3/
- Polgári jogegységi határozat magánszemély kötvényen alapuló kártérítési követelésének besorolása* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend meghatározásakor kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. A kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított
- évi IL. törvény (Csődtv.)
- §-a
(1)bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. Indokolás I. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a
(1)bekezdésének a) pontja és 31. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján polgári jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. Az indítvány szerint a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének
- d)és
- f)pontja értelmezésével eldöntendő jogkérdés, hogy a magánszemély kötvényen alapuló kártérítési követelését miként kell besorolni. Az indítvány utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Gfv.X.30.266/2000/7. számú végzésével a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Fpk. VI. 31.935/1999/2. számú végzését hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a jogalkotó a kötvényen alapuló igényeket kivette a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontjába sorolt követelések csoportjából. A hitelező azért fordult az adós (a bankholdingot vezető felszámolás alatt álló részvénytársaság) ellen kártérítési igénnyel, mert a tulajdonában levő kötvényeken alapuló követelése nem nyert kielégítést. Kártérítési igénye tehát kötvényen alapul, s mint ilyen nem tartozik a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontjába. Helytállóan határozott a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság akkor, amikor a hitelező követelését a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének f) pontjába tartozóként rendelte nyilvántartásba venni. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság hivatkozott határozata megjelent a BH
- évi
- számban BH
- sorszám alatt, és a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében a
- évi
- számban EBH
- sorszám alatt. Ezt követően a
- január 7-én meghozott Fpk. VIII. 31.780/2000/
- számú végzésében a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a hitelezőknek a forgalmazóval szemben érvényesített kötvényen alapuló követelését, mint kártérítési követelést a Csődtv.
- §-a
(1)bekezdésének d) pontjába tartozó követelésként rendelte nyilvántartásba venni. Kifejtette, hogy a hitelezők követelésüket a forgalmazóval szemben szerződésszegéssel okozott kárként érvényesítették. A bíróság a Ptk. 318. §-ának
(1)bekezdése és 339. §-ának
(1)bekezdése alapján szerződésszegésen alapuló kártérítés jogcímén marasztalta az utóbb felszámolás alá került forgalmazót. A hitelezők követelésének jogalapja megváltozott. Az már nem kötvényen alapuló visszatérítési igény, hanem kártérítési követelés, ezért azt a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontja alapján kell besorolni. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság hivatkozott a BH
- sorszám alatt közzétett határozatra is. Az utóbb hivatkozott határozat folytán a gyakorlat elbizonytalanodott. A bizonytalan jogi helyzetre tekintettel, a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban a hitelezői igények besorolása, a közbenső mérlegek elkészítése függőben tartásra került, mindaddig, amíg a besorolás tárgyában egységes gyakorlat nem alakul ki. II. A Bszi.
- §-ának
(1)bekezdése alapján öt tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a hitelező magánszemély kötvényen alapuló követelését, amelyet nem a kibocsátóval szemben érvényesít, hanem kártérítésként a cégcsoporton belüli, az ugyancsak felszámolás alá került vezető bankkal szemben, privilegizált követelésnek kell tekinteni, és a kielégítési sorrendben a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontjába kell sorolni. A hitelezők követelésének jogalapja, ilyen esetben ugyanis megváltozik, az már nem kötvényen alapuló visszatérítési igény, hanem kártérítési követelés. III. A jogegységi tanács álláspontja szerint az indítványban felvetett jogértelmezési kérdésekkel kapcsolatban - a Bszi. 29. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján - a jogegységi eljárás lefolytatása indokolt. A Reálbank Rt. és a hozzákapcsolódó cégek felszámolási eljárásaiban 30 ezer olyan hitelező van, akik igényének besorolására a döntés kihatással lehet. Méltánytalan helyzethez vezetne, ha a bírói gyakorlat bizonytalansága folytán magánszemélyek kötvényből eredő kártérítési követelése eltérő kielégítési sorrend szerint nyerne besorolást, az egyik felszámolási eljárásban a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontja, a másik felszámolási eljárásban a Csődtv. 57. §-ának
(1)bekezdés f) pontja alapján. A Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének d) pontjából megállapítható, hogy a jogalkotó a kötvényen alapuló követeléseket kiemelte az e pont szerint besorolandó, a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelései közül, és példálózó jelleggel fel is sorolta, hogy a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követeléseket, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettséget rendelte e pontba besorolni. Mind a 2002. január 1-jén hatályba lépett tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tptv.) 450. §-a
(3)bekezdésének c) pontjával hatályon kívül helyezett, a kötvényről szóló 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. §-ának
(2)bekezdése, mind a
- január 1-jén hatályba lépett, a kötvényről szóló 285/
- (XII. 26.) Korm. rendelet
- §-a szerint a kötvény alapján a kibocsátó (az adós) kötelessége a részére átadott pénzösszeg (kötvényösszeg) visszafizetése, az előre meghatározott kamat, jutalék, egyéb szolgáltatások megfizetése, illetve teljesítése az általa vállalt időben (futamidő) és módon. Ezzel szemben a kötvény mindenkori tulajdonosa, illetve jogosultja (hitelezője) kizárólag a pénzösszeg átadására vállal kötelezettséget. Célja, hogy a rendelkezésre álló pénzen a kibocsátó által vállalt kamatokhoz, jutalékhoz, egyéb szolgáltatásokhoz jutva hasznot szerezzen. A kötvénnyel ugyan nem szerez jogot arra, hogy a kibocsátó döntéseit befolyásolja, befektetésével azonban a vagyoni haszonhoz jutás érdekében önként gazdasági kockázatot vállal. Az önkéntes kockázatvállalás miatt a jogalkotó a kötvényvásárló - mint befektető - kötvényen alapuló követelését kiemelte a magánszemély privilegizált sorrendben kielégítésre kerülő követeléseinek csoportjából. Ha magánszemély a kötvényesi helyzetéből eredően például akár a Tptv. 40-
- §-ában foglaltak vagy
- §-ának
(3)bekezdése szerint, akár a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hptv.) 92. §-ának
(2)bekezdése alapján, akár a Ptk. 318. §-ának
(1)bekezdése, illetve 339. §-ának
(1)bekezdése alapján érvényesít kártérítési követelést a kibocsátóval, a forgalmazóval vagy az ezekért helytállni köteles bankholdinggal szemben, azt kötvényen alapulónak kell tekinteni, és ebből következően a Csődtv. 57. §-a
(1)bekezdésének f) pontjába kell besorolni. A besorolás szempontjából ugyanis kötvényen alapulónak minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény jogviszony másik alanyával vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben lehet érvényesíteni. Budapest,
- június
- Dr. Murányi Katalin s. k., a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., előadó Dr. Wellmann György s. k., bíró bíró Dr. Berkesné dr. Dancs Mária s. k., bíró Dr. Török Judit s. k., bíró * Az 1/2014 PJE határozat szerint a Polgári Kolléhium az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinti.