← Magyarország

Bfv.826/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavar (vagy más hasonló állapot) nem teszi kötelezővé a terhelt védelmét. II. Nem kötelező védelem esetén a szabályszerűen értesített meghatalmazott védő távollétében a másodfokú nyilvános ülés (tárgyalás) megtartható. Amennyiben a terhelt jelen van, tájékoztatni kell a védelem jogáról. Amennyiben a terhelt sincs jelen, a tájékoztatása szóba sem kerülhet, s a másodfokú nyilvános ülés megtartható. III. A másodfokú nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett szabadlábon levő terhelt távollétében is megtartható, függetlenül attól, hogy előzetesen bejelentette-e, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, vagy jelentettek be a terhére fellebbezést. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.826/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság VII.33.139/2014/
  4. ítélet,
  5. október
  6. tárgyalás Másodfok: ővárosi Törvényszék 26.Bf.VI-VII.13032/2015/
  8. április
  9. nyilvános ülés Harmadfok: - 5.B.VIítélet, Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.VI-VII.33.139/2014/
  10. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 26.Bf.VIVII.13032/2015/
  11. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  12. október
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 5.B.VIVII.33.139/2014/
  14. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [
  15. évi C. törvény (Btk.)
  16. §

(1)bekezdés] és garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 200 napi tétel, napi tételenként 100 (helyesen: 1.000) forint, összesen 200.000 (kétszázezer) forint pénzbüntetésre és 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá részletfizetésről, a járművezetéstől eltiltás tartamába történő beszámításról és a bűnügyi költségről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
  1. április
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 26.Bf.VI-VII.13032/2015/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a terheltet pénzbüntetés helyett 8 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy e büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható; a járművezetéstől eltiltást 1 év 6 hónapra súlyosította; pontosította a járművezetéstől eltiltás tartamába történő beszámításra vonatkozó rendelkezést - egyebekben pedig helybenhagyta. [4] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.d) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülés megtartására a terhelt és védő távollétében a perrendi szabályok megsértésével került sor. [5] A védő indítványa szerint a másodfokú bíróság nyilvános ülésére szóló terhelti idézőt a terhelt helyett egy magát meghatalmazottnak állító ismeretlen aláírású személy vette át, a védő pedig a nyilvános ülés megtartására vonatkozó értesítést csak a nyilvános ülés megtartását követően kapta meg. A másodfokú bíróság ennek ellenére a nyilvános ülést a terhelt és a védő távollétében megtartotta. [6] A másodfokú bíróság a nyilvános ülést nem tarthatta volna meg a terhelt nem szabályszerű idézése, továbbá a védő nem szabályszerű értesítése miatt, és azért sem, mert a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés alapján a büntetés súlyosítására is sor került. [7] A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen meghozott ítéletében az elsőfokú ítéletben rögzített személyi részt úgy egészítette ki, hogy arra a terhelt előzetesen nem tehetett észrevételt. A terhelt szabálysértési büntetettségére vonatkozó tényállás-kiegészítés a határozatokat hozó szabálysértési hatóságok és határozatszámok megjelölésének hiányában megalapozatlan is. A védő mindezek alapján a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.842/2016/
  1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak, részben a törvényben kizártnak találta. [9] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, így a személyi rész megalapozatlansága sem vizsgálható. E részében az indítvány a törvényben kizárt. [10] Az indítvány a másodfokú nyilvános ülésnek a terhelt és a védő távollétében történt megtartását kifogásoló részében nem alapos. [11] A másodfokú bíróság tanácselnöke a nyilvános ülést kitűző
  2. sorszámú végzésével mind a terheltet, mind a védőt megidézte, és idézésüket mindketten személyesen átvették
  3. március 8-án. A
  4. április 15-én tartott nyilvános ülésen szabályszerű idézésük ellenére sem a terhelt, sem a védő nem jelentek meg. [12] A Legfőbb Ügyészség kitért rá, hogy a terhelt személyiségzavara nem érte el a kóros elmeállapot szintjét (elsőfokú ítélet
  5. oldal
  6. bekezdés; másodfokú ítélet
  7. oldal
  8. bekezdés), s így védő részvétele az eljárásban nem volt kötelező. A meghatalmazott védő távollétében a nyilvános ülés megtartható volt annak megfontolásával is, hogy a Bkv.
  9. számú büntető kollégiumi vélemény a meghatalmazott védő tárgyalásról eltávozása kapcsán is csak a védelem jogára való figyelmeztetést várja el a bíróságtól, amelynek elmaradása azonban legfeljebb relatív eljárási szabálysértés. Ekként, ha a szabályszerűen idézett meghatalmazott védő nem jelenik meg, a nyilvános ülés távollétében történő megtartása nem tekinthető abszolút eljárási szabálysértésnek. A nyilvános ülés megtartásának azért sem volt akadálya, mert a Be.
  10. §
(3)bekezdése alapján a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A szabálysértési adatokkal a tényállás személyi részének kiegészítése a szabálysértési nyilvántartás alapján nem igényelte a terhelt meghallgatását, így a fellebbezések elbírálhatóak voltak a terhelt és a védő távollétében egyaránt. [13] A Legfőbb Ügyészség nem észlelt ún. abszolút eljárási szabálysértést, ezért a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [14] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. [16] A rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg. [17]
  1. A másodfokú bíróság tanácselnöke a nyilvános ülést kitűző
  2. sorszámú végzésével mind a terheltet, mind a fellebbezési eljárásban meghatalmazott ... védőt megidézte. Idézésüket mindketten személyesen átvették
  3. március 8-án (lásd a
  4. sorszámú végzéshez csatolt tértivevények). [18] A
  5. április 15-én tartott nyilvános ülésen sem a terhelt, sem a védő nem jelent meg - az
  6. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a szabályszerű idézésük ellenére. [19] Ezeket az adatokat tehát helytállóan rögzítette a Legfőbb Ügyészség. A védői indítvány eltérő állításai nem hitelesek. Amennyiben a terhelt személyesen veszi át a postai küldeményét, akkor közömbös, hogy az adott aláírás olvasható-e. A védő részére kézbesített idézéssel az egyébként szükséges értesítés is kézbesítettnek tekintendő. [20]
  7. A Be.
  8. §
(3)bekezdése előírja, hogy a másodfokú bíróság a szabadlábon lévő terheltet, valamint kötelező védelem esetén a védőt a nyilvános ülésre idézi. A Kúria - ebben is egyezően a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - rámutat arra, hogy a védő részvétele az eljárásban nem volt kötelező, miután a terhelt személyiségzavara nem érte el a kóros elmeállapot szintjét (elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés; másodfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés). [21] A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a terhelt a beszámítási képességére tekintet nélkül kóros elmeállapotú [Be.
  5. § c) pont]. A törvény tehát csak akkor teszi kötelezővé a védő részvételét, amennyiben a személyiségzavar (vagy más hasonló állapot) már kóros elmeállapotnak minősül. Ebben az esetben a kóros elmeállapotnak a terhelt beszámítási képességére gyakorolt hatása közömbös, a védelem a törvény parancsa folytán kötelezővé válik. Ellenben a kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavar (vagy más hasonló állapot) esetében fogalmilag kizárt annak a terhelt beszámítási képességére való bármiféle kivetítése, még negatív formában is. Következésképpen - miként a jelen esetben - a törvény nem teszi kötelezővé a terhelt védelmét. [22] Mindennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a hatályos büntető törvény nem jelöli meg a kóros elmeállapot egyetlen formáját sem [Btk.
  6. §
(1)bekezdés]. Ez egyértelmű szakítás a korábbi legalább példázó felsorolást adó szabályozással: utoljára az 1978. évi IV. törvény 24. §
(1)bekezdése azáltal, hogy az „így különösen” kitétellel az elmeműködés kóros állapotán belül megjelölte az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget, a szellemi leépülést, a tudatzavart és a személyiségzavart. A személyiségzavar bevett, automatikusan kötelező védelmet keletkeztető eljárásjogi kezelése az új büntető törvény hatálybalépése óta nem tartható. [23] A kóros elmeállapot szintje alatti személyiségzavar esetében mégis körültekintést érdemel a védő kirendelésének a megfontolása [Be. 47. §
(1)bekezdés], már csak arra is tekintettel, hogy a periféria közelében álló személyiségzavar megítélése egy esetleges újabb szakértés keretében vitássá tehető. [24]
  1. A nem kötelező védelem folytán a védőt nem idézni, hanem értesíteni kellett volna a másodfokú nyilvános ülésről. A téves idézés következtében az válhat kérdésessé, hogy nem kötelező védelem esetén a szabályszerűen értesítettnek tekintendő meghatalmazott védő távollétében a másodfokú nyilvános ülés megtartható-e. [25] A Kúria határozott véleménye szerint: megtartható. A Legfőbb Ügyészség által utalt
  2. BKv számú büntető kollégiumi állásfoglalás kizárólag a jelenlévő terheltet érintően tartja szükségesnek a védelem jogáról való tájékoztatást, vagyis a tájékoztatás indokoltsága nem vonatkoztatható arra az adott helyzetre, amikor maga a terhelt is elmulasztotta a nyilvános ülésen való megjelenést. Ekkor ugyanis fogalmi képtelenség a terhelt tájékoztatása a védelem jogáról. Ugyanez a helyzet a másodfokú tárgyalás kapcsán is. [26]
  3. A Kúria a másodfokú nyilvános ülés jelen ügybeli megtarthatóságára nézve is a Legfőbb Ügyészség álláspontjával értett egyet. [27] A másodfokú bíróság eljárásában a nyilvános ülésre - miként a tárgyalásra [Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulat] - a szabadlábon lévő terheltet „idézni kell” [Be.
  3. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. [28] Az idézés rendeltetése az, hogy biztosítsa a terhelt részvételét a másodfokú bíróság nyilvános ülésén (tárgyaláson), ahol az őt megillető jogokat gyakorolhatja. A bírósági eljárás általános szabálya (Be. XI. fejezet) szerint, ha a büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a terhelt nélkül nem tartható meg [Be.
  2. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be.
  2. §
(3)bekezdés]. [29] A másodfokú eljárásban a tárgyalásra és a nyilvános ülésre nem azonos szabályok érvényesülnek. A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 365. §
(1)bekezdés]. Ettől eltér a nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály: a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. §
(3)bekezdés]. [30] Az
  1. BK vélemény C) részének a Be. 360-
  2. §-ához kapcsolódó
  3. pont c) pontja egyértelműen kimondta, hogy a másodfokú nyilvános ülés - szemben a másodfokú tárgyalásra és harmadfokú nyilvános ülésre vonatkozó szigorúbb szabályozással [Be.
  4. §
(1)bek., 394. §
(2)bek.] - a szabályszerűen megidézett szabadlábon levő vádlott távollétében is megtartható, függetlenül attól, hogy előzetesen bejelentette-e, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, vagy jelentettek be a terhére fellebbezést. Ugyanezt az álláspontot képviselik a BH 2016.137., a BH 2016.59.I., a BH 2014.207.II., a BH 2013.333.II. számú döntések is. [31] A másodfokú bíróság a nyilvános ülést törvényesen tartotta meg a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében. Egyébként szabályszerű idézés mellett - a távollét oka közömbös, mert a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [Be. 362. §
(4)bekezdés]. [32] Ami végül a védő fennmaradó kifogását illeti. A terhelt a távollétével önmagát fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy a szabálysértési büntetettségére észrevételt tehessen. A tényállás vonatkozó kiegészítése pedig a másodfokú eljárásban beszerzett szabálysértési hivatalos adatközlés adatain alapul, annak egyszerű átvétele, és az átvett részekben helytálló (lásd. a 2. és 5. sorszámú iratok között). A közokiratból merítéshez pedig szükségtelen volt a terhelt megnyilatkoztatása. A másodfokú bíróság a Be. 361. §
(2)bekezdés a) pontjának megfelelően járt el, hiszen megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, ha az az iratok tartalma alapján lehetséges. Az indítvány elvi tartalma [33] A másodfokú nyilvános ülésre a terhelt idézése és a meghatalmazott védő értesítése nem volt szabályszerű, így annak a távollétükben megtartása törvénysértő volt. A döntés elvi tartalma [34] I. A kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavar (vagy más hasonló állapot) nem teszi kötelezővé a terhelt védelmét. II. Nem kötelező védelem esetén a szabályszerűen értesített meghatalmazott védő távollétében a másodfokú nyilvános ülés (tárgyalás) megtartható. Amennyiben a terhelt jelen van, tájékoztatni kell a védelem jogáról. Amennyiben a terhelt sincs jelen, a tájékoztatása szóba sem kerülhet, s a másodfokú nyilvános ülés megtartható. III. A másodfokú nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett szabadlábon levő terhelt távollétében is megtartható, függetlenül attól, hogy előzetesen bejelentette-e, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, vagy jelentettek be a terhére fellebbezést. Záró rész [35] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
  3. § alapján - hatályában fenntartotta. [36] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  4. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. október
  2. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.