A határozat elvi tartalma: A másodfokú nyilvános ülés megtartható a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt távollétében. A távollét oka közömbös, igazolással sem menthető ki. KÚRIA Bfv.II.1260/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.B.VI.14735/2013/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 31.Bf.VI.10523/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 10.B.VI.14735/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], lopás vétségében [korábbi Btk. 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés I. fordulat] és garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal felmentette az ellene 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (korábbi Btk.
- § I. fordulat) miatt emelt vád alól. Ezt meghaladóan rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- április
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 31.Bf.VI.10523/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: - a terhelt cselekményeit lopás bűntettének [
- évi C. törvény (a továbbiakban: hatályos Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], lopás vétségének [hatályos Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és garázdaság vétségének [hatályos Btk. 339. §
(1)bekezdés] minősítette; - kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható; - rendelkezett egy más ügyben kiszabott szabadságvesztés kapcsán alkalmazott feltételes szabadság félbeszakításáról, és arról, hogy annak folytatását a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának megkezdéséig elhalasztja; egyebekben - egyes járulékos kérdések rendezése mellett - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja alapján a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.d) pontjában megjelölt eljárási szabálysértésre hivatkozással, mert a másodfokú nyilvános ülés megtartására a terhelt távollétében került sor. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság az akkor más ügyben előzetes letartóztatásban lévő terheltet a büntetésvégrehajtási intézetből idézte. A terhelt az idézés kézbesítésekor kérte előállítását a másodfokú nyilvános ülésre (
- sorszámú irat), azon részt akart venni, időközben azonban - a nyilvános ülés határnapja előtt - szabadlábra került, és
- április
- napjától
- május
- napjáig kórházi kezelés alatt állt. Ezért nem tudott megjelenni a
- április
- napján tartott nyilvános ülésen, és állapota miatt nem is tudta a helyzetéről értesíteni a másodfokú bíróságot. Miután a terhelt
- április 28-án nem jelent meg a nyilvános ülésen, a másodfokú bíróság megállapította, hogy időközben szabadult (12-I. sorszámú irat), idézése szabályszerű, így a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs (
- sorszámú jegyzőkönyv). A védő mindezek helyezését és a indítványozta. alapján a másodfokú másodfokú ítélet hatályon kívül bíróság új eljárásra utasítását A Legfőbb Ügyészség a BF.1406/
- számú átiratában a védő indítványát nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a terhelt idézése szabályszerű volt, és ez az egyetlen feltétele a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében való megtarthatóságának (Bfv.III.1093/2014/8.). Miután a védő által állított, vagy más feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta utalva egyúttal arra, hogy a védő felülvizsgálati indítványa igazolási kérelemként sem vezethet eredményre [Be.
- §
(4)bekezdés]. III. A Kúria - a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában kifejtett érveléssel egyetértve - azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság
- április
- napjára nyilvános ülést tűzött ki. Arra a más ügyben előzetes letartóztatásban lévő terheltet a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján idézte, és a terhelt az idézés kézbesítéskor előállítását kérte a nyilvános ülésre (
- sorszámú irat). A terhelt időközben szabadult és erről a másodfokú bíróság az általa megkeresett büntetés-végrehajtási intézet közléséből értesült. A nyilvános ülést - ezen információk ismeretében - a meg nem jelent terhelt szabályszerű értesítésére tekintettel megtartotta (
- sorszámú irat). A Be. egyértelmű rendelkezése alapján nem kétséges, hogy a másodfokú bíróság eljárásában a nyilvános ülésre - miként a tárgyalásra [Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulat] - a terheltet „idézni kell" [Be.
- §
(3)bekezdés
- fordulat]. Ha pedig a terhelt fogva van, a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre miként a tárgyalásra [Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulat] - az előállítása iránt „intézkedik" [Be.
- §
(3)bekezdés
- fordulat]. A szabadlábon lévő terhelt idézése, illetőleg a fogva lévő terhelt előállítása a másodfokú nyilvános ülésre tehát kötelező. A terhelt részére az idézését a büntetés-végrehajtási intézetben kézbesítették. Ekkor valóban úgy nyilatkozott, hogy kéri az előállítását a nyilvános ülésre. Szabadon bocsátásával azonban az előállítása iránti kérelme tárgytalanná vált, azután megjelenéséről már maga dönthetett. Szabadlábra helyezése az idézés kézbesítésének szabályszerűségét értelemszerűen nem érintette. [Be.
- §
(9)bekezdés] Az idézés rendeltetése az volt, hogy biztosítsa a terhelt részvételét a másodfokú bíróság nyilvános ülésén (tárgyaláson), ahol az őt megillető jogokat gyakorolhatja. A bírósági eljárás általános szabálya (Be. XI. Fejezet) szerint, ha a büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a terhelt nélkül nem tartható meg [Be. 240. §
(3)bekezdés
- fordulat]. A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be.
- §
(3)bekezdés]. A másodfokú eljárásban a tárgyalásra és a nyilvános ülésre nem azonos szabályok érvényesülnek. A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 365. §
(1)bekezdés]. Ettől eltér a nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály: a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. §
(3)bekezdés]. A védő a felülvizsgálati indítványában azt állította, hogy terhelt a nyilvános ülés időpontjában kórházi kezelés alatt állt, ezért nem tudott az idézésre megjelenni és ezért nem is tudta akadályoztatását kimenteni, közölni. Amennyiben a terhelt határnapot önhibáján kívül mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - igazolásnak van helye [Be. 65. §
(1)bekezdés]. A Be. 362. §-ának
(4)bekezdése viszont - amint arra utalt a Legfőbb Ügyészség is - úgy rendelkezik, hogy a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ebben az esetben a mulasztás oka tehát, miután nem is igazolható, közömbös. Ekként a másodfokú bíróság eljárása és a határozat meghozatala a szabályszerűen idézett terhelt távollétében törvényes volt, nem valósított meg semmilyen eljárási szabálysértést. Az más kérdés, hogy a másodfokú bíróság dönthetett volna a nyilvános ülés elhalasztása mellett is, ám annak nem volt ésszerű indoka és szükségtelenül rontotta volna az eljárás időszerűségét. A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s. k. előadó bíró, Dr. Tuba István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző