Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.776/2016/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző dr. Tasnádi Tamás) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (fél címe 2., eljáró ügyvéd: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyes adat törlése és sérelemdíj miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott 70.P.22.422/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes szexuális életével kapcsolatos videók, képek, illetve a felperes személyével foglalkozó, a felperessel kapcsolatban negatív állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg 2013-ban a perbeli URL címeken. Ezen oldalak a ... keresőben a felperes nevére rákeresve 2013.,
- és
- évben megjelentek, a felperes felszólította az alpereseket az URL címek eltávolítására a ... keresőből. A felperes végleges keresetében az alpereseket egyetemlegesen 1.000.000 forint és annak
- március
- napjától a kifizetésig számított törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni sérelemdíj címén. Előadta, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info tv.)
- §
- pontja alapján mind az I. rendű, mind a II. rendű alperes adatkezelőnek minősül, ezért a keresőben megjelent tartalmakért felelősséggel tartozik. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a fennmaradó kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy miután a keresőmotor szolgáltatást nem működteti, ezért a keresőmotorral kapcsolatos adatkezelési tevékenység kapcsán nem minősül adatkezelőnek, így nem terhelik az adatkezelő Info tv.-ben, illetve Costeja-ítéletben meghatározott kötelezettségei. A II. rendű alperes szintén kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 1.000.000 forintot és ennek
- február
- napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 463.775 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 63.500 forint perköltséget. Döntésének indokolásában elemezte a jogvita elbírálásra irányadónak tekintett Európai Unió Bírósága (EUB)
- május 13-án kelt, C-131/
- számú úgynevezett Costeja-ítéletét, amely a Parlament és az Európai Unió tanácsa 95/46/EK irányelvének (Adatvédelmi irányelv) rendelkezéseit értelmezte. Rámutatott, hogy az Info tv. részben ezen irányelvnek való megfelelést szolgálja, az Info tv. alapján, ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az I. rendű alperes adatkezelőnek minősül-e. Kifejtette, hogy a perben a felperes sem állította, hogy az I. rendű alperes a keresőmotor működtetésében közvetlenül részt venne. Előadása szerint az I. rendű alperes a II. rendű alperes részére Magyarországon marketing tevékenységet végez, ügyfélszolgálatot tart fenn, a keresőmotor reklámhelyeit (...) értékesíti és reklámozza, a keresőmotor működtetéséhez szükséges eszközként szervert működtet, illetve adatfeldolgozási tevékenységet végez. Rögzítette, hogy a felperes ennek alátámasztásaként a II. rendű alperes honlapjának, I. rendű alperes ügyfélszolgálatra vonatkozó részeire, valamint az I. rendű alperes vezetőjével készült interjúkra, egyéb sajtóanyagokra hivatkozott, továbbá arra, miszerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által vezetett adatvédelmi nyilvántartásban az I. rendű alperes, mint a II. rendű alperes képviselője szerepel. Mindebből a felperes arra következtetett, hogy a keresőmotor üzemeltetése a II. rendű alperes és az I. rendű alperes, mint a II. rendű alperes egyik szervezete tevékenysége keretében történik, így a Costeja-ítélet
- pontja alapján az I. rendű alperes is adatkezelőnek minősül. Bár a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes az I. rendű alperes adatkezelő minőségét és ezen minőséget megalapozandóan, hogy pontosan milyen tevékenységet végez a felperes nem bizonyította, a felperes által megjelölt tevékenységek a keresőszolgáltatás tekintetében nem minősülnek adatkezelésnek. Az Adatvédelmi irányelv
- cikk d) pontjában meghatározott fogalommeghatározással összhangban álló Info tv.
- §
- pontját idézve arra a következtetésre jutott, hogy a keresőmotor szolgáltatással nyújtott perbeli adatkezelésnek az interneten más által elhelyezett weboldalakon található adattartalmaknak a meghatározott kritérium szerint történő összegyűjtése, és a keresőmotor találati listáján történő szerepeltetése felel meg. Ezen adatkezelési tevékenységet pedig kizárólag az a szervezet végzi, vagyis a II. rendű alperes, amely a keresőmotor technikai működtetésével, illetőleg a keresőmotor lényegét adó szoftver kifejlesztésével és fenntartásával a találatok gyűjtését végzi, illetőleg a keresőmotor működtetésének rendjét, célját meghatározza. Az I. rendű alperes ilyen tevékenységet semmiképpen nem végez, akkor sem végezne, ha valóban foglalkozna a felperes által felsorolt tevékenységi körökkel, miután ezek mind csak a keresőmotor üzleti eredményességét elősegítő szolgáltatások, nem pedig a keresőmotor működtetését lefedő adatkezelői tevékenységek. Kiemelte, hogy ettől eltérő megállapítást a Costeja-ítélet sem tartalmaz. Az ítélet rendelkező részének
- pontjában a ... Spain reklámhelyek értékesítésével kapcsolatos tevékenységét az EUB nem az adatkezelési tevékenység definiálása, illetve az adatkezelő személyének meghatározása során, hanem az adatvédelmi irányelv
- cikk
(1)bekezdés a) pontjának, azaz az irányelv hatályának értelmezése során tekintette jelentősnek. Az irányelv 4. cikk
(1)bekezdés
- a)pontja ugyanis azt mondja ki, hogy a személyes adatok kezelésére minden tagállam az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amennyiben az adatkezelést a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik. A magyar Info tv., illetőleg az adatvédelmi irányelv, alkalmazhatósága szempontjából elegendő, ha a keresőmotor működtetése az adott tagállami leánycég, jelen esetben az I. rendű alperes tevékenységeinek keretében történik. Ugyanakkor ezen jogszabály alkalmazhatóságára és hatályára vonatkozó rendelkezés azon a tényen nem változtat, hogy az adatkezelési tevékenységet nem ezen tagállami cég valósítja meg, hanem maga a keresőmotor, egyébként tagállamon kívül letelepedett működtetője, azaz a II. rendű alperes. Minderre tekintettel a bíróság az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. A II. rendű alperest pedig, mint adatkezelőt a végleges keresettel egyezően marasztalta. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását akként, hogy az felperes kereseti kérelmének megfelelően marasztalja egyetemlegesen az I. rendű alperest is a II. rendű alperessel együtt. Fellebbezését arra alapította, hogy az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy az I. rendű alperes nem adatkezelő, megalapozatlan. Hivatkozott arra, hogy csatolta a NAIH által kiadott tájékoztatót, amelynek 3.3 pontja vitathatatlanul és egyértelműen megállapította az I. rendű alperes adatkezelői minőségét az Info tv., az Adatvédelmi Munkacsoport, illetőleg az EUB ítélet megállapításai, rendelkezései alapján. Az elsőfokú bíróság ezt az állásfoglalást, illetve dokumentumokat figyelmen kívül hagyta és téves következtetésre jutott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte a NAIH jelen perben érintett tárgykörben született határozott és félreérthetetlen jogi álláspontját. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta az Info tv. 3. § 9. pontját. Kiemelte, hogy adatkezelőnek az minősül, aki az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. A keresetlevél 3.4 pontjában kifejtettek szerint azzal, hogy I. rendű alperes tevékenysége elsősorban a II. rendű alperes ... Search keresőmotorral kapcsolatos tevékenységével, a keresőmotor működtetésével szorosan összefügg, a II. rendű alperes által meghozott döntéseket valójában a két alperes együttesen hajtja végre. Ennek alátámasztására hivatkozott az I. rendű alperes törvényes képviselőjének 19. számú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozataira is. A nyilatkozatokból aggálymentesen megállapítható az is, hogy az I. rendű alperes közel 7,5 milliárd összegű mérlegfőösszegében meghatározott vagyont és közel 1 milliárd 300 millió forint összegű bevételét kizárólag a II. rendű alperes bocsátotta I. rendű alperes rendelkezésére abból a célból, hogy azt I. rendű alperes a ...-termékekkel kapcsolatos tájékoztatásra, reklámozásra használja, megteremtve a ... Search keresőmotor működésének feltételeit a magyar piac vonatkozásában. Az alperesek közötti - I. rendű alperes által elismert - kapcsolat az Info tv. hivatkozott definíciója szerint kimeríti azt a tevékenységi kört, amelyet a jogalkotó az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntések meghozatalára és végrehajtására, vagy az adatfeldolgozóval való végrehajtatása kapcsán meghatározott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen szűkítette az adatkezelés Info tv.-ben foglalt meghatározásával szemben az adatkezelést az interneten más által elhelyezett weboldalakon található adattartalmaknak a meghatározott kritérium szerint történő összegyűjtésére és a keresőmotor találati listáján történő szerepeltetésére. Bár az ítélet szerint az adatkezelői tevékenységet kizárólag az a szervezet végzi, amely a keresőmotor technikai működtetésével, illetőleg a keresőmotor lényegét adó szoftver kifejlesztésével és fenntartásával a találatok gyűjtését végzi, illetőleg a keresőmotor működtetésének rendjét, célját meghatározza, iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy ezeket a meghatározott tevékenységeket kizárólag II. rendű alperes végzi. Kifogásolta, hogy a felperesi indítványok ellenére sem kerülhetett bizonyításra, hogy I. rendű alperes munkavállalói a keresőmotor technikai működtetésével, illetőleg a keresőmotor lényegét adó szoftver kifejlesztésével kapcsolatban pontosan milyen tevékenységet végeznek, amelyet az anyacég több mint 1 milliárd forinttal támogat. Az elsőfokú bíróság ugyanis elutasította azon irányú indítványát, amely a keresőmotor magyarországi valós működésének, rendjének és céljának feltárását szolgálta volna. Kifogásolta végül, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte a 2015. október 26. napján kelt felperesi beadvány I. 4. d)-
- e)pontjaiban hivatkozott bizonyítékokat, amely I. rendű alperes adatkezelői tevékenységét igazolják. Az I. rendű alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes gazdasági kapcsolatokra hivatkozással alaptalanul kívánt jogi alapot létrehozni az I. rendű alperes felelősségének megállapításához. Az I. rendű alperes és II. rendű alperes elkülönült jogalanyok. A Costeja ítélet 41., 46. pontjai alapján az I. rendű alperes egyedül felelős jogalany az adatkezelésért. Ezt alátámasztja a Spanyol Legfelsőbb Bíróság csatolt döntése is. Kiemelte, hogy egy szolgáltatás promóciója nem adatkezelő tevékenység, nem az I. rendű alperes határozta meg az adatkezelés célját, hanem a II. rendű alperes. Az adatkezelés miatt az Info tv. 22. § alapján érvényesíthető jogok is a II. rendű alperessel szemben érvényesíthetőek, a NAIH tájékoztató 3.3. pontja, a Costeja ítélet 2. pontjával nem támasztható alá. Hivatkozott ... igazságügyi szakértői véleményére, a ... Általános Szerződési Feltételeire. Felidézte, hogy a whois csatolt eredményével igazoltan a domain a II. rendű alperes nevére került bejegyzésre, eltávolítási művelet a II. rendű alperes engedélyével hajtható végre, az eltávolításra szolgáló szoftver használata technikailag lehetetlen és jogilag tiltott a II. rendű alperes erre kijelölt munkavállalóin kívüli személyek számára. Ezt álláspontja szerint a II. rendű alperes ezen területért felelős munkatársának csatolt nyilatkozata is alátámasztotta. Hivatkozott arra is, hogy a II. rendű alperesnek nem képviselője az I. rendű alperes a NAIH nyilvántartásban a felperes által csatolt irat szerint, hanem önálló adatkezelőként regisztrálták egy kapcsolódó szolgáltatással összefüggésben. A fellebbezés nem alapos. Fellebbezés hiányában a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek az elsőfokú ítélet II. rendű alperest marasztaló rendelkezései, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján csak a fellebbezéssel érintett részben bírálhatta felül az elsőfokú bíróság határozatát. A fellebbezett körben az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta és a tényállást is helyesen állapította meg, ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése a Pp. 252. §
(2)és
(3)bekezdése alapján nem vált szükségessé. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és túlnyomórészt annak indokaival is egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helyben hagyta. A fellebbezésre tekintettel az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság számot adott arról, miért nem értett egyet a Costeja ítélet felperesi értelmezésével, e körben ítéletét megfelelő részletességgel indokolta. Azzal, hogy a felperes által hivatkozott NAIH tájékoztatójában foglaltaktól eltérő jogi álláspontját kifejtve külön nem értékelte a NAIH dokumentumot, nem sértette meg a Pp. 221. §
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét. A felperes által hivatkozott tájékoztatás ugyanis nem bizonyíték, hanem jogi állásfoglalás ugyanabban, a bírósági ítéletben megvizsgált és részletesen indokolva elbírált jogkérdés tárgyában. Az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte a Costeja ítélet
- pontját, valamint azt, hogy a Costeja ítélet az adatkezelő szervezetében végzett tevékenységet az irányelv és a tagállami jog hatályára vonatkozóan értelmezte tágan, és nem az adatkezelő fogalmát szélesítette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság indokaival e körben maradéktalanul egyetértett, azokra - megismétlésük nélkül visszautal. Megjegyzi, hogy az EUB az EK irányelv preambulumának 18-
- pontjai alapján az irányelv
- cikk szerinti tárgyi hatályát értelmezte különösen tágan (Costeja ítélet
- pont), nem pedig az adatkezelő
- cikkben leírt fogalmát. Azt a kérdést döntötte el egyebek között, hogy a II. rendű alperesre, mint keresőmotor szolgáltatás (... Search) működtetőjére kihat az irányelv hatálya és így vele szemben az irányelvet és annak az adott tagállamnak a nemzeti jogi adatvédelmi rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyikben olyan leányvállalata, vagy irodája van a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítésére és reklámozására, amelynek tevékenysége az adott állam lakosai felé irányul. A felperes által hivatkozott EU Adatvédelmi Munkacsoport Állásfoglalás iránymutatásai (Guidelines) bíróság által más, előtte folyt, hasonló tárgyú perben (32.Pf.20.313/2016/6-II.) megismert
- pontjából is az tűnik ki, hogy a munkacsoport álláspontja szerint a keresőmotor szolgáltató nem utasíthatja el azt a kérést, ha az alany a nemzeti leányvállalattal való érintkezéshez tartja magát. Ez pedig a kérések továbbítására, azok II.rendű alperes neve-vel szembeni hatályos közlésére vonatkozó elvárás, ami nem teszi azonban lehetővé, hogy a jogosult az Info tv. alapján az őt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban megillető jogokat, az I. rendű alperessel szemben érvényesítse. Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki ezért abból, hogy a Costeja ítélet nem minősíti a leányvállalatot a keresőmotor szolgáltatás tekintetében adatkezelőnek, és helytállóan vizsgálta az I. rendű alperes adatkezelői minőségét az Info tv. alkalmazásával. A perbeli, kifogásolt adatkezelés a keresőmotor szolgáltatás nyújtásával keletkező adatkezelés, illetve a törlés elmaradása volt. Az Info tv.
- §
- pontja értelmében ezen szolgáltatási tevékenységek során megvalósuló adatkezelés céljának meghatározója, a keletkező adatokra vonatkozó döntések meghozója és végrehajtója, illetve végrehajtatója minősül adatkezelőnek. Okszerűen vont le következtetést az elsőfokú bíróság ezért arra, hogy a keresőszolgáltatás nyújtása során a szolgáltatás jellegéből következően adatkezelés a keresett adatok összegyűjtésével és indexálásával valósul meg. Nem vitásan az I. rendű alperes saját maga is végez adatkezelést, pl. a marketing tevékenységgel összefüggésben. Annak az adatkezelésnek azonban, amely nem a kifogásolt tartalomhoz tartozó keresőszolgáltatás nyújtásával történt, illetve nem az így keletkezett adatokra vonatkozik, nincs jelentősége abban a perben, melyet az Info tv.
- §-a alapján az adatkezelővel szemben indítottak. Ezért a felperes által hivatkozott kamarai regisztrációs rendszerben szereplő adatfeldolgozási főtevékenységből (I.4.e irat), az I. rendű alperes adatkezelői minőségére következtetés nem vonható le. A fellebbező helyesen hivatkozott arra, hogy a keresőszolgáltatással megvalósuló adatkezelést az elsőfokú bíróság szűkítően határozta meg. A perbeli eredeti kereseti kérelem szerinti adatok eltávolítása iránti kérelem is a keresőszolgáltatás nyújtása miatt megvalósuló adatkezelés miatti igény volt. A másodfokú bíróság is egyetértett azonban azzal, hogy a felperes által megjelölt, I. rendű alperesi tevékenységek nem minősülnek a keresőmotor szolgáltatással megvalósuló adatkezelésnek, még részleteiben sem, hanem azok a keresőmotor szolgáltatás piacra jutását és érvényesülését, gazdasági sikerét segítik elő. Az I. rendű alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a csatolt NAIH adatvédelmi nyilvántartási kérelmen az I. rendű alperes nem a II. rendű alperes képviselőjeként szerepel, hanem olyan adatkezelőként, amely a ... termékek népszerűsítésével, ideértve a ... Oktatási Központ keretében megrendezésre kerülő szemináriumok, oktatásokkal kapcsolatos marketing tevékenységet folytat (1/4/d). Ez szintén nem minősül a perrel érintett keresőszolgáltatás nyújtásával megvalósuló adatkezelésnek. Akkor sem minősülne saját személyében adatkezelőnek az I. rendű alperes, ha az adatkezelő képviselője lenne. Bár a keresőszolgáltatás során végzett adatkezeléssel a felperes által megjelölt magatartások összefüggnek, illetve azok feltételeit biztosítják, az adatkezeléssel összefüggő tevékenység nem azonos az adatkezeléssel és közös adatkezeléssel. A felperes által kifogásolt adatkezeléssel összefüggő, de a keresőszolgáltatással nyújtott szolgáltatással megvalósuló adatkezelésnek nem minősülő, I. rendű alperesi tevékenységeket az elsőfokú bíróság helyesen nem értékelte közösen végrehajtott adatkezelésként. Nem sértett ezért jogszabályt az elsőfokú bíróság a felperes által állított I. rendű alperesi magatartásokra, tevékenységre vonatkozó bizonyítékok részletes elemzésének mellőzésével. A fellebbezésben hivatkozott, kiragadott jegyzőkönyvi nyilatkozatok (pl. a márka arca, magyarországi képviselő a sajtó előtt, a ... termékek, keresőszolgáltatás magyarországi értékesítését, reklámozását segíti elő, edukációs központot működtet, a II. rendű alperes általi finanszírozás) csak a keresőszolgáltatással megvalósuló adatkezeléshez kapcsolódó tevékenységek, azonban nem merítik ki az Info tv.
- §
- pontja szerinti, a keresőmotor szolgáltatással megvalósuló adatkezelés céljának meghatározása, adatkezelési döntések meghozatala, azok végrehajtása vagy végrehajtatása fogalmait. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a felperes bizonyítási kötelezettségeként a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel az I. rendű alperes keresőmotor szolgáltatásra vonatkozó adatkezelői minőségének bizonyítását. Bár nem az alperest terhelte e körben a bizonyítás, és a felperes által előadott tényállítások, I. rendű alperesi tevékenységek nem voltak alkalmasak a kifogásolt adatkezelői minőség alátámasztására, a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok ezt az adatkezelői minőséget cáfolták. Nem volt vitatott, hogy a kifogásolt keresőmotor szolgáltatás (... ) nyújtására a II. rendű alperes jogosult, a Costeja ítélet irányadó tényállása szerint a II. rendű alperes adja a kereső szolgáltatást és működteti a kereső szoftvert (Costeja ítélet 43., 46., 47.), erre utalt a csatolt ... ÁSZF szolgáltatás nyújtására utaló tartalma is. A felperes nem adott elő olyan tényállítást, hogy az I. rendű alperes a keresőszolgáltatás működtetésére, az ezt lehetővé tevő szoftver használatára jogosult lenne. A rendelkezésre álló adatok alapján a keresőmotor szolgáltatással kapcsolatos adateltávolítási kérelmeket a II. rendű alpereshez kell megküldeni és ott hoznak döntést az adateltávolításról is, és az elektronikus formanyomtatvány kitöltésével, a felperes is a II. rendű alpereshez fordult. A felperes nem állította, hogy a kereső szolgáltatás működtetése során történő adatkezelésről, az így keletkező adatokról, közötte az adateltávolítási kérelemről az I. rendű alperes dönthetne, vagy technikailag végrehajtaná az adateltávolítást. Ezt a 21/A/
- sorszám alatti II. rendű alperesi, a jogosultságra vonatkozó munkavállalói nyilatkozat sem támasztotta alá. A felperes a fellebbezésében sem hivatkozott olyan I. rendű alperesi magatartásokra, melyek az Info tv.
- §
- pontja értelmében az I. rendű alperes kifogásolt adatkezelői minőségét megalapoznák. Közömbös ezért, hogy az I. rendű alperes milyen módon vett részt a szoftver kifejlesztésében, a II. rendű alperes milyen tevékenységét milyen módon finanszírozza, mint ahogy az is, hogy a II. rendű alperes működtet-e szervert Magyarországon. Általánosságban az I. rendű alperes „valós működésének feltárására" bizonyítás nem folytatható, a felperesi indítványok, így pl. a munkavállalók szerződéseinek beszerzése konkrét, releváns bizonyítandó tény hiányában nem voltak teljesíthetőek a másodfokú eljárás során sem. A felperes által megjelölt, bizonyítani kívánt I. rendű alperesi tevékenységek a fentebb kifejtettek szerint nem tartoztak a keresettel érintett keresőszolgáltatással megvalósuló adatkezelés fogalmába, így nem volt szükség ezen indítványok teljesítésére sem. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő ítéletét a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, utalva annak a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján a fentieket figyelembe véve helyes indokaira is. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. § folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a másodfokú perköltség megfizetésére, mely az alperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése a) pontja,
(5)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból állt. A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. ,
- szeptember
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró . Kovaliczky Ágota s.k. bíró