A határozat elvi tartalma: Nem kizárási ok, ha a korábbi meghatalmazott védőt rendeli ki a bíróság a terhelt védelmének ellátására. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.942/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Feleky István előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda bíró Dr. Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... terhelt Első fok: écsi Járásbíróság 23.B.585/2014/
- ítélet,
- június
- tárgyalás Másodfok: écsi Törvényszék 4.Bf.259/2015/
- végzés,
- január
- nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 23.B.585/2014/
- számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.259/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pécsi Járásbíróság a
- június
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 23.B.585/2014/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont], közúti [2] [3] [4] [5] [6] [7] veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. §
(1)bekezdés], egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont], kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. §
(1)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés kapcsán alkalmazott feltételes szabadság megszüntetéséről, a feltételes szabadságra bocsáthatóság kizárásáról és egyéb járulékos kérdésekről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a
- január
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 4.Bf.259/2015/
- számú végzésével kisebb korrekció mellett - helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezve különleges eljárásra hívta fel az elsőfokú bíróságot. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösségének törvénysértő megállapítása és eljárási szabálysértések miatt; hatályon kívül helyezés, és értelemszerűen új eljárásra utasítás érdekében. A terhelt - indokaiból kitűnően - a bűnösségének megállapítását sérelmezi. Ennek kapcsán eljárási kifogásokat jelölt meg. A nyomozást érintő kifogások: téves helyen készültek a rendőri fényképfelvételek; az ő részvétele nélkül tartották a helyszíni szemlét, ráadásul nem az elkövetéskorival megegyező körülmények között; a rendőrség nem szerezte be a térfigyelő kamera felvételét, nem megfelelően rögzítette a nyomokat, s közös jelentést adott le a sértettel és a tanúkkal, így összebeszélés miatt tőlük nem várható elfogulatlan tanúvallomás. A bíróság eljárását érintő kifogások: hiányos és iratellenes a tárgyalási jegyzőkönyv, nem megfelelően tartalmazza az ő vallomását; elmaradt néhány, részben általa megidézni indítványozott tanú kihallgatása; a terhére valló tanúk vallomásai ellentmondásosak; elhallgatták, hogy vádemelés történt a vele szemben intézkedő rendőrök ellen; a biztosító kifizette a kárt, bár bíróság nem mondta ki, hogy ki volt a hibás. A terhelt sérelmezte azt is, hogy bár a meghatalmazott védőjének a másodfokú nyilvános ülés előtt nézeteltérés és anyagi okok miatt
- január 13-án felmondott, a másodfokú bíróság
- január 15én - anélkül, hogy ő ehhez hozzájárult volna - mégis kirendelte a korábbi meghatalmazott védőjét, és annak részvételével a nyilvános ülést megtartotta. Sérelmezte, hogy nem konzultálhatott a védővel, amit a tanács elnöke megtagadott. A Legfőbb Ügyészség a BF.950/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. A terhelt eljárási kifogásait az irányadó tényállás támadásának tekintette. A védőváltás kapcsán kiemelte, hogy a védelem kötelező volt, és a terhelt tudomásul vette, hogy a másodfokú bíróság kirendelte a terhelt korábbi meghatalmazott védőjét, miután a terhelt azonnali hatállyal mondta fel a meghatalmazást, de más védőt nem hatalmazott meg. Ekként a nyilvános ülésen védő részt vett, tehát nem valósult meg felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés. [8] A Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [9] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, részben pedig a törvényben kizárt. [10] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdésének II.
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. [11] A másodfokú nyilvános ülés jegyzőkönyve (30. sorszámú irat) szerint a terhelt meghatalmazott védője 2016. január 14-én telefonon tájékoztatta a másodfokú bíróságot, hogy aznap a terhelt a fia útján azonnali hatállyal felmondta a meghatalmazást, és a másodfokú bíróság az ügyvédet rövid úton megidézte. A másodfokú bíróság 2016. január 15-én a nyilvános ülésen a I. számú végzéssel a terhelt védelmére kirendelte a korábbi meghatalmazott védőt. Ezt a terhelt tudomásul vette. Esetleges ellenkezésének a jegyzőkönyvben nyoma sincs. Az immár kirendelt védő a korábban általa írásban kimunkált és benyújtott fellebbezés indokolásával egyezően tartott védőbeszédet. A terheltnek a 2 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádja alóli felmentését, másodlagosan hatályon kívül helyezést indítványozott. Az utolsó szó jogán felszólaló terhelt felszólalása végén kérte csak, hogy konzultálhasson „az ügyvéd úrral", amit a tanács elnöke nem tagadott meg. A kirendelt védő közölte, hogy „Amit lehetett mindent elmondtunk". Ezután a terhelt kijelentette, hogy „Mást nem kívánok elmondani", és hozzátette, hogy új eljárás elrendelését tartja szükségesnek. [12] A terhelt terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény, a hivatalos személy elleni erőszak bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és az alapeljárás a fogvatartása mellett folyt. Ezért a védelme kötelező volt [Be. 46. §
- a)és
- b)pont]. A másodfokú nyilvános ülésen viszont - kirendeléssel - védő részt vett. Ezáltal objektíve sem állt elő olyan helyzet, hogy a tárgyalást (nyilvános ülést) olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Ilyen helyzet olyan formában sem állt elő, hogy a védő érdekellentétben állt volna a terhelttel, avagy a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított volna [Be. 45. §
(1)bekezdés c) pont], az kizárt, és ezért „nem létező védő" lett volna. Az utóbbit jól mutatja, hogy a védő a meghatalmazásának felmondása előtt kidolgozott védelmi taktikával megegyezően járt el kirendelése során is. Az előbbire pedig az utal, hogy a terhelt - későbbi állításával szemben - elfogadta a korábban meghatalmazott védőjének a kirendelését, és érdekellentétre később sem hivatkozott, mindössze nézeteltérést, anyagi okokat jelölt meg, de konkrétumok nélkül. [13] A másodfokú bíróság eljárása nem kifogásolható, mert az, hogy a terhelt korábbi meghatalmazott védője kirendelésre kerülhet, bevett bírói gyakorlat. A jelen ügyben a másodfokú bíróság eljárása nemcsak a nyilvános ülés megtartását és az eljárás mielőbbi befejezését eredményezte, hanem olyan védőt is biztosított a terhelt számára, aki az ügy kellő ismeretében volt, felkészültségének hiánya szóba sem kerülhetett. [14] Ekként a terhelt - áttételesen - alaptalanul hivatkozik arra, hogy kizárt védő járt el a védelmében. Az nem kizárási ok, ha a korábbi meghatalmazott védőt rendeli ki a bíróság a terhelt védelmének ellátására. [15] A terhelt felülvizsgálati indítványa egyebekben a törvényben kizárt. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye. [17] Felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [18] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [19] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [20] Ugyanakkor a terhelt az indítványban ennek alátámasztására kizárólag olyan eljárásjogi indokokat hozott föl, amelyek nem szerepelnek a Be.
- §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontjában konkrétan és kimerítően meghatározott, a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között. Az indítványban valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [21] Ezeket az eljárásjogi indokokat a Kúria nem vizsgálhatta. Az indítvány elvi tartalma [22] A bűnösség megállapítása törvénysértő. A másodfokú nyilvános ülésen olyan védő vett részt kirendeléssel, akinek a megbízását a megelőző napon azonnali hatállyal felmondta. A döntés elvi tartalma [23] A másodfokú nyilvános ülésen kirendeléssel részt vett védő. Az nem kizárási ok, ha a korábbi meghatalmazott védőt rendeli ki a bíróság a terhelt védelmének ellátására. E részében a felülvizsgálati indítvány nem alapos. Egyebekben pedig a törvényben kizárt, mert a tényállás tilalmazott támadásán keresztül és relatív eljárási szabálysértésekre hivatkozással sérelmezi a bűnösség megállapítását. Záró rész [24] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. [25] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- szeptember
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő