Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.634/2016/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Palatics Edit ügyvéd (Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, felperesi jogi képviselő címe) által képviselt dr. felperes neve(felperes címe) felperesnek, a dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján meghozott 62.P.21.908/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (Harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget. Az alperes illetékfizetési kötelezettségét mellőzi, a felperes által fizetendő illetéket 36.000 (Harminchatezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Felperes
- májustól .... napjáig a B. Zrt. ...ja volt. A B. Zrt. a felperes kinevezését megelőzően jogi szolgáltatás nyújtására szerződést kötött a ... Ügyvédi Irodával. A B. Zrt. jogi részlegét érintő vesztegetés bűncselekmény gyanúja miatt több személy ellen büntetőeljárás indult, a felperest ...-én előzetes letartóztatásba helyezték. A büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. A ...-én megjelent „
- számú cikk címe" című cikk az alábbiakat tartalmazza: „Harmincmillió forintnál nagyobb értékű megbízást kapott a fővárostól a B. által 2007-ben szerződtetett ... Ügyvédi Iroda - tudta meg a .... ... ügyvéd megkeresésünkre kategorikusan cáfolta, hogy az iroda érintett lenne a B. és a ... Zrt. ...i, felperes neveés ... vesztegetési ügyében. A rendőrség gyanúja szerint három iroda, köztük a ... rövidítésű, kellő teljesítés nélkül, jogosulatlanul vett fel megbízási díjakat a B.-tól és a pénzből visszaosztottak." A ...-án kelt „
- számú cikk címe" című cikk az alábbiakat közölte: „Folytonosság figyelhető meg a rendőrség szerint a ... és a B. ...ja vesztegetési ügyében érintett ügyvédi iroda tulajdonosának fővárosi foglalkoztatásában - tudta meg lapunk. A miniszterelnök 23 milliárd forintos mentőövvel kecsegteti a B.-t: a pénz nagyobb részét az ... fizetheti ki. Mint azt a ... megírta, a B.-val szerződött ... Ügyvédi Iroda 2007-ben és 2008-ben két-két szerződést kötött a fővárossal jogi tanácsadásra. A megbízások értéke meghaladta a 30 millió forintot. Az iroda, amellyel cikkünk megjelenésekor szerződést bontott a főjegyző, megbízatása nem volt előzmények nélküli. Már a ...öt alapító ... tulajdonában lévő ... Ügyvédi Iroda is adott tanácsokat 2005-2006-ban négy szerződést kötött vele a .... A megbízások többek között ingatlanberuházásokkal, társasági joggal, vagyonkezeléssel, szerződéskiegészítéssel, tárgyalásokkal, közbeszerzésekkel, magántőke-bevonással kapcsolatos feladatokra vonatkoztak. Megbízásaik az ó-t, a V.-t rekonstrukcióját, a közraktárak fejlesztését érintették. Szerepel köztük egy tanulmányírás 2,5 millió forintért, megbízási díj havi 750 ezer és 99 ezer forint között, munkadíj 550 ezer forinttól 5,7 millióig, óradíj 25 és 32 ezer forint között. A ... Ügyvédi Irodával a B. is szerződést kötött. felperes neve... közreműködésével, aki másfél hete előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi híreket halmozó B. háza táján kedvező fejleményként hatott, hogy a kormány és a főváros megállapodott a B. finanszírozásáról, legalább is ... kormányszóvivő és a főpolgármester ezt jelentette be ... és ... újabb tárgyalása után. ... azt mondta, a kormány több részletben, összesen 23 milliárd forinttal segíti a B. működését. ... hangsúlyozta, csak akkor, ha a főváros teljesíti a kormány feltételeit, amit szerződésbe foglalnak és várhatóan szerdán aláírnak..." ...-én az „
- számú cikk címe" című cikkhez illusztrációként alperes felhasználta felperes neveés ... fényképét. A felperes a fénykép közléséhez nem adott engedélyt. A felhasznált fénykép a felperes korábbi közszereplése során ...-án készült, amikor a felperes jelen volt az O. ülésén. A fotó az ... fotóbankjában is megtalálható. A cikk számot ad ... előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, majd a felperessel összefüggésben az alábbiakat közli: „A ... döntött felperes neve, a B. vesztegetéssel gyanúsított egykori ...ja házi őrizetének meghosszabbításáról is. A gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett, vesztegetéssel gyanúsított felperes neve esetében a hosszabbítás január 16-ig szól. A volt ...t ...-én helyezték előzetes letartóztatásba, miután a rendőrség egy ... mélygarázsban három nappal korábban tetten érte vesztegetés közben. A két bírósági végzés nem jogerős. Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fenti cikkekben megsértette a képmás védelméhez főződő jogát és a jóhírnevét. Előadta, hogy hozzájárulása nélkül tette közzé az újság a fényképét, amivel megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Arra is hivatkozott, hogy a jóhírnevét sérti, hogy a cikkek kapcsolatba hozták a felperes nevét az említett ügyvédi irodákkal, amellyel arra utalnak, hogy a felperes mint ..., megbízási díjakat juttatott ilyen irodáknak, a túlszámlázott összegek révén pedig előnyben részesült. A felperes előadta, hogy őt nem azzal gyanúsították meg a cikkben említett ügyvédi irodával kapcsolatban, hogy pénzt adtak volna vagy felülszámlázták volna a teljesítést. Hivatkozott arra is, hogy a ... Ügyvédi Irodának már jóval korábban szerződése volt B. Zrt.-vel, mint hogy a felperes ...ja lett volna, vagyis a szerződéseket nem a felperes érkezése után kötötték. Ezen állítások pedig valótlanok, illetve a való tényeket hamis színben tüntetik fel. Emiatt a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal a valótlan tényállítással, hogy a ... Ügyvédi Iroda pénzt adott volna, vagy felülszámlázta volna a teljesítést, továbbá, hogy a felperes közreműködésével kötöttek az ügyvédi irodával szerződést, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, továbbá a fényképének engedély nélküli közzétételével a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A felperes kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze az alperest 350.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak kamatai, valamint a felperes perköltségének megfizetésére. Kérte köztudomású ténynek elfogadni, hogy a valótlan tényállítások megnehezítették az életét és a büntetőeljárásban való védekezését. A felperes keresete jogalapjaként a Ptk
- §
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-át,
- §-át,
- §
(1)bekezdését, az Smtv. 4. §
(3)bekezdését, 14. §
(1)bekezdését jelölte meg. Alperes a felperes keresetének jogalapját és összegszerűségét is vitatta, annak elutasítását, és perköltségben való marasztalását kérte. Védekezésében előadta, hogy a felperes által sérelmezett fényképfelvétel a felperes korábbi közszereplése során ...-án készült, amikor a felperes jelen volt az o. ülésén. A fotó az ... fotóbankjában megtalálható. A ...i és ...-ai cikkekkel kapcsolatban előadta, hogy a PK
- számú állásfoglalás szerint a sajtónak lehetősége van valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatni az olvasókat. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa kiadott ... című napilap ...-i számában megjelent, „
- számú cikk címe" című cikkében illusztrációként a felperes hozzájárulása nélkül közölte a felperes fényképét. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 175.000 forint tőkét, valamint ennek .... napjától a kifizetés napjáig járó késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította azzal, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra az állam javára fizessen meg 18.000 forint eljárási illetéket. A kereset elbírálásánál felhívta az Alkotmány
- §
(1)bekezdését, 8. §
(1)bekezdését, 8. §
(1)bekezdését, 59. §
(1)bekezdését, a 61. §
(1)
(2)bekezdését, az
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdését, 3. §
(1)bekezdését, 11. §
(1)bekezdés c) pontját, a Ptk. 75. §
(1)bekezdését, 355. §
(1)bekezdését, továbbá a Pp. 164. §
(1)bekezdését, a 206. §
(1)és
(3)bekezdését, illetve részletesen ismertette a Kúria PK 12., 13.,
- számú állásfoglalását, a 30/
- (V.26.) AB határozatot, továbbá a 36/
- (VI.24) AB határozatot. A képmás védelméhez fűződő személyiségi joggal összefüggésben megállapította, hogy a felvétel .... napján készült. Ekkor felperes, mint a B. Zrt. ...ja jelen volt az O. ülésén, melyet a 9/A/1 szám alatt csatolt ... tudósítás is igazol. Rámutatott, hogy a felperes a büntetőeljárás miatt nem tekinthető közszereplőnek, a felperes nem közszereplőként vesz részt az ellene indított büntetőeljárásban, akkor sem, ha a munkája miatt ezt megelőzően közéleti szereplő volt. Ezért a felperes engedélye nélkül a képmása nem hozható nyilvánosságra. A perben az alperesnek ezért azt kellett volna bizonyítania, hogy a per tárgyát képező fényképfelvétel készítéséhez, valamint annak felhasználásához, megjelenítéséhez a felperes hozzájárult. A lefolytatott bizonyítási eljárás során az alperes ezt nem bizonyította, ebből pedig az következik, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... című napilap ...-i számában a felperes hozzájárulása nélkül közölte a fényképet. Mivel álláspontja szerint alperes nem sértette meg a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, erre alapított keresetet elutasította. A nem vagyoni kár tekintetében a bíróság köztudomású ténynek fogadta el a felperest érő nem vagyoni hátrány bekövetkezését az alperes jogsértő magatartásával összefüggésben, hiszen egyértelműen tekintélyvesztés történik azon személy vonatkozásában, akiről engedélye nélkül fényképfelvétel kerül nyilvánosságra. Egyetértett azonban az alperessel abban, hogy a felperes tekintélyvesztésében jelentősen közrejátszott a folyamatban lévő büntetőeljárás, de az ezzel kapcsolatos felperes fényképfelvételével illusztrált cikk ettől függetlenül nyilvánvalóan hátrányosan változtatja meg a felperes társadalmi megítélését. A kifogásolt cikkhez azért használták a perbeli fényképet illusztrációként, mert a szerző tisztában volt azzal, hogy a cikk a fényképpel együtt nagyobb hatást vált ki. A felperest megilleti az ártatlanság vélelme. Erre tekintettel a bíróság kiemelten vette figyelembe azt a tényt, hogy a felperest a bíróság jogerősen nem ítélte el, a büntetőeljárásban még elsőfokú ítéletet sem hoztak. A bíróság a felperest ért nem vagyoni kár kompenzálására a jogsértés súlyára, a per tárgyát képező fénykép országos napilapban történő közzétételére, a nyilvánosság szélességére figyelemmel 175.000 forint nem vagyoni kártérítést talált szükségesnek és elégségesnek. Ennek összegét mérlegeléssel állapította meg. A késedelmi kamatról a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, perköltségről pedig a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján döntött. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a felperes keresetét utasítsa el, felperest perköltségben marasztalja azzal, hogy az alperesi jogi képviselő áfa-köteles. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg, hogy megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő jogát. A jóhírnév sérelmével kapcsolatos kereseti kérelmek tekintetében azonban helyesen foglalt állást. A ... ...-én megjelenő közleményében felperes képmása közzétételre került. A megjelenő képfelvétellel kapcsolatosan megállapítható, hogy az az o. ülésén készült, ahol a felperes, mint a B. Zrt. ...ja vett részt. Közéleti szereplő vagy közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt, vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetőleg a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. Felperes több alkalommal szerepelt a médiában, interjúkat adott, a B. volt ...ja, így e minőségében közszereplőnek minősül annak ellenére is, hogy már nem tölti be az előbb említett tisztséget. Az elsőfokú bíróság ítéletében azt fogalmazta meg, hogy irreleváns, hogy a felperes korábban közszereplő volt-e vagy sem. Ez az ítéleti megállapítás azonban téves, mivel a felperes ellen folyó büntetőeljárás a felperes közszereplői minőségét megalapozó pozíciójában elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indult, így álláspontja szerint kifejezetten jelentőséggel bír az a körülmény, hogy felperes B. ...i minőségében közszereplőnek minősül. A ...-én megjelent felperest ábrázoló fényképfelvétel illusztrációként szolgál. Ennek megjelentetéséhez azért nem volt szükség a felperes előzetes hozzájárulására, mivel a képmás egyrészről a felperes nyilvános megjelenésének alkalmával készült, másrészről a felperes elleni büntetőeljárás B. ... pozíciójában a gyanú szerint elkövetett bűncselekmények miatt indult, így a képmás felhasználására közszereplésével összefüggésben került sor. Felhívta a 2010. évi CIV. törvény 10. §-át, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, országos és európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és az eseményekről. A fentiek alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását, felperes keresetének elutasítását indítványozta. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a büntetőeljárásban senki sem közszereplő. A felvétel nem a büntetőeljárás során készült, a legújabb bírói gyakorlat alapján csak akkor lehet engedély nélkül egy fényképet illusztrációként felhasználni, ha az a büntetőeljárással összefüggésben arról szóló tudósítás körében került közzétételre. A fellebbezés alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Felperes fellebbezéssel nem támadta az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését, ezért az a Pp. 228. §
(3)bekezdés alapján első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása szempontjából a tényállást helyesen állapította meg, az irányadó jogszabályokat felhívta, azonban a tényekből levont jogi következtetéseivel, ekként a képmás sérelmével kapcsolatos érdemi álláspontjával a Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet az alábbi okokból. Nem vitás, hogy a Ptk. 75. §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A 80. §
(1)bekezdés értelmében a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával, vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A
(2)bekezdés szerint képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához a nyilvános közszereplés kivételével az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezménye
- Cikke értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk megismerésének és közlésének szabadságát. Az elsőfokú bíróság helytállóan idézte fel a közelmúltig követett bírói gyakorlatot abban a körben, hogy a büntetőeljárásban való részvétel alapvetően nem minősül közszereplésnek, ezért fő szabályként az ábrázolt személy hozzájárulására van szükség. Az Alkotmánybíróság azonban a 7/
- (III.7.) AB határozatában és a 28/
- (IX.29.) AB határozatában újabb vizsgálati szempontokat adott a bírói gyakorlat árnyaltabbá tételére. Nem hagyható figyelmen kívül az EJEB kialakuló gyakorlata, ami kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy az adott tudósítás mennyiben kapcsolódik közérdekű ügyhöz, az érintett személy mennyiben ismert, mi a sajtóközlemény tárgya, milyen volt az érintett személy korábbi magatartása, a fénykép milyen körülmények között készült, a keretül szolgáló közleménynek mi a tartalma, a kérelmezőt, milyen következmények sújtották. Felperes korábban a százszázalékosan a ... tulajdonában álló, ... ... működtető cég ...ja, az állami pénzeszközök, közjavak kezelésével és felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy volt. Nem vitás, hogy a megindult büntetőeljárás is a felperes ezen tevékenységéhez kapcsolódik, a .... napján megjelent cikk ... előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, annak okairól, továbbá és dr. felperes neveházi őrizetének meghosszabbításáról ad számot. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény
- §
(1)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A
(3)bekezdés szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A
- § szerint mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi országos és európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. Az állandó bírói gyakorlat a PK
- számú állásfoglalás kiterjesztő értelmezésével lehetőséget lát arra, hogy a sajtószerv helyreigazítás kötelezettsége nélkül, objektív módon tudósítson valamely büntetőeljárás aktuális állásáról. A tudósítással szemben a követelmény az, hogy az összhangban álljon az adott eljárás aktuális állásával, tartsa tiszteletben az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét. Alperes tudósítása ezen elveknek megfelel, tartalmazza azt, hogy a bíróság határozata a meghosszabbított kényszerintézkedés tekintetében nem jogerős. A közpénzek felhasználásáról döntési jogosítványokkal rendelkező felperes esetén nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a büntetőeljárás is ezen tevékenységgel áll összefüggésben, arról a sajtó jogosult volt objektív módon beszámolni. Ekként a felperes azt sem sérelmezheti, hogy az arcképét egyéb közéleti szereplése során készült felvétellel illusztrálta az alperes. A képmással való visszaélés csak akkor állapítható meg, ha a felvétel a tudósítás szövegétől függetlenül a felperest megalázó helyzetben ábrázolja. A Kúria ... számú határozatában akként foglalt állást, hogy a közéleti szereplő képmása az adott eljárásról szóló tudósítás körében az adott személy hozzájárulása nélkül abban az esetben használható fel, ha a képmás a konkrét eljárás során készült. Alperes által közzétett képen kizárólag felperes arca látható, a kép készítésének körülményei, helyszíne külső szemlélő, azaz az olvasó számára nem ismerhetőek fel. A rendelkezésre álló iratok alapján nem vitás, hogy a felvétel nem a büntetőeljárás során, hanem .... napján, az o. ülésén készült. A 28/
- (IX. 29.) AB határozat szerint a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek, mint a fényképfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának alkotmányos alapja általában nem érvényesül akkor, ha a képen csak egyetlen személy látható. Ilyen esetben a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása ennek nyilvánosságra hozatalakor a jelenkor történéseinek bemutatása, a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e. A 9/
- számú polgári elvi határozat II. pontja szerint annak eldöntése, hogy az érintett személy képmása, ennek hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e, az ügy összes körülményei alapján esetenként ítélhető meg. A perbeli esetben a felperesről a felvétel nyilvános helyen, közszereplésével összefüggésben készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázolja, közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, emellett a kép készítésének körülményei és a büntetőeljárás tárgya egymással összefüggésben áll, az összefüggést pedig a felperes által ellátott közfeladat teremti meg, a büntetőeljárásról szóló tudósítás esetén ezért a felperes arcát ábrázoló, emberi méltóság sérelmével nem járó felvétel felhasználása öncélúnak nem tekinthető, ezért azt a felperes a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint alappal nem sérelmezheti. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. Felperes a 600.000 forint pertárgyértéknek megfelelően a Pp. 78. §
(1)bekezdés és a 32/
- (VIII.22.) IM számú rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdés szerint összesen 30.000 forint és 15.000 forint+ÁFA első- és másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíj, továbbá 36.000 forint és 48.000 forint, azaz összesen 84.000 forint kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére köteles, ezen összegre a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fizetési kötelezettségét felemelte, alperes perköltség és illetékfizetési kötelezettségét mellőzte. Budapest, 2016. október 18. Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró . Hegedűs Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Szirmai Nikoletta bírósági ügyintéző