A határozat elvi tartalma: I. Miután a Btk. 63.§
(2)bekezdése értelmében a próbára bocsátás kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható intézkedés, ezért a járművezetéstől eltiltás büntetés mellett a próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő. II. A hatályos Btk. az ittas járművezetés törvényi tényállásának átalakítására tekintettel kötelező jelleggel előírja a járművezetéstől eltiltást. Ezért azokkal az elkövetőkkel szemben, akik ittasan vezetnek, minden ügyben indokolt a járművezetéstől eltiltás, ami alól csak különös méltánylást érdemlő esetben enged kivételt a törvény. KÚRIA Bfv.II.1005/2015/5.szám A Kúria Budapesten, a
- december
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az ittas járművezetés vétsége miatt vádlott neveellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.IX.30.238/2015/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a próbára bocsátást kimondó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- január
- napján meghozott és kihirdetett 7.B.IX.30.238/2015/
- számú ítéletében vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [
- évi C. törvény továbbiakban Btk. - 236.§
(1)bek.]. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta és 1 év 7 hónap B kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete
- január 28-án - kihirdetése napján - jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. A jogerős ítélet történeti tényállása szerint vádlott neveterhelt ittas állapotban vezette az forgalmi rendszám 1 ... típusú gépjárművet a cím 1 úti lehajtójánál,
- december
- napján 9 óra 10 perc körüli időben. A cím 2 előtt a belső sávban az előtte forgalmi okokból álló forgalmi rendszám 2 ... típusú gépjárműnek ütközött, melyet személy 1 vezetett. Ennek következtében a ... gépjármű neki ütközött az előtte álló másik gépjárműnek. Az ütközés következtében személy 1 arca, ajka és hasfala zúzódott, mely sérülések gyógytartama 8 napon belül gyógyuló volt. A terhelttel szemben rendőri intézkedésre került sor, és ennek keretében a terhelttől 10 óra 56 perckor vizelet-minta biztosítására, 11 óra 8 perckor pedig vérvételre került sor. A vérminta etil-alkohol koncentrációja 2,20 g/l, a vizelet-minta etil-alkohol koncentrációja 2,87 g/l volt. vádlott neveterhelt a gépi meghajtású járművet oly módon vezette, hogy szervezetében 0,50 g/l véralkoholkoncentrációnál nagyobb érték, legalább 2,20 g/l előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságnak felelt meg. A terhelt a fenti cselekményével megszegte a közúti közlekedésről szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 4.§
(1)bekezdés c) pontjában írt rendelkezést, egyben a Btk. 236.§
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét valósította meg. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen vádlott neveterhelt javára a Fővárosi Főügyészség a
- május
- napján kelt, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon
- június
- napján érkeztetett BF.6300/2015/1-I. számú átiratában nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 417.§
(1)bekezdés II/a) pontja alapján a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból. Az indítvány szerint miután a Btk. 63.§
(2)bekezdése értelmében a próbára bocsátás kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható intézkedés, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság a terhelt járművezetéstől eltiltása mellett törvénysértően alkalmazott próbára bocsátást. Az indokolásban hivatkozott arra is, hogy a Btk. 55.§
(2)bekezdése alapján az ittas állapotban elkövetett járművezetés esetén a járművezetéstől eltiltás kiszabása kötelező, annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor, ilyen körülmény pedig az ügyben nem állapítható meg. Ezért indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú, rendkívüli perorvoslattal megtámadott határozatot változtassa meg, mellőzze a terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátást. A Legfőbb Ügyészség BF.951/2015. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt helyes indokai alapján fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424.§-ának
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 427.§-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, akként, hogy a törvénysértően alkalmazott próbára bocsátás intézkedést mellőzze, a terhelttel szemben a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést tekintse kiszabottnak, egyebekben a határozatot hatályában tartsa fenn. A Kúria a 2013. évi CLXXXVI. törvény 63.§-ával 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosított Be. 424.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában tanácsülésen bírálta el. III. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból (Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdés) bírálta felül. Ennek során találta. a felülvizsgálati indítványt érdemben alaposnak A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a vádlottal szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon alkalmazott próbára bocsátás intézkedést a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásával egyidejűleg. A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a járművezetéstől eltiltás és a próbára bocsátás egymás mellett történő alkalmazásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423.§-ának
(2)bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos 2012. évi C. Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől. Eszerint a Btk. 33.§-ának
(1)bekezdés f) pontja a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és a kiutasítás mellett büntetésként jelöli meg a járművezetéstől eltiltást, amely járművezetéstől eltiltás - az
(5)és
(6)bekezdésben foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabható a többi büntetéssel. A Btk. 63.§-ának
(1)bekezdés b) pontja szerint a próbára bocsátás intézkedés, amely a
(2)bekezdés értelmében önállóan büntetés helyett alkalmazható. A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság fenti jogszabályhelyek megsértésével hozott döntést, amikor a próbára bocsátást, mint intézkedést és a járművezetéstől eltiltást, mint büntetést egyidejűleg alkalmazta [EBH2011. 2390.]. Ezért a Kúria e törvénysértést megállapítva, azt oly módon küszöbölte ki a Be. 427. §-ának
(1)bekezdés b) pontját figyelembe véve, hogy a felülvizsgálattal támadott határozatot megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. A Kúria - osztva a Fővárosi Főügyészség indítványában foglaltakat utal arra is, hogy a hatályos Btk. az ittas járművezetés törvényi tényállásának átalakítására tekintettel kötelező jelleggel is előírja a járművezetéstől eltiltást. Az ittas járművezetés az alkoholos befolyásoltság mértékétől függetlenül bűncselekménynek minősül, az alkoholfogyasztás ténye megalapozza a büntetőjogi felelősséget. Ezért azokkal az elkövetőkkel szemben, akik ittasan vezetnek, minden ügyben indokolt a járművezetéstől eltiltás, ami alól csak különös méltánylást érdemlő esetben enged kivételt a törvény, ilyen azonban jelen ügyben nem merült fel. Ezért vádlott neveterhelt vonatkozásában az elkövetett cselekményért a próbára bocsátást mellőzte, és a terhelttel szemben a határozott idejű járművezetéstől eltiltás büntetést tekintette kiszabottnak az elkövetett cselekmény miatt. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdés szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2015. december 7. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné