Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.378/2016/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott 70.P.20.429/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperest kiadó ...-nek 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az ... Zrt.-vel együtt
- szeptember
- napján a ... Szervezetének tagjává vált. A ... számú rendeletével módosította a ... számú ... rendeletet, és ezzel
- január 1-jétől a tőkekövetelmények kalkulációjára vonatkozó szigorúbb számítási módok bevezetését írta elő, a 3 éves felkészülési időt két és fél hónapra rövidítette. Az ... ...- 16-án kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperesből és más, kapcsolt hitelintézetekből és pénzügyi, valamint járulékos vállalkozásokból álló úgynevezett ...-csoportra mint ...kal szoros kapcsolatban álló vállalkozásokra kiterjed az összevont alapú felügyelet. A határozat
- pontja a felperes mint anyavállalat számára előírta, hogy szubkonszolidált alapon feleljen meg az ... rendeletben írt és egyéb európai uniós jogszabályokban szereplő kötelezettségeinek. Felperes
- ...-án rendkívüli közgyűlést tartott, majd az ... határozatára tekintettel akként határozott, hogy az alaptőkéjét az igazgatóság a határozatban írt maximum 4.450.000.000 forint összeggel felemelheti. A korábban hozott ... számú közgyűlési határozatot ezen közgyűlés módosította, és a határozat módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint felhatalmazta a társaság igazgatóságát a társaság alaptőkéjének felemelésére. A felperes igazgatósága
- ...-án megtartott ülésén a ... számú határozattal módosított ... számú közgyűlési határozatban foglalt felhatalmazás alapján úgy döntött, hogy a felperes alaptőkéjét 4.249.029.000 forinttal felemeli. A
- pont szerint az igazgatóság az új részvények átvételére a határozat
- számú mellékletében foglalt személyeket jelöli ki azzal, hogy jegyzési elsőbbségi jog gyakorlása kizárt. Az új részvényesek az új részvények átvételére és azok ellenértékének szolgáltatására vonatkozó előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatot tettek. Az igazgatósági határozat
- számú mellékletében összesen 31 jogi személy felsorolása szerepel, amelyek takarékszövetkezetek, szövetkezeti hitelintézetek, illetve a ... Zrt. Az alperes által szerkesztett ... című hetilapban ...-én „..." címmel, „..." alcímmel újságcikk jelent meg. A cikk kiemelt bevezető része szerint „újabb ... belüli hatalmi ütközet színtere lehet az ..., amelyben - habár a tőzsdén jegyzik - fontos részletek közlése nélkül hajtottak végre jelentős tőkeemelést". A cikk az alábbiakat közli: „Ez a per kacsa. Igazolni kell ...-ben, hogy a magyar állam tiszta lapokkal játszik" - értelmezte a ... informátora a hírt, hogy a ... ... perben támadta meg az ... ... ...-ai közgyűlésének határozatait. Tette ezt azért, mert kívül rekedt a nagyszabású zártkörű tőkeemelésen, amelyre az ominózus részvényesi gyűlés hatalmazta fel az igazgatóságot. Az ...ban a tőkeemelés bejegyzéséig 7,3 százalékban tulajdonos, magyar államot képviselő ... ugyan kezdeményezte, hogy állítsák vissza az eddigi részvényesek jegyzési elsőbbségét, amit még 2014-ben - többek között az ő hozzájárulásával - eltöröltek, de leszavazták. Így új tulajdonosként kizárólag a ... és harminc, titokban tartott kilétű takarékszövetkezet jegyezhette le a névértéken 4,45 milliárd forintnyi új részvényt…A pénzintézet immár megfelel a tőkepótlást számára tavaly októberben sürgősséggel előíró ... elvárásainak is….A legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket utasították, melyikük mennyi pénz tegyen be - súgták meg a ...-nek bennfentesek, amiből az is következik, hogy súlyos belharc dúlhat a háttérben." Felperes
- január 12-én helyreigazítási kérelemmel fordult alpereshez, amelyet az alperes
- január 15-én átvett. Alperes a felperessel kapcsolatban helyreigazítást nem tett közzé. Felperes
- január 28-án keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a következő helyreigazító közlemény közzétételére: .... napján a ... Hetilap nyomtatott lapszám 56-
- oldalán „... - ..." című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket pedig utasították, melyikük mennyi pénzt tegyen bele; a ... tőkepótlást írt a pénzintézetnek októberben. A valóság ezzel szemben az, hogy az felperes neve részvényeket jegyző vállalkozásokat nem utasították. A ... nem írt elő további tőkepótlást az ...-nak októberben." Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesnek ezzel kapcsolatban nincs kereshetőségi joga, mert az állítás a tőkeemelésben résztvevő személyekre vonatkozik, akik utasításáról szól a cikk. A másodikként sérelmezett állítás kapcsán kijelentette, hogy miután az ... előírásból nem a felperesre, hanem a felperes tulajdonosaira következik kötelezettség, ezért ezen előírás kapcsán a felperes nem érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt. Az ... ...-ében hozott, a felperes rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó előterjesztésének A/
- pontjában részletezett intézkedései közrejátszottak a felperes tőkeemelésének indokoltságában, így az állítás valós. Lényegtelen tévedésnek minősül az az állítás, hogy a tőkepótlást felperes számára írta elő az ..., amelyre tekintettel sajtóhelyreigazítást nem lehet érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperest kiadó ....-nek 19.050 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 36.000 forint le nem rótt illetéket. A keresetet az Smtv.
- §
(1)bekezdése, a Pp. 343. §
(1)bekezdése és a PK
- számú állásfoglalás felhívásával bírálta el. Megállapította, hogy a felperes által sérelmezett újságcikk összességében valóban a felperesről, ezen belül a felperesi hitelintézetben
- ...án végrehajtott tőkeemelésről szól, ennek lehetséges okait és körülményeit, következményeit boncolgatja. Állítja, hogy legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket utasították, hogy melyikük mennyi pénzt tegyen be. Az elsőfokú bíróság ezen kijelentés kapcsán azt állapította meg, hogy a felperes személyes érintettsége nem áll fenn, mert a kijelentés nem a felperesre vonatkozóan tesz állításokat. Ezen kijelentés azt az állítást tartalmazza, hogy pontosabban meg nem határozott legfelsőbb szintről - amely nem azonos a felperessel - utasították a tőkeemelésben résztvevőket, amely személy szerint szintén nem azonos a felperessel. A kijelentés a felperest érinti, azonban a kijelentésben foglalt tevékenységnek a felperes csak passzív elszenvedője, a cikk szerint a felperes a tőkeemelés kapcsán semmilyen aktív magatartást nem tanúsított. Eszerint nem a felperes, hanem a felperesen kívülálló, tőkeemelésben résztvevő személyek és az őket utasító, szintén kívülálló harmadik személyre vonatkozóan tartalmaz közlést a kifogásolt rész. Ezért a felperes látszólagos érintettsége ellenére kereshetőségi joggal nem rendelkezik. A másik, felperes által sérelmezett kijelentés kapcsán az alperes azt írja, hogy a pénzintézet immár megfelel a tőkepótlást számára tavaly októberben sürgősséggel előíró ... elvárásainak. A bíróság azt állapította meg, hogy a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik. Itt a ... előírásairól van szó. Kétségtelen, hogy a tőkepótlást valójában nem a felperesnek, hanem a tulajdonosoknak kell teljesíteni. Azonban a kijelentés újságcikkben történő megfogalmazása a felperest jelöli meg a tőkepótlási kötelezettség alanyaként, ezért az állítás függetlenül attól, hogy jogilag, pénzügyileg korrekt-e vagy sem, a felperesre vonatkozik. A cikkben írt szövegből az átlagolvasó számára egyértelműen az az értelmezés következik, hogy a ... ...-ben kifejezetten a felperes részére írt elő valamilyen sürgősségi tőkepótlást, ami a valóságnak nem felel meg. Az ... egy általános, valamennyi magyarországi hitelintézetre vonatkozó tőkemegfelelési kötelezettség alkalmazásának határidejét ...ében előbbre hozta, de ezen előírás nem kizárólag a felperesre vonatkozik. Ezenkívül az ... a felperes kapcsán annyiban hozott egyedi rendelkezést, hogy amíg a szövetkezeti hitelintegráció tagjait az EU rendeletben előírt tőkemegfelelés összevontan terheli, addig ezzel szemben a felperes által vezetett ...-csoport tagjait, bár részben tagjai a szövetkezeti integrációnak, ezzel együtt egyedi módon saját tőkemegfelelés terheli. Vagyis ezen rendelkezésből a felperesre vonatkozóan semmiféle egyedi tőkepótlási kötelezettség nem következik, egyedi rendelkezés kizárólag a felperesre is vonatkozó EU rendeletben meghatározott tőkemegfelelési kötelezettségek számításának módjára vonatkozik. Ezen téves állításnak azonban az egész cikk teljes mondanivalója szempontjából nincs jelentősége, így az lényegtelen tévedésnek minősül. A teljes cikk összességében nem az ... ...-i rendelkezéséről, nem is a tőkemegfelelési mutatókról, ehhez kapcsolódó esetleges tőkepótlási kötelezettségről, hanem kifejezetten a felperesi hitelintézetben
- ...-án végrehajtott tőkeemelésről, az abban résztvevőkről, ennek körülményeiről, okairól, következményeiről szól. A cikkben az ... rendelkezés mellékesen került megemlítésre, mint a tőkeemelés egyik, a cikk által ismertetett problémák szempontjából nem jelentős következménye. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a felperes keresetének teljes egészében adjon helyt, másodlagosan indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására utasítását, újabb határozat meghozatalát. Fellebbezése indokaiként előadta, hogy az első sérelmezett közléssel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a felperesi kereshetőségi jog hiányát. A részvényjegyzésben résztvevőket ugyanis nem utasították, másrészt ez a felperes működésével kapcsolatos megállapítás. A Ptk. XXXV. Fejezete tartalmazza a részvénytársaság szerkezetére vonatkozó szabályokat. A 3:
- §
(1)bekezdése szerint a részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A kifogásolt szövegrész környezete egyértelműen azt a hamis látszatot kelti, mintha a felperes legfőbb szerve úgy hozott volna meg egy döntést, hogy utasították a közgyűlésen résztvevőket, hogy valamelyikük mennyi pénzt tegyen be. A szöveg kifejezetten a felperes tőkeemeléséről szól, nyilvánvalóan a felperes megítélésére jelentős hatással van az a körülmény, hogy egyébként az igazgatóság által kijelölt részvényeseket felsőbb szinten egyeztetés után utasították volna, hogy milyen összeggel emeljenek tőkét az egyes résztvevők. Egy részvénytársaság közgyűlésén történtekkel kapcsolatos valótlan tény közlése a részvénytársaságra vonatkozik. Nem elfogadható az az érvelés, hogy ennek a felperes csak passzív elszenvedője, ezért perindítási lehetősége nincsen. A második kijelentéssel összefüggésben nem felel meg a valóságnak az alperesi állítás, mert az ... nem írt elő tőkepótlást a pénzintézetnek ...-ében. Ezzel azt a hamis képzetet kelti az olvasóban, hogy született egy kizárólag felperesre vonatkozó tőkepótlási határozat, ami nem igaz. A valótlan közlés lényegtelen tévedésnek nem tekinthető, mert befolyásolja a felperes megítélését. Felperes álláspontja szerint a felvezetőben található azon szövegrészbe, hogy a „habár a tőzsdén jegyzik - fontos részletek közlése nélkül hajtottak végre jelentős tőkeemelést" és a „résztvevőket pedig utasították, melyikük mennyi pénzt tegyen be", akik „így összesen 30,5 milliárd forintot toltak be a bankba" szövegrészek és „a pénzintézet immár megfelel a tőkepótlást számára tavaly októberben sürgősséggel előíró ... elvárásainak is" azt a hamis látszatot kelti, miszerint a ... sürgősséggel előírt tőkepótlási határozata miatt került sor egy vitatott körülmények között megtartott tőkeemelést előíró közgyűlésre. Alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait nem sértette, ezért a Pp. 252. §
(2)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány alaptalan. A jogvita elbírálásához szükséges mértékben az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, az irányadó jogszabályokat maradéktalanul felhívta, a Fővárosi Ítélőtábla érdemi döntésével is egyetértett. Felperes fellebbezésével összefüggésben az alábbiakra mutat rá. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdés szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényt hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetőleg megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A PK
- számú állásfoglalás II. pontja szerint a kifogásolt közléseket a maguk egészében kell vizsgálni, a kifejezéseket nem formális, hanem valóságos megjelenésük szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot a helyreigazításra. Alperes által közzétett cikk felperes által sérelmezett állítása szerint: „A pénzintézet immár megfelel a tőkepótlást számára tavaly októberben sürgősséggel előíró ... elvárásainak is" A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság okfejtésével maradéktalanul egyetértett, annak megismétlése nélkül arra visszautal. Annak megítélésénél, hogy mi tekinthető közömbös részletkérdésben való tévedésnek, az alperesi kifejezéseket nem elszigetelten, hanem a szövegkörnyezethez való kapcsolata által kell vizsgálni, ekként dönthető el, hogy alperes tényállításaival a valóságot meghamisítja-e. Ha a közlemény a maga egészében és összefüggéseiben a valóságnak megfelel, az egészhez képest lényegtelen részlet helyreigazítás alapjául nem szolgál. A közvélemény tájékoztatása szempontjából nem jelentős, a megítélés szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok nem értékelhetőek a közlemény egyéb részeitől függetlenül. A cikk egésze a
- ...-ai közgyűlésen, majd az igazgatóság által meghozott határozat által végrehajtott alaptőke felemelés indokairól, következményeiről szól, kitér a kisrészvényesek helyzetére, a döntés részvények árfolyamára gyakorolt esetleges hatására, az ...-cégcsoport és a takarékszövetkezeti integráció közötti kapcsolatra. Emellett a ... ... Zrt. tőkeemelésből való „kiszorulása", továbbá a per megindításának vélt vagy valós okait elemzi. Megfelel a valóságnak az, hogy a felperes közgyűlése
- .... napján a határozatát az ... számú rendelettel módosított ... számú rendeletének való megfelelés érdekében hozta, majd a tőkeemelést ennek alapján hajtotta végre, ennek állítását a felperes nem sérelmezheti. A cikk egésze szempontjából azon közlés valótlansága, hogy a tőkepótlást nem kizárólag a felperes számára írta elő az ..., olyan mellékes, közömbös, a tartalmat nem érintő pontatlanság, amely a felperes által idézett mondatrészekkel együttesen értékelve sem befolyásolja a cikk mondanivalójának lényegét.
- „A legfelsőbb szinten egyeztették az eseményeket, a résztvevőket utasították, melyikük mennyi pénz tegyen be." A PK
- számú állásfoglalás I. pontja szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A jogi személynek minősülő, jogalanyisággal rendelkező felperes sajtó-helyreigazítást akkor követelhet, ha a közzétett valótlan tény saját státuszára, tevékenységére vonatkozik, létezését, működését, érdekkörét érinti. Vizsgálni kell, hogy a kijelentés kifejezetten a szervezetre, vagy a hozzá tartozó természetes személyekre vonatkozik. Sajtó-helyreigazítás ugyanis csak saját érintettségük korlátai között kérhető. A felperes fellebbezésében helyesen érvelt azzal, hogy ha a kijelentés a felperes működését érinti, akkor az igényérvényesítésre anyagi jogosultsággal rendelkezik. Magasabb szintű követelményt a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés nem támaszt, irreleváns ekként annak taglalása, hogy a kijelentéssel érintett személy passzív vagy aktív magatartást tanúsított. A mások által megvalósított magatartás „passzív elszenvedője", amennyiben a kijelentés működését érinti, helyreigazítás iránti kérelem előterjesztésére anyagi jogosultsággal rendelkezik. A cikk egésze kifejezetten a felperes tőkeemeléséről szól, okszerűtlen ezért az a következtetés, hogy az abban részt vevők magatartására vonatkozó kijelentés a felperest nem érinti. Különösen igaz ez azért, mert ugyan a „legfelsőbb szintet" képező személyekre a cikkből pontosan következtetni nem lehet, arra azonban kétségmentes következtetés nem vonható le, hogy azok a felperestől elkülönült harmadik személyek. A cikk utolsó bekezdéseiben az ...-cégcsoport szereplői, ezen belül az ... jelzálogintézet, továbbá a takarékszövetkezeti integrációt irányító személyek között fennálló kölcsönös befolyást taglalja, ebből a személyi körből a felperes nem vonható ki. Nem hagyható emellett figyelmen kívül a felperes igazgatósága ... számú határozatának 3. pontja, melyben az új részvények átvételére a határozat 1. számú mellékletében foglalt személyeket valóban kijelölte azzal, hogy a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlása kizárt. Rögzítette, hogy az új részvényesek a Ptk. 3:296. §
(3)bekezdés alapján az új részvények átvételére és azok ellenértékének szolgáltatására vonatkozó előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatot tettek. Az
- számú melléklet az igazgatóság által az átvételre kijelölt személyeket felsorolja, közölve az átvett részvények fajtáját, darabszámát, a kibocsátási értéket, továbbá az átvett új részvények ellenértékét meghatározza. A kijelentés ekként a felperesre vonatkozik, azonban helyreigazításra alperes azért nem kötelezhető, mert a kijelentés a felperes igazgatóságának ... számú határozata
- pontja alapján a valóságnak megfelel. Végezetül felperes fellebbezési érvelése szerint a cikk valójában azt sugallja, hogy a sürgősséggel végrehajtott tőkeemelésre vitatott körülmények között került sor. Ez a jelentéstartalom azonban a valóságot nem tünteti fel hamis színben, hiszen nem vitás, hogy az ... perben támadta a felperes
- .... napján meghozott közgyűlési határozatait. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Miután felperes a másodfokú eljárás során pervesztes volt, a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján a le nem rótt fellebbezési illetéket külön felhívásra az állam javára köteles megfizetni. Ezt meghaladóan alperes jogi képviseletével felmerülő, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésben meghatározott 15.000 forint +ÁFA mértékű, összesen 19.050 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére köteles. Budapest,
- július
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró . Hegedűs Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Szirmai Nikoletta bírósági ügyintéző