A határozat elvi tartalma: Nem működtethető dohánybolt 2500 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező üzletet is magába foglaló, funkcionalitását tekintve bevásárlásra szolgáló építményben. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.009/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Z. Péter ügyvéd) Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Miskéri Anita A per tárgya: adóügyben általi felülvizsgálata hozott jogtanácsos közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: határozat bíróság felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 5.K.33.584/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi ítéletét hatályában fenntartja. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.33.584/2014/
- számú Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az alperes ellenőrzést végzett a dohánytermék-kiskereskedő felperes által üzemeltetett dohányboltban (dohánybolt)
- június 20-án, majd
- június 25-én. Az ellenőrzések során azt állapította meg, hogy a felperes dohányboltja a Campona Bevásárló és Szórakoztató Központban (Campona) található, amelyhez közvetlenül, egy egységet képezően csatlakozik a 11571 m2 eladóterű TESCO Áruház. Az alperes
- június 23-án kelt végzésében, 8 napos határidő kitűzésével, felszólította a felperest a dohányboltban végzett dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység azonnali megszüntetésére, amelynek a felperes nem tett eleget. Az alperes a
- július
- napján kelthatározatában visszavonta a felperes dohányboltra kiadott dohánytermékkiskereskedelmi engedélyét. Érdemi döntését a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
- évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.)
- §
(1)bekezdés
- c)pontjára, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI.7.) Kormányrendelet (Kormr.) 1. sz. melléklet 2.5.
- a)pontjára, 2.7. pontjára, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 8. pontjára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy dohánybolt egy 2500 m2 alapterületet meghaladó eladótérrel rendelkező építményben található, amelyben a felperes 2014. május 30. után is értékesítést folytatott, és ezt a jogellenes tevékenységét a hatóság felhívása ellenére, az erre kitűzött határidő alatt sem szüntette meg. A kereseti kérelem és ellenkérelem [3] [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a dohánybolt a Camponában található, amelyben nincs 2500 m2-t elérő vagy ezt meghaladó területű üzlet, a Campona a TESCO-val nem alkot közös építményt. Álláspontjának alátámasztásaként becsatolta a felkérésére készült építésügyi szakértői véleményt és a kerületi önkormányzat jegyzőjének tájékoztatását, kérte a perben igazságügyi szakértő kirendelését. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [5] [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A Kormr. alkalmazásában a lényeges fogalmi kereteket nem az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) rendelkezései jelöli ki. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, jogi szempontból jelentős tények, nyilvános és közhiteles nyilvántartása, amely az ingatlanok és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyek jogszabályban meghatározott adatait tartalmazza. Az Fdvtv. és a Kormr. szabályozási tárgya nem az ingatlanokra vonatkozó vagyoni jogokra és jogi tényekre terjed ki, hanem figyelemmel az Fdvtv. címére, preambulumára és a törvény általános rendelkezéseire - a dohányzás fiatalkorúak körében történő visszaszorítására. Az elsőfokú bíróság egyetértett a Kúria Kfv.III.35.031/2015/5. számú ítéletében foglalt jogértelmezéssel és erre is utalva rögzítette, hogy az Fdvtv. 3. § 5. és 8. pontjaiból, továbbá a Kormr. 1. számú melléklet 2.6.
- a)pontjából is az következik, hogy a jogszerű dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának helye nem az ingatlan-nyilvántartás rendező elveit képező jogfogalmakból kiindulva határozható meg. A Kormr.-ben az építmény fogalma az Étv. 2. § 8. pontjára tekintettel értelmezhető, amely kapcsán az ingatlannyilvántartás adattartamának nincs relevanciája. Az a tény, hogy a bevásárlóközpont funkcionálisan egy építmény-e vagy sem, szakértői bizonyítást nem igénylő, a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható tény. A felperes által becsatolt tájékoztató levelek csupán szakmai véleménynek minősíthetők, ezeknek nincs kötelező ereje az adóhatósági és bírósági jogalkalmazás során. A felperes által csatolt szakvélemény pedig jogkérdésben is állást foglalt, ami nem fogadható el, mivel ez a bíróság feladata. A becsatolt szakvéleményben szereplő fotó dokumentáció, műholdkép, térképmásolat alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a dohánybolt egy 2500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletet is magába foglaló, rendeltetését, funkcionalitását bevásárlásra szolgáló létesítmény tekintve egységes építményben található. A Campona és a TESCO áruház szerkezetileg nem minősíthetők egymástól függetlennek, egymáshoz egy légteret képezve csatlakoznak, közöttük, a felperes által sem vitatottan, közvetlen szabad átjárás is lehetséges, ezért e körben a perben szakértői bizonyítás nem szükséges. A korábbi szabályozás módosításával a jogalkotó a dohányboltok közötti aránytalan forgalom különbségeken kívánt változtatni, célja az volt, hogy bizonyos helyeken (hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon) működő, a piaci forgalomból nagyobb mértékben részesülő dohányboltok a többi dohánybolt kárára ne érjenek el kimagasló bevételt, ami az ugyancsak az alperesi döntés helyességét igazolja. A Kormr. 1. sz. melléklet 2.6.
- a)pontja értelmében dohánybolt még az építménytől fizikailag elkülönülő üzletsoron sem működtethető, ezért az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és jogszabálysértés nélkül hozott érdemi döntés. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, kereset kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság eljárása és határozata nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §
(1)bekezdésében, 2. §
(1)bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §
(1)bekezdésében, 72. §
(1)bekezdés e) pontjában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm.rendelet (OTÉK)
- számú mellékletében és az Étv.
- §
- pontjában foglaltaknak. Fenntartva a keresetben is kifejtett jogi álláspontját, azt hangsúlyozta, hogy dohányüzlete a Campona területén található, mely független, önálló építmény a TESCOtól, tévesen járt el az alperes és az elsőfokú bíróság is akkor, amikor pusztán funkcionalitásra hivatkozva ezeket egy építménynek minősítette. [11] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amely során a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (Pp. 275.§). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél hivatkozhat eljárási és anyagi jogszabálysértésekre, de eljárási jogszabálysértés csak akkor adhat alapot a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha kihatott az ügy érdemi elbírálására is [Pp.
- §
(3)bekezdése]. [13] A Kúria a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a perben és a határozathozatalkor nem követett el eljárási jogszabálysértést. Adóügyi perekben ugyanis a bíróság a Pp. 336/A. §-a) pontja és a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében hivatalból bizonyítást nem rendelhet el, a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy ezeket a bíróság valónak fogadja el. A bíróságnak a Pp. 163. §-a értelmében csak a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása céljából kell bizonyítást elrendelnie, és eljárására, az e körben hozott döntéseire nem a Ket. felperes által megjelölt rendelkezései, hanem a Pp. előzőekben rögzített szabályai az irányadók, amelyeket betartott. [14] A jogerős ítélet, a felperesi érveléssel ellentétben, megfelel a Pp. 2.§
(3)bekezdésében, 4.§
(1)bekezdésében, 206. §
(1)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Teljes körűen és iratszerűen ismerteti a felperes keresetében előadottakat, és helytállóan tartalmazza azt is, hogy a felperes által megjelölt, illetve becsatolt adatokat, tényeket, körülményeket, bizonyítékokat (így pl.: a tájékoztató leveleket), miért nem fogadja el a kereset alátámasztására. A jogerős ítéletből egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság mely adatokra, bizonyítékokra és törvényhelyekre alapította érdemi döntését, ezért alaptalan a felperesnek a felülvizsgálati kérelemben e körben kifejtett érvelése. [15] A Kúria teljes körűen osztja az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, amely megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek és helytálló jogértelmezésen alapul. Önmagában az a tény, hogy a perrel érintett jogkérdésben az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának alátámasztásaként hivatkozik a Kúria ítéletére, nem minősíthető jogszabálysértésnek. Nem tekinthető a kereseti kérelmen történő túlterjeszkedésnek az, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Kormr.
- számú melléklet 2.
- a) pontjára is. [16] Rámutat a Kúria is arra, hogy a TESCO Áruház és a Campona nem minősíthető önálló építménynek, mivel ezek nem csupán tűzfallal csatlakoznak egymáshoz, hanem ezen túl, a felperes által sem vitatottan, közöttük biztosított a szabad átjárás, így gyakorlatilag egy légteret alkotnak. Nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a TESCO Áruház miként választható el egy mozgatható ráccsal a Camponá-tól, mivel a Campona és a TESCO az Étv.
- §
- pontja értelmében épületegyüttesnek tekintendő. A Kormr.
- számú melléklet 2.
- pontja pedig akként rendelkezik, hogy dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 m2-nél nagyobb alapterületű, eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység), üzemanyagtöltő állomás (illetve ezt kiszolgáló kereskedelmi egység) működik. A Kormr.
- számú mellékletének 2.
- pontja pedig kogens (kötelezően alkalmazandó) szabályként írja elő, hogy abban az esetben, ha a dohánybolt az engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen került kialakításra, de nem felel meg a 2.5., illetve 2.
- pontban foglaltaknak, akkor ezen a helyen a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb
- május 30-ig lehet folytatni. [17] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes határozata eljárási jogszabálysértés nélkül meghozott, megalapozott, a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntés, ezért a jogerős ítéletet a Kúria, a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. [19] A felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. [20] A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontjában, az 50. §
(1)bekezdésében és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. ,
- szeptember
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró