← Magyarország

Bpkf.405/2014/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bpkf.405/2014/

  1. szám A Győri Ítélőtábla a Győrött,
  2. december
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A külföldi ítélet érvényének elismerése miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék
  4. július
  5. napján kelt 8.Bpk.32/2014/
  6. számú végzését megváltoztatja azzal, hogy mindkét terhelt vonatkozásában a bűncselekmények törvényhelye helyesen Btk.
  7. §

(1),
(2)bekezdés bb.) és bc.) pont,
(4)bekezdés b.) pont, illetve Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bb.) és bc.) pont,
(3)bekezdés ba.) pont, továbbá a Bécsi Büntető Törvényszék 032 Hv 124/13g számú ítéletének érvényét elismeri, valamint II.r. terhelt tekintetében a szabadságvesztés időtartamának szöveggel történő megjelölése helyesen (négy) év. Indokolás: Az Osztrák Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke a 32 Hv 124/13g számú,
  1. október
  2. napján kelt és
  3. december
  4. napján jogerőre emelkedett ítéletében bűnösnek mondta ki az Osztrák Büntető Törvénykönyv (StgGB)
  5. §,
  6. § 1.) pont és
  7. §
  8. fordulat szerinti 2 rb üzletszerűen elkövetett betöréses lopás bűntettében I.r. terheltet, mint bűnsegédet és II.r. terheltet, mint tettest. Ezért az I.r. terheltet 3 év, a II.r. terheltet 4 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetésbe I.r. vádlott vonatkozásában a
  9. augusztus
  10. napjától
  11. október
  12. napjáig, II.r. vádlott által a
  13. augusztus
  14. napjától
  15. október
  16. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította, magánfél polgári jogi igényét elbírálta, illetve határozott az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. A Tatabányai Törvényszék a
  17. július
  18. napján kelt 8.Bpk.32/2014/
  19. számú végzésével az Osztrák Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszék fenti ítéletének érvényét I.r. vádlott vonatkozásában bűnsegédként elkövetett lopás bűntette (Btk.
  20. §
(1),
(2)bekezdés bc.) és bd.) pont,
(4)bekezdés b.) pont) és bűnsegédként elkövetett lopás bűntette (Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bc.) és bd.) pont,
(3)bekezdés ba.) pont) miatt kiszabott 3 év szabadságvesztés büntetésnek, II.r. vádlott vonatkozásában lopás bűntette (Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bc.) pont és bd.) pont,
(4)bekezdés b.) pont) és lopás bűntette (Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés bc.) és bd.) pont,
(3)bekezdés ba.) pont) miatt kiszabott 4 év szabadságvesztés büntetésnek ismerte el azzal, hogy a szabadságvesztés büntetések végrehajtási fokozata börtön. Mindkét terhelt esetében az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a II.r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte a terhelteket, hogy külön felhívásra fizessenek meg a magyar államnak egyetemlegesen 53.454 forint bűnügyi költséget. A törvényszék végzése ellen mindkét terhelt kézbesítési íven jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.279/2014/1-2. számú átiratában a fellebbezéseket alaptalannak találta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása törvényes, ezt követően azonban részletesen kifejtette a rendelkező rész és a tényállást illetően a kifogásait, továbbá rámutatott az indokolás hiányosságaira is, amelyekre tekintettel a Tatabányai Törvényszék végzésének megváltoztatását indítványozta. Álláspontja szerint a rendelkező részből hiányzik az elismerés ténye, amely a különleges eljárás lényege. Pontatlan a cselekmények minősítésénél a rendelkező részben és az indokolásban a törvényhelyek felhívása, mivel az üzletszerűség a Btk. 370.§
(2)bekezdés b./ pontjának bb./ alpontjában meghatározott minősítő körülmény. Rámutatott, hogy az I.r. és a II.r. terhelt a külföldi ítélet és a magyar erkölcsi bizonyítvány alapján Ausztriában és Magyarországon büntetett előéletű. A magyar erkölcsi bizonyítvány alapján az indokolás kiegészítendő véleménye szerint. I.r. vádlott vonatkozásában a többszörös visszaesését megalapozó magyar előzményi ítéletekkel, köztük a Budapesti XX., XXI., és XXII. Kerületi Bíróság 6.B.XX.1365/2009/
  1. számú ítéletével, amelyben kiszabott szabadságvesztés büntetéséből azt kitöltve
  2. február
  3. napján szabadult. Rámutatott arra, hogy II.r. vádlott esetében a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság 163 v 6/11i számú ítéletében kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásával kapcsolatos adatokat az indokolás rögzíti. Erre figyelemmel a külföldi ítélet érvényét az I.r. terhelt esetében többszörös visszaesőként, a II.r. terhelt esetében, mivel a korábban elismert külföldi ítéletében kiszabott szabadságvesztéséből engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt követte el az újabb szándékos vagyon elleni bűncselekményeit, különös visszaesőként kell elismerni. Álláspontja szerint a történeti tényállásnak tartalmaznia kell a sértetteket is. Kifejtette továbbá, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata II.r. vádlott esetében a Btk. 37.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján börtön, míg I.r. vádlott vonatkozásában a Btk. 37.§
(3)bekezdés b/ pontjának ba/ alpontja szerint ugyan fegyház lenne, figyelemmel a terhelt többszörös visszaesői minőségére, továbbá arra, hogy büntetése 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb, azonban a Btk. 35.§
(2)bekezdése értelmében lehetőség van börtön fokozat alkalmazására is, így e tekintetben a törvényszék döntése helytálló. Véleménye szerint I.r. vádlott tekintetében rendelkezni szükséges továbbá a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, amely a büntetése háromnegyed részének kitöltését követő nap. A terhelti fellebbezéseket az ítélőtábla nem találta alaposnak, míg a fellebbviteli főügyészség indítványa részben helytálló. Helyes az az indítványa a főügyészségnek, hogy a különleges eljárás lényege a külföldi ítélet elismerése, amely értelemszerűen megtörtént a törvényszék határozata által, azonban a rendelkező részből hiányzik az állítmány, melyet az ítélőtábla pótolt. Észlelte továbbá az ítélőtábla, hogy a végzés rendelkező részében II.r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés időtartama a zárójelben megjelölt részben nyilvánvaló elírás folytán tévesen került feltüntetésre, mely kijavításra került. Osztotta abban is az ítélőtábla az ügyészi álláspontot, hogy a rendelkező részben és az indokolásban az anyagi jogszabályok korrigálásra szorulnak, mivel az üzletszerűség a Btk. 370. §
(2)bekezdés bb.), míg a dolog elleni erőszak a bc.) pont alpontban meghatározott minősítő körülmény. Ekként I.r. vádlott által elkövetett 1-1 rb bűnsegédként elkövetett lopás bűntette minősítése: Btk. 370.§
(1),
(2)bekezdés bb./, bc./ pont,
(4)bekezdés b./ pont és Btk. 370.§
(1),
(2)bekezdés bb./, bc/ pont; II.r. vádlott által elkövetett 1-1 rb lopás bűntette minősítése: Btk. 370.§
(1),
(2)bekezdés bb./, bc./ pont és Btk. 370.§
(1),
(2)bekezdés bb./, bc./ pont. A fellebbviteli főügyészség további kifogásaival azonban nem értett egyet az ítélőtábla az alábbiak miatt. A külföldi ítélet elismerésekor a magyar Büntető Törvénykönyvnek a büntetés kiszabására vonatkozó szabályainak figyelembe vételével kell megállapítani a büntetést, annak tartalmát, ideértve a végrehajtási mód meghatározását, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat. Helyesen mutatott rá a fellebbviteli főügyészség, hogy a magyarországi előéleti adatok, illetve a külföldi ítéletben rögzített elítélésekre figyelemmel a terheltek vonatkozásában a többszörös, illetve a különös visszaesői minőség megállapítható lenne, hiszen I.r. terheltet utoljára Magyarországon a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
  1. május
  2. napján kelt 6.B.XX.1365/2009/
  3. számú ítéletével, amely a Fővárosi Bíróság 20.Bf.8715/2010/
  4. számú határozatával
  5. április
  6. napján emelkedett jogerőre lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 7 hónap börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetéséből
  7. február
  8. napján szabadult. II.r. vádlott pedig a törvényszék ítéletével elismerendő határozatban elbírált bűncselekményeket a korábban már elismert külföldi ítéletben - Bécsi Törvényszék 163 Hv 6/11/i számú ítélete - megállapított szabadságvesztés büntetésből történő szabadulása után követte el. Az iratok alapján jelenleg I.r. vádlott az Esztergomi Járásbíróságon lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 1.B.431/
  9. szám alatt folyamatban lévő büntetőeljárásban előzetes fogvatartásban van a Váci BV Intézetben, II.r. vádlott pedig az Osztrák Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszék 032 124/13g számú ítéletével kiszabott szabadságvesztést
  10. október
  11. napjától
  12. augusztus
  13. napjáig tölti Ausztriában. A külföldi ítélet érvényének elismerésekor azonban a magyar bíróságot köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. Az ítélőtábla álláspontja szerint az előéleti adatokat is magába foglaló személyi rész a tényállás részét képezi, amely az ügyészi átiratban foglaltaknak megfelelően nem egészíthető ki, mivel ezen adatokat az elismerendő ítélet tényállása nem tartalmazza, akárcsak a sértettekre vonatkozó utalást sem. Ugyanez állapítható meg a visszaeséssel kapcsolatos indítvány tekintetében is. Olyan rendelkezést nem tartalmaz a Bécsi Büntető Törvényszék ítélete, amely megfeleltethető lenne a hazai visszaesés fogalmának. A külföldi ítélet érvényének elismerésekor különös figyelmet kell fordítani arra - mint ahogy a Strasbourgban
  14. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló
  15. évi XX. tv.
  16. cikk 1.d/ pontja is leszögezi - hogy nem érheti súlyosabb joghátrány az elítéltet, mint amelyet a külföldi elismerendő ítélet tartalmaz. Márpedig a visszaesői minőség megállapítása egyértelműen hátrányosan érintené mind I.r. vádlott, mind II.r. terhelteket. Ennek megfelelően a törvényszék helytállóan nem állapította meg határozatában, hogy az I.r. vádlott többszörös, míg a II.r. vádlott különös visszaeső. Mindkét terhelt vonatkozásában osztotta az ítélőtábla a törvényszék döntését a feltételes szabadság kérdésköre tekintetében is. I.r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla álláspontja szerint sem indokolt a feltételes szabadság legkorábbi időpontjáról történő rendelkezés, ez idő előtti, mivel nem állnak rendelkezésre olyan adatok, melyekből arra lehetne következtetni, hogy a terhelt vonatkozásában a végrehajtás átvételére is sor kerülne. Ez utóbbi esetben különleges eljárás keretében lehetőség van a feltételes szabadságról történő utólagos rendelkezés meghozatalára. A fentiekben kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy a törvényszék az
  17. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.)
  18. §-ának megfelelően a Be. XXIX. Fejezetének általános szabályait betartva folytatta le az eljárást. Érdemi rendelkezései igazodnak az Nbjt. 47-
  19. §ában írt előírásoknak, és egyeztethetőek az osztrák bíróság által megállapított tényállással és a magyar Btk. vonatkozó rendelkezéseivel, úgy mint az elkövetői alakzatot, a bűncselekmények megnevezését és minősítését - amely egy helyen szorult korrigálásra -, a büntetés nemét, mértékét illetően, a végrehajtási fokozat is megfelelő, helyes az előzetes fogvatartás beszámítása, illetve az a megállapítás, hogy a II.r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Mindezek alapján az ítélőtábla a Tatabányai Törvényszék fellebbezéssel támadott végzését a Be.
  20. §
(4)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írtak szerint a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r ,
  1. december
  2. napján Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Csák Csilla sk. . Vajda Edit sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez a végzés és ezáltal a Tatabányai Törvényszék
  3. július
  4. napján kelt 8.Bpk.32/2014/
  5. számú végzésének meg nem változtatott része I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. G y ő r ,
  6. december
  7. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.