Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.724/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kocsisné dr. László Ildikó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, az alperes neve... (fél címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján meghozott 20.P.24.778/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes módosított keresetében 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen az eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének elmulasztása, másodlagosan bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén. A Fővárosi Törvényszék a
- sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Egyidejűleg kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 180.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság a kereseti illeték összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII. 22.) a 6/
- (VI.26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
- §
(2)bekezdésére, valamint a 15. §
(1)és
(3)bekezdéseire figyelemmel állapította meg. Az ítélet kereseti illetéket megállapító rendelkezése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, és elsődlegesen a kereseti illeték megfizetése alól történő mentesítését, másodlagosan annak 18.000 forintra történő mérséklését kérte. Indokolásában kifejtette, hogy ugyanazon ügyre vonatkozóan a Fővárosi Törvényszék 6.P.23.274/2015/
- számú jogerős határozatában már megállapította a 18.000 forint mérsékelt kereseti illetéket. A felperes tárgyalás tartását nem kérte. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a felperes által megjelölt másik perben született döntés érdemi vizsgálat nélküli elutasítást tartalmazott, ezért volt helye az illeték mérséklésének, azonban jelen perben a bíróság ítélettel határozott, ami kizárja az Itv.
- §
(1)bekezdésének az alkalmazását. Az alperes tárgyalás tartását nem kérte. A felperes fellebbezésében nem támadta az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító rendelkezését, ezért ez a rendelkezés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 228. §-ának
(4)bekezdése alapján. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését vizsgálta felül. A felperes fellebbezése nem alapos. Az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerint a polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. A Pp. 24. §
(1)bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. A felperes a 20.P.24.778/
- számon folyamatban volt eljárásban, illetőleg a jelen eljárásban előterjesztett keresetében egyaránt 3.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, így a fenti jogszabályhely alapján mindkét eljárásban ezt az összeget kellett a pertárgy értékének tekinteni. A peres eljárás illetéke az Itv.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján az illetékalap 6%-a, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint. Így a 3.000.0000 forint pertárgyérték alapulvételével a kereseti illeték mértéke mindkét eljárásban 180.000 forint volt. Az Itv. 58. §-a határozza meg az illeték mérséklésének részletes szabályait a polgári eljárásban. Az 58. §
(1)bekezdésének
- f)pontja értelmében az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása – nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása – nélkül hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a
- a)pontja alapján megszünteti. A periratok vizsgálata során megállapítható volt, hogy a felperes fellebbezésében hivatkozott 6.P.23.274/2015. szám alatti peres eljárásban a Fővárosi Törvényszék 6.P. 23.274/2015/2. számú jogerős végzésével – a tárgyalás kitűzése előtt – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Ezért az eljárás befejezésének mikéntjére tekintettel a jogszabályok alkalmazásával – az Itv. 58. §
(1)bekezdés f) pontjának figyelembe vételével – állapította meg a 18.000 forint összegű mérsékelt kereseti illetéket. Az ugyanazon követelést más alperessel szemben érvényesítő újabb perben a felperesi hivatkozással szemben tehát nem ugyanazon ügyben az elsőfokú bíróság a tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél befogadását követően
- március
- napján tárgyalást tartott, ezt követően érdemi döntést hozott, a kereset tárgyában ítélettel határozott, amelynek során a felperes keresetét elutasította. Ennek jogkövetkezményeként a felperes jelen eljárásban pervesztes lett, így a perköltség viselésére a Pp. 78.
(1)bekezdése az irányadó. Ebből következően jelen eljárásban a felperesi érveléssel ellentétben az Itv. 58. §
(1)bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Az elsőfokú bíróság tehát a Pp. 78. §
(1)bekezdésének helytálló alkalmazásával kötelezte a pervesztes felperest a 180.000 forint kereseti illeték megfizetésére, amely törvényi felhatalmazás hiányában még méltányosságból sem mérsékelhető. Fentiek értelmében tehát a kereseti illeték mérséklésére okot adó körülmény nem merült fel, ezért a másodfokú bíróság nem látott jogi lehetőséget a felperest terhelő kereseti illeték csökkentésére. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az ítélőtábla utal arra, hogy a felperes az Itv. 88. §
(2)bekezdése értelmében az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kérheti az illeték méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedését, illetve az illeték részletekben való megfizetésének engedélyezését a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebbezett részében a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére az Itv. 39. §
(1)bekezdése, illetve a 46. §-ának
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának
(2)bekezdése és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte. Budapest,
- szeptember
- . Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke Kepesné dr. Bekő Borbála s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k. bíró