A határozat elvi tartalma: A szakszervezet vezetőségi testülete által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben indíthat pert. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.778/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Gyula ügyvéd Az alperesek: I. és II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Magyar Anikó ügyvéd A per tárgya: határozat megsemmisítése és személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.067/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 6.P.20.872/2012/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a Kü.XV-20/
- számú határozatával méltatlansági eljárást kezdeményezett tagjával, a felperessel szemben
- október 8-án. Az elrendelő határozat indokolása nevesítette az eljárás alapjául szolgáló, a felperes kifogásolt [2] magatartásait. A vizsgálóbizottság
- október 25-én összefoglaló jelentést készített, amely a vizsgálat során megállapított és a felperes terhére rótt magatartásokat tartalmazta. A méltatlansági eljárást lezáró
- számú 2012.(XI.10)Vezetőségi Testületi határozat a vizsgálóbizottság összefoglaló jelentésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes a szakszervezeti tagságra méltatlanná vált, ezért
- október 1-jei hatállyal kizárták őt a szakszervezetből. A határozat indokolása szerint a vizsgálóbizottság jelentését a Vezetői Testület saját határozata részévé tette, megállapította, hogy a felperes az alapszabállyal ellentétes magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyeztette, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végzett. A határozatot a felperes
- november 16-án az abban hivatkozott vizsgálóbizottsági jelentés nélkül kapta kézhez. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] A felperes keresetében kérte a vele szemben méltatlansági eljárást elrendelő TMRSZ Kü.XV-20/
- számú és a kizárásáról döntő TMRSZ 91.
- (11.10.) számú Vezető Testületi Határozat jogsértő voltának megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását és a jogsértéssel elbírált dolog megsemmisítését. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperesek megsértették a becsülethez, a jóhírnévhez, tisztességes eljáráshoz és egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására és elégtétel adására, a jogsértés megszüntetésével a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítésére, valamint 500.000 forint nem vagyoni kárának megtérítésére. Kereseti álláspontja szerint a kifogásolt határozatokban a terhére tett megállapítások nem felelnek meg a valóságnak. [4] Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperes 91.(2012.XI.10.) számú Vezetőségi Testületi Határozatát megsemmisítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az eljárási költség és illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság a felperes kizárásáról rendelkező
- számú vezetőségi testületi határozat tekintetében találta alaposnak a keresetet. Megállapította, hogy a határozat hiányos, mert indokolása nem tartalmazza a döntés alapjául szolgáló megállapításokat, csupán utal a vizsgálóbizottság - felperessel nem közölt - összefoglaló jelentésére, így nem igazolt, hogy a felperes a kizárás indokait megismerhette. E hiányosságokat nem pótolja, hogy az eljárást elrendelő határozatból a felperes értesült arról, milyen magatartás vizsgálatára terjed ki a méltatlansági eljárás. [7] [8] Az elsőfokú bíróság a támadott
- számú vezetőségi testületi határozatot a vizsgálati jelentéssel együtt értelmezve is törvénysértőnek találta. A tanúvallomások és a per egyéb adatainak értékelésével megállapította, hogy annak megállapításai nem bizonyítottak. Mindezekre tekintettel a Ptk.
- §
(6)bekezdésében foglaltak alapján a kifogásolt határozatot megsemmisítette, ezt meghaladóan a méltatlansági eljárást elrendelő határozat megsemmisítésére, valamint mindkét alperessel szemben a személyhez fűződő jog megsértésére és objektív, valamint szubjektív jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes pernyertessége között számottevő különbség nincs, míg a II. rendű alperesnek nem volt perköltsége, ezért rendelkezett úgy, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. [9] Az I. és II. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta és az alpereseket a felperes részére másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló adatok okszerű mérlegelésével, helytállóan állapította meg, azt lényegében az alperesek fellebbezése sem támadta. Az elsőfokú bíróság az így megállapított tényekből érdemben helyes jogi következtetéseket levonva hozta meg a döntését, amellyel a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett. [10] A másodfokú bíróság fellebbezésben foglaltak tekintetében kifejtette, hogy téves az az alperesi álláspont, mely szerint a Ptk. 62. §
(6)bekezdése alapján a bíróság csak a méltatlansági eljárás formális követelményeinek, az eljárás rendjének betartását ellenőrizheti. Az egyesület és a tagok között fennálló polgári jogi jogviszony tartalmát az alapszabály rendelkezései töltik ki. Amennyiben az egyesület alapszabályában meghatározza, hogy a tagsági jogviszony mely esetekben szüntethető meg kizárással, a kizárásról az egyesület jogszerűen csak az alapszabályban erre meghatározott feltételek teljesülése esetén határozhat. Erre tekintettel helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság a felperes keresete alapján, hogy a kizárása iránt indított eljárásban megállapított és a kizárásra okot adó tények a valóságnak megfeleltek-e. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az alperesek a perköltséggel kapcsolatos rendelkezést is alaptalanul kifogásolták. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az I. és II. rendű alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak részben való hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a kereset teljes elutasítása, másodlagosan az elsővagy másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Az alperesek kifogásolták, hogy az eljárt bíróságok elmulasztották annak vizsgálatát, hogy a Küldöttértekezlet hatáskörével kapcsolatban a kereset határidőben került-e előterjesztésre. A felperes tényleges, végleges kizárása ugyanis a 2012. december 9-én tartott kongresszusi döntéssel vált hatályossá az alapszabályban írt 60 napon belül, melyhez képest a felperes a rendelkezésre álló 30 napon belül és azt követően sem támadta meg a határozatot. Az eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve a bizonyítékok téves mérlegelésével, kizárólag a felperes álláspontját alátámasztó bizonyítékok figyelembevételével jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes kizárása nem volt jogszerű, és annak indokát a Pp. 221. §
(1)bekezdését megsértve sem fejtették ki megfelelően. Az alperesek változatlanul fenntartott álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pervesztesség-pernyertesség arányát tévesen tekintette úgy, hogy abban nincs számottevő különbség, figyelemmel arra, hogy a felperes a személyiségi jogsértés megállapítása, elégtétel adása, a további jogsértéstől eltiltás, valamint az 500.000 forint nem vagyoni kártérítés tekintetében, továbbá a II. rendű alperessel szemben a teljes keresete vonatkozásában pervesztes lett. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] Tévesen kifogásolták az alperesek, hogy a felperes a Kongresszusi döntést tartalmazó határozatot a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott határidőben, és azóta sem, nem támadta meg. A Ptk. 62. §
(6)bekezdése értelmében az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben indíthat pert. A felperes a kizárásról rendelkező
- számú vezetőségi testületi határozatról, annak
- november 16-án történt kézbesítésével értesült. Ettől az időponttól kezdődött a határozat megsemmisítése iránti per megindítására nyitva álló jogvesztő határidő. Ezért a felperes
- december 10-én benyújtott keresetet határidőben történt, a Kongresszusi döntést tartalmazó határozat meghozatalát követően újabb kereset benyújtása indokolatlan lett volna. [14] A bizonyítékok mérlegelése akkor törvénysértő, akkor ad alapot a felülmérlegelésre, ha a bíróság a bizonyítékokból okszerűen nem következő, logikailag ellentmondásos következtetésre jut, vagy iratellenes megállapítást tesz (BH 2002/29., BH 1993/768., BH 1999/44.). Az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és a per egyéb adatainak a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelő mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes kizárását elrendelő határozat, illetve az annak alapjául szolgáló összefoglaló jelentésben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, és e megállapítását kimerítően megindokolta. A felülvizsgálati kérelem alapján azt megállapítani, hogy az jogerős ítélet a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályinak nem megfelelő, iratellenes mérlegelésén alapul, megállapítani nem lehet. [15] Alaptalanul sérelmezték az alperesek a perköltségviselés elsőfokú bíróság által megállapított módját. Amint azt az alperesek fellebbezésében előadott kifogására már a másodfokú bíróság is kifejtette, a jogsértés megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására irányuló kereset tekintetében a nem vagyoni kártérítés meghatározható pertárgyértéke mellett további meg nem határozható pertárgyértékű keresetrészek nem vehetők figyelembe. Ezért a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti kereset elutasítása, függetlenül attól, hogy a kereset meg nem határozható és meghatározható pertárgyértékű igényeket tartalmaz, azonos mértékű a meg nem határozható pertárgyértékű megállapítási (határozat megsemmisítése iránti) keresettel. Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításával, hogy a felperes és az I. rendű alperes pernyertességének-pervesztességének aránya közel azonos, a II. rendű alperesnek pedig perköltségigénye nem volt. [16] Mindezekre tekintettel nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [17] Ptk. 62. §
(6)bekezdés Záró rész [18] A felperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem volt. [19] AZ I. rendű alperes személyes illetékmentességére tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő