Pfv.20101/2016/10 – Kúria

(1),

1. V. Tv. 2:
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.101/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperesek: Tata Város Önkormányzata I. rendű Tata Közös Önkormányzati Hivatal II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Sári Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd A per tárgya: Személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.I.20.065/2015/4/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Törvényszék 20.P.21.437/2014/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperes részére 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] 2014 decemberében az alperes facebook profilján megosztotta a .. facebook oldalán közzétett, a tatai önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatos felhívást, és ahhoz megjegyzést fűzött. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a felhívás megosztásával, valamint a komment közzétételével megsértette jóhírnevüket. A jogsértés abbahagyására, a jogsértéstől való eltiltásra és elégtételadásra, továbbá 5.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérték kötelezni az alperest. [3] Az alperes elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. per megszüntetését, másodlagosan a Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a .. profilnevű facebook-felhasználó által
3. december 10-én 15 óra 57 perckor közzétett felhívás megosztásával és ezzel azon valótlan tények híresztelésével, hogy az I. rendű felperes ..nak értékesítette a .. hrsz.-ú, természetben .. szám alatt található ingatlant, valamint hogy az ingatlan értékesítésekor tudhatta volna, hogy az ingatlant utóbb vissza fogja bérelni, valamint hogy az I. rendű és II. rendű felperes hivatalnokai a jogügyletek során összejátszottak .., megsértette a felperesek személyiségi jogát, jóhírnevét. Az alperest eltiltotta a további jogsértésektől, és kötelezte, hogy elégtételt adó közleményt tegyen közzé a saját facebook profilján. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a közleményt ugyanazon facebook-felhasználókkal ossza meg, mint a .. profil nevű felhasználó által
4. december 10-én közzétett felhívást. Kötelezte az alperest, hogy az I.-II. rendű felperesek részére fizessen meg külön-külön 50.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és megállapította, hogy a le nem rótt illeték az állam terhén marad. [5] Az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, a II. rendű felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az I. rendű felperesnek fizetendő sérelemdíj mértékét 10.000 forintra leszállította. Az elsőfokú ítélet jogsértés megállapítására és elégtétel nyújtására vonatkozó rendelkezését szövegezésbeli pontosítással hagyta helyben. A PK
5. számú állásfoglalás és a Ptk. 2:
6. §

(1)bekezdése alapján tévesnek tartotta a II. rendű felperes aktív perbeli [6] [7] [8] legitimációját megalapozó közvetlen érintettség megállapítását. A felhívás ugyanis egyik felperesi jogi személyt sem nevesítette, a tatai hivatalnokok megjelölés pedig a szövegkörnyezet és a felhívás tartalma alapján sem vonatkoztatható a II. rendű felperesre. Az alatt elsődlegesen a képviselő-testület értékesítést és bérbeadást megszavazó képviselői, illetve a szerződéseket aláíró polgármester személye értendő. Egyetértett azzal, hogy az első ingatlan értékesítésével összefüggő részletek burkolt tényállítás formájában valótlan tényállítást jelenítenek meg. Az „átjátszotta" szövegezés arra utal, hogy az ingatlan értékesítése és visszabérlése törvénysértő volt, nem a választópolgárok érdekeit szolgálta. Az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására, így a véleménynyilvánítás szabadsága akkor lenne irányadó, ha a felhívás csak az önkormányzat vagyongazdálkodását kritizálná. Az alperes elismerte a felhívásban sugallt tények valótlanságát. A két ügylet közötti többszörös tulajdonosváltozás és az ügyletek között eltelt hosszú idő nem ad alapot az események felhívás szerinti értelmezésére. A felhívás kimeríti a jóhírnév híreszteléssel történő megsértését. Nem volt jelentősége a jogsértés tényének megállapítása tekintetében annak, hogy a jogsértés fóruma egy közösségi oldal volt, így a személyi kör behatárolt, ennek az egyéb szankciók vonatkozásában van relevanciája. Lényegesnek ítélte, hogy a személyiségi jogaiban sértett, a szükséges jogvédelmet feltétlenül megkapja. A jogvédelemnek egy közösségi portál, illetve egy blog platform vonatkozásában is érvényesülnie kell. Az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíjat túlzott mértékűnek tartotta, ezért azt a rendelkező rész szerint leszállította. Értékelte, hogy a tartalom ellenőrzés elmaradása csekély súllyal értékelhető az alperes terhére, a közösségi oldal csupán korlátozott nyilvánossággal bír. A megosztás által kiváltott sérelem csak egy kis része esik az alperesre, a csak másodlagos jogsértőnek minősülő alperes felróhatósága csekély súlyú volt, illetve hogy a jogsértés csak egy ízben valósult meg. Jelentős negatív hatás az I. rendű felperes vonatkozásában nem nyert igazolást. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és az I. rendű felperes keresetének elutasítását kérte, másodlagosan a sérelemdíj mérséklését indítványozta. Érvelése szerint a másodfokú ítélet bár elismeri, hogy az Alkotmánybíróság 3307/2012. (XI. 12.) számú határozata és a joggyakorlat alapján állami szervek nem lehetnek alapjogok alanyai, a jelen ügyben mégis személyiségi jogok alanyaként határozta meg a felperest. A közjogi szervek magánjogi jogviszonyaikban sem rendelkeznek olyan alapjoggal, mint a magánszemélyek és ebből fakadóan személyiségi jogi védelemmel sem. Mindezek alapján a Ptk. 2:43. §-ával védett jóhírnévhez való jog fogalmilag kizárt az esetben. Utalt a PK 12. számú állásfoglalásra és az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozatában foglaltakra, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) döntésére. Előadta, hogy a közösségi oldal sajátossága, hogy az ember saját maga alakítja ki a közösségi teret, tehát csak egy behatárolt személyi kör ismerősei láthatják a tartalmat, ezért mondható, hogy az információt közzétevő személyes szférájához tartozik az, nem mindenki számára hozzáférhető, szemben egy internetes hírportállal. Előzetes tartalomszűrés ebben a kommunikációs térben nemkívánatos eredményekhez vezetne. Irreális teher a jogerős döntés által felállított mérce a tartalom megosztása előtti vizsgálat kérdésében. Emellett a tartalommal érintetteknek is több lehetősége van az esetleges téves információk korrigálására, magyarázat adására. Ilyen helyzetben az elvárható magatartás mércéje alacsonyabb kell legyen, tekintettel a közéleti személyek szabad megvitatásához fűződő kiemelkedő alkotmányos érték védelmére, ezért polgári jogi szankció alkalmazása is indokolatlan. [10] Az I. rendű felperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítélet hatályában való fenntartását kérte. a jogerős A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [12] A Kúria a Pp.275.§

(2)bekezdése értelmében a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárás tárgyát kizárólag a jogerős ítélet által az I. rendű felperes tekintetében alkalmazott objektív és szubjektív jogkövetkezmények képezték. [13] A Pp.272.§

(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. E rendelkezésből következően a Kúria a felülvizsgálati eljárásban csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt konkrét jogszabályi rendelkezés megsértését vizsgálhatja, az annak alapjául előadott okokból. Az alperes jogszabálysértésként a Ptk. 2:43.§-a megsértését állította. [14] A Ptk. 2:43.§ d) pontja értelmében a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jóhírnév megsértése. A Ptk. 2:45.§

(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezés alapján az objektíve valótlan tényállítást kifejező közlés csak akkor minősül jogsértésnek, ha a tényállítás alkalmas az érintett társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. Megvalósulásához nem szükséges, hogy a hátrányos eredmény ténylegesen bekövetkezzék, elég, ha arra objektíve alkalmas a hírnévrontó valótlan közlés. A jó hírnév megsértése tehát a felróhatóságra, jó- vagy rosszhiszeműségre tekintet nélkül is megállapítható. Az ügyben a sérelmezett szöveg PK 12. számú állásfoglalásnak megfelelő értelmezésével egyértelműen megállapítható volt, hogy a facebook oldalon megjelentek valótlan tényt híreszteltek, illetve a való tényt hamis színben tüntették fel, és ezek a közlések egyben sértő tartalmat is hordoztak. A közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek sem eredményezheti a való tények meghamisítását, ezzel kapcsolatban a közélet szereplőit is megilleti a jogvédelem. A közhatalom gyakorlói a velük szemben megfogalmazott kritikát kötelesek az átlagnál fokozottabb tűrési kötelezettséggel viselni. Azonban jelen esetben nem értékítélet, vélemény kifejezéséről, hanem konkrét tényállításokról volt szó, amelyek személyiségi jogot sértettek. [15] Alaptalanul hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az I. rendű felperest nem illeti meg a jó hírnév védelme, ezért az alperes nem tartozik felelősséggel a személyiségi jogsértésért. Ilyen kizáró szabályt a Ptk. rendelkezései nem tartalmaznak. [16] Az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A

(4)bekezdés kimondja: a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. A VI. cikk

(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó hírnevét tiszteletben tartsák. A IX. cikk

(1)bekezdésében védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát. Ugyanakkor a

(4)bekezdésben azt is rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [17] A fentiek szerint egyrészt az Alaptörvény állít fel korlátot a véleménynyilvánítás szabadsága elé, másrészt a Ptk. 2:42. §

(2)bekezdése is mindenki által tiszteletben tartandó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat, így a jó hírnevet is, amely jogi személy állami szervet is megilleti. Ebből következően aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik a Ptk. 2:

1. §-aiban foglalt szabályok szerint. Így a facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével maga is jogsértést követ el. Az ítélőtábla tehát helytállóan állapította meg az alperes terhére az I. rendű felperes jóhírneve megsértését és a Ptk. 2:
2. §-ában írt további objektív jogkövetkezményről is helyesen döntött. Ezek felróhatóságtól függetlenek, vagyis alkalmazhatóságukat a jogsértés puszta ténye megalapozza, kimentésre nincs lehetőség. [18] A másodfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben is, hogy a perbeli esetben helye van a szubjektív szankció, azaz a sérelemdíj (Ptk. 2:
3. §

(1)-

(2)bekezdés) alkalmazásának is. A Ptk. 2:52. §

(3)bekezdése értelmében a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel egy összegben határozza meg. A sérelemdíj funkciója kettős: kompenzációs szerepet tölt be egyrészt, emellett egyfajta magánjogi büntetésnek tekinthető a hasonló jogsértések megelőzésének céljával. [19] Adott esetben a sérelemdíj tekintetében is osztotta a Kúria a jogerős ítélet álláspontját. Ezzel összefüggésben az alperesi felülvizsgálati kérelem érdemi jogi érvelést nem tartalmazott, csupán annak mérséklését kérte. [20] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [21] Ptk. 2:43. § Záró rész [22] A Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése alapján kötelezte az alperest az I. rendű felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [23] A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint köteles az alperes a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megtérítésére. [24] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő