A határozat elvi tartalma: A kiszabott büntetés törvényes, ha tartama az irányadó büntetési tételkeret felső határát nem lépi túl. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1948/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke Dr. Horváth Mária, előadó bíró Dr. Feleky István bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt(ek): I. rendű terhelt Elsőfok: Keszthelyi Járásbíróság 9.B.288/2014/31.sz. ítélet,
- március 10., nyilvános ülés Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Járásbíróság 9.B.288/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Keszthelyi Járásbíróság a
- március
- napján - a Be. XXVI. fejezetében szabályozott eljárás keretében meghozott és kihirdetett 9.B.288/2014/
- számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki - a váddal egyezően 3 rb lopás bűntettében [Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés
- b)pontjának
- bb)és
- be)alpontjai,
(3)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontja)], 3 rb információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. §
(5),
(1)bekezdés], 2 rb lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
- b)pontjának bb),
- bd)és
- be)alpontja)], 25 rb lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
- b)pontjának bb),
- be)és
- bf)alpontjai], 5 rb lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
- b)pont,
- bb)és
- be)alpontjai] és 9 rb lopás vétségében [Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés
- b)pont,
- bb)és
- bf)alpontjai]. Ezért őt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, két év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Rögzítette, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. A terheltet három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A Szolnoki Városi Bíróság 2.Bk.359/2012/4. számú összbüntetési ítéletével kiszabott három év két hónap szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett a nyomozás során lefoglalt bűnjelekről, a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt a Be. 542. §
(3)bekezdése szerint lemondott a tárgyalásról, ekként a járásbíróság ítéletét a Be. XXVI. Fejezete szerinti eljárásban hozta. Az ítélet a kihirdetésekor
- március
- napján - jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. II. [3] A jogerős ítélet ellen I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - tartalma szerint - a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján. A kiszabott büntetés mértékét sérelmezte, mert az - álláspontja szerint - sérti a Btk. 83. §
(2)bekezdésének c) pontját, mivel vele szemben legfeljebb 13,5 hónap szabadságvesztés lett volna kiszabható. [4] A Legfőbb Ügyészség a BF. 2008/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint nem sértett anyagi jogszabályt a járásbíróság, mert a büntetést a halmazati büntetés szabályaira, valamint a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével szabta ki. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Erre figyelemmel pedig nincs indok a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztésére, illetve félbeszakítására sem. [5] I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt tett, amelyben eredeti felülvizsgálati indítványát fenntartotta és a fogvatartásának a megszüntetését kérte. III. [6] I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el és azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [7] A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennél fogva a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, a kiszabott büntetés jellegének, vagy mértékének megkérdőjelezésére. [8] I. rendű terhelt a bizonyítékok mikénti mérlegelésén keresztül valójában a jogerős határozat tényállását támadta, mely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [9] Az eljárás iratanyaga alapján nem állapítható meg a Be. 373. §
(1)bekezdésének II/b.) pontjában meghatározott azon eljárási szabályszegés, amely szerint az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [10] A Be. 21. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt kizárási okok és körülmények az első- és másodfokon eljárt bírói tanács tagjai tekintetében nem állnak fenn. A terhelttel szemben folyamatban volt büntető ügyben egyetlen bíró sem jelentett be elfogultságot és a másodfokú bíróság sem állapította meg a Kaposvári Törvényszék bíráinak kizártságát. A 25/
- (X. 4.) AB határozat értelmében pedig kizárólag akkor lenne helye felülvizsgálatnak, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült volna fel. [11] Az ítélet meghozatalában nem vett részt törvényben kizárt bíró és a Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálatának eredményeként a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontjában felsorolt egyéb ún. abszolút eljárási szabálysértés sem észlelt. [12] A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett - akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Ilyen törvénysértő büntetésre hivatkozott a terhelt, amikor azt állította, hogy a terhére rótt bűncselekmények miatt, vele szemben, a Btk. 83. §
(2)bekezdésének c) pontja alapján legfeljebb 13,5 hónap szabadságvesztés lett volna kiszabható. [13] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt tévesen hivatkozott arra, hogy ügyében a Btk. 83. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazására került sor. A bíróságok a terhelt ügyében nem az együttműködő terheltre vonatkozó szabályokat alkalmazták, hanem a terhére rótt cselekményeket a Be. XXVI. fejezetében szabályozott „Lemondás a tárgyalásról” külön eljárás szabályai szerint bírálták el. Az utóbbi eljárásban pedig a büntetést a Btk. 83. §
(1)bekezdésében meghatározott keretek között kell kiszabni. Ennek megfelelően tárgyalásról lemondás esetén a Btk. Különös részében kilátásba helyezett büntetési tételek felső határa nem változik és a terhelttel szemben a halmazati büntetés kiszabására e törvényes keretek között került sor, ezért a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok sem valósult meg. [14] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [15] Az alaptalan felülvizsgálati indítvány alapján I. rendű terhelt büntetésének a félbeszakítására nem kerülhetett sor. [16] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdésének b.) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Mária s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő