséről.
- június 10-én - a tárgyalások eredményeként az alperes írásbeli szerződést küldött a felperesnek, amelyet a felek nem írtak alá. Az alperes egyedi megrendeléseire azonban a felperes már
- március 19-től rendszeresen teljesített gépjármű alkatrész árufuvarozást németországi és hollandiai felrakással, magyarországi lerakással.
- július 30-án az alperes - 60 napos felmondási idővel - felmondta a megbízóival kötött szállítmányozási szerződést, így megrendeléseire a felperes
- szeptember 30-ig teljesített gépjármű alkatrész nemzetközi árufuvarozást. A felperes a fuvardíjról 127.850 €-s,
- október 30-án esedékes és 1412,5 €-s,
- október 31-én esedékes számlát állított ki.
- november 9-én e számlák ellenértékeként az alperes 80.102,95 €-val kevesebb összeget, 49.159,55 €-t utalt át. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében 80.102,95 € Ft ellenértéke, 22.032.316 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest nemzetközi fuvardíj hátralék címén. Az alperes ellenkérelmében a felperes követelésének jogcímét és összegét nem vitatta, azonban ellenkövetelésként a kereset összegével egyező beszámítási kifogást terjesztett elő. Ez utóbbi körében egyrészt arra hivatkozott, hogy egyes fuvarfeladatok késedelmes teljesítése miatt megbízói 20.492,5 € késedelmi kötbérrel terhelték, és ezt kártérítésként kéri a felperestől. Másrészt, mivel a felperes nem tudott minden egyes megrendelésre fuvareszközt biztosítani, másik fuvarozót kellett keresnie. A magasabb díjazásért vállalt fuvarozásból eredően a felperessel fennállt jogviszonya alatt 24.610 € fuvardíj különbözete keletkezett. Az alperes harmadrészt 35.000 € ellenkövetelést elmaradt haszon jogcímén támasztott a felperessel szemben. Az első- és a másodfokú részítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság részítéletével az alperest 22.032.316 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. A részítéletet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. Rögzítette, a perben a felek között nem volt vitás a fuvarfeladat elvégzése és a fuvardíj mértéke sem. A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján arra figyelemmel hozott részítéletet, hogy az alperes beszámítási kifogása további, hosszadalmas bizonyítást igényel, míg az alperes elismerésére figyelemmel a kereset vonatkozásában már tárgyalásra nincs szükség. Az alperes által elismert követelésben marasztaló részítéletet az elsőfokú bíróság a Pp.
- § d) pontja alapján nyilvánította előzetesen végrehajthatóvá. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét a főkövetelés és járulékai vonatkozásában helybenhagyta, míg az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzte. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: az elsőfokú bíróság a perbeli nyilatkozatoknak megfelelően állapította meg, hogy az alperes a felperes nemzetközi fuvardíj iránti követelésének jogalapját és összegét nem vitatta. A Pp.
- §
(2)bekezdése, valamint a 3/
- PJE határozat szerint a bíróság részítélettel valamely kereset egészét is elbírálhatja, ha az alperes beszámítási kifogása miatt a tárgyalás elhalasztása szükséges. A másodfokú bíróság is kifejtette, az alperes kereset összegével egyező beszámítási kifogásának elbírálása miatt továbbá bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. Egyetértett ezért a jogalapjában és összegében nem vitatott kereseti követelés tekintetében a jogvita részítélettel való lezárásával. Figyelemmel arra, hogy az alperes beszámítási kifogást terjesztett elő, nem látott jogi lehetőséget a részítélet előzetes végrehajthatóvá nyilvánítására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatva, a marasztalási összeg 18.459.608 Ft és járulékaira való leszállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet a „Nemzetközi Közuti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben,
- évi május hó
- napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkező
- évi
- törvényerejű rendelet (továbbiakban: CMR egyezmény)
- cikkébe, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdésébe, 216. §
(1)bekezdésébe, a Pp. 163. §
(2)bekezdésébe, 166. §
(1)bekezdésébe és 253. §
(3)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Iratellenesen állapította meg ugyanis azt, hogy volt helye részítélet meghozatalának. Kérte, hogy a felülvizsgálati kérelme III. pontjában a fuvardíj csökkentésére előadott tényeket a Kúria vegye figyelembe, s az alapján az alperes beszámítási kifogásának részben adjon helyt. Állította, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezésen, mert a beszámítási kifogás jogalapját és összegét illetően is kifejtette jogi álláspontját. Az alperes végül arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet jogszabálysértő módon állapította meg a késedelmi kamat kezdő időpontját. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [9] A Kúria mindenekelőtt rögzíti: a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati eszköz. A Pp. 270. §
(2)és
(3)bekezdése értelmében ezen eljárás tárgya annak megítélése, hogy a jogerős ítélet (részítélet) megfelel-e a jogszabályoknak. [10] A perbeli jogvitában az alperesi fellebbezésben foglaltak alapján a másodfokú bíróságnak kizárólag arról kellett döntenie: az alperes elismerésére tekintettel, amely szerint a felperes olyan összegű fuvardíj megtérítését kéri, amely őt megilleti mert a fuvarfeladatot ellátta és a felszámított összeg is megfelel a felek között létrejött megállapodásban kikötöttnek - továbbá a keresettel szembeni beszámítási kifogásra figyelemmel volt-e helye részítélettel az alperes marasztalásának, vagy a keresetet csak az alperes beszámítási kifogásával együtt bírálhatta volna-e el az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság ezt a jogkérdést az elsőfokú részítélet helybenhagyásával, az abban írt, a beszámítási kifogásra nézve további tárgyalás szükségességével egyetértve megválaszolta. [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmének
- oldalán maga is elismerte: az eljáró bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy valamely elébe vitt, elkülöníthető kérdés tekintetében részítélettel határoz-e. Az alperes változatlanul nem vitatta, hogy a keresetben megjelölt fuvardíj felszámítása helytálló volt. Felülvizsgálati kérelmében kizárólag azért támadta a jogerős részítéletet, mert - álláspontja szerint - az előterjesztett beszámítási kifogás miatt nem volt helye a keresetnek megfelelő teljes helytadásnak, továbbá, mert vitatta a másodfokú bíróságnak a beszámítási kifogás jogalapja és összegszerűsége körében kifejtett véleményét. Ez utóbbi miatt állította, hogy a támadott határozat a CMR egyezmény
- cikkét, a Ptk.
- §
(1)bekezdését, 216. §
(1)bekezdését, a Pp. 163. §
(2)bekezdését, 166. §
(1)bekezdését, 253. §
(3)bekezdését sérti. [12] A Kúria álláspontja mindezzel szemben az: a jogerős részítélet az elsőfokú részítélettel azonosan, a beszámítási kifogást érdemben nem bírálta el. A másodfokú bíróság határozata indokolásában csak az annak elbírálására irányadó szempontokat rögzítette. A beszámítási kifogásról szóló érdemi döntés hiányában ezért a részítélet indokolásának ezek a megállapításai nem képezhették a felülvizsgálat tárgyát. A Kúria így nem foglalhatott állást abban a kérdésben: az alperes helytállóan állítja-e azt, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt CMR egyezmény 23. cikkét, a Ptk. 205. §
(1)bekezdését, 216. §
(1)bekezdését, a Pp. 163. §
(2)bekezdését megsértve fejtette ki a másodfokú bíróság a jogi álláspontját. Nem volt jogi lehetőség arra, hogy a Kúria megítélje, téves-e az ítélőtáblának az arra vonatkozó véleménye, hogy a folytatódó eljárásban a beszámítási kifogás elbírálásakor milyen tényeket, körülményeket kell mérlegelni, milyen jogszabályokat kell alkalmazni. [13] A jelen eljárásnak nem lehetett tárgya, megelőző jogerős döntés hiányában az sem, hogy a felülvizsgálati kérelem III. pontjában kifejtettek mérlegelésével van-e helye a marasztalási összeg leszállításának. Kizárólag az volt elbírálható, az alperesi elismerés megalapozta-e a keresetnek részítélettel helytadást. Az alperes a beszámítási kifogást megalapozó és további bizonyítást igénylő tényeken túl, egyéb olyan érvet nem szolgáltatott, amely a jogvita eldöntésének jelenlegi szakaszában az elismerésén alapuló jogerős részítélet jogszabálysértő mivoltát igazolta volna. [14] A megelőző eljárásokban nem sérelmezte a felperest megillető pénzösszeg után járó kamat kezdő időpontját sem. Az, illetve a Ptk. 301/A. § megsértésének kérdése a Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében ezért szintén nem volt vizsgálható. [15] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogszabálysértés nélkül hozott jogerős részítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései szerint határozta meg. Az alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 15. §-a, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §
(1)bekezdés alapján köteles az államnak megfizetni. [17] A Kúria döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- október
- Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró