← Magyarország

Bfv.659/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői (vagy ahhoz kapcsolódó) jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel úgy sérti meg, hogy az önmagukban akár bűncselekményeket, akár szabálysértéseket képező részcselekmények alkotta összefoglalt bűncselekmény, mint törvényi egység keretében összegzett vagyoni hátrány

  1. a)százezer-egy forintot elérő vagy meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető nem büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják;
  2. b)amennyiben viszont az összegzett vagyoni hátrány ötszázezer-egy forintot elérő vagy meghaladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető akkor is büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják. II. A büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértése a bűncselekmény törvénysértő minősítésén keresztül eredményezheti törvénysértő büntetés kiszabását. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.659/2016/6. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: t anácsülés Az ülés napja: 2016. október 5. Az ügy tárgya: szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége Terhelt(ek): I. rendű terhelt Első fok: Járásbíróság 11.B.3603/2011/17. szeptember 24. tárgyalás Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ügyész ítélet, 2013. Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége miatt I. rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 11.B.3603/2011/17. számú ítéletét megváltoztatja: - a terhelt cselekményeit szerzői jog megsértése bűntettének [2012. évi C. törvény 385. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés] minősíti, - a terheltet 50 (ötven) napi tétel, napi tételenként 1.000 (ezer) forint, összesen 50.000 (ötvenezer) forint pénzbüntetésre ítéli, - elrendeli a pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett összeg 50.000 (ötvenezer) forintot meghaladó részének a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek történő visszatérítését. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] I. A Szegedi Járásbíróság a 2013. szeptember 24. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős 11.B.3603/2011/17. számú ítéletével I. rendű terheltet - a vádbeli minősítéssel egyezően bűnösnek mondta ki 42 rendbeli szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 329/A. §
(1)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 50 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 125.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A lefoglalt és a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bjk.758/
  1. számon
  2. tételként kezelt laptop merevlemezt, 2-
  3. tételenként kezelt DVD és CD lemezeket és
  4. tételként kezelt számítógép merevlemezt elkobozta. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasításáról és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Csongrád Megyei Főügyészség nyújtott be 6.B.225/
  5. szám alatt felülvizsgálati indítványt: a Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját megjelölve: a bűnösség részben törvénysértő megállapítása miatt; megváltoztatás mellett részfelmentés, részbeni eltérő minősítés, e körben a pénzbüntetés enyhítése, elkobzás helyett részben visszaadás érdekében. A megyei főügyészség indítványa szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntető törvény megváltozott, s tévesen döntött az elkövetéskori alkalmazása mellett. Az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint szemben a korábbi szabályozással - az adott bűncselekmény „törvényi egység, összefoglalt bűncselekmény, s így annak részcselekményei csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító cselekmények, azaz az egyes sértettek esetében is bűncselekményi értékhatárt meghaladó összegű vagyoni hátrányt okozó cselekmények lehetnek, csak azok vonhatnak maguk után büntetőjogi következményt, s az önállóságukat elvesztett bűncselekmények eredménye összegződik". A megyei főügyészség úgy látta, hogy a 42 rendbelinek minősített cselekményekből 38 egyenként 100.000 forint vagyoni hátrányt nem okozó cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés [hatályos Btk. 462. §
(2)bekezdés d) pont, 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 238/A. §
(1)bekezdés a) pont], de még szabálysértés sem, mert a terhelt a többszörözéssel jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálta [Szabs.tv. 238/A.§
(3)bekezdés]. A fennmaradó 4 rendbelinek minősített cselekmény közül 2 (cég 1 sérelmére: 107.280 forint; cég 2 sérelmére: 120.625 forint vagyoni hátrány) esetben a vagyoni hátrány 100.000 felett és legfeljebb 500.000 forint közötti vagyoni hátrány miatt az alapesetbe illeszkedik [hatályos Btk. 385. §
(1)bekezdés], de mégsem bűncselekmény, mert a terhelt a többszörözéssel jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálta [hatályos Btk. 385. §
(5)bekezdés]. [8] Ennek megfelelően a megyei főügyészség 40 rendbeli bűncselekmény esetében felmentést indítványozott. [9] A megyei főügyészség a fennmaradó immár 2 cselekménynek (cég 3 sérelmére: 834.839 forint; cég 4 sérelmére: 623.645 forint vagyoni hátrány) 1 rendbeli nagyobb vagyoni hátrányt okozó szerzői jogok megsértése bűntettekénti [hatályos Btk. 385. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] átminősítését indítványozta. [10] A megyei főügyészség szerint az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. alkalmazásával halmazati büntetésül maximum három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, miként az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazásával az 1 rendbeli bűncselekmény miatt is. Azonban a bíróság ténylegesen pénzbüntetést szabott ki, de elmaradt az az összevetés, hogy az egynapi tétel összege korábbi 2.500 forintról utóbb 1.000 forintra csökkent, s ekként a hatályos Btk. biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (BH 2015.50.). [11] A megyei főügyészség indítványozta a pénzbüntetés napi tételei számának, és az egynapi tétel összegének 1.000 forintra csökkentését, és a pénzbüntetés megfizetettsége esetén a korábbi és leendő mértéke közötti különbség visszatérítését, a
  1. és
  2. sorszámúak kivételével a DVD, valamint a CD lemezek visszaadását. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.528/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt annyiban módosította, hogy miután a 38 rendeli szerzői jogok megsértésének vétsége alóli felmentéssel egyetértett a cég 1 sérelmére: 107.280 forint, a cég 2 sérelmére: 120.625 forint, a cég 3 sérelmére: 834.839 forint és a cég 4 sérelmére: 623.645 forint vagyoni hátrány összegzésével adódott 1 millió 686.389 forint vagyoni hátrányt okozva 1 rendbeli szerzői jogok megsértésének bűntettére [hatályos Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] minősítését indítványozott - azzal, hogy a Kúria tanácsülésen járjon el. [13] III. A Legfőbb Ügyészség által módosított felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. [14] 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjának
  1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pont pontjának
  1. fordulata alapján is helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [15] A hatályos Btk.
  2. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdésének
  1. fordulata miként a korábbi Btk.
  2. §
  3. mondata és
  4. mondatának
  5. fordulata alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazandó, ha annak alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el. [16] A következetes ítélkezési gyakorlat elsőként azt vizsgálja, hogy bűnhalmazat esetében az elbírálás idején büntetendő-e valamennyi vagy valamely bűncselekmény, mert ellenkező esetben felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének van helye. [17] Ezt követően kerül sor az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvények általános és különös részei valamennyi rendelkezésének összevetésére, majd az összevetés alapján lehet és kell eldönteni: melyik büntetőtörvény biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (pl. EBH 2003.925., EBH 2014.B.7., BH 2016.192., BH 2015.269., BH
  6. 403., BH 1995.380., BH 1995.72., BH 1980.481.III., BH 1980.43., BH 1980.42.). [18] A
  7. január
  8. és
  9. március
  10. napjai között elkövetett és
  11. szeptember 24-én elbírált cselekmények szabályozásában alapvető változást hozott a
  12. július 1-től hatályos új büntető törvény. Merthogy a hatályos Btk.
  13. §-ban eleve akként határozza meg szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését, hogy az követi el, aki „másnak vagy másoknak" a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti. Ezáltal a passzív alanyok többsége nem bűnhalmazatot, hanem törvényi egységet képez. Másként fogalmazva: az elkövetőnek több jogosult szerzői (vagy ahhoz kapcsolódó) jogát sértő egy eljárásban elbírált részcselekményei, amennyiben az azokkal okozott vagyoni hátrányok összege a bűncselekményi értékhatárt meghaladja, összefoglalt bűncselekményként törvényi egységet alkotnak (EBH
  14. B.
  15. I.). [19] A hatályos büntető törvény alapján nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el [hatályos Btk.
  16. §
(2)bekezdés
  1. d)pont
  2. db)alpont]. Egyszersmind a 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) ugyancsak 2013. július 1. napjától hatályos 238/A. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki „másnak vagy másoknak" a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti, szabálysértést követ el. Ezáltal a passzív alanyok többsége összefoglalt szabálysértésként ugyancsak törvényi egységet képez. [20] Az ugyanazon jogtárgy-sérelem bűncselekményi és szabálysértési alakzatok törvényi egységének logikájába illeszkedik, miszerint a hatályos büntető törvény alapján bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik meg [hatályos Btk. 462. §
(5)bekezdés]. [21] Az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. alkalmazásával megállapított 42 rendbeli szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségekénti [korábbi Btk. 329/A. §
(1)bekezdés] minősítés ahhoz igazodott, hogy egyetlen cselekmény sem okozott jelentős, azaz kétmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó [korábbi Btk. 138/A. § c) pont] vagyoni hátrányt, az elkövetés nem volt üzletszerű (korábbi Btk.
  1. §
  2. pont) és e bűncselekménynek az elkövetés idején nem volt szabálysértési alakzata (ld.
  3. április
  4. előtt hatályban volt, a szabálysértésekről szóló
  5. évi LXIX. törvény). Ekként az alapesetbeli vétségek egyenként két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek, halmazati büntetésül pedig legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki [korábbi Btk.
  6. §
(3)bekezdés]. [22] A bűncselekmény megnevezése szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében önmagában is téves. Mert: a szerzői jogról szóló
  1. évi LXXVI. törvény Harmadik Részébe tartoznak a szerzői joghoz kapcsolódó jogok [XI. Fejezet: a szerzői joggal szomszédos jogok (előadóművészek, hangfelvételek előállítóinak, rádió- és televízió-szervezetek, filmek előállítóinak) védelme; XI/A. Fejezet: az adatbázisok előállítóinak védelme] szabályozása. Ami tehát nem tartozik a Harmadik Részbe, az szerzői jog. E törvény ily módon szabályozza a többszörözést:
  2. §
(1)A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
  1. a)a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
  2. b)egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2)A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. [23] Az elbíráláskor hatályos büntető törvény alkalmazásával valamennyi cselekmény összefoglalt bűncselekményként e törvényi egység részcselekménye, és a részcselekményekkel okozott vagyoni hátrányok összegzésével - immár nem bűnhalmazatként - együttesen minősülnek egy rendbeli, és nem folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek. Az összesen 2 millió 470 ezer 981 forint vagyoni hátrány folytán a cselekmény 1 rendbeli szerzői jog megsértésének bűntette [hatályos Btk. 385. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Az alapeset két évig, a nagyobb vagyoni hátrányt okozó minősített eset három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nagyobb ugyanis a vagyoni hátrány, ha ötszázezer-egy és ötmillió forint közötti [hatályos Btk. 459. §
(6)bekezdés b) pont]. [24] Kétségtelen, hogy a hatályos büntető törvény szerint nem valósítja meg az
(1)bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja [hatályos Btk. 385. §
(5)bekezdés]. Csakhogy nem az
(1)bekezdésében foglalt alapeset, hanem a
(3)bekezdésben foglalt minősített eset valósult meg. Márpedig a több jogosultat a szerzői jogukat többszörözéssel vagy a lehívásra hozzáférhetővé tétellel sértő, de a jövedelemszerzés célját még közvetve sem szolgáló részcselekmények törvényi egységként akkor nem büntethetők, ha azok összességében ötszázezer forintnál kisebb, de százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoznak (EBH
  1. B.
  2. II.). [25] Tehát az egybeszámolt és ezáltal ötszázezer forintot elérő, sőt meghaladó vagyoni hátrányhoz igazodó együttes elbírálás követelményének sérelmét jelentené az egyes részcselekmények önkényes kiragadása, arra hivatkozással, hogy azok jövedelemszerzési cél hiányában büntethetőséget kizáró ok alá esnek. [26] A megyei főügyészég ebben a Legfőbb Ügyészség által nem korrigált indítványa helyesen indult ki abból, hogy törvényi egységről, összefoglalt bűncselekményről van szó, ellenben tévesen állította, hogy a részcselekmények csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító cselekmények lehetnek. [27] A megyei főügyészség indítványából nem tűnik ki, mire alapozta az állítását. Az EBH 2014.B.
  3. számú büntető elvi határozatban azonban rögzítésre került, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint „az összefoglalt bűncselekmény részcselekményei csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító cselekmények lehetnek", és ennek kapcsán a BKv
  4. számú kollégiumi állásfoglalásra utalt, mint amely „a folytatólagosságot értelmezve kimondta, hogy a folytatólagosság törvényi egységébe csak olyan részcselekmény tartozhat, ami önmagában is bűncselekmény, és ettől az értelmezéstől a törvényi egység másik fajtájánál, az összefoglalt bűncselekménynél sem lehet eltérni. Ekként pedig nem lehet szabálysértést bűncselekménnyel összefoglalni a szerzői jogot megsértő cselekmények kapcsán sem." ([10]-[12]) [28] Az elvi határozatot hozó tanács leszögezte: „A Legfőbb Ügyészség tévesen hivatkozott arra, hogy a BKv
  5. számú kollégiumi vélemény az elbírált ügyben is irányt mutató tartalmú. E kollégiumi vélemény szerint ugyan valóban kizárt a bűncselekménynek és a szabálysértésnek a folytatólagosság egységébe foglalása, azonban az
  6. évi IV. törvény
  7. §
(2)bekezdése maga rendelkezik úgy, hogy a folytatólagosság egységébe csak bűncselekmények foglalhatók. Ezzel azonos tartalmú a Btk. 6. §
(2)bekezdése is. A Btk. 385. §
(1)bekezdése szerinti tényállásnál pedig a folytatólagosság fogalmilag nem merülhet fel, mert a törvényi tényállás nem bűncselekményeket, hanem általában cselekményeket (bűncselekményeket és szabálysértéseket) foglal össze." ([35]) Ezzel a jelen ügyben eljárt tanács egyetért. [29] A Kúria célszerűnek tartja direkt módon megfogalmazni: aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel úgy sérti meg, hogy a részcselekmények alkotta összefoglalt bűncselekmény, mint törvényi egység keretében összegzett vagyoni hátrány
  1. a)százezeregy forintot elérő vagy meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető nem büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják;
  2. b)amennyiben viszont az összegzett vagyoni hátrány ötszázezer-egy forintot elérő vagy meghaladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető akkor is büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják. [30] A Kúria megjegyzi, hogy az EBH 2014.B.7. számú büntető elvi határozat, illetőleg a jelen határozat összhangban van a hatályos Btk. 385. §-ának törvényjavaslatához fűzött indokolásban kifejtettekkel. [31] Az alapügyben eljárt bíróság a rövidített indokolással szerkesztett ítéletében az alkalmazott jogszabályok között olyat nem jelölt meg, amely az időbeli hatály kérdésében való vizsgálódását mutatná. Az elbírálás 2013. július 1. napja után történt, így vizsgálódni kellett volna az elbíráláskor hatályos új büntető törvény időbeli hatályának szabálya alapján. Ezt a bíróság elmulasztotta. [32] A megyei főügyészség által utalt BH 2015.50. és a nem utalt BH 2016.192. számú döntés közös gyökere, hogy az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvények összevetése nem formalizálható, nem szűkíthető le csupán a büntetési tételek felső határaira, illetve a tételek kereteire, hanem összetett (komplex) értékelést igényel, a BJD 8424. szám alatt közreadott jogeset megoldását követve gondolatban mind a két törvény szerint meg kell határozni a bíróság által megállapított konkrét bűncselekmény miatt alkalmazható, illetve alkalmazandó büntetéseket és intézkedéseket, majd ezután ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben - összességében - enyhébb elbírálást eredményez. [33] A megyei főügyészség helyesen észlelte, hogy a ténylegesen kiszabásra került pénzbüntetés egynapi tételének minimális összege 2.500 forintról 1.000 forintra csökkent, ami kétségtelenül olyan számottevő különbség a két büntetőtörvény között, hogy - mivel az alapügy bírósága a minimum mellett határozott - máris eldönti azt a kérdést, melyik törvény adja az enyhébb elbírálhatóság lehetőségét. Az indítvány elvi tartalma [34] A bűnösség részbeni megállapítása törvénysértő, továbbá a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A döntés elvi tartalma [35] Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői (vagy ahhoz kapcsolódó) jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel úgy sérti meg, hogy az önmagukban akár bűncselekményeket, akár szabálysértéseket képező részcselekmények alkotta összefoglalt bűncselekmény, mint törvényi egység keretében összegzett vagyoni hátrány
  3. a)százezer-egy forintot elérő vagy meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető nem büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják;
  4. b)amennyiben viszont az összegzett vagyoni hátrány ötszázezer-egy forintot elérő vagy meghaladó vagyoni hátrányt okoz, az elkövető akkor is büntethető, ha a cselekmények jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják. A bűnösség megállapítása törvényes. A büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére visszavezethetően a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetés került kiszabásra. Záró rész [36] A kifejtettek folytán a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva, miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(5)bekezdése szerint hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulatának megfelelően megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terhelt felrótt cselekményét az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény alapján a rendelkező rész szerint átminősítette. A terheltet úgy ítélte pénzbüntetésre, hogy a napi tételek számát mivel a bűnösség köre változatlan változatlanul 50 napban, ugyanakkor az egynapi tétel összegét a törvényi minimumban határozta meg. Ezáltal a pénzbüntetés összege is mérséklődött. [37] A Kúria a Be.
  2. §
(1)és
(3)bekezdése alapján rendelkezett a pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett összeg ezen ítélettel kiszabottat meghaladó részének visszafizetését a terhelt részére. [38] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [39] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. október
  2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.