Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.73/2015/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év június hó
- napján és október hó
- napján megtartott folytatólagos fellebbviteli nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- május
- napján kihirdetett 41(I.)Kb.39/2015/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fogházra enyhíti. A ... Megyei Rendőr-főkapitányságot is kártérítésre és eljárási illeték fizetésre kötelező ítéleti rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a vádlott anyja neve helyesen: ... A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült 288.444 (Kettőszáznyolcvannyolcezernégyszáznegyvennégy) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- május 13-án kihirdetett 41(I.)Kb.39/2015/
- számú ítéletével vádlottat távollétében 2 rb. a Btk.
- §
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. a Btk. 373. §
(1)-
(2)bekezdés a./ pontjába ütköző csalás vétsége, 2 rb. a Btk. 372. §
(2)bekezdés a./ pontjába ütköző sikkasztás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottat kártérítés címén kötelezte, hogy sértett1-nek 60.000 forintot, a sértett2-nek 110.000 forintot, továbbá a vádlottat és a ... Megyei Rendőr-főkapitányságot egyetemlegesen kötelezte, hogy kártérítés címén sértett3-nak 441.000 forintot, a sértett4-nek 276.500 forintot fizessen meg. magánfél által benyújtott polgári jogi igény érvényesítését elutasította. A vádlottat és a ... Megyei Rendőr-főkapitányságot eljárási illeték megfizetésére is kötelezte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt fényképekről, és a vádlottat kötelezte 185.085 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott védője részben enyhítés, részben pedig felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.702/2015/
- szám alatti átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, megalapozottan állapította meg a tényállást és abból helyesen következtetve a vádlott bűnösségére, törvényesen minősítette annak vád tárgyává tett közbizalom és vagyon elleni bűncselekményeit. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy a vádlottal szemben bűncselekmény elbírálásakor hatályos büntető jogszabályok alkalmazásának van helye. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés méltányos, és alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért annak enyhítésére nem látott lehetőséget. A vádlott védője a másodfokú eljárásban indítványt terjesztett elő igazságügyi elmeorvos és pszichológus szakértői kirendelésére, mivel álláspontja szerint a vádlott szerencsejáték fűggőssége vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez. A vádlott a másodfokú eljárásban írásbeli vallomást terjesztett elő, melyben családi körülményeiről, játékszenvedélyéről nyilatkozott. Előadta, hogy jelenleg családi körülményei rendezettek, cselekményét őszintén megbánta, az általa okozott kárt meg kívánja téríteni. Indítványozta ezért a kiszabott büntetés enyhítését, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. A másodfokú tárgyaláson a védő perbeszédében enyhítés érdekében tartotta fenn fellebbezését. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás igazolta a vádlott bűnösségét, ezért az ítélet jogszerűnek és törvényesnek tekinthető. Az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított ítéleti tényállását a továbbiakban nem támadta. Ugyanakkor utalva a szakértői bizonyításra, továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy a vádlott játékszenvedélye, amely szerzett betegségnek tekinthető, és ami lerombolja a beteg személyiségét, vezetett a bűncselekmények elkövetéséhez. Annak ellenére fenntartotta ezen álláspontját, hogy a szakértői vélemény nem igazolta, hogy ez az állapota kihatott volna védence beszámítási képességére. Indítványozta ezért, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre függessze fel. Érvelése szerint a felfüggesztett börtönbüntetés alkalmazása esélyt adhat védencének arra, hogy bizonyíthassa, hogy a társadalom hasznos tagja kíván lenni, és lehetővé teszi, hogy kártérítési kötelezettségének eleget tegyen. A büntetés enyhítésére irányuló indítványa során utalt továbbá az időmúlásra, amely védencének nem róható fel, továbbá arra, hogy jelenleg már rendezett családi körülményekkel rendelkezik. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú tárgyaláson jelenlévő képviselője átiratában foglaltakat fenntartva az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint nincs olyan különösen méltányolható körülmény, amely indokolná a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztését, a vádlott eddig nem tett eleget kártérítési kötelezettségének, nem tanúsított megbánó magatartást. Véleménye szerint az eljárás a vádlott felróható magatartása miatt húzódott el, mivel a hatóságok számára nem volt feltalálható. Külön kiemelte, hogy az elrendelt szakértői bizonyítás nem támasztotta alá, hogy a vádlott játékszenvedélye érintette volna beszámítási képességét. Mindezek alapján a büntetési célok elérése érdekében az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a vádlott távollétében folytatta le az eljárást, maradéktalanul betartva a Be. XXV. fejezetében írt szabályokat. Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, eljárása során kihallgatta az ügy sértettjeit, azokat a rendőr tanúkat, akik a vádbeli eseményről tudomással bírtak, és a tárgyaláson is meghallgatásra került az ügyben eljárt igazságügyi ár-, és ékszerszakértő. A bizonyítékokat értékelő tevékenységéről számot adott, indoklási kötelezettségének eleget tett. Mindezek alapján mérlegelési jogkörében állapította meg ítéletének tényállását, és rögzítette azt az ítélet 2-5. oldal 1. bekezdéséig. A vádlott tartózkodási helye a másodfokú eljárásban vált ismertté. Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 531. §
(5)bekezdésére figyelemmel tárgyalást tartott, ahol a vádlottat kihallgatta a terhére rótt bűncselekményekkel összefüggésben. A vádlott a tárgyaláson nyilatkozott személyi körülményeivel kapcsolatban, továbbá előadta, hogy minden úgy történt, ahogy azt az elsőfokú ítélet tartalmazza, és megbánta bűnösségét. Ugyanakkor játékszenvedélyére hivatkozott, amely miatt érzett késztetést a bűncselekmény elkövetésére. A vádlott védője által előterjesztett indítványnak a másodfokú bíróság helyt adott és az ügyben elrendelte vádlott igazságügyi ideg- és elmeszakértői vizsgálatát. Az ügyben eljárt szakértők
- augusztus 03-án előterjesztették egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői leletet és véleményt, melynek lényege szerint vádlott jelenleg nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, vagy tudatzavarban és ezek a kóros elmeállapotok cselekménye elkövetése idején sem állottak fenn. A vádlottnál megállapítható pszichikai játékfüggőség a vádiratban írt cselekményei elkövetésekor nem korlátozták a cselekménye következményeinek felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartást megválasztásában. A másodfokú bíróság a szakértői véleményt annak ismertetésével tette a bizonyítás részévé. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlott vallomása, valamint az általa lefolytatott bizonyítási eljárás adataira figyelemmel a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontja alapján az alábbiakkal egészíti ki az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását: „vádlott
- novemberétől a ... Kft-nél áll alkalmazásban, ahol ács segédként havi 160.000 forint keresettel rendelkezik. Elvált családi állapotú, egy gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. Jelenleg más vagyon elleni bűncselekmény miatt van ellene folyamatban büntetőeljárást. A vádlott játékfüggősége nem korlátozta a vádlottat cselekményei elkövetésekor azok következményeinek felismerésében, és a helyes magatartás megválasztásában." Az előzőekben írt kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.
- §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú katonai tanács az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette I-V. tényállásban írt cselekményeit. A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság által az ítélet 5. oldal utolsó bekezdésében kifejtett jogi álláspontjával. A vádlott a tényállásokban írt magatartásával elkövette a 2 rb. Btk. 343. §
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét, a Btk. 373. §
(1)-
(2)bekezdés a./ pontjába ütköző 3 rb. csalás vétségét, és a Btk. 372. §
(2)bekezdés a./ pontjába ütköző 2 rb. sikkasztás vétségét. A másodfokú bíróság a büntetés enyhítése érdekében előterjesztett fellebbezést részben találta megalapozottnak. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, amelyeket ki kell egészíteni azon további enyhítő körülményekkel, hogy a vádlott kóros személyiségadottságokkal rendelkezik, illetve a további időmúlással. A másodfokú bíróság egyetértett azon ügyészi érveléssel, hogy a vádlottal szemben, aki hivatalos személyként e minőségével, illetve az ehhez társult közbizalommal visszaélve valósított meg vagyon elleni bűncselekményt, csak a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmas a büntetési célok elérésére. A másodfokú bíróság szintén nem látott olyan különös méltánylást érdemlő körülményt, amely indokolttá tenné a Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján a szabadságvesztés felfüggesztését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a szabadságvesztés mértékének meghatározásakor méltányosan járt el, annak további enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. Egyetértett továbbá azzal, hogy a hivatali helyzetével visszaélve vagyon elleni bűncselekményt megvalósító vádlott a közügyek vitelére méltatlan, ezért szükséges vele szemben a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is. A másodfokú bíróság azonban a vádlott kóros személyiségszerkezetére figyelemmel a Btk. 35. §
(2)bekezdése alapján lehetőséget látott arra, hogy az irányadó végrehajtási fokozattól enyhébbet, fogház fokozatot határozzon meg a szabadságvesztés végrehajtására. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva úgy rendelkezett, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetés végrehajtási fokozatát fogházra enyhíti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ekként megállapított 1 év 6 hónap fogházbüntetés és 2 év közügyektől eltiltás alkalmas arra, hogy a Btk. 79. §-ában írt büntetési célokat elérje. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elsőfokú katonai tanács részben tévedett, amikor ítéletében az előterjesztett polgári jogi igényeket elbírálta. A Be. 54.§
(2)bekezdése szerint a magánfél a terhelttel szemben érvényesítheti polgári jogi igényét. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben kártérítésre kötelezte a ... Megyei Rendőr-főkapitányságot is, amelyre a másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban nincs helye. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a ... Megyei Rendőr-kapitányságot is kártérítésre és eljárási illeték fizetésére kötelező ítéleti rendelkezéseket mellőzte az ítéletből. Az elsőfokú katonai tanács egyebekben helyesen döntött a kártérítési igényekről, és nem tévedett akkor sem, amikor magánfél igényét elutasította. A másodfokú bíróság egyetértett az e körben kifejtett érvekkel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítélete törvényes, ezért az elsőfokú ítéletet a rendelkező részben írt változtatással helybenhagyta azzal, hogy rögzítette a vádlott édesanyjának nevét, amely nem pontosan szerepelt az ítélet rendelkező részében. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §
(1)-
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- október
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke