← Magyarország

Bfv.1250/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a terhelt egy bűncselekményt valósított meg, a járművezetéstől eltiltás kiszabásának a Btk. 55. §

(1)bekezdés b./ pontja szerinti törvényi előfeltétele - bűncselekmények elkövetése - nem valósult meg. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.1250/2016/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Tóth Györgyi, előadó bíró . Krecsik Eldoróda, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt(ek): vádlott neve Elsőfok: 4., Másodfok: május 25., Harmadfok: Járásbíróság B.74/2014/12/
  4. számú ítélete,
  5. május tárgyalás őri Törvényszék 3.Bf.230/2015/
  6. számú ítélete,
  7. nyilvános ülés - Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette miatt vádlott neveellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Járásbíróság B.74/2014/12/
  8. számú, valamint a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.230/2015/
  9. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy mellőzi a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Soproni Járásbíróság a
  10. május
  11. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.74/2014/12/
  12. számú ítéletével terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli lopás bűntettében [
  13. évi C. törvény (Btk.)
  14. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a./ pont]. Ezért őt 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Rendelkezett arról, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés elrendelése esetén legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követően, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A polgári jogi igényt érdemben elbírálta, rendelkezett az ehhez kapcsolódó eljárási illetékről és az eljárás során felmerült bűnügyi költségről. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. május 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.230/2015/7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a terheltet a szabadságvesztés mellett 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, egyebekben pedig helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontja alapján elsődlegesen a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében, másodlagosan a másodfokú ítéletben kiszabott járművezetéstől eltiltás büntetés törvénysértő kiszabása miatt. A védő szerint a másodfokú ítéletben megállapított tényállás nem megalapozott és a terhelt bűnössége nem bizonyított. Rámutatott egyúttal arra, hogy a járművezetéstől eltiltás büntetésnek nincs jogalapja arra figyelemmel, hogy ezen büntetés kiszabása abban az esetben indokolt, amennyiben az elkövető több ízben, egymástól távol eső helyszíneken bűncselekmények sorozatát követi el. A Legfőbb Ügyészség a BF.1242/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványnak a tényállást támadó részét a törvényben kizártnak, a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását támadó részét alaposnak találta. A megtámadott határozat tanácsülésen történő megváltoztatását, a járművezetéstől eltiltás büntetés (kiszabását - elírás) mellőzését, egyebekben hatályában fenntartását indítványozta. III. [6] [7] A védő felülvizsgálati indítványa a járművezetéstől eltiltás kiszabását támadó részében alapos, egyebekben a törvényben kizárt. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és e tényállás nem támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [8] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Ezért a tényállást támadó részében a védő indítványa a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. [9] Helytálló azonban a terhelt védőjének indítványa a járművezetéstől eltiltás kiszabását támadó részében. [10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen (alapítélet) a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki [vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel]. [11] A Btk. 55.§
(1)bekezdés b) pontja szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A hivatkozott rendelkezés helyes értelmezése törvényi előfeltételként bűncselekmények - tehát több bűncselekmény elkövetését kívánja meg. Ezen az értendő, hogy legalább két egymástól független jogellenes esemény alkalmával térben és időben elkülönülő lopási cselekmény megvalósításához használjon az elkövető járművet. (BH. 1994.466.) A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint azonban vádlott neveegy alkalommal, az általa 2012. december 18. napján helység 1-en elkövetett bűncselekményhez használt személygépkocsit az oda- és visszautazás érdekében. Erre figyelemmel a törvényben megszabott feltétel az elbírált esetben nem valósult meg. [12] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdésének
  1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondata
  2. fordulatának megfelelő összetételben eljárva -, miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést sem észlelt, a felülvizsgálati indítványnak részben helyt adott. A támadott határozatot a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta annyiban, hogy mellőzte a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását. Egyebekben - a Be.
  1. §-a alapján - a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [13] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Tóth Györgyi s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.