Bfv.1738/2015/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont], és - 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében, mint bűnsegéd (Btk.

1. §). [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követően, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, az ítélet ellen a III. rendű terhelt és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést. [4] A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
2. május
3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 26.Bf.XXI.13.618/2014/
4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a vagyon elleni bűncselekményeit 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettének [Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] minősítette. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést akként pontosította, hogy a terhelt - a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén - legkorábban a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, A cég 1 magánfél által bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet nevezett vonatkozásában helybenhagyta. [5] [6] [7] Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt, az időközben elhunyt II. rendű terhelt és a III. rendű terhelt

1. év végén ismerkedtek meg egy pénzintézeti hitel kapcsán, amikor az I. rendű terhelt ingatlanvásárlás céljából 13,5 millió forint kölcsönt vett fel az cég 2 -től, melynek ügyintézője ... III. rendű terhelt volt az cég 3 részéről, míg a néhai II. rendű terhelt az I. rendű és a III. rendű terheltek között közvetítői tevékenységet látott el, mivel egyébként is ügyfeleket szerzett a pénzintézetnek, illetve ... III. rendű terheltnek. Az I. rendű terhelt - ... III. rendű terhelt közreműködésével - annak ellenére hozzájutott az cég 3 által folyósított hitelhez, hogy nem rendelkezett megfelelő jövedelemmel. Az I. rendű terhelt ezt akarta viszonozni azzal, hogy két gépkocsit megszerez, és átadja azokat a III. rendű terheltnek. A III. rendű terhelt a gépkocsik megszerzését néhai II. rendű terhelt révén az I. rendű terhelthez eljuttatott - a szerződések megkötésénél felhasználandó - valótlan tartalmú munkáltatói igazolással, illetve valótlan tartalmú folyószámla kimutatással segítette. A valóságban az I. rendű terhelt még a megélhetést biztosító jövedelemmel sem rendelkezett, bejelentett munkahelye sem volt. Az I. rendű terhelt által a lízingszerződések megkötésével megszerzett egyik gépkocsi a III. rendű terhelt érdekkörébe, a másik pedig a III. rendű terhelt használatába került. ... III. rendű terheltnek nem állt szándékában fizetni a lízingdíjat. A jogerős ítélet ellen ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontjára, tartalma alapján a
3. c)pontjára - illetve a Be. 373. §

(1)bekezdés III./a) pontjára - is alapított okból. Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Az eljárt bíróságok nem adták indokát annak, hogy a III. rendű terhelt védekezésével szemben miért a II. rendű terhelt önmagát mentő, és a III. rendű terheltet terhelő vallomását fogadták el valóként. Sérelmezte, hogy a bíróságok nem értékelték annak lehetőségét, miszerint egy olyan személy is elkövethette a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekményeket, akinek felkutatása nem járt eredménnyel. Megítélése szerint a III. rendű terhelt bűnösségének sikkasztás bűntettében történt megállapítása törvénysértő, mivel nem ismerte a lízingszerződések tartalmát, így azt sem, hogy az I. rendű terhelt a lízingbeadó engedélye nélkül a személygépkocsikat nem adhatta bérbe. A hamis magánokirat felhasználását a sikkasztás eszközcselekményének tekinti, ezért a terhelt bűnösségének a közbizalom elleni bűncselekményekben történő megállapítását is törvénysértőnek tartja. Álláspontja szerint a III. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés törvénysértően súlyos, mivel nem felel meg az ítélet belső arányossága követelményének. Összességében a III. rendű terhelt felmentését, másodlagosan büntetésének enyhítését kérte. [8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint a tényállás tükrében nincs jelentősége annak, hogy a III. rendű terhelt ismerte-e a lízingszerződések tartalmát. A III. rendű terhelt ugyanis az I. rendű terheltnek szándékosan segítséget nyújtott a hamis magánokiratok felhasználásához, valamint a lízingszerződéssel megszerzett gépkocsik használata feletti rendelkezéshez. Az I. rendű terhelt a két lízingszerződést a fizetőképességét illetően valótlan adatokkal, a III. rendű terhelt érdekében, a III. rendű terhelt helyett kötötte meg. Az I. rendű terhelt a III. rendű terhelt által is tudottan - két okból is a sértett megtévesztésével kötött szerződések alapján jogtalanul rendelkezett a gépkocsik más személy részére történő birtokba adásáról. Kifejtette egyrészt azt is, hogy az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg a két bűncselekmény sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása - halmazatát, másrészt azt, hogy a Be. 416. §-ának rendelkezései nem teszik lehetővé a bíróságok büntetés kiszabásával kapcsolatos értékelő tevékenységének felülvizsgálatát. A Legfőbb Ügyészség átiratában a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja - és a Be. 373. §

(1)bekezdésének III. a) pontjában meghatározott indokolási kötelezettség megsértése szerinti felülvizsgálati ok tekintetében is úgy nyilatkozott, hogy az nem valósult meg. [9] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. (BF.1827/2015.) [10] ... III. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében az abban foglaltakat vitatva a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta. A vagyon elleni bűncselekmény törvénysértő minősítését e beadványában még azzal indokolta, hogy a sikkasztás rendelkezést jelent. Ennek alátámasztásaként a Ptk. 5:13. §

(2)bekezdésében foglaltakat idézte, hozzátéve, hogy nem lehet a rendelkezési jog fogalma és tartalma más a büntetőjogban és más a polgári jogban. A lízingelt gépjárműnek - szerződési tilalom ellenére - más személy használatba adása nem valósít meg sikkasztást, csupán polgári jogi szerződésszegést, ezért tényállási elem hiányában a sikkasztás sem, így annak bűnsegédi alakzata sem állapítható meg. [11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdésének első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [12] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdések] bírálta felül. [13] Ennek során a felülvizsgálati indítványt az irányadó tényállás megalapozottságát támadó részében a törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát érdemében alaposnak találta. [14] Elöljáróban jegyzi meg a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be. 416. §-ának

(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok alapján van helye. Emellett a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának

(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés

(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. §-a

(1)bekezdésének

1. c)és
2. d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel. [15] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-a

(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. [16] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs. [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés] [17] A Kúria fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványban annak sérelmezése, hogy a bíróságok a tényállást - a III. rendű terhelt védekezésével szemben - az I. rendű terhelt és a néhai II. rendű terhelt más bizonyítékok által alátámasztott vallomására alapították; valamint annak megfogalmazása, hogy "a történeti tényállás mozaikkockáinak más módon összeállítása lehetősége megalapozott kétséget kell ébresszen a III. rendű terhelt cselekvőségét illetően", kívül esnek a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, mérlegelésük támadása, ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás. [18] A Kúria az érdemi vizsgálatának eredményeként a felülvizsgálati indítványt az alábbiak szerint találta alaptalannak. [19] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő a felülvizsgálat indokaként - tartalmában - a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjára is hivatkozott, ezért a Kúria először e kérdésben foglalt állást. [20] A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [21] A felülvizsgálati indítvány ilyen, az érdemi felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésre hivatkozott, amikor annak részeként fenntartotta az elsőfokú ítélet ellen írásban előterjesztett és szóban fenntartott - fellebbezését, melyben azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [22] A Be. 373. §-a

(1)bekezdésének III. a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [23] A törvény kizárólag a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében teszi vizsgálandóvá az indokolási kötelezettség teljesítését. [24] Az ítélet indokolásának elégtelensége akkor vezet hatályon kívül helyezéshez, ha a mulasztás a határozatot felülvizsgálatra alkalmatlanná teszi. Amennyiben pedig az ítélet az indokolási kötelezettség megsértésének a Be. 373. §

(1)bekezdésének III. pontja szerinti fogyatékosságban szenved, az ítélet e részének, rendelkezésének anyagi jogi tartalma, helyessége, törvényessége nem is vizsgálható, mert felülbírálatra eleve alkalmatlan. [25] ... bűnügyében azonban sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben - a büntetőjogi főkérdések tekintetében - nem mulasztott, miután a szükséges és elégséges mértékben egyaránt eleget tett indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság kiegészített, helyesbített, illetve pontosított, ekként a másodfokú eljárásban is irányadó volt a tényállás. Mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. A Kúria kiemeli, hogy az elsőés a másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy milyen bizonyítékok, milyen indokok alapján állapította meg azt a tényállást, amelyre a bűnösség kimondását alapította. [26] A másodfokú bíróság határozatában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően eleget tett indokolási kötelezettségének, számot adva arról, hogy miért nem ... III. rendű terhelt vallomását fogadta el a tényállás alapjául. Számba vette az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékokat, azok bizonyíték jellegét és erejét. Megjegyezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében mire hivatkozott tévesen (másodfokú ítélet 4. oldal harmadik bekezdés). [27] A másodfokú bíróság fentieken túlmenően törvényes indokát adta annak is, hogy a III. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményét az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően miért minősítette sikkasztásnak. [28] A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértés miatt került sor. [29] A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően, az anyagi jogszabályok helyes értelmezésével minősítette a terhelt cselekményét 2 rb. a Btk. 372. §ának

(1)bekezdésében meghatározott sikkasztás bűncselekményének. [30] Jelen ügyben a tényállásban írtak szerint az I. rendű terhelt azért lízingelt két gépkocsit, hogy azokat átadja ... III. rendű terheltnek. Ennek sikeres lebonyolítása érdekében a III. rendű terhelt által a néhai II. rendű terhelt révén az I. rendű terhelthez eljuttatott, az eljárás során ismeretlenül maradt személy által készített munkáltatói igazolás, valamint a III. rendű terhelt által a néhai II. rendű terhelt révén az I. rendű terhelthez eljuttatott, az eljárás során ismeretlenül maradt személy által készített hamis, a cég 3 nevében készített banki folyószámla-kivonat került felhasználásra a gépkocsik lízingelésére vonatkozóan megkötött zártvégű pénzügyi lízingszerződések elbírásához. Az I. rendű terhelt mind a két lízingkérelmet, valamint a gépjárművek lízingelésével kapcsolatos szerződést aláírta, holott tudta, hogy az ott feltüntetett munkáltatói adatok valótlanok, valamint a becsatolt cég 3 folyószámla kimutatás hamis. [31] A gépjárművek nem az I. rendű terheltnek kellettek. Az ... forgalmi rendszámú, 3.346.000 forint belföldi forgalmi értékű ... személygépkocsit az átvétel napján néhai II. rendű terhelt felhívására átadta az eljárás során ismeretlenül maradt személynek; az ... forgalmi rendszámú, 3.280.000 forint belföldi forgalmi értékű ... személygépkocsit ugyancsak még az átvétel napján néhai II. rendű terhelt birtokába adta, aki arról tájékoztatta őt, hogy a gépjárművet bérbe fogja adni. [32] Az I. rendű terhelt tehát akkor, amikor a lízingbeadó hozzájárulását nem kérve a gépkocsikat más személy részére birtokba adta, megszegte az Üzletszabályzatban foglaltakat. Nem szerzett ugyanis jogot arra, hogy a gépjárműveket a lízingbeadó külön engedélye nélkül másnak a birtokába adja, vagy bérbe adja. A lízingbeadó azért kötötte meg a pénzügyi lízingszerződést az I. rendű terhelttel, mert őt hitelképesnek tartotta. A lízingbeadó érdekeit lényegesen sérti, ha a gépjármű tényleges üzembentartójának személyében olyan változás következik be, akinek jövedelmi, vagyoni viszonyairól nincs tudomása, vagyis nem állt módjában vizsgálni adott személy teljesítőképességét, illetve készségét. [33] Az a szerződési kikötés, amely szerint a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy kizárólagos használatára, a lízingbeadó, vagyis a tulajdonos érdekeit védi, mivel a szerződés felmondása esetén a lízingbevevő köteles a lízingtárgyat a lízingbeadó képviselője részére átadni. Ez a rendelkezés hivatott megelőzni azt a helyzetet, hogy a lízingbeadó tulajdonát képező gépkocsi a lízingbeadó látóköréből kikerüljön, megfosztva a tulajdonost a lízingtárgy birtokba vételének lehetőségétől. [34] Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tényállás szerint az I. rendű terheltnek a lízingszerződésből eredő jogait és kötelezettségeit nem is állt szándékában személyesen gyakorolni, mindebből következően helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az I. rendű terhelt, mint lízingbevevő a tulajdonoskörébe tartozó olyan rendelkezési jogot gyakorolt, amelyet a tulajdonos szándékán kívül, annak engedélye nélkül senki más nem gyakorolhatott volna, ekként a terhelt sajátjaként rendelkezett a lízing tárggyal. [35] A Kúria rámutat: pontosan ezen indokból nem fogadható el a III. rendű terhelt védőjének az az álláspontja, hogy a Ptk. tulajdonjog tartalmát állítja párhuzamba a vesztegetés törvényi fogalmával, s ebből következően megítélése szerint polgári jogi szerződésszegés az, amit a védence megvalósított. A Ptk. 5:13. §

(2)bekezdése szerint "A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga." Lízingszerződés esetében ugyanis az ügylet tárgya a szerződés fennállása alatt a lízingbeadó tulajdonában marad. [36] Miután a III. rendű terhelt a gépkocsik megszerzését néhai II. rendű terhelt révén az I. rendű terhelthez eljuttatott - a szerződések megkötésénél felhasználandó - valótlan tartalmú munkáltatói igazolással, illetve valótlan tartalmú folyószámla kimutatással segítette, maradéktalanul megvalósította a sikkasztás bűntettét, mint bűnsegéd. [37]kifogásolta a védelem a másodfokú bíróságnak azt a megfogalmazását is, hogy a III. rendű terhelt kulcsszerepet játszott a bűncselekmény elkövetésében. Az irányadó tényállásból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy az események mozgatója a III. rendű terhelt volt. Azon túl, hogy a két gépjárműre neki volt szüksége, hogy a III. rendű terhelt a gépkocsik megszerzését néhai II. rendű terhelt révén az I. rendű terhelthez eljuttatott - a szerződések megkötésénél felhasználandó valótlan tartalmú munkáltatói igazolással, illetve valótlan tartalmú folyószámla kimutatással segítette, a munkáltatóként megjelölt cég 4 az ő (III. rendű terhelt) érdekeltségébe tartozott, az I. rendű terhelt által a lízingszerződések megkötésével megszerzett egyik gépkocsi a III. rendű terhelt érdekkörébe, a másik pedig a III. rendű terhelt használatába került. [38] A cselekményeknek a bérleti szerződések megkötésekor fennállt forgalmi érték szerinti minősítése is megfelel a bírói gyakorlatnak. [39] Helyesen járt el a másodfokú bíróság akkor is, amikor a sikkasztás bűncselekményét és a hamis magánokiratok felhasználásával elkövetett cselekményeket halmazatban állapította meg a III. rendű terhelt terhére. Nem fér kétség ahhoz, hogy a hamis magánokiratok felhasználása a sikkasztások eszközcselekménye volt. Maradéktalanul egyetértett a Kúria a Legfőbb Ügyészséggel abban, hogy a vagyon elleni és a közbizalom elleni bűncselekmények nem állnak szükségképpeni kapcsolatban - a sikkasztás hamis magánokirat felhasználása nélkül is megvalósítható - , ezért az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg a két bűncselekmény halmazatát. [40] A Kúria végül utal rá, hogy a felülvizsgálati lehetőségek köre nem bővíthető, a büntetés önálló vizsgálatára pedig a Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontja nem biztosít lehetőséget. [EBH 2011.2387] [41] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [42] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM