← Magyarország

Bfv.704/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A járművezetéstől eltiltás büntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás melletti alkalmazása a büntető anyagi jog kötelező büntetéskiszabási szabályaival ellentétes. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.704/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Tóth Györgyi, előadó bíró . Krecsik Eldoróda, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: segítségnyújtás elmulasztásának vétsége Terhelt(ek): Fk. vádlott neve Első fok: Járásbíróság,
  4. február 11-én, nyilvános tárgyaláson meghozott, 17.Fk.621/2015/
  5. számú ítélete Az indítvány előterjesztője: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt fiatalkorú vádlott neveellen folyamatban volt büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kazincbarcikai Járásbíróság 17.Fk.621/2015/
  6. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a próbára bocsátást kimondó és az ahhoz kapcsolódó pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kazincbarcikai Járásbíróság a
  7. február
  8. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 17.Fk.621/2015/
  9. számú ítéletében [2] fiatalkorú vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztásának vétségében [
  10. évi C. törvény - a továbbiakban Btk. -
  11. §

(1)bekezdés]. A terheltet ezért egy évre próbára bocsátotta és a közúti járművezetéstől egy évre eltiltotta. Megállapította, hogy a terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A járásbíróság ítélete
  1. február
  2. napján jogerőre emelkedett. II. [3] [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség terjesztett elő Bf.439/2016/1-I. szám alatt felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján anyagi jogi jogszabálysértés miatt. A Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a próbára bocsátás intézkedést, valamint a pártfogó felügyelet intézkedésre vonatkozó ítéleti rendelkezéseket mellőzze és a terhelttel szemben a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést tekintse kiszabottnak azzal, hogy az eltiltás hatókörét „B” kategóriájú közúti járművekre korlátozza. A Legfőbb Ügyészség az Fk.BF.562/
  1. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal tartotta fenn. Álláspontja szerint a felülvizsgálatban az eltiltás hatókörének a „B” kategóriába tartozó járműfajtákra, vagy azok egyikére történő további korlátozásának nincs törvényes alapja és indoka. Indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg akként, hogy a próbára bocsátást kimondó és az ahhoz kapcsolódó pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [5] [6] [7] [8] A Kúria a Legfőbb Ügyészség által módosított ügyészi felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Btk. 33. §
(1)bekezdésének f) pontja büntetésként határozza meg a járművezetéstől eltiltást, amely e §
(3)-
(5)bekezdéseiben írtak alapján - meghatározott feltételek mellett - önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A Btk. 63. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a próbára bocsátás intézkedés, amely a
(2)bekezdés értelmében önállóan, büntetés helyett alkalmazható. [9] A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája, amelynek alkalmazása során a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban úgy foglal állást, hogy az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása érdekében nem szükséges büntetés kiszabása, hanem elegendőnek mutatkozik az ezzel való közvetlen fenyegetés, vagyis a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztása. Abban az esetben, ha a próbaidő eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik, ellenkező esetben a bíróság büntetést szab ki. [10] Mindezen rendelkezések összevetéséből következően a járművezetéstől eltiltás büntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás melletti alkalmazása a büntető anyagi jog kötelező büntetéskiszabási szabályaival ellentétes. [11] A segítségnyújtás elmulasztásának elkövetése miatt kiszabható járművezetéstől eltiltás büntetés is. A Btk. 55. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. Fk. vádlott neveterhelt a Btk. 166.§
(1)bekezdésében meghatározott segítségnyújtás elmulasztásának vétségét a KRESZ 58. §
(1)bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértésével követte el, ezért - ha közlekedési bűncselekmény nem is valósul meg - az engedélyhez kötött járművezetés szabályai sérelmet szenvednek. [12] A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján irányadó tényállás szerint a terhelt a baleset észlelése ellenére megállás nélkül úgy távozott a helyszínről, hogy a segítségnyújtás szükségességéről nem győződött meg. Az elsőfokú bíróság döntése nem hagy kétséget afelől, hogy a terhelt ezen magatartására figyelemmel a bíróság büntetést kívánt kiszabni vele szemben. A Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetőjog szabályának megsértése miatt a terhelttel szemben törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Kúria e rendelkezésnek megfelelően - miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményező feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - a jogerős határozat anyagi jogi törvénysértését kiküszöbölte és a határozat megváltoztatásával a próbára bocsátást kimondó és az ahhoz kapcsolódó pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Az eltiltás hatókörének „B” kategóriába tartozó járműfajtákra korlátozásának nem volt törvényes alapja és indoka. [13] A támadott határozat egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a Kúria hatályában fenntartotta. [14] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [15] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Tóth Györgyi s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.