← Magyarország

Kfv.37167/2007/8 – Kúria

Kfv.III.37.167/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Papp Tamás Gyula nyíregyházi ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Gellérthegyi István budapesti (V. Honvéd tér 10/A.) székhelyű ügyvéd által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség budapesti (I. Mészáros u. 58/A.) székhelyű alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt folyt perében a

  1. január
  2. napján meghozott 9.K.30.531/2006/
  3. számú jogerős ítélet ellen az alperes részéről
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 9.K.30.531/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes elsőfokú szerve környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a 347/08/
  6. számú határozattal
  7. május 31-ig a vaditatási tevékenységre vonatkozó feltételek előírásával környezetvédelmi működési engedélyt adott a felperesnek. Az egyik környezetvédelmi előírás szerint az időlegesen más célra, tenyésztett vadkacsák úsztatására is használt vaditató fenékszintjén felhalmozódott magas szervesanyag-tartalmú iszap eltávolítását meghatározott határidőn belül el kell végeztetni, az iszap kezeléséről gondoskodni kell és a fenékiszap kikotrását követő két évig évi két alkalommal a tóból vízmintát kell venni és azt bevizsgáltatni. Az alperes
  8. október 25-én a 14/2848-20/
  9. számú jogerős határozatában az elsőfokú határozatot a jelen felülvizsgálattal nem érintett részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A felperes keresete folytán eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.461/2004/
  10. számú ítéletét, melyben a bíróság a fenti pont részbeni hatályon kívül helyezését is elrendelte, a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.IV.37.038/2006/
  11. számú felülvizsgálati eljárásban hozott végzésével hatályon kívül helyezte és a bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. Rámutatott egyebek mellett arra, hogy a vitatott pontban előírt feltételek egységesek, azokat nem lehetett volna szétválasztani. A megismételt eljárásban a megyei bíróság ítéletével a határozat 3.
  12. pontját és az azt helybenhagyó döntést hatályon kívül helyezte és az alperest 190.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a megismételt eljárásban az alapügyben a tó kikotrására vonatkozó ítéleti álláspontját csak azzal kellett kiegészíteni, hogy a 3.
  13. egészének hatályon kívül helyezésére volt szükség az ügyben. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítását, illetőleg a jogerős ítéletet hozó bíróság új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogszabályt nem sértett, a bíróság helyes döntése a határozat megváltoztatása és nem az egyik kikötés hatályon kívül helyezése lett volna, a határozat ugyanis csak a kikötésekkel egységes egész. A határozatnak önálló, jól elkülöníthető részei nem voltak. Hivatkozott arra is, hogy a bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte. Nem foglalt állást a bíróság abban a kérdésben, hogy a határozat milyen jogszabályt sértett. Végül előadta, hogy a perköltség az alapeljárást követően megfizetésre került, ezért ismételten nem merült fel. Jogszabálysértésként a Pp.
  14. §-ának /1/ bekezdésére,
  15. §-ára,
  16. §-ára, valamint
  17. §-ára, az Áe.
  18. §-ának /6/ bekezdésére,
  19. §-ának /1/ és
  20. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Nem osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperes álláspontját a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésével kapcsolatos Pp. értelmezés kérdésében. A Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a közigazgatási határozat jól elkülöníthető, önállóan is elbírálható része hatályon kívül helyezhető. Ez a gyakorlat megfelel a Pp.
  21. § /1/ bekezdésébe foglalt rendelkezésnek. Téves az arra való hivatkozás, hogy a bíróság nem tett megállapítást a jogszabálysértésre vonatkozóan. Az ítélet indokolása utal az
  22. évi LIII. törvény
  23. §-ának /1/ bekezdésére és megállapítja, hogy az iszap eltávolítására kötelezés a szakértői vélemény alapján indokolatlan volt. Nem okszerűtlen és nem iratellenes a bizonyítékok mérlegelése sem, ezért az ítélet a Pp.
  24. §-ában foglaltaknak is mindenben megfelelt. Az előzményi ügyben az ítélet hatályon kívül helyezése folytán a hatályon kívül helyezés a perköltségre is vonatkozott. Annak viseléséről jelen eljárásban a megyei bíróságnak rendelkezni kellett. Nem sérült tehát a Pp.
  25. §-ának /1/ bekezdése sem. Az Áe.
  26. és 72., valamint
  27. §-át a megyei bíróság nem alkalmazta, ezek a rendelkezések a közigazgatási szervekre vonatkoznak, így a bíróság azokat sem sérthette meg. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  28. §-ának /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  29. §). Budapest,
  30. április
  31. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.