← Magyarország

Bf.462/2015/51 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.462/2015/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. december hó 10.,
  3. január hó 11., március hó 21., április hó
  4. és május
  5. napjain tartott fellebbezési tárgyalások alapján meghozta és
  6. június
  7. napján kihirdette a következő ítéletet: A több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Debreceni Törvényszék
  8. évi február hó
  9. napján kihirdetett 19.B.56/2012/
  10. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját 30 (harminc) évre felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 142 500 (Egyszáznegyvenkettőezer-ötszáz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás végett jelentett be fellebbezést a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjának felemelése érdekében. A vádlott felmentésért fellebbezett. A védő tényállás téves megállapítása, téves jogi következtetés miatt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a bűnügyi költség csökkentéséért élt jogorvoslattal. A vádlott az ítélőtáblához eljuttatott több beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő, így ..., ..., ..., ..., ... és ... tanúkénti meghallgatását indítványozta (
  11. sorszám). A vádlott álláspontja szerint indokolt a másodfokú eljárásban a tárgyalási jegyzőkönyvek összevetése a rendelkezésre álló hanganyaggal a jegyzőkönyvek hitelt érdemlőségének bizonyítására (
  12. sorszám).
  13. sorszámú beadványában a vádlott kifejtette azon álláspontját, hogy ... fizikus szakértő feltételezéseket tett az ügyben, szakvéleménye így nem lehet irányadó.
  14. szám alatt fellebbezésének irányát módosította: Az indokolási kötelezettség megsértése miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Az indokolási kötelezettség megsértését abban foglalta össze a vádlott, hogy szemtanúk általi téves felismeréseket valóságként fogadott el a törvényszék, bizonyítási indítványokat alaptalanul utasított el, „bűnözők - börtön ügynökök - hamis vallomásait" vette figyelembe, „kétes, megbízhatatlan, nem tudományos alapú szakértői véleményekre" hivatkozik az elsőfokú bíróság - mindezek feltételezésekre vezettek, melyekre nem lehet tényállást alapítani.
  15. szám alatt került iktatásra a vádlott azon kérelme: „Valaki az Isten szerelmére analizálja már ki az ügyet."
  16. sorszám alatt kifejezésre juttatta azon véleményét, hogy az ügy a nyomozástól össze van zavarva, erre tekintettel az összes jegyzőkönyv átnézése indokolt, kifejezetten kiemelte a
  17. számú jegyzőkönyv 43-44.,
  18. sz. jegyzőkönyv 11-12., a
  19. sorszámú jegyzőkönyv 37-40., 43-44., 55-
  20. oldalait.
  21. sorszámon iktatott vádlotti beadvány részletezi: Az Alkotmány szerint a bírók feladata az igazság kiderítése. Ezt követően a vádlott kifejti, hogy milyen ellentmondások vannak az ügyben: A törvényszék a tanúvallomásokat hiányosan értékelte, a tanúvallomásokban észlelhető ellentéteket nem oldotta fel és az elkövetési eszközök utáni kutatás is kifogásolható. Rámutatott arra a vádlott, hogy a kard elkövetési eszköz nem lehet, már a szakértők is ezt kizárták, ugyanakkor a tőr alapos vizsgálata elmaradt. Az időjárási viszonyok tisztázása indokolt lett volna. ... tanúvallomásának körültekintő elemzése szükséges, melyhez kapcsolódóan a vádlott jelezte, hogy ... szerepének feltárásával az első fokú bíróság adós maradt. Tisztázatlan, hogy ... és ... hol, mikor szálltak buszra, a térfigyelő kamerák anyagát nem szerezte be a rendőrség. A bizonyítási kísérlet eredményének kiértékelése, a szakértői vélemények utáni kételyek eloszlatása nem történt meg. Az ügyben megjelölt barna pénztárca lefoglalására nem kerítettek sort a hatóságok, mely szintén az eljárás szabályszerűtlenségére utal.
  22. sorszám alatt a vádlott kiemeli, hogy az elsőfokú tárgyaláson elhangzott védőbeszéd ismerete nélkül az egész iratanyag nem értelmezhető. Az ítélőtábla a Be.
  23. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az első fokon eljárt törvényszék az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, igen széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott. A másodfokú eljárásban ugyanakkor egy rendőri jelentés került megküldésre a Debreceni Ítélőtáblához a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnmegelőzési Osztály telefontanú „..."-es telefonszámára 2015. május 27-én 14 óra 00 perckor tett névtelen bejelentésről, melyben foglaltak leellenőrzése szükségessé vált a 2010. október 4-ei történések teljes körű tisztázása végett, ezért az ítélőtábla 2015. november 2. napján kelt Bf.I.462/2015/15. számú végzésével az ügyben bizonyítás felvételét rendelte el és tárgyalásra tért át a Be. 363. §
(2)bekezdés b) pontja alapján. A hivatkozott rendőri jelentés a következőket tartalmazza: „A telefonáló, egy magát megnevezni nem kívánó személy, arról tett bejelentést, hogy 2010-ben történt Debrecenben egy kettős emberölés, mely ügyben a bíróság elítélte ... debreceni lakost. A bejelentő elmondta, hogy a buszon utazva hallgatott ki egy beszélgetést, melynek során ... ... szám alatti lakos az utastársának elmesélte, hogy a bíróság az emberölés ügyben az ő tanúvallomása alapján ítélte el a vádlottat, azonban ő hamisan vallott a bíróságon, valamint elmondta, hogy az elkövetőt, akit ...-nak hívnak, ő bujtatta, a véres pólója helyett adott neki tisztát és megmutatta azt a kis hidat, amelyen keresztül a helyszínről el tudott menekülni. ... a fentieket még elmesélte ... .... és ... utcai lakosoknak is. A bejelentő elmondta, hogy amióta ... a fentieket elmondta, azóta nagyon zavartan és idegesen viselkedik." Az ítélőtábla a
  1. december 10-én megtartott tárgyalási napon tanúként hallgatta ki ...t, aki előadta, hogy ... tanú előtte kijelentette, miszerint az ő hamis vallomása alapján ítélték el a vádlottat, pedig a vádbeli napon nála 17 óra után idegesen ... véres pólóban megjelent, nyugtatót kért tőle. ... tiszta ruhát adott ...k és menekülési útvonalat mutatott neki. (
  2. sz. tárgyalási jegyzőkönyv) ... tanú a másodfokú eljárásban a bizonyítás felvétele során csupán azt ismerte el, hogy ... járt nála és tőle nyugtatót kért. Tagadta, hogy hamisan tanúskodott volna az ügyben, ...k tiszta ruhát adott volna, mert véres volt a pólója, továbbá menekülési útvonalat sem mutatott nevezett személynek, aki szintén tanúként szerepel az ügyben. ... azonban még azt állította ...ról: „Azt mondta, hogy neki nagyon sürgősen mennie kell és elszaladt." (
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv) ... tanúkénti meghallgatására az ítélőtábla nem tudott sort keríteni, mert a felkutatására tett intézkedések eredményre nem vezettek. A
  4. január
  5. napján megtartott másodfokú tárgyalási napon ... tanú vallomása szerint volt egy olyan eset, amikor ...éknál ... felhozta az ügyet és azt mondta, hogy ... átment hozzá véresen, adjon neki ruhát meg gyógyszert. ...éknál még a következő is elhangzott ... részéről: „A vádlott, nem baj, akkor hadd rohadjon ott a bíróságon". ... hamis tanúvallomásról, tiszta ruha adásáról, menekülési útvonal megmutatásáról nem tudott nyilatkozni. ... tanú nem tudott vallomást tenni arról, hogy ... gyógyszert adott volna ...k a vádbeli napon. (
  6. sz. jegyzőkönyv) A
  7. március 21-ei tárgyalási napon az ítélőtáblán ... tanú
  8. esztendőre vonatkoztatva jelölte meg a buszon hallott beszélgetést, melyről a bejelentést ő tette meg a rendőrségen. (
  9. sz. jegyzőkönyv) Az ítélőtábla álláspontja, hogy mivel az ügyben az első fokú ítélet hozatal
  10. február 27-én volt, így 2011-ben nem mondhatott olyat ..., miszerint az ő hamis tanúvallomása alapján ítélték el a vádlottat. Az adott kérdéskörben rendelkezésre álló objektív adatok: A nyomozóhatóság által ... telefonjára beszerzett híváslista cellainformációinak és bázisállomásainak adatai igazolják, hogy
  11. október 4-én 16 óra 28 perckor nem fogadott hívása volt ...k ...-tól. ...
  12. október 4-én 17:14-kor a belvárosban ... bázisállomás környékén tartózkodott (IV. nyomozati kötet
  13. lapszám és
  14. lapszám). Innen 10 percen belül van gyalogosan akár a helyközi autóbusz állomás (... utca), akár a ... Színház (... utca). ... 17 óra 44 perckor ... telefonját csörgette meg, őt ... visszahívta, több mint 4 percig beszéltek, a hívást ... elnevezésű bázisállomás forgalmazta. (IV. nyomozati kötet
  15. lapszám és
  16. lapszám) Ekkor gyalogosan hazafelé tartott .... A törvényszék részére a ...-tól megküldött tájékoztatás értelmében a 41-es busz, mely ... út irányából tart ... irányába, ezen útvonalat 24 perc alatt teszi meg.
  17. október 4-én a Vincellér útról 17:15 órakor indult az a 41-es járat, mely 7 perc alatt ért a helyközi autóbusz állomáshoz, azaz 17 óra 22 perckor (, ... utca). Innen 2 perc a menetidő a ... Színházhoz (, ... utca), vagyis 17:24-kor érkezik a 41-es busz ebbe a megállóba. A ...megállóhoz az eredeti induláshoz képest 13 perc a menetidő, vagyis ide 17:28-kor érkezik a 41es busz. A ... az érkezési idő 17:
  18. (II. bírósági kötet
  19. sorszám) A ...-tólgyalogosan még kb. 20 perc az út ... házához. (bírósági II. kötet
  20. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 81-
  21. oldalai - helyszíni tárgyalás) A mentőszolgálathoz a bejelentést ... házában tapasztaltakról ... 18:04-kor tette meg. A beszélgetés 4 percig, azaz 18:08-ig tartott. Ekkor felajánlotta ..., hogy kimegy a mentőt fogadni a ... úthoz, rózsaszín pulóverben lesz. A beszélgetés alatt elhangzik: „Menjél már innen ki ..., a jó Isten áldjon meg, még te is". Megállapíthatóan a háttérben másik személy hangja hallható, vagyis ... ... házánál volt ekkor. (II. nyomozati kötet 175-
  22. oldalakig) 18 óra 10 perces kezdettel a mentőszolgálat visszahívta ...t, aki ekkor már a kerítés bejárati ajtaját zárta és útban volt a mentő gépkocsi fogadására, mindeközben a vádlott furcsa viselkedését megemlítette. (II. nyomozati kötet 175., 183.,
  23. oldalak) A mentőszolgálat a helyszínre 18:21-kor érkezett meg (nyomozati kötet II. 191-
  24. oldalig). Velük együtt volt, őket felkísérte a helyszínig .... (..., ... nyilatkozatai) ... sértett háza ... ingatlanától 150 méterre található (térkép, nyomozati II. kötet
  25. oldal). Az orvosszakértők nyilatkozatai szerint a sértettek egyéni sajátosságait is figyelembe véve a sérülések bekövetkezésének ideje valószínűen 17 óra utáni. (bírósági iratok IV. kötete
  26. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  27. és
  28. oldalai) ... sérülései közül egyik sem volt olyan sérülés, amely nagymértékben külső vérzést eredményezett. ... nyaki nagyér-sérülését okozó sérülése volt, amely jelentős külső vérzést jelentett, azonban a ruházat (ing, pulóver) a sérülést eltakarhatta és az elkövető ruházatának nyomnélküliségét, avagy nagy kiterjedésű vérgyanús szennyeződés hiányát is eredményezhette. Ezt igazolja az is, hogy a ... közvetlen környezetében fröccsenéses jellegű vérnyomok nem voltak fellelhetőek, csak utólag lehetett találni nagyobb mennyiségű vért a szék lábán keresztül a földre lefolyva. (orvosszakértők előadásai). ... tanút az elsőfokú bíróság szavahihetőnek fogadta el. A másodfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményeként is ... tanú szavahihetősége iránt kétely nem merült fel. A rendelkezésre álló objektív adatokkal egybevetve a másodfokú eljárásban lefolytatott tanúbizonyítást, egyértelműen és kétséget kizáróan bebizonyosodott, miszerint ... tanú akkor is a valóságot mondta el, amikor azt állította, hogy
  29. október 4-én este ... idegesen megjelent nála és nyugtatót kért. ...k nem volt véres a ruhája, hiszen miután ... házához érve észlelte a sérülteket, rövid időn belül telefonált a mentőszolgálathoz, felajánlotta, hogy kimegy a mentőt fogadni a ... úthoz és a rajta lévő rózsaszín pulóver alapján meg fogják ismerni a mentősök. Amennyiben véres lett volna a ruházata és még a véres pulóverét le akarta volna cserélni átmenvén ...hoz, akkor a telefonbeszélgetés alatt a mentősöknek nyilván nem a rajta lévő rózsaszín pulóverre hivatkozott volna. ... tanú a helyszínről nem menekült el, éppen ő volt az, aki biztosította a helyszínt azáltal, hogy a kerítés bejárati ajtaját bezárta, ezt követően a mentő gépkocsi fogadására elindult, majd a kiérkező mentősöket személyesen felkísérte a helyszínig. A mentőkocsi személyzete közül senki nem hivatkozott arra, hogy ... ruhája véres lett volna. Arra merült fel adat, hogy ... elmondta a mentősöknek, mit észlelt a vádlott viselkedésén, illetőleg erről információt már a mentőszolgálattal való telefonbeszélgetésekor is szolgáltatott. (nyomozati II. kötet
  30. lapszáma,
  31. október 4-én 18 óra 10 perckor kezdődő telefonbeszélgetés) A másodfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményeként a bizonyítékok e vonatkozásban egyenként és összességükben történő értékelését követően a Be.
  32. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával az ítélőtábla kisebb részben kiegészíti az elsőfokú bíróság tényállását a
  1. oldal
  2. bekezdésében a következőképpen: ... tanú amint ... sértett házába megérkezett és megtalálta a sérülteket, azonnal értesítette a mentőket. Megmondta milyen pulóverben megy a mentő elé. Nem öltözött át, nem menekült el a helyszínről, hanem hathatós intézkedéseket tett orvosi segítség érdekében, illetőleg a helyszín biztosításában. Ugyanakkor ... a bűncselekmény 18 óra körüli észlelését követően
  3. október 4-én 18:10 után, pontosan meg nem határozható időpontban megjelent ... házánál és tőle nyugtatót kért. Miután megkapta a gyógyszert, gyorsan távozott, mondván, hogy neki sürgősen mennie kell. Az iratok tartalma alapján (Be.
  4. §
(2)bekezdés c) pontja) a következőkkel szükséges pontosítani, illetőleg kiegészíteni az elsőfokú tényállást a továbbiakban: Az elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében pontosítandó azzal, hogy ... nem az élettársa volt ... sértettnek, hanem szorosabb baráti kapcsolatban állt az érintettel. Az elsőfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdése kiegészítendő akként, hogy ... sértett ingatlanából történő távozásakor
  5. október 4-én 18 óra 10 perc körül ... tanú a kerítés bejárati ajtaját bezárta a helyszín biztosítása érdekében, azért, hogy oda illetéktelenek ne menjenek be. (II. nyomozati kötet
  6. lapszám) Az elsőfokú ítélet
  7. oldal
  8. bekezdése kiegészítendő azzal, hogy a mentőszolgálat
  9. október 4én 18:21-kor érkezett a helyszínre ... kíséretében, aki a ... útra ment ki, hogy segítsen a mentőautónak a helyszín megközelítésében. (II. nyomozati kötet
  10. oldal) A
  11. oldal
  12. bekezdése kiegészítendő azzal, hogy a lefoglalt rövid karddal együtt a vádlott házának udvarán lévő tóból 2010.október 5-én foganatosított házkutatás során került elő az elkövetési eszközként használt tőrkés is. A két lefoglalt bűnjel a tóban nyelükkel a talajban voltak. (nyomozati IV. kötet 47.oldal és II. számú fényképmelléklet 37-41.sorszámú fényképek) A másodfokú eljárásban kiegészített és pontosított tényállás most már mentes a hiányosságoktól, így irányadó a másodfokú eljárásban a Be.
  13. §
(2)bekezdése szerint. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethet a Be. 352. §
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. A védelem által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésénél részletes indokát adta, hogy mely bizonyítékokat és miért fogadott el a tényállás megállapításánál, valamint mely bizonyítékokat és miért mellőzött, ugyanígy a bizonyítási indítványok elutasítását is kifogástalanul megindokolta. Bizonyítékértékelő tevékenysége során a törvényszék a logika szabályainak megfelelően járt el, igen körültekintően elemezte a rendelkezésre álló bizonyítási anyagot. A vádlott által a nyomozás során kifogásolt eljárási szabályszegések kapcsán tett felvetéseket is leellenőrizte állást foglalván abban, hogy a bizonyítékok törvényesen kerültek beszerzésre a nyomozó hatóság eljárásában. A fentiek okán a vádlott azon felvetése, miszerint a törvényszék indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélete felülbírálatra alkalmatlan (Be.373. §
(1)bekezdés III/a. pontja) , teljesen alaptalan. A törvényszék ítéletének ténybeli indokolásában azonban elírás, illetőleg leírási hiba folytán az alább részletezendőek pontosítandóak, mely pontosítások az elsőfokú bíróság érdemi bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységének helyességét azonban nem érintik. Az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében a nyomozó hatóság kihallgatási jegyzőkönyvénél az „első" megjelölés feltüntetendő. A
  3. oldal
  4. bekezdésében felhívott két tanú neve helyesen ... és fia .... A
  5. oldal
  6. bekezdésében a bíróság szándékának részletezése mellőzendő. A
  7. oldal utolsó bekezdésében az idézőjelbe tett hippi szó mögött egy „s" betű is feltüntetendő, vagyis helyesen a kérdéses kifejezés „hippis". A
  8. oldal
  9. bekezdésében a ... számú bázisállomás esetében hívásként rögzítendő 17 óra 14 perc. A
  10. oldal utolsó bekezdése pontosítandó akként, hogy „…a postás kézbesítő érkezése előtt ...val együtt szóváltásba keveredett a vádlottal…"
  11. oldal
  12. bekezdés ... vezetéknév mögött a ... keresztnév tüntetendő fel.
  13. oldal
  14. bekezdés
  15. mondata: „a vádlottal a ...s a ... utcák kereszteződésénél találkoztak, és nem ... hivatkozásának megfelelően a házból hívta ki a vádlottat."
  16. mondat:" Majd elindultak a vádlott háza felé és 10-15 perc múlva látja a vádlottat és ...t, hogy a ... utca és ... utca találkozásánál beszélgettek."
  17. oldal
  18. bekezdésében utalni szükséges arra, hogy ... a hangfelvétel tanúságának ismeretében felajánlja, miszerint a ... útra megy ki a mentősök elé és rózsaszín pulóverben lesz.
  19. oldal utolsó bekezdésében helytálló, hogy 16 óra 30 perckor ... még telefonon hívta ...t, azonban az ezt követően feltüntetett időszaknál a 17 óra 45 perc mellőzendő.
  20. oldal alulról
  21. bekezdés az igazságügyi nyomszakértés keretében pontosítandó akként, hogy a vadásztőr és a késtartó tok esetében állapította meg a szakértő, miszerint azok nem tartoznak egymáshoz. A vadásztőrt és a késtartó tokot a vádlott előállítása során a vádlottól foglalták le. (nyomozati V. kötet 1-
  22. oldalak) A
  23. oldal
  24. bekezdésében ... igazságügyi nyomszakértő eredményként azt állapította meg helyesen, hogy az anyag folytonosság megszakadások kétféle eszköz, így kétélű tőrszerű eszköztől, valamint egyélű vékony pengéjű eszköz ráhatása során jöttek létre.
  25. oldal
  26. bekezdés a kerti tóban megtalált eszközök vonatkozásában kiegészítendő azzal, hogy a két eszköz egymás mellé került ráadásul éllel felfelé. ( II. számú fényképmelléklet 37-
  27. sorszámú felvételek)
  28. oldal
  29. bekezdés
  30. mondata akként helyes, hogy: „Tény, hogy a kardon a vádlotton túl …."
  31. oldal
  32. bekezdésben a 35 db fekete színű pamutszál vizsgálata elől a „szakma" szó mellőzendő. A
  33. oldal
  34. bekezdésében az orvosszakértői bizonyítás körében az utolsó mondat akként helyes: „Ezen sérülés okozása kapcsán a szakértők kifejtették, hogy létrejöhetett a kés pengéjének kétszeri elhajlása." Tovább a bekezdés akként folytatandó: „Az elhajlott késpengéjű késsel már további szúrt sérülések nem okozhatóak." Kiegészítendő ez a bekezdés azzal is, hogy az orvosszakértők álláspontja szerint a kés pengéje akár asztallapon is elgörbülhetett, hiszen az asztalterítő több helyen megvágásra került. (bírósági IV. kötet
  35. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 69., 75.,
  36. oldalai)
  37. oldal
  38. bekezdés utolsó mondata úgy helytálló, hogy a sértettek egyéni sajátosságait is figyelembe véve a sérülés bekövetkezésének ideje valószínűen 17 óra utáni. (bírósági IV. kötet
  39. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 70.,
  40. oldala)
  41. oldal alulról
  42. bekezdés esetében a bizonyítási indítványok elutasítását illetően megalapozottan döntött arról az elsőfokú bíróság, miszerint a ... fizikus, illetőleg hemogenetikus szakértői által előterjesztett vélemények vonatkozásában más fizikus, illetőleg más biológus szakértők kirendelésére irányuló indítványok elutasítandóak. Mind a fizikus, mind a biológus szakértő a bíróság kirendelésének megfelelően a szakértői véleményét írásban előterjesztette, a tárgyaláson a jogosultak részére a maximális felvilágosítást megadták a szakértők szakértői véleményeikkel kapcsolatosan, mely szakértői vélemények aggálytalannak tekinthetőek és a korábbi szakértői véleményekkel sem állnak ellentétben. Az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok egyenként és összességükben történő elemzése a bizonyítékok zárt rendszerét tükrözi. A törvényszék bizonyíték értékelő tevékenysége nyomán a vádlott által megfogalmazott aggályokat érintően utalni szükséges arra, hogy egy-egy bizonyíték önkényes kiragadása és a többi bizonyítéktól elkülönülő értékelése ellentétes a büntető eljárási szabályokkal. A bizonyítékok értékelését követően helytállóan foglalt abban állást az elsőfokú bíróság, hogy a Btk.
  43. §-ának rendelkezéseit figyelembe véve az elbíráláskor hatályban lévő anyagi szabályok kedvezőbbek a vádlottra nézve. A vádlott cselekményének minősítése törvényes. E körben a Kúria 3/
  44. BJE. határozatának felhívása is elengedhetetlen volt. A büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket a törvényszék kimerítően számba vette. Kifogástalanul jutott arra a meggyőződésre, hogy a büntetési célok a vádlottat érintően a súlyosító körülmények nagyobb nyomatékára tekintettel határozott tartamú szabadságvesztés kiszabásával nem érhetőek el, így a Btk.
  45. §
(1)bekezdés alapján helyesen ítélte a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre. A büntetés végrehajtási fokozata is törvényes. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés maximumának kiszabása is indokolt. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor is, amikor lehetőséget látott a vádlott esetében a társadalomba való visszavezetésére büntetése letöltése után és így vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárta ki. Tévedett ugyanakkor, amikor a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját 25 évben, a törvényi minimumban állapította meg. A Btk. 43. §
(1)bekezdése kimondja, hogy ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább 25 év, legfeljebb 40 évben állapítja meg. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a kiemelkedő tárgyi súlyú, motiválatlan, az állampolgárok biztonságérzetének megingatására alkalmas, két ember halálát eredményező élet elleni bűncselekmény elkövetőjével szemben még kedvező személyi körülmények esetén sem elegendő a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének engedélyezésekor a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját a törvényi minimumban meghatározni./BH 2004.353/ Az ügyész által a vádlott terhére súlyosítás végett, a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjának felemelése érdekében bejelentett fellebbezés alapos. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját 30 évre felemelte, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a cselekmény elkövetésétől a jogerős határozat kihirdetéséig több mint öt esztendő telt el. Ez utóbbi körülmény nem indokolta a feltételes szabadság legkorábbi időpontjának magasabb tartamban történő meghatározását. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek és helyesek. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján, míg egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. Az előzetes letartóztatás további beszámításáról a Btk. 92. §
(1),
(2)bekezdései alapján döntött. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és a Be.338. §
(1)bekezdésén alapul. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Debreceni Törvényszék 19.B.56/2012/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. június
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.