← Magyarország

Bt.524/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a külföldi bíróság határozatában azt állapítja meg, hogy az ítélkező államban megvalósított bűncselekményt a terhelt a korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt követte el, de a külföldi állam joga nem ismeri erre tekintettel a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárást, a külföldi ítélet érvényének elismerésekor a terhelt feltételes szabadságra bocsátását kizáró rendelkezése törvénysértő. Kúria í t é l e t Az ügy száma: .II.524/2016/

  1. A határozat szintje: Jogorvoslat a törvényesség érdekében A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Horváth Mária, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: külföldi ítélet érvényének elismerése Terhelt(ek): ... II. rendű terhelt Elsőfok: ányai Törvényszék
  4. július 22-én - tanácsülésen meghozott 8.Bpk.32/2014/
  5. számú végzése Másodfok: Győri Ítélőtábla
  6. december 9-én tanácsülésen meghozott Bpkf.405/2014/
  7. számú végzése Harmadfok: Jogorvoslat a törvényesség érdekében előterjesztője: Legfőbb Ügyész A jogorvoslat iránya: ... II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A külföldi ítélet érvényének elismerése iránt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyész által a törvényesség érdekében ... II. rendű terheltre vonatkozóan benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Tatabányai Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 8.Bpk.32/2014/
  8. számú végzésének, illetőleg a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bpkf.405/2014/
  9. számú végzésének az a rendelkezése, amelyben kimondta, hogy ... II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, törvénysértő. ... II. rendű terhelt esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. A jogorvoslati eljárás során felmerült 13.140 (tizenháromezerszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye I n d o k o l á s I. [1] ... II. rendű terheltet az Osztrák Szövetségi Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke a 163 Hv 6/11i számú,
  10. február 21-én kelt ítéletében bűnösnek mondta ki az osztrák Büntető Törvénykönyv
  11. §-a,
  12. §-a,
  13. §

(1)bekezdésének
  1. pontja,
  2. §
  3. pontja és
  4. §
  5. mondata,
  6. §-a és
  7. §
(1)bekezdése alapján üzletszerűen, nagy értékre elkövetett betöréses lopás bűntettében, e bűncselekmény kísérletében, valamint idegen igazolványok használatának vétségében. [2] Ezért őt 3 év szabadságvesztésre ítélte. A terhelt
  1. február
  2. napján megkezdte a kiszabott büntetés letöltését, majd az osztrák hatóságok
  3. október 11-i hatállyal ideiglenesen eltekintettek a kiszabott büntetés hátralévő részének letöltésétől. [3] Ezt követően az Osztrák Szövetségi Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke a 032 Hv 124/13g számú,
  4. október 21-én kelt és
  5. december 23-án jogerőre emelkedett ítéletében ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki az osztrák Büntető Törvénykönyv
  6. §-a,
  7. §
  8. pontja és
  9. §
  10. fordulata szerint minősülő 2 rendbeli üzletszerűen elkövetett betöréses lopás bűntettében. A bíróság ... terheltet ezért 4 év szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztésbe a terhelt által előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította. A bűncselekmények elkövetésének ideje:
  11. július
  12. és augusztus
  13. napja. [4] A Bécsi Büntető Törvényszék ítéletében nem rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásáról. [5] A Tatabányai Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a
  14. július 22én meghozott 8.Bpk.32/2014/
  15. számú végzésében - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának kezdeményezése alapján - rendelkezett az Osztrák Szövetségi Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszéke 032 Hv 124/13g számú ítélete érvényének elismeréséről. [6] A bíróság a külföldi ítélet érvényét ... II. rendű terhelt tekintetében lopás bűntette [Btk.
  16. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bc)és
  2. bd)pont,
(4)bekezdés b) pont], és lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bc)és
  2. bd)pont,
(3)bekezdés ba) pont] miatt kiszabott 4 év szabadságvesztés büntetésként ismerte el azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. [7] A II. rendű terhelt esetében az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [8] A II. rendű terhelt fellebbezése folytán másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a 2014. december 9-én meghozott és jogerős Bpkf.405/2014/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését akként változtatta meg, hogy a bűncselekmények törvényhelye helyesen: Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bc)pont,
(4)bekezdés b) pont, illetve Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bc)pont,
(3)bekezdés
  1. ba)pont; valamint a II. rendű terhelt tekintetében a szabadságvesztés időtartamának szöveggel történő megjelölése helyesen (négy) év. [9] Ezt követően a Fővárosi Törvényszék a 2016. április 21. napján kelt és jogerős 33.Beü.570/2016/7. számú végzésével a büntetésvégrehajtás átvételéről rendelkezett. A végzés szerint a terheltnek más végrehajtásra váró elítélése nincs. ... II. rendű terhelt jelenleg ezt a büntetést tölti. II. [10] A Legfőbb Ügyész BF.241/2016. szám alatt a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be a Tatabányai Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 8.Bpk.32/2014/18. számú végzése, illetőleg a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bpkf.405/2014/5. számú végzése ellen, arra hivatkozással, hogy az eljáró bíróságok törvénysértően mondák ki, hogy ... II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [11] Az indítvány szerint az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett, Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. Cikkének 1.
  2. d)alpontja értelmében az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság nem súlyosbíthatja az elítélt büntetőjogi helyzetét. A rendelkezésre álló adatok szerint ... II. rendű terhelt - miután az Osztrák Szövetségi Köztársaság Bécsi Büntető Törvényszékének 032 Hv 124/13g számú ítéletével elbírált bűncselekményeket a korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt követte el - a magyar törvény értelmében ugyan az újabb büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra [Btk. 38. §
(4)bekezdés
  1. d)pont], azonban az Egyezmény 11. Cikkének 11.
  2. d)pontja alapján nem fosztható meg attól, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét annak idején a büntetés-végrehajtási bíró megvizsgálja. [12] Rámutatott arra is, hogy ez az álláspont szakít a korábban követett - a Legfelsőbb Bíróság EBH 2005.1287. és BH 2009.354. számon közzétett döntéseiben is megjelenített - gyakorlattal. Az elvi határozatban és az eseti döntésben kifejtett álláspont kiinduló pontja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 2007. április 11. napjáig hatályban volt 53. §
(2)bekezdése volt, mely kifejezetten rögzítette, hogy a feltételes szabadságra bocsátást érintő rendelkezés körében a magyar jogot kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a törvény szövege
  1. április
  2. napjától nem tartalmaz hasonló rendelkezést, erre illetve az EBH-ra hivatkozva - a korábbi gyakorlat nem tartható fenn. [13] A Legfőbb Ügyész ezért indítványozta, a Kúria a Be.
  3. §-a alapján állapítsa meg, hogy a megtámadott határozatoknak a ... II. rendű terhelt feltételes szabadságra bocsátását kizáró rendelkezése törvénysértő, és egyúttal - a
  4. §-a alapján - mondja ki, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [14] ... II. rendű terhelt és a kirendelt védő a Legfőbb Ügyész indítványára írásban észrevételt nem tett. III. [15] A Kúria a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapján - a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján - nyilvános ülést tartott, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a BF.241/
  1. számú indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. [16] A nyilvános ülésen jelen levő védő felszólalásában csatlakozott a legfőbb ügyész indítványához. [17] ... terhelt nyilatkozatában előadta, hogy időközben családos ember lett, ezért szeretné megkapni a lehetőséget a mielőbbi szabadulásra. [18] A Kúria a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt alaposnak találta. [19] A jogorvoslat a törvényesség érdekében olyan esetekben teszi lehetővé az alapügyben elkövetett törvénysértések megszüntetését, amikor azok más rendkívüli jogorvoslatokkal, vagy a különleges eljárások valamelyikével nem küszöbölhetőek ki. [20] A Kúria megállapította, hogy a Be. XIX. Fejezetében szabályozott törvényességi jogorvoslat feltételei fennállnak, mert a legfőbb ügyész a jogorvoslatot előterjesztette, és az állított törvénysértés más rendkívüli jogorvoslattal, vagy különleges eljárással nem küszöbölhető ki. [21] A Nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  2. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Nbjt) a 47-
  3. §-aiban szabályozza a külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos szabályokat. A törvény rögzíti, hogy a külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel. Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. [22] Az Egyezmény
  4. Cikkének
  5. és
  6. pontja szerint a végrehajtás folytatása esetén a Végrehajtó Állam kötve van az ítéletnek az Ítélkező Államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához. Ha azonban az ítélet természete vagy tartama összeegyeztethetetlen a Végrehajtó Állam jogával, vagy ha joga így követeli, ez az állam az ítéletet bírósági határozattal átalakíthatja a hasonló bűncselekményre belső joga által előírt büntetésre vagy intézkedésre. A büntetés, illetve intézkedés természetének, amennyire csak lehetséges meg kell egyeznie a kiszabott végrehajtandó büntetéssel. Nem súlyosbíthatja az Ítélkező Államban kiszabott büntetés nemét vagy tartamát, és nem haladhatja meg a Végrehajtó Állam joga szerint előírt maximumot. Ahogy arra az ügyészi indítvány is helyesen hivatkozott, az Egyezmény
  7. Cikk 1/d) pontja értelmében az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság nem súlyosíthatja az elítélt büntetőjogi helyzetét, és semmilyen olyan büntetési minimumhoz nincs kötve, amelyet a Végrehajtó Állam joga az elkövetett cselekményre vagy cselekményekre előír. [23] Az Nbjt.
  8. §
(2)bekezdése szerint a bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott. [24] Az Nbjt. 48. §
(5)bekezdése szerint, ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál. [25] Ha a külföldi bíróság a büntetés kiszabása során ténylegesen figyelembe vette a bűnszervezetben való elkövetést, akkor a Btk. szigorúbb végrehajtást eredményező szabályai (fegyház fokozat, feltételes szabadság kedvezményéből kizárás) nem alkalmazhatóak, mert ténylegesen súlyosabb helyzetbe hozzák az elítéltet az esetleges magyarországi végrehajtás során. [26] Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a külföldi bíróság határozatában azt állapítja meg, hogy az ítélkező államban megvalósított bűncselekményt a terhelt a korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt követte el, de a külföldi állam joga nem ismeri erre tekintettel a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárást. Ekként pedig az érvény elismerése iránti eljárásban a Btk. 38. §
(4)bekezdés d) pontja sem alkalmazható. [27] Megjegyzi a Kúria, hogy a fenti elvekre figyelemmel nem állapítható meg az elítélt Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározott visszaesői (különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaeső) minősége sem és az ehhez fűzött hátrányos jogkövetkezmények sem alkalmazhatóak. [28] A kifejtettek alapján a Kúria a Be.
  2. §
  3. fordulatának megfelelően a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találva megállapította, hogy a megtámadott első- és másodfokú határozatnak a ... II. terhelt feltételes szabadságra bocsátását kizáró rendelkezése törvénysértő. [29] A Kúria törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg (Be.
  4. §). [30] A Kúria döntési lehetőségeit tehát a Be.
  5. §-a behatárolja. A Kúria a törvénysértő büntetés enyhítése keretében kimondta, hogy ... II. rendű terhelt esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. Annak pusztán megállapításával ugyanis, hogy a feltételes szabadságra bocsátást kizáró rendelkezés törvénysértő, nyitott maradna az a kérdés, hogy a jogerős határozat szerint a terhelt mikor bocsátható feltételes szabadságra. [31] Az
  6. évi IV. törvény - korábbi Btk. - alkalmazása során a határozat rendelkező részének nem kell tartalmaznia a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, kizárólag azt, ha a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Ezzel szemben a jelenleg hatályos -
  7. évi C. törvény - Btk.
  8. §
(1)bekezdése értelmében határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróságnak az ítéletében meg kell állapítania a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. A 38. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja rendelkezik arról, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, mi annak a legkorábbi időpontja. Miután ennek kimondása sem más rendkívüli jogorvoslattal, sem különleges eljárásban nem küszöbölhető ki, a Kúria rendelkezett a terhelt feltételes szabadságra bocsátásáról. [32] A bűnügyi költség viseléséről a Be. 438. §-a alapján rendelkezett. [33] A határozat elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.