A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálati eljárásban irányadó, s ezért nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi - ideértve a jövedelmére (keresetére) és vagyonára vonatkozóakat is - körülményeinek együttesét kell érteni. II. A személyi körülmények hivatalból bizonyítandóak, s ebből következően a terhelt vallomástétel megtagadásában álló hallgatása sem mentesíti a bíróságot a bizonyítási kötelezettség alól. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.780/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): fk. I. r. terhelt és társa Első fok: Másodfok: Harmadfok: ödöllői Járásbíróság 5.Fk.672/2014/
- ítélet,
- március
- tárgyalás - Az indítvány előterjesztője: ügyész Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt fk. I. r. terheltés társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gödöllői Járásbíróság 5.Fk.672/2014/
- számú ítélét fk. I. r. terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy mellőzi a pénzbüntetést és az annak esetleges átváltoztatására vonatkozó rendelkezést. Egyebekben a megtámadott határozatot fk. I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Elrendeli az fk. I. r. terhelt részére a pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Gödöllői Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős 5.Fk.672/2014/
- számú ítéletével megszüntette az fk. I. r. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] terhelttel szemben a Gödöllői Járásbíróság 1.Bk.49/2013/
- számú végzésével kiszabott 1 év próbára bocsátást. Az fk. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- bb)és
- bf)pont] és 1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb) pont,
(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt - ezen bűncselekmények és a próbára bocsátással érintett 1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fk. fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a felfüggesztés próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Rendelkezett továbbá az esetleges feltételes szabadságra bocsáthatóságról, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és egyéb járulékos kérdésekről. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Pest Megyei Főügyészség nyújtott be Fk.1865/2014/2. szám alatt felülvizsgálati indítványt az fk. I. rendű terhelt javára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának II. fordulatát megjelölve: a pénzbüntetésnek a büntetőjog szabályának megsértésével történt kiszabása miatt; az alapítélet megváltoztatásával a pénzbüntetés mellőzése érdekében. A megyei főügyészség indokai szerint, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre kell ítélni azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek [Btk. 50. §
(2)bekezdés], továbbá fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van [Btk. 113. §
(1)bekezdés]. Csakhogy az ítélet szerint az fk. I. rendű terheltnek „Jelenleg nincs jövedelme és vagyona sem”. Ezért a pénzbüntetés kiszabására anyagi jogi szabálysértéssel került sor. A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.713/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta (helyesen: fenntartotta). A Legfőbb Ügyészség szerint fiatalkorú terhelt esetében a pénzbüntetés kiszabásának általános feltétele, hogy önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona legyen. Ez felnőtt korú terhelt esetében nem általános feltétel, mert a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti helyzetben nem, míg a
(2)bekezdés szerinti helyzetben már feltétel, hogy a terheltnek megfelelő jövedelme vagy vagyona legyen. Ezért a Btk. 50. §
(2)bekezdése és a Btk. 113. §
(1)bekezdése akként találkozik, hogy: a fiatalkorú esetében a kereset (jövedelem) akkor önálló, ha rendszeresen saját forrásból, vagyis állandó munkaviszonyból vagy folyamatos alkalmi munkából származik, és akkor megfelelő, ha a pénzbüntetést - a saját, illetve eltartottjai létfenntartásának veszélyeztetése nélkül - akár részletekben is képes megfizetni; a vagyonnak pedig kizárólagos tulajdonában állónak, értéket képviselőnek és végrehajtás alá vonhatónak kell lennie. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott az I. rendű fk. terhelt
- április 9-i tárgyaláson tett nyilatkozatára, miszerint „itthon nincs jövedelmem, külföldön dolgozok, ott havi 560 font (225.000 forint) a jövedelmem. Vagyonom nincs.” Ennek kapcsán vizsgálta, hogy az alapítéletnek a személyi körülmények között rögzített nemleges jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó megállapítása a felülvizsgálati eljárásban irányadó és nem támadható tényállás része-e [Be.
- §
(1)bekezdés]. Úgy látta, hogy „A felülvizsgálati eljárásban támadhatatlan tényállásnak - a Be. 258. §
(3)bekezdésének az ítélet indokolása kötelező tartalmára vonatkozó felsorolásából kitűnően - az ügydöntő határozatban foglalt ún. történeti tényállás és a személyi körülmények tekintetében rögzített azok a tények tekintendők, amelyekre nézve a bíróság bizonyítást folytatott le, s amelyeket esetlegesen a bizonyítékok mérlegelésével állapított meg. Egyebekben - a Be. 258. §-a
(3)bekezdésének b) pontjából következően - a személyi körülmények tényei a tényállásnak nem részei.” A Legfőbb Ügyészség bemutatta, hogy a BH 2010.
- számú döntés értelmében a megállapított jövedelmi, vagyoni tények a felülvizsgálati eljárásban megtámadhatatlan irányadó tényállás részét képezik, ami a Legfelsőbb Bíróságot akkor is köti, ha megalapozatlanul kerültek rögzítésre. Ezzel szemben a Kúria Bfv.III.310/2015/
- számú határozata szerint a megállapított jövedelmi, vagyoni tények nem részei az ún. történeti tényállásnak, s ezért iratellenességük esetén felülvizsgálhatóak. [9] A Legfőbb Ügyészség arra az álláspontra jutott, hogy „a jövedelem (vagy vagyon) meglétének, sőt megfelelőségének tisztázása nem csupán a fiatalkorúak, hanem a felnőtt korú elkövetők esetében is a bizonyítás körébe tartozik”. A felülvizsgálat során az irányadó tényállás keretében annak kiegészítése vagy helyesbítése az iratok tartalma vagy felvett bizonyítás útján nem lehetséges. [10] Ezért a támadott határozat tanácsülésen történő megváltoztatásával a pénzbüntetés mellőzését indítványozta. [11] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen (alapítélet) a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki [vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel]. [13] A Kúria abból indult ki, hogy a Be. - az ítélet és az ügydöntő végzés indokolásának tartalmát meghatározó - 258. §
(3)bekezdésének
- b)pontja a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat, míg
- c)pontja a bíróság által megállapított tényállást jelöli meg. [14] A büntetőeljárási törvény nem ad meghatározást arra, hogy mit ért személyi körülmények alatt. [15] A Be. 117. §
(1)bekezdésének
- mondata szerint a terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezek az adatok képezik a személyi adatok körét. [16] A Be.
- §
(3)bekezdésének
- mondata alapján a terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a korábbi büntetésére és az eljárás tárgyától függően a katonai rendfokozatára, a címzetes rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ezt az adatkört tekinti az ítélkezési gyakorlat személyi körülményeknek. [17] Tehát a terhelt személyi - köztük a kereseti és vagyoni - körülményei és a korábbi büntetéseire vonatkozó adatok [Be.
- §
(3)bekezdés b) pont], valamint a (történeti) tényállás [Be. 258. §
(3)bekezdés c) pont] látszólagosan elkülönülnek egymástól. [18] A Legfőbb Ügyészség - bár nem hivatkozott rá, de nyilvánvalóan - a Kúria BH 2015.30. számú döntéséből a Be. 258. §
(3)bekezdés
- b)és
- c)pontjai ismertetése után megfogalmazottakra támaszkodott: „[14] Ebből az következik, hogy a személyi körülmények tényei, valamint a korábbi büntetések adatai nem részei a tényállásnak, ehhez képest a felülvizsgálati eljárásban érinthetetlennek kizárólag az ügydöntő határozatban foglalt ún. történeti tényállás, illetőleg a személyi körülményekre vonatkozó azon tények tekintendők, melyekre nézve a bíróság bizonyítást folytatott le, s amelyeket adott esetben a bizonyítékok mérlegelésével állapított meg. A korábbi elítéléseket és a büntetések kiállását érintő adatok ezzel szemben objektívek, mérlegelő tevékenységet nem, hanem mindössze regisztrációt igényelnek, ezért - feltéve, hogy (mint a jelen ügyben
- is)az iratokban fellelhetők lévén, azokról a bíróságnak hivatalos tudomása volt - a felülvizsgálati eljárásban akkor is figyelembe vehetők és pótolhatók, ha azokat az ügydöntő határozat indokolása nem tartalmazza.” [19] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztja a BH 2015.30. számú döntés szerinti konklúziót, mely szerint a korábbi elítélésre, a büntetések kiállására vonatkozó adatok nem részei a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, s ezért támadhatatlan tényállásnak. A korábbi büntetések (és azok kiállásának) adatait ugyanis közhitelű nyilvántartás tartalmazza, azok ily módon valóban regisztrációra, másként fogalmazva mintegy átemelésre kerülnek az ügydöntő határozatba. [20] A személyi körülmények tényei azonban természetüknél fogva egyezést mutatnak a (történeti) tényállás tényeivel, miután egyaránt hivatalból bizonyítandóak [Be. 75. §
(1)bekezdés
- mondat], s ebből következően a terhelt vallomástétel megtagadásában álló hallgatása sem mentesíti a bíróságot a bizonyítási kötelezettség alól. [21] Mindezek alapján - összhangban a BH 2015.
- számú döntéssel - kimondható, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadó, s ezért nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi - ideértve a jövedelmére (keresetére) és vagyonára vonatkozóakat is - körülményeinek együttesét kell érteni. [22] Ennek megfelel a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott BH 2010.
- számú döntés álláspontja, míg a Bfv.III.310/2015/
- számú végzésben rögzített álláspont már nem. [23] A jelen ügyre vetítve a Kúriát - hiszen a felülvizsgálati eljárásban a támadott ügydöntő határozatban megállapított tényállás abban az esetben is irányadó, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagyis attól függetlenül irányadó, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2010.
- ind.) - köti az ítélet azon megállapítása, hogy az fk. I. rendű terheltnek „Jelenleg nincs jövedelme és vagyona sem” (lásd.
- oldal I. pont
- bekezdés), vagyis figyelmen kívül marad, hogy az fk. I. rendű terhelt miként nyilatkozott a jövedelmi (kereseti), vagyoni körülményeire. [24] A Kúria a jelen ügyben a jövedelem (kereset) és vagyon hiányában már nincs abban a helyzetben, illetőleg merőben szükségtelen, hogy ezen személyi körülmények kapcsán az önállóság és a megfelelőség kérdéseit taglalja. Az indítvány elvi tartalma [25] A felülvizsgálati eljárásban támadhatatlan tényállásnak az ügydöntő határozatban foglalt ún. történeti tényállás és a személyi körülmények tekintetében rögzített azok a tények tekintendők, amelyekre nézve a bíróság bizonyítást folytatott le, s amelyeket esetlegesen a bizonyítékok mérlegelésével állapított meg. A döntés elvi tartalma [26] I. A felülvizsgálati eljárásban irányadó, s ezért nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi - ideértve a jövedelmére (keresetére) és vagyonára vonatkozóakat is - körülményeinek együttesét kell érteni. II. A személyi körülmények hivatalból bizonyítandóak, s ebből következően a terhelt vallomástétel megtagadásában álló hallgatása sem mentesíti a bíróságot a bizonyítási kötelezettség alól. Záró rész [27] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdésének
- fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdés
- mondata
- fordulatának megfelelő összetételben eljárva miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a felülvizsgálatot megalapozó más eljárási szabálysértést sem észlelt, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a támadott határozatot fk. I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy mellőzte a pénzbüntetést és az annak esetleges átváltoztatására vonatkozó rendelkezést. Egyebekben - a Be.
- §-a alapján - a megtámadott határozatot fk. I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [28] A Kúria ismételten utal a már hivatkozott BH 2010.
- számú döntésre, mert azzal egyezően úgy látja, hogy pénzbüntetés kiszabása törvényi előfeltételek hiányában nem az ítélet rendelkező része és indokolása közötti teljes ellentétet, s ekként abszolút eljárási szabálysértést, hanem a büntető anyagi jog szabályának megsértését és törvénysértő büntetés kiszabását valósítja meg. [29] A Kúria elrendelte az fk. I. rendű terhelt részére a pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését [Be.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- mondata alapján]. [30] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő