A határozat elvi tartalma: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba tétele során az irányadó rendelet vonatkozó helyét kell alkalmazni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.VI.37.603/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Sugár Tamás előadó bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve Az alperes: Nemzetgazdasági Miniszter (alperes címe-4.) Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: nyilvántartásba vétel tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 20-án kelt 28.K.33.281/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.33.281/2015/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 193775/E/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes az ... felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat, melynek eredményeként az
- április
- napján kiállított oklevél alapján közgazdász végzettséget szerzett közgazdaságtudományi szakon, mezőgazdasági és erdészeti termékek gazdaságtana szakágazaton. A felperes az oklevél által tanúsított végzettségi szint és [3] [4] [5] szakképzettség elismerését kérte az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától (a továbbiakban: MEIK), mely jogerős határozatával a felperes képesítését magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségként ismerte el, megállapítva, hogy a felperes által megszerzett oklevél által tanúsított szakképzettség a magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető okleveles közgazdász gazdálkodási szakon szakképzettséggel egyenértékű. A határozat értelmében a felperes a szakmai címét okleveles közgazdász gazdálkodási szakon megnevezéssel használhatja, azonban a szakképzettség elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól. Ezt követően a felperes a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába történő felvétele iránti kérelmet terjesztett elő, melyet az alperes a
- július
- napján kelt 193775/E/
- számú határozatával elutasított. Rögzítette, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba történő felvétele és ezzel együtt az engedélykiadás feltétele, hogy a felperes rendelkezzen az előírt mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, avagy az engedélykiadás szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Ezen felül szükséges a szakképesítés megszerzését követően legalább három éves számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlat, valamint teljesíteni kell a szakmai továbbképzési kötelezettséget is. A rendelkezésére álló dokumentumokat vizsgálva megállapította, hogy a felperes által megszerzett közgazdász oklevél nem tekinthető olyannak, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/
- (V.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet)
- számú mellékletében felsorolásra került, annak ellenére sem, hogy azt a MEIK egyenértékűként elismerte. Hangsúlyozta, a MEIK határozata nem igazolja a felperes által megszerzett közgazdász oklevélnek a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűségét, ezért azt a Rendelet alapján az alperesnek kellett vizsgálnia. Kifejtette, az egyenértékűség elismerése nem lehetséges, mert a felperes által benyújtott tantárgyi leírások a Rendelet 3.§
(7)bekezdésében meghatározott mérlegképes könyvelői tanulmányiés vizsgakövetelmények teljesítését nem igazolják. Az alperes kiemelte, a felperes időközben Magyarországon mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, azonban e végzettsége megszerzése óta a pénzügyi, számviteli területen szerzett szakmai gyakorlata nem érte el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151.§
(5)bekezdés b) pontjában meghatározott három éves időtartamot. A kereseti kérelem [6] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, melyben kérte annak bírósági felülvizsgálatát. Hivatkozott arra, hogy Magyarországon 15 éve dolgozik, mint könyvelő és a mérlegképes könyvelői képesítést is megszerezte 2015-ben. A nyilvántartásba vételt azért kérte az alperestől, hogy a további három év szakmai gyakorlatot ne kelljen igazolnia, a diplomája egyenértékűségét ugyanis a MEIK határozata elismerte. Utalt a Rendelet 3.§
(10)bekezdésére, valamint a MEIK-kel váltott e-mail-re. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolásban leszögezte, a MEIK határozata egyértelmű, a felperes külföldön szerzett oklevelének magyarországi elismerése megtörtént, ami alapján a felperes Magyarországon egyetemi végzettséggel és okleveles közgazdász gazdálkodási szakon szakképzettséggel rendelkezik. [8] Hangsúlyozta, a MEIK határozatának meghozatalakor hatályos, a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt képesítési követelményekkel történt meg a felperes által folytatott tanulmányok összevetése, és ennek eredményeképp került sor a külföldi oklevél elismerésére. Az a körülmény, hogy a felperes egyetemi végzettségének egyenértékűségét a MEIK a 2003-ban hatályos Korm. rendelet rendelkezései alapján állapította meg, nem jelenti azt, miszerint a felperes e végzettsége a Rendelet alapján már nem minősülne egyenértékűnek, mivel a MEIK az elismerő határozatát nem vonta vissza. [9] Az elsőfokú bíróság rámutatott, az alperesi határozat indokolása az egyenértékűség vizsgálatának körében semmis, ugyanis döntése meghozatala szempontjából - figyelmen kívül hagyva a MEIK határozatát - maga állapította meg azt, hogy a felperes oklevele nem egyenértékű a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű egyetemi vagy főiskolai végzettségével, holott jelen eljárásban az alperes regisztratív hatóságnak minősül. [10] Az elsőfokú bíróság az új eljárásra vonatkozóan a felperes kérelmének való helyt adást írta elő az alperesnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását. [12] Álláspontja szerint a bíróság nem volt tekintettel arra, hogy a MEIK és az alperes eljárása eltérő jogszabályokon alapul, így hatáskörelvonás nem történt. Hivatkozott a Rendelet 3.§
(11)bekezdésére, mely szerint a kérelmet benyújtó személynek a MEIK által elismert oklevélen túlmenően a magyarországi tevékenység gyakorlásához szükséges, a mérlegképes könyvelői szakképesítésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott ismeretekkel és nyelvtudással kell rendelkeznie. Hangsúlyozta, a MEIK saját hatáskörében a szakképzettséget ismeri el, a szakképesítés vizsgálata - melyet az alperes végez - ettől elkülönül. [13] Kifejtette, hogy nem vonta kétségbe a kérelmező egyetemi végzettségét és okleveles közgazdász szakképzettségét, azonban a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba való felvételének nem az okleveles közgazdász szakképzettség a feltétele, hanem a mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés. A felperesnek a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű oklevelet kell bemutatnia a nyilvántartásba vételhez, melyre a MEIK összehasonlító vizsgálata azonban nem terjed ki. [14] Utalt az alperes arra is, hogy a felperes mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett egy, az alperestől független oktatási intézményben, mely képzés során a felperesnek az irányadó szaktárgyak nagy részéből vizsgáznia kellett, vagyis már a mérlegképes könyvelői tanfolyamon sem fogadták el teljes mértékben egyenértékűnek a diplomáját. [15] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem alapos. [17] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [18] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetést vont le. [19] A Rendelet 2. §-a értelmében a számviteli törvény 150. §
(2)bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult az a természetes személy, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel - az engedélyezés szempontjából egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A Rendelet 3. §
(2)-
(11)bekezdései határozzák meg, hogy mi minősül az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítésnek. A 3. §
(7)bekezdése és
(10)bekezdése nem vonatkozik a felperesre, mert előbbi magyar felsőoktatási intézményben alapképzés keretében szerzett diplomákra, míg utóbbi a külföldi egyetemen, főiskolán alapképzés keretében szerzett és Magyarországon honosított oklevélre irányadó. [20] A per eldöntése szempontjából releváns jogszabályhely a Rendelet 3. §
(11)bekezdése, mely kimondja, az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik az, aki külföldön szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett oklevelét az eljáró hatóság a
- számú mellékletben meghatározott szakok valamelyikén kiállított, közgazdász végzettséget tanúsító dokumentumként az elismerésre vonatkozó jogszabályok alapján
- május 1-je után elismerte, és aki rendelkezik a magyarországi tevékenység gyakorlásához szükséges, a mérlegképes könyvelői szakképesítésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott ismeretekkel és nyelvtudással, továbbá rendelkezik Magyarországon szerzett hároméves számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlattal. Az alperesnek a felperes kérelme elbírálása során a Rendelet fenti
- §
(11)bekezdését kellett volna alkalmazni, vizsgálva az ott megjelölt három feltétel teljesülését. Ezzel szemben az alperes határozatában ennek nem tett eleget, döntését a Rendelet 3. §
(7)bekezdésére alapította, mely a perbeli jogviszonyban nem irányadó. [21] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében helytelenül rögzítette, hogy a felperes alappal hivatkozott a Rendelet 3. §
(10)bekezdésére, ugyanis ez a jogszabályi rendelkezés a honosított oklevelekre vonatkozik, így szintén irreleváns. [22] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az alperes és az elsőfokú bíróság döntésüket nem megfelelő jogszabályhelyre alapították, ezért mind az alperesi határozat, mind a jogerős ítélet sérti a Rendelet 3. §
(11)bekezdését. [23] A Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az alperes köteles a Rendelet 3. §
(11)bekezdésében foglalt feltételeket vizsgálva dönteni a felperesi kérelem teljesíthetőségéről. Az ott megjelölt első feltétel teljesült, mert a MEIK határozatával a felperes külföldön szerzett végzettségét magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségként ismerte el okleveles közgazdász gazdálkodási szakon. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az alperes viseli felmerült költségeit, mert ugyan felülvizsgálati kérelme alapos volt, de határozata jogszerűtlennek bizonyult. [26] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [27] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- . Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke; Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő