Kbf.14/2015/17 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont és

(4)bekezdés b) pont) minősíti. A vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést 2-2 (kettő-kettő) évi börtönbüntetésre enyhíti, a szabadságvesztés végrehajtását 5- 5 (öt-öt) évi próbaidőre felfüggeszti. Mindkét vádlottnál a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. A vádlottak a szabadságvesztés végrehajtása esetére a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. A másodfokú bíróság egyetemlegesen kötelezi a vádlottakat arra, hogy a ...Kft. magánfél részére a másodfokú ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül kártérítés címén 4.320.260,- ft (négymillió-háromszázhúszezer-kettőszázhatvan) forintot a

1. október
2. napjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napjától érvényes jegybanki alapkamattal együtt fizessenek meg. Ugyancsak egyetemlegesen kötelezi a vádlottakat, hogy az állam javára 25.921- ft eljárási illetéket fizessenek meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyja. Kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az .. I.r. vádlottat 34.818,- Ft (Harmincnégyezer-nyolcszáztizennyolc) forint, míg a ... II.r. vádlottat 10.800,- ft, (Tízezernyolcszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. I n d o k o l á s: A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a
3. december
4. napján kihirdetett Kb.I.23/2014/
5. számú ítéletével ... I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.370.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)alpontjaira figyelemmel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként és folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, ezért 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és lefokozásra, 3 évi közügyektől eltiltásra és 100 napi tétel, napi tételenként 2.000,- ft, összesen 200.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 hónapi részletfizetést engedélyezett, és meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Úgy rendelkezett, hogy az I.r. vádlott a szabadságvesztés büntetés fele része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. ... II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.370.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)pontjaira figyelemmel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként és folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, ezért 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és három évi közügyektől eltiltásra és 100 napi tétel, napi tételenként 2.000,- ft, összesen 200.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére húsz hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, megállapította, hogy a II.r. vádlott a szabadságvesztés büntetés 2/3 részét kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ezen túlmenően rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról. Az I.r. és II.r. vádlottakat egyetemlegesen kötelezte, hogy ... Kft. magánfél részére kártérítés címén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül 6.400.000,- ft-ot,

1. október
2. napjától kezdődően a mindenkori alapkamattal együtt, valamint az állam javára 38.400,- ft eljárási illetéket fizessenek meg. Az I.r. vádlottat 55.505,- ft, míg a II.r. vádlott 35.185,- ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A tárgyaláson a katonai ügyész mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette az ítéletet. Az I.r. vádlott és védője, valamint a II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.193/2015/1., számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A nyilvános tárgyaláson történt bizonyítási eljárás lefolytatását követően az I.r. vádlott védője perbeszédében arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a védencével szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát olyan mértékben csökkentse, hogy az próbaidőre felfüggeszthető legyen. Az igazságügyi tárgyszakértő szakvéleményének kiegészítésére, annak tartalmára figyelemmel a vád tárgyává tett vagyon elleni bűncselekménynél az elkövetési érték olyan mértékben csökkent, hogy enyhébb jogi minősítés megállapítására kerül sor. A vádlottakkal szemben az annak megfelelő enyhébb büntetési tétel lehetőséget ad a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának csökkentésére, és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A védő enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni az I.r. vádlott esetében azt, hogy a vádlott megkezdte a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését, és lehetőségeihez képest folyamatosan fizet be a sértett cég egy cégnyilvántartás szerinti bankszámlájára. A II.r. vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését eltérő jogi minősítés megállapítása érdekében, és enyhítésért tartotta fenn. Az igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleményének tartalmára figyelemmel a módosított elkövetési érték alapján enyhébb jogi minősítés megállapítására tett indítványt és a minősítő körülmények köréből kérte mellőzni a dolog elleni erőszakot. Ezen túlmenően indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács a súlyosító körülmények köréből a bűncselekmény elszaporodottságát is mellőzze. Ezen okora figyelemmel a szabadságvesztés büntetés tartamának csökkentését és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését kérte. Hivatkozott arra, hogy a lopás elkövetési értékének 5.000.000,- ft alá csökkenése eleve enyhébb minősítést eredményez. A Bírósági Határozatokban megjelent eseti döntésekre hivatkozva kérte a dolog elleni erőszak megállapításának mellőzését. Kifejtette azon álláspontját, hogy egységesnek tekinthető az a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a kábeleknek a kábeldobról történő levágása nem minősül dolog elleni erőszaknak, hiszen azok szokásos felhasználása is ilyen módon történik meg. Álláspontja szerint súlyosító körülményként védence terhére nem értékelhető a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottsága, mert a bűnügyi statisztika szerint e bűncselekmény csoporton belül is az elkövetések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a bekövetkezett időmúlást, valamint azt, hogy védence megkísérelte az okozott kár megtérítését, azonban a sértett ebben semmiféle együttműködést nem tanúsított. Ezért az I.r. vádlott letéti számlán helyezett el 1.000.000,- ft-t, jelezve a kár megtérítésének szándékát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a nyilvános tárgyaláson eljáró képviselője perbeszédében a kiegészítő szakértői vélemény tartalma alapján, a bűncselekmény elkövetési értékének módosulására figyelemmel a jogi minősítés megváltoztatását indítványozta. Egyetértett továbbá a II.r. vádlott védőjének a dolog elleni erőszak, mint minősítő körülmény mellőzésére irányuló indítványával is. Kifejtette azonban azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések az elsőfokú ítéletben írt jogi minősítés mellett inkább enyhének számítottak, és a módosuló jogi minősítés mellett lesznek arányosak a cselekmény tárgyi súlyával. A fellebbviteli főügyészség képviselője vitatta, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottsága mellőzhető lenne a súlyosító körülmények köréből, mert hiába mutat a vagyon elleni bűncselekmények száma statisztikailag csökkenést, ha arányában még mindig ez a bűncselekmény kategória foglalja magába a legtöbb elkövetésre került bűncselekményt. Indítványozta azonban, hogy a másodfokú katonai tanács az I.r. vádlottal szemben mellőzze a lefokozás katonai büntetést, mert annak kiszabására a közügyektől eltiltás mellett nincs lehetőség. Ezek kivételével azonban mindkét vádlott tekintetében a kiszabott büntetések változatlanul hagyását indítványozta. Az I.r. vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy megbánta az elkövetett bűncselekményt. A sértett cég számára havonta fizet be kártérítést. Felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy hibázott, nagyon megbánta a cselekményét. Egyebekben csatlakozott a védő által előadottakhoz. Az I.r. és II.r. vádlottak, valamint védőik által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállás megállapítása során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, azonban rövid felelősségét elismerő nyilatkozatot tett, és fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. Az I.r. vádlott a nyomozás során teljes körű, a tényekre és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett. A II.r. vádlott a nyomozás során részben ismerte el a bűncselekmény elkövetését, a tárgyaláson, bár vallomást nem kívánt tenni, azonban a felelősségét teljes körűen elismerő nyilatkozatot tett. Így az elsőfokú bíróság a tényállást az I.r. és II.r. vádlottak beismerő vallomása, illetve felelősséget elismerő nyilatkozata, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, az igazságügyi tárgyszakértő véleménye, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és az eljárás során lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközök, tehát egymást alátámasztó, egymással összhangban álló bizonyítékok alapján állapította meg. Észlelte a másodfokú katonai tanács, hogy az elsőfokú bíróság ítélete

1. oldal
2. bekezdésében rögzítette, hogy az I.r. vádlott szolgálati viszonya
3. június 17-i hatállyal, méltatlanság okán szűnt meg. Ez a megállapítás azonban nem a bizonyítékok értékelése körébe, hanem az I.r. vádlott személyi körülményei körébe tartozik, ezért a másodfokú bíróság azt oda átemelte. Az ítélőtábla katonai tanácsa egyetértett a másodfokú eljárásban a II.r. vádlott védője által előterjesztett, az igazságügyi tárgyszakértői vélemény kiegészítésére tett indítvánnyal. Az indítvány előterjesztésének oka az volt, hogy a szakértő a nyomozati szakban előterjesztett szakvéleményben az elkövetési értéket a kábelek használtságától függetlenül új áron számította ki. Ezért a másodfokú bíróság az igazságügyi tárgyszakértőt szakvéleményének kiegészítésére hívta fel. A kiegészítő szakértői véleményben rögzítettek szerint a tárgyszakértő a sértett Kft. képviselőjével a kapcsolatot felvette, a szükséges adatokat beszerezte és az eltulajdonított rézkábelek használtsági fokára, avulására figyelemmel módosította az elkövetési értéket. A másodfokú katonai tanács Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel, a nyilvános tárgyalás anyagává tett kiegészítő igazságügyi szakértői vélemény kiegészítés alapján az elsőfokú ítéletben rögzített történeti tényállást annyiban helyesbíti, hogy „Az I.r. és II.r. vádlottak összesen 4.320.260,- ft kárt okoztak a sértett Kft-nek. Az elsőfokú bíróság által rögzített és a másodfokú bíróság által ekként helyesbített tényállás megalapozott és mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az I.r. és II.r. vádlottak védőinek és a katonai ügyésznek az enyhébb jogi minősítésre irányuló indítványai alaposak. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa mindkét vádlott bűnösségét a Btk.370.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)pontjaira figyelemmel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként és folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében állapította meg. A másodfokú bírósági tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként az 5.000.000,- ft -ot el nem érő elkövetési értékre figyelemmel a bűncselekmény eleve enyhébben minősül, azonban a másodfokú katonai tanács - egyetértve a védők, és a másodfokon eljáró katonai ügyész álláspontjával - a dolog elleni erőszakot, mint minősítő körülményt is mellőzte. A bírósági határozatok 1992/

1. sz. eseti döntésében foglaltak szerint, ha a tolvaj a kábeleket, vezetékeket, a gépekről, berendezésekről vágja le a lopási cselekmény dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül. A bíróságok azonban nem látták megállapíthatónak a dolog elleni erőszakot akkor, amikor az elkövetők egy munkaterületen lévő kábeldobról nagyobb mennyiségű rézkábelt vágtak le a magukkal vitt fűrésszel, azt így tulajdonították el. (BH.1990.90) A másodfokú katonai tanács azonban az elkövetési érték és a dolog elleni erőszak, mint minősítő körülmény kivételével az elsőfokú ítélet
2. oldalán kifejtett jogi állásponttal egyetértett, így az üzletszerűségre, a folytatólagosságra illetve a társtettesként történt elkövetésre vonatkozó jogi érveléssel. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét az I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában megváltoztatta, és cselekményeket egyaránt a Btk.370.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének minősítette. Az I.r. és II.r. vádlottaknak, valamint a védőiknek az enyhítésre irányuló fellebbezése alapos. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A másodfokú katonai tanács nem látta indokoltnak a súlyosító körülmények köréből mellőzni a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát, hiszen ez a bűncselekmény kategória még mindig a legnagyobb arányt képviseli az összes bűnözésen belül. Enyhítő körülményként kellett azonban figyelembe venni, mindkét vádlott esetében a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett és vádlotti magatartásra vissza nem vezethető jelentős időmúlást. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor mindkét vádlottal szemben szabadságvesztés büntetést, és pénzbüntetést szabott ki. A másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként bekövetkezett enyhébb jogi minősítésre, valamint a dolog elleni erőszak, mint minősítő körülmény mellőzésére, továbbá arra a körülményre figyelemmel, hogy mindkét vádlott a sértett felé a kár megtérítésének szándékát kimutatta, ezért a katonai tanács a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést kettő - kettő évi börtönbüntetésre enyhítette, és a szabadságvesztés végrehajtását öt - öt évi próbaidőre felfüggesztette a Btk.85.§

(1)és

(2)bekezdésében írt rendelkezésekre figyelemmel. Az ítélőtábla katonai tanácsa a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése miatt mindkét vádlottnál a közügyektől eltiltásra vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte. A szabadságvesztés végrehajtása esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Helyesen döntött az elsőfokú katonai tanács, amikor a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével a rendfokozat viselésére méltatlanná vált I.r. vádlottat lefokozás katonai büntetésre ítélte, azzal, a megjegyzéssel, hogy a közügyektől eltiltás mellett annak nem volt helye. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az I.r. és II.r. vádlottakkal szemben ezek a büntetések is megfelelően szolgálják a Btk.79.§ -ban írt büntetési célokat. A megváltozott elkövetési értékre figyelemmel a másodfokú katonai tanács módosította az elsőfokú bíróságnak a polgári jogi igényre vonatkozó ítéleti rendelkezését, és a vádlottakat egyetemlegesen kötelezte a sértett magánfél részére a másodfokú ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kártérítés címén 4.320.260,- ft, 2013. október 30. napjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napjától érvényes jegybanki alapkamattal együtt történő megfizetésére. A kártérítés mértékéhez igazodóan a másodfokú bíróság eltérő összegű 25.921.- ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte egyetemlegesen a vádlottakat. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság ... I.r. és ... II.r. vádlottak tekintetében - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Be.338.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte az I.r. és II.r. vádlottakat a másodfokú eljárásban kirendelt védő, illetve igazságügyi szakértő eljárása folytán felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)és

(2)bekezdésein alapszik. Budapest,

1. június
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete ... I.r. és ... II.r. vádlottak vonatkozásában a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztések kivételével végrehajtható. Budapest,
3. június
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző