A határozat elvi tartalma: A kisajátítási kártalanítás megállapítása során értékelhető összehasonlító adatok köre. (értelemzavaró kifejezés miatt javítva) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.675/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperesek: I.rendű alperes neveI. rendű (I.rendű alperes címe) II.rendű alperes neveII. rendű (II.rendű alperes címe) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A II. rendű alperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. ...) A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 6-án kelt 2.K.27.106/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.106/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű alperesnek személyenként 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálat eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A Veszprém, külterület, ... hrsz. alatti ingatlan „A” alrészlete „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület”, míg „B” alrészlete „gyümölcsös” szám alatt volt nyilvántartva. A fenti perbeni ingatlan tulajdonosa 2/10 arányban a ... Kft., míg 8/10 arányban a felperes voltak. A Magyar Állam nevében eljáró II. rendű alperes az ingatlan részkisajátítása iránti kérelmet terjesztett elő a 8-as számú főút Veszprém-Várpalota közötti szakaszának építési beruházása céljából. Az I. rendű alperes eljárása során beszerezte ... igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét, melyet a szakértő két alkalommal kiegészített és módosított. E szerint mindkét alrészlet kisajátítását szükségesnek tartotta, a kártalanítás összegét összehasonlító forgalmi adatokra alapítottan és részletes számításokkal alátámasztottan - bruttó 18.272.551.- forintban javasolta megállapítani. A felperes a hatósági eljárás során csatolta ... magánszakértői véleményét, amely - zártkerti adatokat felhasználva - kizárólag a gyümölcsös területre, 1298.- forint/négyzetméter fajlagos ár alapján a forgalmi értéket 8.244.000.- forintban határozta meg. Az I. rendű alperes a
- március 20-án kelt ...számú határozatában a II. rendű alperes részleges kisajátítási kérelmének helyt adott, a veszprémi ... hrsz.-ú ingatlant megosztotta ... és ... hrsz.-ú ingatlanokra, melyeket a Magyar Állam javára kisajátított. A kisajátítási kártalanítás összegét összesen bruttó 18.272.551.- forintban állapította meg és kötelezte a II. rendű alperest ezen összegnek - a tulajdoni arányoknak megfelelő megosztású - megfizetésére a tulajdonosok részére. A hatóság a felperesnek járó kártalanítást 14.618.041.- forintban határozta meg. Az indokolásban részletesen ismertette a kisajátítási eljárás folyamatát, közte ... szakvéleményét és annak kiegészítéseit. Kifejtette, a forgalmi érték megállapításánál a hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai az irányadók. Rögzítette, döntését ... kiegészített és módosított szakvéleményére alapította, melyet megalapozottnak és jogszerűnek ítélt, mivel az a kialakult gyakorlatnak és a jogszabályoknak megfelel. A kereseti kérelem [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A kisajátítás jogalapját és a kártalanítás épületrészre megállapított összegét nem vitatta, a gyümölcsös terület értékét 1637.- forint/négyzetméter áron kérte meghatározni, és indítványozta további 5.380.519.forint megfizetésére kötelezni a II. rendű alperest. Az elsőfokú bírósági eljárás [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes indítványára ... ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő személyében szakértőt rendelt ki, aki az ingatlanforgalmazási adatok értékelése, az összehasonlító adatok számbavétele és az összehasonlításba bevont ingatlanok helyszínelése alapján elkészített szakvéleményében kifejtette, tanúszakvéleménye a kisajátítási eljárás irányadó szabályainak megfelelően készült, az megalapozott, a kártalanítási összeg felemelésének nincs indoka. A felperes a perszakértő véleményét nem fogadta el, csatolta ... igazságügyi műszaki és ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét, mely a gyümölcsös területrész kisajátítási értékét 10.760.000.- forintban jelölte meg, elfogadva a ... magánszakértő véleményében szereplő összehasonlító adatokat. A bíróság eljárása során meghallgatta ..., ... és ... szakértőket. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kstv.)
- §
(1),
(2),
(3)bekezdését, 19. §
(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdését, 78. §
(1)bekezdését, 164. §
(1)bekezdését, 177. §
(1)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését és 339. §
(1)bekezdését, valamint a Kúria 16/
- (IX.8.) KK véleményét. (a továbbiakban: KK vélemény) Rámutatott, a perbeli ügyben a kisajátítási eljárásnak a Kstv.-ben meghatározott előírásai irányadók a kártalanítási összeg megállapítására. E körben nem a forgalmi érték, hanem a kártalanítási összeg meghatározása történik, mégpedig összehasonlításra alkalmas ingatlanok adatai ismeretében. Az egységes bírói gyakorlatra figyelemmel a kisajátításkor fennálló értékviszonyok alapulvételével kell megállapítani a kártalanítás összegét. A kártalanítás meghatározásakor a felperes ingatlana közelében elhelyezkedő, a kisajátítás időpontját megelőző, ahhoz közeli időpontban a szabadforgalomban értékesítésre került, ugyanolyan övezeti besorolású, hasznosítású, művelési ágú ingatlanok tényleges adásvételi szerződésében szereplő vételárait kell felhasználni, a kínálati adatok nem vehetők figyelembe. A bíróság részletesen ismertette és elemezte a rendelkezésre álló szakvéleményeket. Hangsúlyozta, ... szakvéleménye jelen eljárásban felhasználásra alkalmatlan és a kisajátítási szakértői véleményben írtakat nem cáfolja. Ennek oka az, hogy a magánszakértői vélemény nem a kisajátítási jogszabály alapján, nem a kisajátított ingatlannal azonos ingatlanok egybevetésével, nem a kisajátításkori összehasonlító adatokra alapítottan készült, ezért megalapozatlan. Nincs jogszerű indoka annak, hogy külterületi ingatlanok helyett [9] zártkerti ingatlanokra vonatkozó adatokra támaszkodjon a szakértő. ... magánszakértő a ... szakértő részéről felhasznált adatsorra alapította a kisajátítási szakértői vélemény megalapozatlanságát, ezért az ő szakvéleménye sem alkalmas a bírói döntés megalapozására. A bíróság érvelése szerint ... szakvéleménye - a perszakértő szakvéleményével alátámasztottan - az irányadó jogszabályoknak megfelel, a perbeli ingatlannal azonos övezeti besorolású és realizált összehasonlító adatokra épül, a kártalanítási összeg megállapítása jogszerű alapjául szolgál. A bíróság a felperesnek felülvizsgálati szakértő kirendelésére irányuló indítványát elutasította, mert a peres szakvélemény a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt fogyatékosságokban nem szenved. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak - az I. rendű alperesi határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezése iránt. Hangsúlyozta, az ítélet sérti a Kstv. 9. §
(3)bekezdésében írtakat. Rámutatott, a kisajátítási eljárásban készült ... -féle szakvélemény - majd az ezt felülbíráló peres szakvélemény - kizárólag azonos övezeti besorolású, külterületi ingatlanok értékét vette alapul, mint összesítő adatokat. Azonban teljesen figyelmen kívül hagyta az azonos övezeti besorolású, de zártkertként nyilvántartott ingatlanok forgalmi értékét. A szakértő és a bíróság okszerűtlenül rekesztette ki az összehasonlító adatok közül a zártkerti ingatlanokat, amely kategória - az ingatlannyilvántartást kivéve - már nem létezik, mert hivatalosan csak belterületi és külterületi földeket ismert a földforgalmi törvény, a zártkert pedig a külterülethez tartozik. A magánszakvéleményben hivatkozott zártkerti ingatlanok is azonos övezeti besorolásúak voltak, ezért ezek is figyelembe veendők, különösen akkor, ha a per tárgyát képező ingatlannal összehasonlításra alkalmas ingatlanok csak elenyésző számban álltak rendelkezésre. A bíróság jogszabálysértőn járt el, amikor a Kstv. 9. §
(3)bekezdését egyoldalúan értelmezte és az összehasonlító adatok közül a zártkerti ingatlanokat kizárta. [11] Az I. rendű alperes és a II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. A felperes a Kfv/5. számú iratában nyilatkozott az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeire. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [14] A Pp. 272. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felperes felülvizsgálati kérelmét a törvényes határidőn belül terjesztette elő, a
- október 7-én kelt Kfv/
- számú irata a jogerős ítélet közlésétől számított hatvan napon túl került benyújtásra, ezért az abban foglaltakat a felülvizsgálati bíróság érdemben nem vizsgálhatja. [15] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, a jogerős ítéletben foglaltakat a felülvizsgálati bíróság mindenben osztja, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel az alábbiakat fejti ki. [16] A Kúria hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp.
- §
(1)bekezdésére tekintettel a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati bíróság nem tárt fel. [17] A Kstv. 9. §
(1)bekezdése szerint a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével - teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A 9. §
(3)bekezdése alapján a kártalanítás összegének megállapítása során a.) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, b.) ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke - összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt - nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, területi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét kell figyelembe venni. A KK vélemény kimondja, főszabályként az ingatlan kisajátításáért járó kártalanítás összegének megállapításakor az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult - a kisajátítás időpontjában fennálló - forgalmi értéke az irányadó. Ennek során a széles körben, huzamosabb ideig fennálló érték vehető figyelembe. [18] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a kártalanítás összegének megállapítása során az elsőfokú bíróság a következetes és egyértelmű felsőbírósági gyakorlatban megfogalmazott elvekre alapítottan döntött, részletesen elemezte és értékelte a hatósági eljárásban benyújtott, a bírósági eljárás során beszerzett és a felperes által csatolt szakvéleményeket. Helyesen vont következtetést arra, miszerint a felperes megbízásából készített szakvélemények a perben nem irányadók, mert azok nem külterületi, hanem zártkerti ingatlanokra vonatkoznak, melyek összehasonlító adatként a perbeli ingatlanhoz kapcsolódóan nem vehetők figyelembe. A Kúria nem osztja a felperes azon érvelését, mely szerint a perszakértő és a bíróság okszerűtlenül rekesztette ki az összehasonlító adatok közül a zártkerti ingatlanokat. A felperes által hivatkozott földforgalmi törvény jelen jogvitában irreleváns, rendelkezései nem alkalmazhatóak. [19] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogszabálysértéstől mentesen fogadta el ítélkezése alapjául a hatósági eljárásban beszerzett és a perbeli szakvéleményt, melyek a Kstv. 9. §
(3)bekezdés a) pontjában írtaknak megfelelnek. [20] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A pervesztes felperes köteles az alperesek részére a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő