A határozat elvi tartalma: Kijavító végzéssel a büntetőjogi főkérdésben hozott rendelkezés nem változtatható meg. Fiatalkorú terhelttel szemben a próbára bocsátás tartamának 3 évben való meghatározása törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.465/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmények Terhelt: H.T.A. Első fok: Szekszárdi Járásbíróság, 14.Fk.24/2015/12., ítélet, tárgyalás,
- október 29., jogerő:
- október
- Az indítvány előterjesztője: Tolna Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szekszárdi Járásbíróság 4.Fk.24/2015/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a próbára bocsátás tartamát 2 (kettő) évre mérsékli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Szekszárdi Járásbíróság a
- október 29-én kihirdetett 14.Fk.24/2015/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [
- évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. -
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont], folytatólagosan elkövetett garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés], valamint testi sértés vétségében [Btk. 164 §
(1)és
(2)bekezdés]. Ezért 3 évi időtartamra próbára bocsátotta, és megállapította, hogy a terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - a kihirdetésének napján jogerőre emelkedett. A járásbíróság
- november 13-án
- sorszám alatt kijavító végzést hozott, mellyel ítéletének rendelkező részében a próbára bocsátás tartamát 2 évre javította ki. II. [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Tolna Megyei Főügyészség a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BF.B.117/2016/1I.), melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Indokai szerint az elsőfokú bíróság a fiatalkorúakra vonatkozó speciális anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a terhelttel szemben alkalmazott intézkedés tartamát; a Btk. 116. §
(2)bekezdése szerint ugyanis fiatalkorú terhelt próbára bocsátása esetén a próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. Az indítvány szerint akkor is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletének rendelkező részét a Be.
- §-ának alkalmazásával javította ki. Az ún. „kisítéletből", és a kijavító végzés indokolásából is az tűnik ki ugyanis, hogy a próbára bocsátásnak az ítéletben feltüntetett, 3 éves időtartama nem elírás következménye. Ezért - az ügyészi álláspont szerint - a törvénysértés orvoslására a kijavító végzés nem alkalmas. A Legfőbb Ügyészség az Fk.BF.355/2016/
- számú átiratában az indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn. A kijavító végzés tekintetében utalt rá, hogy a járásbíróság az ítélet anyagi jogerejét is áttörte, amikor a jogerősen eldöntött joghátrány mértékét - elírásra hivatkozással - érdemben megváltoztatta. E törvénysértés a Be.
- §-ára tekintettel csak a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal lenne orvosolható, a felülvizsgálat azonban azt okafogyottá teszi, mert az intézkedés tartamának a törvényes mértékre való csökkentése esetén a kijavító végzés jelentősége elenyészik. A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt. III. [9] [10] [11] [12] [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány alapos. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, avagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Ekként az indítványban megjelölt ok - az intézkedés törvénysértő tartamban való megállapítása - a jogerős ítélet felülvizsgálatát megalapozza. Ennek során a Kúria elsőként a Szekszárdi Járásbíróság kijavító végzésének joghatásait vizsgálta. A Be. 261. §
(1)bekezdése név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás folytán biztosít lehetőséget a határozat kijavítására, tehát olyan esetben, ha a határozat leírt tartalma a határozat meghozója valós akaratának nem felel meg. Ha azonban maga az akarat téves, vagy törvénysértő tartalmat hordoz, akkor az annak megfelelően írásba foglalt határozat utóbb, a jogalkalmazás téves mivoltának felismerésekor nem javítható ki, a sérelem - az ahhoz szükséges egyéb feltételek megléte esetén - csak rendkívüli perorvoslat útján orvosolható. Jelen esetben ez utóbbiról van szó. A járásbíróság - ahogy az a Be. 321. §
(1)bekezdés második mondata szerint írásba foglalt, a tárgyaláson kihirdetett ítéleti rendelkező részből (az ún. „kisítéletből") is egyértelműen kitűnik - 3 évi próbára bocsátást alkalmazott, és ezzel büntetőjogi főkérdésben döntött, ami a kihirdetésekor jogerőre is emelkedett. Az elsőfokú bíróság utóbb - ezt megváltoztatva - e büntetőjogi főkérdésben hozott kijavítás címén, (ténylegesen) eltérő döntést. [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] Ezzel pedig az ítélet anyagi jogerejét áttörve, felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, és - a Be. 257. §
(1)bekezdés második mondat első fordulatára figyelemmel - nem ügydöntő végzéssel rendelkezett olyan kérdésben, ami a Be. 258. §
(2)bekezdés e) pontja szerint kizárólag az ügydöntő határozatra tartozik. A járásbíróság végzése ún. „jogerősítő záradékot" nem tartalmaz, azonban az iratokból kitűnik, hogy az
- november 27-én jogerőre emelkedett. Ekként az - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt - csak a Be.
- §-a szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat útján lenne orvosolható. A kijavító végzés jogereje azonban - éppen azért, mivel ilyen módon az érdemi döntés nem változtatható meg - nem azt eredményezi, hogy jelenleg 2 év lenne a terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátás tartama, hanem csupán azt, hogy a Szekszárdi Járásbíróság 14.Fk.24/2015/
- számú, a Be.
- §
(1)bekezdése szerint indokolt ítélete a ténylegesen kiszabott 3 év próbára bocsátás helyett - a kijavítást követően - 2 évet tüntet fel, s ekként jelenleg eltér az ítélet tárgyaláson kihirdetett rendelkező részétől. Erre az esetre pedig következetes az ítélkezési gyakorlat; ha az előzetesen leírt és aláírt rendelkező rész [Be. 321. §
(1)bekezdés] és az indokolással írásba foglalt ítélet rendelkező része egymástól eltér, akkor az előbbi szerint kihirdetett határozatot kell irányadónak tekinteni (BH 1997.273., BH 1982.267.). Ez pedig a 3 évi próbára bocsátást tartalmazza; azaz a terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátás jogerősen meghatározott tartama jelenleg is 3 év, s így a Kúria az indítványt annak megfelelően bírálta el. Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a terhelt 1997. augusztus 3-án született, a támadott ítéletben elbírált bűncselekményeket 2013. október 1. és 2014. március 5. napján követte el; ekkor tehát a 12. életévét már betöltötte, a 18. életévét azonban még nem, és így a Btk. 105. §
(1)bekezdése értelmében: fiatalkorú. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése szerint fiatalkorú terhelt esetében a törvény rendelkezéseit a Btk. XI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A próbára bocsátás a Btk. 63. §
(1)bekezdés b) pontjában írt intézkedés, annak tartamát a Btk. 65. §
(3)bekezdése szerint egy év és három év között, években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. A Btk. 116. §
(2)bekezdése azonban ezzel szemben akként rendelkezik, hogy fiatalkorú terhelt esetében a próbára bocsátás tartama egy évtől két évig terjedhet. Ehhez képest törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a fiatalkorú terhelttel szemben 3 évi próbára bocsátást alkalmazott. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a próbaidő tartamát a Btk. 116. §
(2)bekezdésének megfelelően mérsékelte. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be.
- §-a szerint hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. [24] Budapest,
- október
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró Kiadmány hiteléül: Horváth Anita bírósági ügyintéző