← Magyarország

Pfv.21140/2016/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az alperes jogosulatlan adatkezelését sérelmező kereset tartalma szerinti elbírálása nem sérti az 1952.évi III. tv.

  1. és
  2. §-át.
  3. III. Tv.
  4. §,
  5. III. Tv.
  6. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.140/2016/
  7. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Vágó Zsuzsanna ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. ifj. Szilágyi János ügyvéd A per tárgya: személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.880/2015/5/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 22.P.20.747/2014/
  8. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A peres felek között kialakult vita során az alperes feljelentette a felperest a Monori Városi Rendőrkapitányságon csalás vétsége miatt, amelynek következtében a Monori Járásbíróságon 18.B.302/
  9. szám alatt büntetőeljárás indult. A felperes és férje az alperestől megvásárolta a .. szám alatti társasházi lakást, amelynek építője és részbeni tulajdonosa az alperes. A társasház közösségnek közüzemi díjtartozása keletkezett.
  10. június 5-én az alperes nevében eljáró .. a társasház közgyűlésén felolvasta a felperessel szemben indult büntetőeljárás alapjául szolgáló vádiratot. A felperes 12.P.20.238/
  11. szám alatt emiatt személyiségi jogsértés miatt .. ellen pert indított az Egri Törvényszék előtt. Az alperes
  12. augusztus 9-én és szeptember 10-én valamennyi tulajdonosnak tájékoztatást küldött arról, hogy a társasház víz- és hulladékszállítási költségeit a továbbiakban nem finanszírozza. E levél mellékleteként megküldte a tulajdonostársaknak a .. tanú részére a büntetőügyben megküldött idézést, amely szerint a Monori Járásbíróság csalás bűntette miatt .. vádlott ellen indított büntetőügyben idézte meg a tanút. A vádlott a szót az idézésben aláhúzták. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnévhez, becsülethez, egészséghez fűződő személyiségi jogát. Továbbá sérelmezte a jogellenes adatkezelést is. A jogsértés miatt eltiltásra, elégtételadásra és 9.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a büntetőeljárásban vádlotti minőségben szerepelt, rá vonatkozó bűnügyi személyes adata azonban az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
  13. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) hatálya nem terjed ki az alperesre, mert az alperes nem adatkezelő. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperesi magatartás nem felel meg a Ptk.
  14. §-a szerinti jóhírnév megsértését megvalósító magatartásnak, illetve ez a sérelmezett magatartás nem meríti ki a becsületsértés fogalmát sem. Az eljárásban nem nyert bizonyítást, hogy az idézés lakóknak való megküldése a felperes egészségi és anyagi helyzetét befolyásolta volna, mivel az idézés a lakóknak nem nyújtott új információt. [6] [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a társasház tulajdonosainak tájékoztató levele mellékleteként másolatban megküldte a járásbíróság részéről a felperes ellen indított büntetőügyben a
  15. december 4-i tárgyalásra a .. tanú részére szóló idézést, megsértette a felperes magántitokhoz való személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül a jogerős ítélet megállapításra vonatkozó rendelkezését a jogsértéssel érintett azonos személyeknek küldje meg és eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Emellett kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 forint kártérítést. Az ezt meghaladó keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyta. A felperes perköltség fizetési kötelezettségét 360.000 forintra, illetékfizetési kötelezettségét 522.000 forintra leszállította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.000 forint elsőfokú eljárási illetéket. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19.500 forint másodfokú perköltséget, továbbá térítsen meg az államnak 48.000 forint fellebbezési illetéket. Az ítélőtábla tévesnek ítélte az elsőfokú bíróság megállapítását, miszerint a felperes elleni büntetőügyben kiadott idézés lakók részére való megküldésével az alperes megsértette az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerinti adatvédelemhez való jogot és tévesen vizsgálta, hogy ez a magatartás kimeríti-e a jóhírnév sértés tényállását. Az ítélőtábla megállapítása szerint az alperes által kifogásolt magatartás magántitokhoz való jogot sért. Az, hogy a felperes ellen büntetőeljárás indult, személyével kapcsolatos olyan információ, amit nyilvánvalóan nem kívánt nyilvánosságra hozni, annak titokban tartásához méltányolható érdeke fűződött. A felperes ellen indult büntetőeljárás sem a társasházzal, sem a tartozásával nem állt összefüggésben. Az alperes a helyzetével visszaélt, nyilvánvaló célja a felperes lakókörnyezetében való lejáratása volt, amivel megsértette a felperes magántitokhoz való jogát. Nem fogadta el azt az alperesi védekezést, hogy tévedésből került csatolásra a tájékoztatóhoz az idézés, mivel ez a körülmények alapján nem életszerű. Kétségessé teszi ezt az az előzmény is, hogy az alperes képviselője a
  1. június 5-i közgyűlésen felolvasta a felperessel szemben folyamatban levő, büntetőeljárásban készült vádiratot. Ezt a vádiratban megállapított tényállás is megerősíti. Köztudomású tényként értékelte, hogy az idézés megküldése a felperes számára érdeksérelmet okozott, abból ugyanis a küldemény címzettjei arról értesültek, hogy a felperessel szemben csalás bűntette miatt eljárás van folyamatban, ami alkalmas volt arra, hogy a felperessel szemben negatív értékítéletet váltson ki. Alaptalanul hivatkozott arra az alperes, hogy a vádirat ismertetésére tekintettel az idézés nem tartalmazott többletinformációt a lakók számára, ugyanis arra nézve adat nem merült fel, hogy a vádirat ismertetésekor kik és milyen minőségben voltak jelen és arra sem, hogy több mint egy év múlva a tartozással kapcsolatos tájékoztató kiknek a részére került megküldésre. Ebből következően az egyes tájékoztatásokkal érintettek körének teljes azonossága nem állapítható meg. Adatok nélkül a tájékoztatottak számára sem volt felismerhető, hogy az idézéssel érintett büntetőügy azonos-e azzal az üggyel, amelynek vádiratát az alperes képviselője több mint egy évvel korábban a közgyűlésen ismertette. Mindezek alapján megállapította a jogsértést és rendelkezett az elégtételadás módjáról, a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét mérlegeléssel megállapítva 300.000 forintban határozta meg. Megalapozottnak ítélte a perköltség tekintetében előterjesztett fellebbezést is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító döntés meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  2. § rendelkezéseinek megfelelően bírálta el a módosított keresetet. A
  3. május 12-i tárgyaláson a felperes jóhírneve, becsülete és egészséghez való joga megsértése megállapítását kérte. A másodfokú bíróság ítélete sérti a Pp.
  4. § és
  5. § rendelkezéseit azzal, hogy a kereseti kérelmen túlterjeszkedve hozta meg döntését. Bár a jogcímhez a bíróság az alperes álláspontja szerint nincs kötve, de csak akkor van lehetőség arra, hogy a bíróság a határozata meghozatalánál a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően minősítse a perbeli jogviszonyt, ha a helyes minősítéshez valamennyi tény, bizonyíték rendelkezésre áll. Nem volt vitás, hogy a lakóközösség előtt a büntetőeljárás felperessel szembeni megindulása már korábban is ismert volt. Ehhez képest a tévedésből megküldött idézés azon túlmenően, hogy tárgyalást tűzött ki a bíróság a büntetőeljárásban, olyan információt nem tartalmazott, ami a lakók előtt ne lett volna ismert. Így az, hogy az eljárás bírósági szakba került, újdonságot nem tartalmazott, a felperessel szembeni büntetőeljárás megindulása már nem képezte a felperes magántitkát, mivel az nagy nyilvánosság előtt ismert volt. Nem nyert bizonyítást a cselekmény és a felperes pszichés állapota közötti okozati összefüggés. A csatolt orvosi iratok alapján megállapítható, hogy a felperes már a pszichiátriai kezelést megelőzően is két hónapig táppénzes állományban volt, így nem igazolható, hogy kizárólag az alperes magatartására vezethető vissza a felperes pszichés állapota. Az összegszerűség tekintetében tehát a tényállást nem tárta fel a másodfokú bíróság, így a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, a kereseti kérelemben megjelölt jogcímtől eltérően úgy hozta meg döntését, hogy a döntés meghozatalához szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokkal ellentétes. Okirattal ellentétes a másodfokú bíróság megállapítása, miszerint a vádirat egyértelműen megállapítja, hogy az idézés megküldése .. utasítására történt. A vádirat nem minősül jogerős bírósági döntésnek, azt bizonyított tényként nem értékelheti a bíróság. Az ügyészség tényállása szerint .. ..nak postázásra egy tájékoztató levelet adott át, valamint fénymásolásra és sokszorosításra adta át az idézést. Az a vádiratban sem szerepel, hogy .. az idézést is postára adta volna át. [9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet szerint köztudomású tényként fogadható el, hogy az idézés megküldése érdeksérelmet okozott, a küldemények címzettjei abból értesültek arról, hogy a felperessel szemben csalás bűntette miatt eljárás van folyamatban. A kár mértéke tekintetében nem kerülhet sor bizonyításra, mivel nem vagyoni kártérítést igényelt a felperes. A magántitok nyilvánosságra hozatalának fogalmát kimeríti az alperes magatartása, amikor sokszorosította az idézést és illetéktelen személyek számára hozzáférhetővé tette azt. Életszerűtlen az az állítás, hogy véletlenül csatolták a tájékoztató levélhez. Alperes az állítását az idézés kizárólag sokszorosításra való átadásáról nem bizonyította. Előadta, hogy a Monori Járásbíróság
  6. június 18-án meghozott ítéletével a vád alól felmentette a felperest. Hivatkozott arra is, hogy a vádirat felolvasása nem ugyanazon jogsértés mint a jelen per tárgya. Alaptalanul hivatkozik arra az alperes, hogy nagy nyilvánosság előtt ismert volt a bírósági tárgyalás megindulása. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [11] A Pp. 270.
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértés miatt kérhető. A Pp. 272.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A fenti rendelkezésekből következően a felülvizsgálati eljárásban kizárólag magában a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések és az annak alapjául hivatkozott indokok vehetők figyelembe. Az ítélőtábla a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a tényállást a kereseti kérelem tárgyában a döntés meghozatalához szükséges mértékben feltárta, és határozata meghozatalánál a bizonyítékokat a Pp.206.§
(1)bekezdésének megfelelően értékelte, a döntés iratellenes, logikai ellentmondást tartalmazó megállapítást nem tartalmaz. [12] Az alperes eljárási szabálysértésre hivatkozással támadta a jogerős ítéletet, kizárólag a Pp.3. és 215.§-ának megsértését állította. A Pp. 275.§
(3)és
(4)bekezdéséből következően az eljárási szabálysértés abban az esetben vezet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. A perbeli esetben ez nem volt megállapítható. Az alperes azzal kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, hogy az ítélőtábla túlterjeszkedett a felperes által előterjesztett kereseti kérelmen. Az ítélőtábla jogerős ítéletében felderített tényállás mellett, jogszerűen tért el a felperes által hivatkozott jogcímtől. Az iratok alapján megállapítható, hogy a felperes keresetében mindvégig kifogásolta az alperes jogosulatlan adatkezelését. Ebből következően az ítélőtábla a keresetet annak tartalma szerint bírálta el. A magántitok megsértésének minősül, ha valaki jogosulatlanul felhasználja az általa másról megszerzett, birtokába került adatokat. Adott esetben az alperes visszaélt a rendelkezésére álló, felperes személyére vonatkozó adatokkal, ezzel megsértette személyhez fűződő jogát. Mindezek alapján nem történt az ügy érdemére kihatással bíró eljárási szabálysértés, sem a Pp.3., sem a Pp.215.§-ának megsértése nem állapítható meg. [13] A fentieknek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [14] Pp. 3. §, Pp. 215. § Záró rész [15] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(2)és
(5)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.