Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.731/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a dr. Lőrincsik Péter jogtanácsos által képviselt alperes neve(fél címe 2) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt, 69.P..../2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget és megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. A tényállásban rögzítette, hogy az Országgyűlés a
- évi XXXIX. törvénnyel létrehozta a Q... K... K... A...ját (a továbbiakban: A...), amelynek a követelések törvényben megállapított ellenértékének kifizetése, a rá átszállt követelésekkel összefüggő igények érvényesítése a feladata. Az A... részére az alperes jogosult forintban vagy külföldi pénznemben bankszámlát vezetni. Forrásai többek között a kárrendezés során befolyt összegek, az általa kibocsátott kötvény és felvett kölcsönök, a Befektető-védelmi A... tagoktól igényelt befizetés, továbbá az alperestől egy alkalommal, legfeljebb három hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vesz fel. A felperes
- augusztus
- napján közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez. Ebben arra várt választ, hogy
- Kért-e, és ha igen mikor az alperestől az A... legfeljebb három hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt?
- Benyújtott-e ehhez bármilyen állami kezességvállalást?
- Kérte megnevezni azt a jogi indokot, ami miatt az állam kezesi helytállásának érvényesíthetőségét az A... hitelfelvétele esetén nem látja biztosítottnak. Elutasította-e vagy elhalasztotta-e az A... hitelkérelmének elbírálását erre a jogi indokra hivatkozva? Az alperes elektronikus úton megküldött válaszában az adatok kiadását megtagadta. Az első két kérdés kapcsán a alperes neveról szóló
- évi CXXXIX. törvény (MNBtv.)
- §
(1)bekezdése és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 160. §
(1)bekezdése alapján banktitokra hivatkozott. Az utolsó kérdést véleménykérésnek minősítette. A felperes keresetében akként kérte az alperest kötelezni a kért közérdekű adatok kiadására, hogy a
- kérdésnek csak a második felére vár választ. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az állami vagyonról szóló
- évi CVI. törvény (Vtv.)
- cikk
(1)bekezdés b) pontja, az MNBtv. 5. §
(4)bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény
- §
(2)bekezdés c) pontja szerint az alperes állami vagyonnak minősül, átlátható szervezet. Az állami vagyonnal gazdálkodó szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.) szerint közfeladatot ellátó személynek minősül, de külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. A Vtv.
- §
(3)bekezdés b) pontja utal az alperesre vonatkozó külön törvényre, ami szabályozza az alperes banktitok körében fennálló kötelezettségét. Az MNBtv. és a Hpt. rendelkezései lex specialisként felülírják az Infotv. és a Vtv. rendelkezéseit, így bár a kért adatok közérdekűek és azokat kezeli is az alperes nem az alperes az, aki az adatok kiadására kötelezhető. Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettség akadálya, hogy az MNBtv. 4. §
(9)bekezdés d) pontja szerint az alperes feladata a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme és ezen feladatkörével kapcsolatosan a 2015. évi CCXIV. törvény 10. §
(3)bekezdése értelmében az A... az alperestől egy alkalommal, legfeljebb három hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vesz fel. A Hpt. 2. §
(3)bekezdése szerint a törvény hatálya az alperesre a banktitok kezelésének szabályai tekintetében terjed ki, s a törvény nem differenciálja a banktitok 160. §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt definícióját aszerint, hogy az alperes szerződés vagy törvényi kötelezettség alapján nyújt kölcsönt. A Hpt. a banktitok kezelését az alperes kötelezettségévé teszi. Banktitok tehát az az adat, amely az A... alperes által vezetett számlájának forgalmára vonatkozik. Az A... pénzeszközeit, így a folyósítandó kölcsönt is az alperes kezeli és a kért adatok – a hitelkérelem ténye, érkezési ideje, hogy volt-e állami kezességvállalást igazoló okirat, illetve az elbírálás elhalasztásának vagy elutasításának indoka – ezen számla forgalmára is vonatkoznak. Az adatokból ugyanis kitűnik, hogy valamely körülménynél fogva változott-e az A... számlájának egyenlege és ez már önmagában is banktitoknak minősül. A banktitok Hpt. 161. §-a szerinti kiadhatósága feltételeinek az adatigénylés nem feleltethető meg, a banktitok sérelmét a Hpt. 164. § s) pontjában meghatározott eset sem jelentené, de erre nem is történt hivatkozás. Mindezek alapján az alperes az Infotv. 29. §
(1)bekezdése szerint nem kötelezhető az adatigénylés teljesítésére. Végül rámutatott, hogy a
- kérdés csak a pert megelőző kérelem ismeretében értelmezhető, a felperes kérelme arra irányult, hogy az alperes azt közölje, hogy állami kezességvállalással összefüggő indok alapján elutasította vagy elhalasztotta-e az alperes a hitelkérelem elbírálását. A kereset e körben sem foghat helyt. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amiben annak megváltoztatásával a közérdekű adatok kiadására kérte az alperest kötelezni. Álláspontja szerint a kiadni kért közérdekű adatok nem képeznek banktitkot, mert nem az A... adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, kapcsolataira, gazdálkodására, számlájának egyenlegére, forgalmára, szerződéseire vonatkoznak. Az alperes és az A... egyaránt közpénzből gazdálkodó, közfeladatot ellátó szervek, jogviszonyuk a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásáról szól. Idézte az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdését. Érvelése szerint az ítélet a lex generalis és lex specialis problematikát tévesen oldja fel. A nyilvánosságot előíró és azt korlátozó rendelkezések egymáshoz való viszonyát a Hpt. rendezi. A
- § alapján világos, hogy nem lehet üzleti titokra való hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. Vagyis a Hpt. banktitok szabálya nem ronthatja le az Infotv. szabályainak érvényesülését. A két szabály egymáshoz való viszonyának értelmezése körében utalt az Alkotmánybíróság 545/B/
- AB határozatára. Ebben az AB nem látta megalapozottnak, hogy egy másik hasonlóan közfeladatot ellátó szervként működő bankról szóló törvény nem tartalmaz garanciát a bank által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására. A fellebbezés rámutatott, hogy a korábbi Hpt. 55/A. §-a a hatályos Hpt.
- §-ával megegyező szabályt tartalmazott. Erről az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a Hpt-nek ez a rendelkezése a hatálya alá tartozó minden szervezetre kötelezően kimondja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatok nyilvánosságának követelményét. Érvei szerint amennyiben bármely bíróság a közérdekű adatokat banktitokra hivatkozással nem találná kiadhatónak, olyan döntést hozna, amely alapján az alperes kezelésében lévő közérdekű adatok nyilvánossága nem lenne biztosítható. Az ilyen értelmezés pedig ellentétes az Alaptörvény VI. cikkének
(2)bekezdésével és 39. cikkének
(2)bekezdésével. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a kért közérdekű adatok megismerhetősége tekintetében helyes álláspontot foglalt el, döntésével és indokaival a másodfokú bíróság egyetértett, azok szükségtelen megismétlése nélkül a fellebbezésben írtakra tekintettel csupán az alábbiakra mutat rá. A másodfokú eljárásban nem volt vitás, hogy az alperes közfeladatot lát el, illetve hogy kezeli az adatigénylésben szereplő közérdekű adatokat. Az elsőfokú eljárás során a perbeli védekezése arra irányult, hogy a megjelölt közérdekű adatokat azért nem adhatja ki, mert az a banktitok megőrzési kötelezettségébe ütközne, ezt a hivatkozást a felperes nem tartotta megengedhetőnek és ezt támadta a fellebbezésében. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az alperesnek a banktitok megőrzésére vonatkozó kötelezettsége, illetve az ügyfélnek a banktitok megőrzéséhez fűződő joga a közérdekű adatok Infotv. 26. §
(1)bekezdésében biztosított megismeréséhez való jog korlátját jelenti. A banktitok és az üzleti titok nem szinonim fogalmak, az előbbi tartalmát a Hpt., az utóbbiét a Ptk. határozza meg. A Hpt. 160. §
(1)bekezdése értelmében banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitok tehát nem a bank titka, hanem az ügyfeleket érintő, rájuk vonatkozó, bizalmas kezelést igénylő információ. A Hpt. 2. §
(3)bekezdése szerint a törvény hatálya a banktitok kezelésének szabályai tekintetében az alperesre kiterjed, a 165. §
(1)bekezdése pedig kimondja, hogy aki banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A banktitok kiadhatóságának eseteit a Hpt.
- §-a nevesíti, a 164., illetve 164/A. §-ok pedig azon adatszolgáltatásokat sorolják fel, amelyek nem jelentik a banktitok sérelmét. A felperesi keresetben körülírt adatkörre ezek a szabályok nem alkalmazhatók, de nem értelmezhető a felperes javára a
- § sem, mert az kifejezetten csak az üzleti titokra hivatkozás esetén tiltja meg az információ visszatartásának a lehetőségét a közérdekű adatok tekintetében. Az ismertetett jogszabályi háttér alapján egyértelmű, hogy az A..., mint ügyfél banktitkot képező adatainak a megőrzéséhez fűződő joga csak akkor biztosítható, ha az alperes eleget tesz a banktitok vonatkozásában a Hpt.
- §
(1)bekezdésében előírt megőrzési kötelezettségének. Ez a rendelkezés az Infotv. 27. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti korlátját jelenti a kért közérdekű adatok 26. §
(1)bekezdése szerinti megismerhetőségének. Nem lehet eltérő következtetésre jutni az Alkotmánybíróság fellebbezésben felhívott döntése alapján sem. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által igényelt adatok nem az alperestől kérhetők és így azok szolgáltatását jogszerűen tagadta meg. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint eljárva helybenhagyta. A sikertelen fellebbezés miatt a Pp. 239. §-a, 67. §
(2)bekezdése és 78. §
(1)bekezdése folytán a felperes köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült költéségét, ami a képviseletét ellátó jogtanácsos 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései szerint meghatározott munkadíját tartalmazza. Budapest,
- október
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró