A határozat elvi tartalma: Akit büntetőügyben járművezetéstől eltiltottak, ezen eltiltás lejártát követően közigazgatási jogkövetkezményként utánképzésre kell kötelezni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.232/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Dobos Anita Kornélia Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 18.K.32.725/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 18.K.32.725/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (harmincezer) forint költséget. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.B.10.443/2014/
- számon hozott ítéletével a felperessel szemben 4 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A járművezetéstől eltiltás miatt alperes neve a felperes vezetői engedélyét ugyanezen 4 hónapra visszavonta, elrendelte továbbá az ügyfél vezetési jogosultságának szünetelését az eltiltás lejártának napjától az utánképzésen való részvétel okmányiroda előtti igazolásáig. [2] A Fővárosi Kormányhivatal az elsőfokú határozatot
- március 22én hozott BPB/007/01072-5-6-7/
- számú határozatában egyéb rendelkezések mellett helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény
- §
(4)bekezdés b) pontja értelmében utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek, akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott. Ugyanezen szakasz
(5)bekezdése szerint a vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A jogerős közigazgatási döntés ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az utánképzésre kötelezésére a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- §-ának előírásai nem elegendőek, őt a Korm.r. alkalmazása miatt egy cselekménye miatt kétszer sújtották büntetéssel, amire nem lett volna lehetőség. Az elsőfokú ítélet [4] [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Kkt.
- §-ának
(4)bekezdés b) pontja előírja az utánképzésen való részvételi kötelezettséget annak a járművezetőnek, akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott. A felperes maga sem vitatta, hogy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt állott. A Korm.r. 16. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, akit a bíróság vagy a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig. A Korm.r. 36. §
(3)bekezdésének
- a)pontja szerint szünetel a vezetésre való jogosultság: az alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E szakasz
- c)pontja kimondja, hogy mindaddig szünetel a vezetésre való jogosultság, amíg az utánképzésen való részvételt a közlekedési igazgatási hatóság előtt nem igazolják. Jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el tehát a közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes, határozata emiatt jogszabálysértő nem volt, ezért kellett a felperes keresetét elutasítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályán kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a járművezetéstől való eltiltás esetén a jártasság igazolását a bíróságnak kellett volna előírni, ehhez képest azt közigazgatási szerv tette olyan jogszabály alapján, mely az Alaptörvénnyel ellentétes. Ennek alátámasztására előadta, hogy büntetőügyben kizárólag a bíróságnak van ítélkezésre lehetősége a közlekedési alkalmatlanság megállapításában, ezért a Kkt. rendelkezésére utalva egy kormányrendelet büntető eljárásban alkalmazottnál súlyosabb jogkövetkezményeket nem alkalmazhatna. Jogszabálysértésként a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdését jelölte meg. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] [9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Téved a felperes, amikor az ittas járművezetés jogkövetkezményét csak a büntető eljárásban tartja megállapíthatónak. Egy cselekmény több jogterületet is érinthet, így a felperes ittas vezetése is érintette a büntetőjogot, mint jogterületet, valamint a közigazgatási jogot is. Ez utóbbi rendelkezik arra az esetre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének indokolásában részletesen idézett jogszabályoknak megfelelően, hogy mi a teendője a közigazgatási hatóságoknak, ha büntető eljárás során az ittas járművezetőre meghatározott büntetést szabnak ki. A közigazgatási jog jogkövetkezményei nem büntetőjogi jogkövetkezmények, egymással ellentétben emiatt nem is állhatnak. Nincs olyan jogszabály ugyanakkor, és ilyenre a felperes sem hivatkozik, ami megtiltaná egy jogcselekményre különböző jogterületek jogkövetkezményeinek egyidejű alkalmazását. Csak a jobb megértés kedvéért említi a Kúria, hogy ittas járművezetés esetén a büntetőjogi jogkövetkezmények mellett polgári jogkövetkezmények is alkalmazhatók, ha példának okáért a felperes ittas állapotban vezetett gépjárművével kárt okoz. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján fenntartotta. Záró rész [10] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-a alapján ő köteles megfizetni az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. [11] Az illeték megfizetésére a felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(1)bekezdése szerint köteles. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró