← Magyarország

B.13/2013/117 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a

  1. május 23., június 28., szeptember 4., november 6.,
  2. január 27., május 8., június 19., október 29., december 19.,
  3. január 7., február
  4. és március
  5. napján megtartott nyilvános tárgyalás eredményeképpen meghozta a következő í t é l e t e t: A
  6. február hó
  7. napjától február hó
  8. napjáig őrizetben, majd
  9. február hó
  10. napjától
  11. június hó
  12. napjáig előzetes letartóztatásban volt, azóta más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetését töltő ... I. rendű vádlott - ... bűnös: különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bûntettében (Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(5)bekezdés); társtettesként elkövetett csalás vétségében (Btk. 373. §
(1)és
(2)bekezdés a) pontja); társtettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §); 2 rb. közokirat-hamisítás bûntettében (Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja). Ezért a bíróság halmazati büntetésül 3 (három) 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A vádlott a szabadságvesztés 2/3 részének, de legalább 3 hónapnak a kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztésbe az I. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt teljese egészében beszámítja. Ellenben a bíróság az I. rendű vádlottat a vesztegetés vétségének (1978. évi IV. törvény 254. §
(1)bekezdés) vádja alól felmenti. ... III. rendű vádlottat - … az ellene emelt bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettének (1978. évi IV. törvény 317. §
(1)és
(6)bekezdés a) pont, Btk. 21. §
(2)bek.); és a vesztegetés vétségének (
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bek.) vádja alól f e l m e n t i. ... IV. rendű vádlott - … bűnös: különösen nagy értékre, bûnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bûntettében (Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont); társtettesként elkövetett csalás vétségében (Btk. 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont) társtettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.
  1. §) Ezért a bíróság a IV. rendű vádlottat halmazati büntetésül 1 (egy) év 4 (négy) hónap szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata: börtön. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 3 (három) évi próbaidőre f e l f ü g g e s z t i. A IV. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés 2/3 részének, de legalább 3 hónapnak a kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. ... V. rendű vádlott - … és a jelenleg más ügyben előzetes letartóztatásban lévő: ... VI. rendű vádlott - ... bűnös: 1-1 rb. társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont és
(5)bekezdés a) pont. Ezért mindkét vádlottat 2 (kettő) év 2 (kettő) hónap szabadságvesztésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata: börtön. A vádlottak a szabadságvesztés 2/3 részének, de legalább 3 hónapnak a kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsáthatóak. A bíróság ... V. rendű vádlottal szemben elrendeli a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.VI.36.801/2004/
  1. számú ítéletével kiszabott - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj. 33/
  2. tételszám alatt kezelt és nyilvántartott tárgyak lefoglalását megszüntetve az 1.,
  3. és
  4. alszám alatti dolgokat kiadni rendeli ... IV. rendű vádlottnak; a 9.,
  5. alszám alatti tárgyakat kiadni rendeli … részére; a 25-
  6. alszám alatti dolgokat kiadni rendeli ... I. rendű vádlottnak; a 3-
  7. alszám alatti dolgok megsemmisítését rendeli el. A törvényszék a … által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. Az eljárás során összesen 1.362.840.- (egymillió-háromszázhatvankettőezer-nyolcszáznegyven) forint felmerült bűnügyi költségből 165.000.- (egyszázhatvanötezer) forintot az I. rendű vádlott külön, 213.750.- (kettőszáztizenháromezer-hétszázötven) forintot a IV. rendű vádlott külön, 608.470.- (hatszáznyolcezer-négyszázhetven) forintot az I. rendű, a IV. rendű, az V. rendű és a VI. rendű vádlott egyetemlegesen kötelesek megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra; míg 375.620.- /háromszázhetvenötezer-hatszázhúsz) forintot a Magyar Állam visel. I n d o k o l á s: A A vád; a korábbi eljárás; a megismételt eljárás eredményeképpen előterjesztett végindítvány A Nógrád Megyei Főügyészség a
  8. február hó
  9. napján kelt B.992/2007/32.BTÖ számú vádiratában ... I. rendű vádlottat a Btk.
  10. §
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(6)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ és büntetendõ különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bûntettével (II. vádpont), a Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütközõ és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ és büntetendõ jelentõs kárt okozó csalás bûntettével (II. vádpont), a Btk.
  1. §-ába ütközõ és aszerint minõsülõ és büntetendõ magánokirat-hamisítás vétségével, mint felbujtót (II. vádpont), a Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütközõ és aszerint minõsülõ és büntetendõ vesztegetés vétségével (II. vádpont) és 2 rb. a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minõsülõ és büntetendõ közokirat-hamisítás bûntettével, mint társtettest (I. vádpont); ... II. rendű vádlottat 2 rb. a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő és büntetendő közokirat-hamisítás bűntettével, mint társtettest (I. vádpont); ... III. rendű vádlottat a Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, mint bűnsegédi bűnrészest (II. vádpont), a Btk. 251. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségével (II. vádpont); ... IV. rendű vádlottat Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, mint bűnsegédi bűnrészest, (II. vádpont), a Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős kárt okozó csalás bűntettével, mint társtettest, (II. vádpont), és a Btk.
  1. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő magánokirat-hamisítás vétségével (II. vádpont); ... V. rendű vádlottat a Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével, mint társtettest (II. vádpont); … VI. rendû vádlottat a Btk. 326. §
(1)bekezdésébe ütközõ és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ és büntetendõ különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bûntettével, mint társtettest (II. vádpont); ... VII. rendű, ... VIII. rendű, … IX. rendű, … X. rendű és … XI. rendű vádlottakat 1-1 rb. a Btk. 274. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő közokirat-hamisítás bűntettével, mint társtettest (I. vádpont); … XII. rendû vádlottat 2 rb. a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontjába ütközõ és aszerint minõsülõ és büntetendõ közokirat-hamisítás bûntettével, mint bûnsegédi bûnrészest (I. vádpont) vádolta meg az alábbi tényállás alapján: „I. rendû ... gyanúsított:
  1. november
  2. napjától a ... és az ... Kft. tagja. II. rendű ... gyanúsított:
  3. november
  4. napjától a ... . és az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője. III. rendű ... gyanúsított:
  5. november 15-től
  6. szeptember 1-ig a … alkalmazásában állt, a
  7. január 1-től vizsgált időszakban az … Osztályán főosztályvezető-helyettesként, majd
  8. augusztus 20-tól az … Osztályán, mint belső ellenőr állt alkalmazásban. IV. rendű ... gyanúsított: … alatt lévõ … alkalmazottja, mint telepvezetõ, eseti megbízás kapcsán eljárt a telepen tevékenységet folytató ...t, a ... . és az ... Kft-k nevében is. V. rendű ... gyanúsított: Az ... Kft. nevében járt el, kötött szerződést, folytatott gabonakereskedést. VI. rendű ... gyanúsított: Egyéni vállalkozó, gabonakereskedő. VII. rendű ... gyanúsított:
  9. november
  10. napjáig a ... . tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője. VIII. rendű ... gyanúsított:
  11. november
  12. napjától a ... tagja. IX. rendű … gyanúsított:
  13. november
  14. napjáig az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője. X .rendű ... gyanúsított:
  15. november
  16. napjáig az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője. XI. rendű ... gyanúsított:
  17. november
  18. napjáig az ... Kft. tagja. XII. rendű ... gyanúsított:
  19. november
  20. napjától a ... . és az ... Kft-k ügyvezetője, ... kézbesítési megbízottja. I. I. rendű ... , II. rendű ... , VII. rendű ... , VIII. rendű ... , IX. rendű …, X. rendű ..., XI. rendű ... gyanúsítottak
  21. november 10-én azzal a szándékkal jelentek meg … szám alatti ügyvédi irodájában, hogy egymással üzletrész átruházási szerződést kössenek. ... és ... a ... -t, míg ..., ... és ... az ... Kft-t adta el ...nak és ...nek. Mindkét társaságban az ügyvezető II. rendű ... gyanúsított, míg kézbesítési megbízottja XII. rendű ... gyanúsított, tagja pedig I. rendű ... gyanúsított lett. A jogügylet során gyanúsítottak a taggyűlések helyszíne, az üzletrészek eladási ára, II. rendű ... nyelvtudása és a társaságok székhelye tekintetében valótlan tartalmú taggyűlési jegyzőkönyveket és üzletrész-átruházási szerződéseket készítettek és írtak alá. A valótlan tartalmú okiratok és az ezek alapján készült társasági szerződés-módosítások
  22. november
  23. napján a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, illetve a Fővárosi Bíróság Cégbíróságára benyújtásra kerültek, melyek alapján a cégadatokat módosították. A cégátruházásoknál jelen lévő XII. rendű ... gyanúsított a társaságok új ügyvezetőjével, II. rendű ... gyanúsítottal a kézbesítési megbízással kapcsolatban valótlan tartalmú „Nyilatkozatokat” készítettek és írtak alá. ... a gazdasági társaságokban nem kívánt kézbesítési megbízottként tevékenykedni, azt a feladatot nem kívánta ellátni, ilyen funkciót ténylegesen be sem töltött, az iratokat csak I. rendű ... gyanúsított kérésére írta alá. Ezen nyilatkozatok azonban a cégbíróságokra benyújtásra kerültek, melyet a cégnyilvántartáson át is vezettek. I., II., VII., VIII., IX., X., XI., és XII. rendű gyanúsítottak tevékenységükkel közreműködtek abban, hogy valótlan adatok kerüljenek közhiteles nyilvántartásba. II. … Hivatal
  24. január
  25. napján a ... -vel, míg
  26. július 23-án az ... Kft-vel kötött raktározási szerzõdést ... kukorica tárolására. A szerzõdések alapján
  27. évben a ... és az ... Kft-k által bérelt de a ... Kft. tulajdonában lévõ - ... szám alatti raktárba került elhelyezésre az ... tulajdonában, de a ... kezelésében lévõ ... kukorica. A .... által bérelt raktárba 3.313,17 tonna kukorica 126.861.266 forint értékben, az ... Kft. által ugyancsak a fenti helyen bérelt raktárba pedig 4.448,22 tonna ... kukorica került elhelyezésre mintegy 170.322.326 forint értékben. A két kft. bérelt raktárában összesen 7.761,39 tonna. 297.183.592 forint értékű ... kukorica került betárolásra. A ... és az ... Kft-ket I.r. ... gyanúsított és üzlettársa, II. rendű ... román állampolgár a korábbi tulajdonosoktól - az I. vádpontban részletezett -
  28. november
  29. napján kelt üzletrész átruházási szerződésekkel megvásárolták és a kft-k vagyontárgyait, valamint a megkötött szerződések alapján tárolt ... kukorica mennyiségeket átvették. A kft-k volt képviselői a
  30. november
  31. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben és szóban is felhívták ... és ... figyelmét arra, hogy a kukorica nem a kft. tulajdonát képezi, hanem az a ...é és azt csak bérraktározási szerződések alapján tárolják és kezelik. ... gyanúsított a kft-k tagjaként - mivel az ügyvezető, ... időközben visszautazott ...ba - a korábbi tulajdonosok által megkötött szerződések alapján a kft-k nevében a kukorica tárolását egy ideig tovább végezte. Azonban a kft-k volt tagjaitól és képviselőitől kapott, a kukorica tulajdonjogára vonatkozó tájékoztatás ellenére I. rendű ... a ...-re és az ... Kft-re bízott, az ... tulajdonát képező, az ... kezelésében álló teljes kukorica mennyiséget
  32. november
  33. és
  34. december
  35. közötti időben a ...
  36. Kft-ben eljáró V. rendű ... gyanúsítottnak
  37. november
  38. napján kelt adásvételi szerződés alapján, míg VI. rendű ... gyanúsítottnak a kukorica egy részét szóbeli megállapodás alapján értékesítette. A kukorica a raktárakból mérlegelés nélkül elszállításra került, ily módon azt ... eltulajdonította. Az értékesített kukoricáért készpénzben kapott mintegy 120 millió forintot saját céljaira elköltötte. ... gyanúsított ezen cselekményével 297.183.592 forint kárt okozott, mely jelenleg is fennáll. ... eladó ... és ... vevőknek számlát nem adott, így számvitelileg elszámolni nem tudnak. V. rendű ... és VI. rendű ... gyanúsítottak tudomással bírtak a kukorica ... voltáról, tisztában voltak azzal, hogy az nem ... tulajdonát képezi, ennek ellenére azt vagyoni haszonszerzés végett megszerezték és továbbadták, elidegenítésében közreműködtek, a gabonáért a valós értékénél lényegesen kevesebb vételárat fizettek. I. rendű ... gyanúsított III. rendű ... gyanúsított - aki maga is érdekelt volt a gabona-kereskedelemben - közvetítésével került kapcsolatba V. és VI. rendű gyanúsítottakkal. ... ... tanácsára, segítségével és tevékeny közreműködésével rendelkezett sajátjaként az őrzésére bízott kukoricával. ... keresett - V. és VI. rendű gyanúsítottak személyében - vevőket a kukoricára, az értékesítés során végig kapcsolatban állt a felekkel és információkkal látta el őket. III. rendű ... gyanúsított, mint a ...án dolgozó belső ellenőrként az ... kukoricának I. rendű ... által történt eltulajdonítása során azzal kapcsolatban jogtalan előnyt - tonnánként 400 forint, összesen kb. 3 millió Ft - ígéretét fogadta el I. rendű gyanúsítottól azzal, hogy az esetleges, az által kezdeményezett ellenőrzéseket meghiúsítsa, az ellenőrzésekről előre szóljon és ezáltal kötelességét megszegje. III. rendű ... az így beígért összeget azonban ...tól nem kapta meg. IV. rendű ... gyanúsított a ... szám alatti raktárak tulajdonosának, a ... Kft-nek az alkalmazásában állt előbb telepvezetőként, majd később gondnokként. Miután a munkáltató a telep egy részét képező raktárat bérbe adta a B... és az ... Kft-knek, az ügyvezető kérésére ellenőrizte a betárolásra kerülő kukoricát is. Jelen volt az … által foganatosított beszállításkor, az ellenőrzések és leltárak alkalmával, az erről készült jegyzőkönyveket aláírta, készletjelentéseket küldött az ...-nak, elkészítette és kihelyezte az „... Tárolók” táblákat. Miután I. rendű ... gyanúsított a szóban forgó kftket átvette, nyomban hozzálátott a tárolt termény elszállításának megszervezéséhez. IV. r. ... gyanúsított jelen volt a kukorica adásvételéről szóló szerződés aláírásakor, holott tudomással bírt arról, hogy az más tulajdonában van. A termény soron kívüli éjjel-nappal történő elszállításában tevékenyen részt vett, arról nyilvántartást vezetett, mindenben segítségére volt ... nak, aki ezt több alkalommal készpénzben honorálta IV. rendű gyanúsítottnak. Az ... által
  39. január
  40. napján foganatosított készletellenőrzés során - melyen ... is jelen volt - megállapítást nyert, hogy a raktárak üresek, ily módon IV. rendű ... gyanúsított tevékeny segítséget nyújtott I. rendű ... gyanúsítottnak a rábízott vagyon elidegenítéséhez, melynek idegen voltáról tudomással bírt. ... ... megbízásából
  41. év november hónapra vonatkozóan a raktározási díj megállapítása végett valótlan készletjelentéseket adott le az ... felé, megtévesztve azt oly módon, mintha ott lenne a teljes kukoricamennyiség. A ... . nevében
  42. december 13-i keltezéssel adták le a készletjelentést, mely alapján később 1.815.728 forint raktározási díjat utaltak ki a kft-nek. Az ... Kft. nevében is ugyanazon napon adták le a készletjelentést, mely alapján 2.295.623 forint raktározási díjat utalt az ... a kft-nek. A raktározási díjakat a kft-k számlájáról ... felvette, azt vissza nem fizette, így cselekményével összesen 4.111.351 forint kárt okozott az ... -nak, mely jelenleg is fennáll. I. rendű ... gyanúsított kérésére IV. rendű gyanúsított
  43. december hónapra vonatkozóan
  44. január 8-i keltezéssel adott le - postai úton - olyan tartalmú készletjelentést az ... -nak, mintha még a teljes kukoricamennyiség a raktárakban lett volna. Az … el is készítette a számlázáshoz szükséges teljesítés-igazolásokat és számlakitöltési tájékoztatókat, azonban végül a két kft. részéről a számla nem került benyújtásra. IV. rendű ... gyanúsított ezen cselekményével kötelezettség létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratot használt fel, mely cselekmény elkövetésére I. rendű gyanúsított bírta rá. IV. rendű ... gyanúsított még az ellenőrzést megelőző napon -
  45. január 24-én is - telefonon olyan tájékoztatást adott az ... -nak, hogy a kukorica teljes mennyiségben a telephelyen van.” (A
  46. február
  47. napján megtartott nyilvános tárgyaláson a bíróság ... II. rendű és ... XII. rendű vádlottak ügyét jelen ügytől elkülönítette és az ugyanezen a napon hozott 13.B.23/2010/
  48. számú, … vonatkozásában
  49. február
  50. napján, míg ... II. rendű vádlott vádlott vonatkozásában
  51. március
  52. napján jogerős ítéletével a II. rendű vádlottat 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt, mint társtettest ( Btk.
  53. §
(1)bekezdés c) pont) halmazati büntetésül 100 napi tétel, egy napi tétel összegét 500 forintban megállapítva, összesen 50.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évre felfüggesztette, ... XII. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett 2 rb. közokirathamisítás bűntette miatt (Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pont) 80 napi tétel, egy napi tétel összegét 400 forintban számolva, összesen 32.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évre felfüggesztette. A
  1. február
  2. napján megtartott nyilvános tárgyaláson a bíróság ... X. rendű vádlott ügyét jelen ügytől elkülönítette és az ugyanezen a napon 13.B.24/2010/
  3. szám alatt ügydöntő határozatot hozott, mely a kihirdetéskor jogerőre emelkedett. A X. rendű vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt (Btk.
  4. §
(1)bek. c) pont) 50 napi tétel, egy napi tétel összegét 500 forintban számolva, összesen 25.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évre felfüggesztette.) A
  1. szeptember
  2. napján megtartott vádbeszédében, illetőleg a bíróságra
  3. alszám alatt
  4. október 17-én írásban is benyújtott végindítványában az ügyész a vádat módosította. .-.-.-.-. A Nógrád Megyei Bíróság
  5. október hó
  6. napján kihirdetett 13.B.39/2009/
  7. számú ítéletével ... I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében (
  8. évi IV. törvény
  9. §
(1)és
(6)bekezdés a) pont), társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 20. §
(3)bekezdés; 318. §
(1)és
(4)bekezdés a) pont), felbujtóként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. törvény 276. §, 12. §
(2)bekezdés), 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont), amiért a bíróság halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ellenben a vádlottat az ellene vesztegetés vétségének (1978. évi IV. törvény 254. §
(1)bekezdés) vádja alól felmentette. ... III. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettének (1978. évi IV. törvény 317. §
(1)és
(6)bekezdésének a) pontja) és a vesztegetés vétségének (1978. évi IV. törvény 251. §
(1)bekezdés) vádja alól felmentette. ... IV. rendű vádlottat bűnösnek találta bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében (1978. évi IV. törvény 317. §
(1)és
(6)bekezdés a) pont), társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318. §
(1)és
(4)bekezdés a) pont) és társtettesként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (
  1. évi IV. törvény
  2. §). Ezért a bíróság halmazati büntetésül - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. ... V. rendű vádlottat, valamint ... VI. rendű vádlottat az ellene emelt 1-1 rb. társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettének (1978.évi IV. törvény
  3. §
(5)bekezdés a) pont) vádja alól felmentette. ... VII. rendű, ... VIII. rendű, … IX. rendű, ... XI. rendű vádlottat az ellene emelt 1-1 rb. társtetteskén t elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (
  1. évi IV. törvény) vádja alól felmentette. A keresztirányú fellebbezések nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  2. november hó
  3. napján kihirdetett 5.Bf.100/2012/
  4. számú végzésével a Nógrád Megyei Bíróság 13.B.39/2009/
  5. számú ítéletét ... I. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű, ... sz.:... V. rendű és ... sz.: ... VI. rendű vádlottak tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította; ugyanakkor ... VII. rendű, ... VIII. rendű, … IX. rendű és ... XI. rendű vádlottakra az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. -.-.-.-.-.,-.,A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az ügyész végindítványában a vádirati tényállást a következők szerint változtatta meg: • Az I. vádpont kapcsán a
  6. szeptember hó
  7. napján kelt végindítvány
  8. oldalának
  9. bekezdését mellõzte. • A II. vádpont kapcsán a kukorica mennyiségét akként módosította, hogy a végindítvány
  10. oldalának
  11. bekezdésében megjelölt mennyiséghez képest az ... Kft bérelt raktáraiban összesen 4.296,73 tonna, a ... által bérelt raktárakban pedig összesen 3.174,78 tonna kukorica volt, így 7.471,57 tonna volt a kukorica összesített mennyisége. • Az ügyészi álláspont szerint a kukorica értékét az elkövetéskori tõzsde árfolyam (
  12. november: 28.062.- Ft,
  13. december: 26.625.- Ft) figyelembe vételével lehet meghatározni, így a
  14. novemberében bizonyosan elszállított 1.511 tonna és az ehhez számított 2.000 tonna értéke 98.525.682.- Ft volt, míg a decemberre esõ 3.960.051 tonna értéke 117.330.109.- Ft. Ennélfogva összesen 215.855.790.- Ft volt a kukorica értéke, amely a sikkasztás és az orgazdaság minõsítését is meghatározza, ezért a végindítvány
  15. oldalának
  16. bekezdésének utolsó mondatában szereplõ értéket ezen összegre módosította. • A végindítvány
  17. oldalának
  18. bekezdésében lévõ
  19. mondatot a következõk szerint változtatta meg: „... tudomással bírt arról, hogy a betárolt kukorica nem a két gazdasági társaság tulajdonát képezi”. Ugyanezen oldal utolsó bekezdésének utolsó mondatában szereplő kárértéket 489.565.- Ft-ra módosította. 1511 tonna kukorica bizonyosan nem volt
  20. november végén a tárolókban, így csak ezen mennyiség után felvett pénzösszegre valósult meg a csalási cselekmény. Az ... tárolási szerződések alapján tonnánként 359.- Ft + ÁFA összeg járt tárolási díjként, így 650.940.- Ft összeg jön ki. Az üres tároló kapacitás növekedésére tonnánként 89.000.- Ft + ÁFA összeg számolható el, ezáltal 161.375.- Ft-tal csökken az előző összeg, ami így 489.565.- Ft-ot tesz ki. A jogi minősítést illetően az ügyész kifejtette, hogy a III. rendű vádlott kivételével valamennyi vádlott tekintetében az új Btk. alkalmazása biztosítja a kedvezőbb elbírálást. Ezért indítványozta, hogy ... I. rendű vádlott bűnösségét • a Btk.
  21. §
(1)bekezdésébe ütközõ és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bûntettében, • a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ, társtettesként elkövetett csalás vétségében, • a Btk.
  1. §-a szerinti társtettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, • a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerinti hivatali vesztegetés bûntettében, • 2 rb., a Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bûntettében; ... III. rendű vádlott bűnösségét • az 1978. évi IV. törvény 317 §
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(6)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ, bûnsegédként különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bûntettében, • az 1978. évi IV. törvény 254. §
(1)bekezdése szerinti vesztegetés vétségében; ... IV. rendű vádlott bűnösségét • a Btk. 372. §
(1)bekezdésébe ütközõ és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ, bûnsegédként, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bûntettében, • a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ társtettesként elkövetett csalás vétségében, • a Btk.
  1. §-a szerinti társtettesként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-hamisítás felhasználása vétségében; ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak bűnösségét pedig • 1-1 rb. a Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjába ütközõ és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minõsülõ társtettesként különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bûntettében állapítsa meg. B. A bíróság által megállapított tényállás A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a törvényszék a következő tényállást határozta meg: ... I. rendű vádlott elvált családi állapotú, de élettársi kapcsolatban él. Két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Magyar állampolgár. Ács szakképzettséggel rendelkezik. Elmondása szerint elõzetes letartóztatása elõtt a ... Kft. ügyvezetõje volt, és havi 150.000.- Ft jövedelemre tett szert. Vagyontalan. Büntetve volt:
  1. A Balassagyarmati Városi Bíróság a B.500/2005/
  2. számú ítéletével - amely a Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.146/2006/
  3. számú határozatával
  4. február hó
  5. napján emelkedett jogerõre - csõdbûntett (elkövetési idõ
  6. november 3.) miatt végrehajtásában 3 évi próbaidõre felfüggesztett 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte.
  7. Az Ózdi Városi Bíróság a 6.B.316/2009/
  8. számú ítéletével - amely a Miskolci Törvényszék 7.Bf.2435/2013/
  9. számú határozatával
  10. március hó
  11. napján emelkedett jogerõre - jelentõs kárt okozó csalás bûntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (elkövetési idõ:
  12. november 21.) miatt 6 hónap börtönre és 2 év közügyektõl eltiltásra ítélte, ugyanakkor elrendelte az
  13. pontban írt próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.
  14. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 32.B.VI.-VII.24497/
  15. számú
  16. január
  17. napján kelt és jogerõs ítéletével a
  18. május hó
  19. napján elkövetett számvitel rendje megsértésének bûntette miatt 140.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte.
  20. A Miskolci Városi Bíróság a 11.B.3190/2011/
  21. számú ítéletével - amely a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú 3.Bf.2028/2012/
  22. számú határozatával
  23. február hó
  24. napján emelkedett jogerõre - a
  25. március
  26. napján elkövetett gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának bûntette miatt 20 nap közérdekû munkára ítélte.
  27. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  28. április hó
  29. napján kelt és április hó
  30. napján jogerõs 12.B.10.628/2013/
  31. számú ítéletével a
  32. december hó
  33. napján elkövetett jelentõs kárt okozó csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 50 nap közérdekû munkára ítélte.
  34. A Miskolci Járásbíróság a
  35. június
  36. napján kelt és június
  37. napján jogerõs 11.B.1487/2012/
  38. számú ítéletével az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentõ adócsalás bûntette (elkövetési idõ:
  39. május
  40. napjától
  41. június
  42. napjáig) és magánokirat-hamisítás vétsége (elkövetési idõ:
  43. szeptember 19.) miatt 50 nap közérdekû munkára és 2 év gazdálkodó szervezet vezetése tevékenységtõl eltiltásra ítélte. ... III. rendű vádlott nõs családi állapotú, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik közösen házastársával, magyar állampolgár. Egyetemi végzettséggel, jogász szakképzettséggel rendelkezik. Foglalkozása: pályázati tanácsadó, nettó havi jövedelme elmondása szerint 150-200.000.- Ft. Egy 20-22 millió Ft értékû ingatlan tulajdonosa. 13 éves személygépkosi ingóság vagyonnal rendelkezik, amelynek értéke mintegy 500.000.- Ft. Büntetlen előéletű. ... IV. rendű vádlott özvegy családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Magyar állampolgár. Állattenyésztõ-törzskönyvezõ technikusi szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg foglalkozás nélküli, ápolási díjban részesül. Vagyona egy 13-14 millió Ft értékû kétszintes családi ház ½ része, és egy 32 éves Lada személygépkocsi. Büntetve nem volt. ... sz. ... V. rendű vádlott özvegy családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Magyar állampolgár, építész és mezõgazdász szakképzettséggel rendelkezik, fõiskolát végzett. Korábban az ... Kft-nél ügyvezetõ volt, havi 80-100.000 Ft volt a jövedelme. Vagyontalan, tartozása nincs, büntetve többször volt.
  44. A Pesti Központi Kerület Bíróság a 16.B.VI.36801/2004/
  45. számú ítéletével – mely a Fõvárosi Bíróság 22.Bf.8714/2005/
  46. számú ítéletével
  47. március 24-én emelkedett jogerõre – sikkasztás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 50.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte.
  48. A Debreceni Városi Bíróság a 64.B.1700/2006/
  49. számú,
  50. február 21-én jogerõs határozatával csõdbûntett miatt 5 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
  51. A Fõvárosi Bíróság a
  52. szeptember hó
  53. napján kihirdetett 1.B.396/2007/
  54. számú ítéletével - amely a Fõvárosi Ítélõtábla 5.Bf.38/2010/
  55. számú határozatával
  56. március hó
  57. napján emelkedett jogerõre - különösen nagy kárt okozó csalás bûntette (elkövetési idõ: 2003-
  58. október
  59. napjáig), magánokirat-hamisítás vétsége (elkövetési idõ: 2003-
  60. október
  61. napjáig) miatt 4 év börtönre és 4 év közügyektõl eltiltásra ítélte. Feltételesen
  62. május hó
  63. napján szabadult; a szabadságvesztés kitöltésével
  64. szeptember
  65. napján szabadult volna. ... sz. ...VI. rendű vádlott férjezett családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Magyar állampolgár. Könyvelõ szakképzettséggel rendelkezik, felsõfokú államháztartási szakképzettsége van, letartóztatása elõtt az ... Kft. ügyvezetõje volt, havi 150.000.- Ft összegû jövedelemmel. Vagyona egy 18 éves Audi 80-as személygépkocsi 500.000 Ft értékben, és egy 18 éves Mercedes 310-es személygépkocsi. Büntetve egyszer volt: A Kecskeméti Városi Bíróság a
  66. szeptember 10-én jogerős 18.B.712/2006/33.számú ítéletével sikkasztás bűntette, számvitel rendjének megsértése vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. -.-.-.-.-.-.- ... I. rendű vádlott
  67. november
  68. napjától a ... . és az ... Kft. tagja; ...
  69. november
  70. napjától a ... . és az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetõje volt. ... III. rendű vádlott
  71. november 15-tõl
  72. szeptember 1-ig a … (... ) alkalmazásában állt,
  73. február
  74. napjától az ... Fõosztályának fõosztályvezetõ-helyetteseként, majd
  75. augusztus
  76. napjától az ... Osztályán, mint belsõ ellenõr állt alkalmazásban. Munkaköri feladatainak ellátása során a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/
  77. (XI.26.) kormányrendelet szerint (...) járt el. A III. rendû vádlottat alkalmazó ... ezen ellenõrzési részlegének a ... ellenõrzési rendszerének szakmai, jogosultsági vizsgálataira való közvetlen ráhatása nem volt, ezzel kapcsolatban részletes adatokat nem gyûjtött, egyéb tájékoztatást nem kapott. ... III. rendû vádlott a vádidõszakban érvényes munkaköri leírásaiban rögzített módon az ... felügyeletei alá tartozó szervek felügyeleti munkájában vehetett részt. Az ... ellenõrzési részlege által 2003-
  78. évek között végzett ellenõrzéseirõl készített éves ellenõrzési jelentések szerint ... gabonatárolások ellenõrzésére nem került sor. ... IV. rendű vádlott a … Kft. alkalmazottja volt, mint telepvezetõ, eseti megbízás kapcsán eljárt a telepen tevékenységet folytató ... Kft., ... és ... Kft. nevében is. ... V. rendű vádlott a ... székhelyû, ... Kft. nevében járt el, kötött szerzõdést, folytatott gabonakereskedést a vádidõszakban. ... VI. rendű vádlott a vádidõszakban egyéni vállalkozóként gabonakereskedõ volt. ...
  79. november
  80. napjáig a ... tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetõje; ...
  81. november
  82. napjáig a ... tagja; ...
  83. november
  84. napjáig az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetõje; ...
  85. november
  86. napjáig az ... Kft. önálló képviseletre jogosult ügyvezetõje; ...
  87. november
  88. napjáig az ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetõje volt. I. Előzetes megbeszélés alapján ... vádlott, valamint ... , ... , ... , ... ... , ... és ...
  89. november 10-én megjelentek … ügyvédi irodájában azért, hogy a ... -vel és az ... Kft-vel kapcsolatos cégátruházások okiratait elkészítse az ügyvéd. ... ugyanis az ... Kft. ügyvezetéséről kívánt lemondani. ... I. rendű vádlott telefonon történt tájékoztatása alapján ... az üzletrész-átruházási szerződéseket és a szükséges taggyűlési jegyzőkönyveket már előre, névértéken történő értékesítésre tekintettel készítette el. Az okiratok aláírásakor azonban az érintettek észlelték a névértéken történő értékesítés szerepeltetését, ezért felkérték az ügyvédet arra, hogy tényleges akaratuknak megfelelően, névérték feletti értékesítési összeggel készítse el a szükséges okiratokat. Az idő szűkében lévő ügyvéd ekkor újabb üzletrész-átruházási szerződéseket készített az alábbiak szerint: A ... -ben lévõ 2,7 millió forintos törzsbetétjét ... VII. r. vádlott 4.7 millió forintért értékesítette ... nek, míg ... a 300.000 Ft értékû törzsbetétjét 300.000 forintért értékesítette ...nak. Az ... Kft-ben lévő, összesen 600.000 Ft-os törzsbetétjét ... megosztva értékesítette ... -nek és ... I. rendű vádlottnak akként, hogy a törzsbetétjéből 300.000 Ft értékű törzsbetétet 800.000 forintért értékesítette a ...-nek, míg a maradék 300.000 forintos törzsbetétet ugyancsak 800.000 forintért I. rendű vádlottnak. ... 2,4 millió forintos törzsbetétjét 6.4 millió forintos értékben értékesítette ... -nek. Ámde a társaságok vonatkozásában a taggyûlési jegyzõkönyvek módosításra nem kerültek, azokban az üzletrész-átruházások névértéken szerepeltek. A ... ., illetőleg az ... Kft. taggyûlési helyszíneként az adott társaságok székhelye volt feltüntetve (... . vonatkozásában ...., míg az ... Kft. vonatkozásában ...), annak ellenére, hogy a ténylegesen megtartott taggyûlésekre
  90. november 10-én ... ügyvédi irodájában került sor, így evonatkozásban valótlan adatot tartalmaznak a taggyûlési jegyzõkönyvek. Anélkül, hogy ... -szel egyáltalán találkozott és ekörben egyeztetett volna, ... mindkét társaságban az ügyvezető, ... kézbesítési megbízottja lett. Anélkül, hogy ez ténylegesen szándékában állt volna, ezen megbízást szívességbõl ... I. rendû vádlott kérésére vállalta el ... . A címeként megjelölt ... szám alatt ezt követõen sem tartózkodott, így evonatkozásban
  91. november 10-i dátummal mind a ... ., mind az ... Kft. vonatkozásában valótlan nyilatkozat került aláírásra ... részérõl. Mindkét társaság vonatkozásában a vevők, azaz ... I. rendű vádlott és ... a ... szám alatti székhelyet jelölte meg, mely a ... vonatkozásában változatlan volt, míg az ... Kft. vonatkozásában változásként jelentkezett. Az ... Kft. vonatkozásában a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság
  92. április
  93. napján ... szám alatt hiánypótlásra hívta fel az ... Kft. jogi képviselõjét a székhely használatára feljogosító okirat benyújtására, ilyet azonban az ... Kft benyújtani nem tudott, majd
  94. május 7-i dátummal az I. rendû vádlott által beszerzett ... székhelyhasználati engedélyét csatolták be a ... szám alatti ingatlan vonatkozásában és kérték a Kft. ezen új székhelyének változásként való bejegyzését. Ugyanakkor a ... vonatkozásában a ... szám, míg az ... kft. vonatkozásában a ... szám alatti ingatlanok nem voltak a valós székhelyei egyik Kft-nek sem, ... I. rendű vádlott gyakorlatilag székhely nélkül intézte a kft-k ügyeit. ... vádlott és ... azt kérték ...től, hogy a névértéken felüli értékesítésnek megfelelően elkészített és aláírt taggyűlési jegyzőkönyveket, illetve üzletrész-átruházási szerződéseket csatolja a változásbejegyzési kérelmek mellé és nyújtsa be az illetékes cégbíróságoknak. Ennek ellenére ... tévedésből a ... vonatkozásában a névértéken való értékesítést tartalmazó jegyzõkönyveket, illetve az ugyancsak névértéken történõ értékesítést tartalmazó üzletrész-átruházási szerzõdéseket nyújtotta be a Fõvárosi Bírósághoz, mint Cégbírósághoz, illetve az ... Kft. vonatkozásában a taggyûlési jegyzõkönyvet névértéken történõ értékesítésre szereplõ adatokkal, míg az üzletrész-átruházási szerzõdéseket a felek akaratának megfelelõ, névértéken felüli értékesítésnek megfelelõ adatokkal küldte meg a ...ra, mely azt továbbította az új székhely szerinti ...nak, mint Cégbíróságnak. A ... mint Cégbíróság
  95. november 10-i dátummal a ... . tekintetében
  96. január
  97. napján kelt .... számú végzésével, míg az ... Kft. vonatkozásában
  98. május 21-én kelt ... szám alatti végzésével jegyezte be a változásokat 2006.november 10-i dátummal. Az ... Kft. vonatkozásában új székhelyként a ... nyilatkozatának megfelelõ szám került bejegyzésre. A ... -re, illetőleg az ... Kft-re vonatkozó
  99. november 10-i taggyűlési jegyzőkönyvek valótlan adatot tartalmaztak a taggyûlés helye vonatkozásában, hiszen a taggyûlésekre nem az egyes gazdasági társaságok székhelyén, hanem ... irodájában került sor, illetve ... nyelvtudása vonatkozásában ugyancsak valótlanul kerültek a taggyûlési jegyzõkönyvekbe, illetve üzletrészátruházási szerzõdésekbe azon kitételek, mely szerint ... a magyar nyelvet érti és beszéli, azon írni és olvasni tud, hiszen ... irodájában
  100. november
  101. napján a magyar nyelvet csak törve beszélõ ... tolmáccsal jelent meg, azon írni és olvasni nem tudott. ... I. rendű vádlott és ..., valamint ... tevékenyen közreműködött abban, hogy a közhiteles cégnyilvántartásban kötelező adatként megjelenő, a két gazdasági társaságra vonatkozó székhely, illetve kézbesítési megbízott személye tekintetében valótlan adatok kerüljenek közhiteles nyilvántartásba, mint közokiratba. A gazdasági társaságok székhelyei, illetve a gazdasági társaságokba új tagként belépő ... kézbesítési megbízottjaként mindkét társaság vonatkozásában szereplő ... személye vonatkozásában kizárólag ... I. rendű vádlott közreműködése merül fel, mivel a ... és ... Kft. tagok és ügyvezető személyében történt változásainak bejegyzése körében az új székhely, illetőleg kézbesítési megbízott személye csak az új tagokat, illetőleg a kézbesítési megbízottat terhelheti. ... I. r. vádlott nem tudott arról, hogy ... nem a tényleges akaratuknak a megfelelő magánokiratokat nyújtotta be a cégbírósághoz a névértéken való értékesítésre vonatkozó részében. II. A (...)
  102. január
  103. napján a ...-vel, míg
  104. június 23-án az ... Kft-vel kötött raktározási szerződést ... kukorica tárolására. A ... . ügyvezetője ekkor ... , míg az ... Kft. ügyvezetője ... volt. A szerződések alapján
  105. évben a ... és az ... Kft-k által bérelt – de a ... Kft. tulajdonában lévő – szám alatti raktárba került elhelyezésre az ... tulajdonában, de a ... kezelésében lévő ... kukorica. A ... által bérelt raktárba 3.313,17 tonna kukorica, az akkori kimutatás szerint 126.861.266 Ft értékben, míg az ... Kft. által ugyancsak a fenti helyen bérelt raktárba 4.448,22 tonna ... kukorica került elhelyezésre mintegy 170.322.326 Ft akkori értékben. A két Kft. bérelt raktárában tehát összesen 7.761,39 tonna, akkori kimutatás szerint 297.183.592 Ft értékű ... kukorica került betárolásra. A ... és az ... Kft-ket ... I. rendű vádlott és üzlettársa, ... román állampolgár a korábbi tulajdonosoktól – az I. tényállási pontban részletezett –
  106. november
  107. napján kelt üzletrész-átruházási szerződésekkel megvásárolták és a kft-k vagyontárgyait, valamint a megkötött szerződések alapján az ... kukoricamennyiségeket átvették. A Kft-k volt képviselői a
  108. november
  109. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben és szóban is felhívták ... és ... , mint új tulajdonosok figyelmét arra, hogy a kukorica nem a kft-k tulajdonát képezi, hanem az a ... Hivatalé és azt csak bérraktározási szerződéssel tárolják és kezelik. ... I. rendű vádlott a kft-k tagjaként- mivel az ügyvezető, ... időközben visszautazott ...ba – a korábbi tulajdonosok által megkötött szerződések alapján a Kft-k nevében a kukorica tárolását egy ideig tovább végezte, és mindkét gazdasági társaság vonatkozásában tényleges képviselőjeként járt el. A ...nek
  110. október 16-i átfogó, éves ellenőrzése időpontjában az ... Kft. által bérelt raktárakban 4.296,73 tonna, míg a ... . raktárában 3.174,78 tonna, azaz összesen 7.471,51 tonna kukorica volt. A kukorica tulajdonjogára való figyelmeztetés ellenére ... I. rendű vádlott elhatározta, hogy a kukoricát értékesíti és az így befolyt vételárat saját céljára fordítja. Minthogy a gabonakereskedelem területén nem rendelkezett jártassággal, telefonon felhívta ismerősét, ...ot és segítséget kért tőle a kukorica értékesítéséhez. ... I. rendű vádlott ...on keresztül ismerte meg ... III. rendű vádlottat, akitől segítséget kért a kukorica értékesítéséhez. Az nem bizonyítható, hogy ... - aki egyébként melléktevékenységként maga is érdekelt volt a gabonakereskedelemben –, tudott a szóban forgó kukorica ... jellegéről, arról, hogy az nem ... tulajdonát képezi. ... tájékoztatta a gabonakereskedelemmel foglalkozó ... VI. rendű vádlottat arról, hogy ...on van eladó kukorica. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy
  111. november 8-án ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak megjelentek a ... telephelyen, megtekintették a kukoricát, és miután látták a kapun és a raktárakon az ... eredetre utaló táblákat, tudván a kukorica ... jellegéről, adásvételi szerződést kötöttek az I. rendű vádlottal. Az adásvételi szerződés lényege szerint ... I. rendű vádlott a telepen található kukoricát értékesítette a ... Kft-nek. Ezen adásvételi szerződés alapján a teljes kukoricamennyiséget - 491 tonna kivételével - ... V. és ... VI. rendű vádlott
  112. november
  113. és
  114. december hó
  115. napja között kamionokkal elszállíttatta. A gabona elszállítására mérlegelés nélkül került sor, ... I. rendű vádlott az V. és a VI. rendű vádlottakkal történt megállapodás alapján számlát nem állított ki és átvételi elismervényt sem adott az V. és a VI. rendű vádlott által átadott pénzösszegekről. ... egyébként az illegális adásvételt leplezendő - ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak tudtával - ... IV. rendű vádlottal és a telepen szolgálatot teljesítő biztonsági őrökkel azt közölte, hogy az elszállított kukoricamennyiséget csak kicseréli, azt a későbbiekben pótolni fogja. A kukorica a ...i raktárakból tehát mérlegelés nélkül került elszállításra, ily módon azt ... I. rendű vádlott mint rábízott idegen dolgot, jogtalanul eltulajdonította.
  116. november hónapjában 3511 tonna, míg
  117. december hónapjában 3.960,51 tonna került elszállításra a ... raktárakból, mely mennyiségből mintegy 491 tonnát ... I. r. vádlott nem V. és VI. r. vádlottnak értékesített. A
  118. november hónapban értékesített 3511 tonna ... kukorica értéke 28.062 Ft/tonna áron 98.525.682 Ft, míg a decemberben elszállított kukorica értéke 29625 Ft/tonna, így
  119. december hónapban a 3.960,51 tonna 117.330.109 Ft értékben került jogtalan eltulajdonításra, összesen tehát ... I. r. vádlott 215.855.790 Ft értékben jogtalanul eltulajdonította a rábízott ... kukoricamennyiséget. ... I. rendű vádlott a ... által képviselt Kft-knek ...ra 491,21 tonna kukoricát értékesített, míg a fennmaradó, mintegy 6.980 tonna kukoricát ... V. rendű és ... VI. r. vádlott részére értékesítette. A jogtalanul értékesített és eltulajdonított kukoricáért V. és VI. rendű vádlottól mintegy 120 millió Ft-ot, míg a ... által képviselt ... Kft-től és ... Kft-től összesen 491,21 tonna kukoricáért mintegy 16.800.000 Ft-ot kapott az I. rendű vádlott, melyet saját céljaira fordított. ... I. rendű vádlott ... és ... vevőknek számlát nem adott, így számvitelileg elszámolni nem tudtak, köztük elszámolási vita alakult ki. ... III. rendű vádlott
  120. augusztus
  121. napjától a ... és ...án belső ellenőrként állt alkalmazásban. Feladatkörét munkaköri leírása és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/
  122. (XI.26.) kormányrendelet (Ber.) alapján végezte, az ... ügyletekkel kapcsolatban feladata nem volt, ... ügyleteket nem ellenőrzött, az I. rendű vádlott által eladásra kínált kukoricával kapcsolatban, semmilyen módon nem járt közben a ...én. ... III. rendű vádlott ... I. rendű vádlottal közvetítői jutalékként abban állapodott meg, hogy a sikeres értékesítés esetén 100 Ft/tonna közvetítői jutalékot fizet I. rendű vádlott a III. rendű vádlottnak. Nem bizonyítható, hogy ... III. rendű vádlott tisztában volt azzal, miszerint az I. rendű vádlott által eladásra kínált kukorica ... kukorica, vagyis nem az I. rendű vádlott tulajdonát képezi, így bizonyíthatóan nem került sor arra, hogy ... I. rendű vádlott a kukorica eltulajdonítása során azzal kapcsolatban jogtalan előnyt ajánlott volna és annak ígéretét III. rendű vádlott elfogadta volna (ennek látszatát sem keltve) azért, hogy az esetlegesen az ... által kezdeményezett ellenőrzéseket meghiúsítsa, az ellenőrzésekről előre szóljon és ezáltal kötelességét megszegje. ... III. rendű vádlott a közvetítői jutalékként megállapodott 100 Ft/tonna jutalékot nem kapta meg ... I. rendű vádlottól. ... IV. rendű vádlott a ... szám alatti raktárak tulajdonosának, a ... Kft-nek alkalmazásában állt előbb telepvezetőként, majd később gondnokként. Miután a munkáltatója a telep egy részét képező raktárakat bérbe adta a ... és az ... Kft-nek, ezért az ügyvezetők kérésére ellenőrizte a betárolásra került kukoricát is. Jelen volt az ... általi beszállításkor, az ellenőrzések és leltárak alkalmával, az erről készült jegyzőkönyveket aláírta, készletjelentéseket küldött az ...-nak, elkészítette és kihelyezte az „... tárolók” táblákat. Miután ... I. rendű vádlott a szóban forgó kft-ket átvette, azok tényleges képviselőjeként járt el, nyomban hozzáfogott a tárolt termény elszállításának megszervezéséhez. ... IV. rendű vádlott tudomással bírt arról, hogy az I. rendű vádlott által eladni szándékozott, majd ténylegesen eladott, a ... raktárakban tárolt kukorica az nem ... , illetőleg az általa átvett cégek tulajdonában van, hanem az ... kukorica. A kukorica soron kívüli, éjjel-nappal történő elszállításában ... IV. rendű vádlott ... I. rendű vádlott kérésére tevékenyen részt vett, arról nyilvántartást vezetett, mindenben segítségére volt ...nak. ... I. rendű vádlott a cégek átvételét követően ígéretet tett arra, hogy ... IV. rendű vádlottat alkalmazni fogja, 75.000 Ft havi nettó keresetben állapodtak meg. Ámde az I. rendű vádlott IV. rendű vádlott részére mindösszesen egy havi bért fizetett ki
  123. decemberében. Az ... által
  124. január
  125. napján foganatosított készletellenőrzés során – melyen az I. rendű vádlott mellett ... is jelen volt - megállapítást nyert, hogy a raktárak üresek, onnan a teljes mennyiség elszállításra került, ily módon ... IV. rendű vádlott tevékeny segítséget nyújtott ... I. rendű vádlottnak a rábízott idegen dolog (kukoricamennyiség) elidegenítéséhez, mely dolog idegen voltáról tudomással bírt. ... , ... megbízásából
  126. november hónapra vonatkozóan a raktározási díj megállapítása és kiutalása érdekében valótlan készletjelentéseket adott le a ... Kirendeltsége részére, megtévesztve azt oly módon, mintha ott lenne a teljes kukorica mennyiség. A ... . nevében
  127. december 13-i keltezéssel adták le a készletjelentést, mely alapján később 1.815.728 forint raktározási díjat utaltak ki a kft-nek. Az ... Kft. nevében is ugyanezen napon adták le a készletjelentést, mely alapján 2.295.623 forint raktározási díjat utalt az ... a kft-nek. Mindkét cég vonatkozásában a raktározási díjról kiállított számlát az I. rendű vádlott juttatta el az ... Kirendeltségére, a számlakiállításban IV. rendű vádlott már nem működött közre. A raktározási díjakat a kft-k számlájáról ... felvette, azt vissza nem fizette, azonban a
  128. novemberében kétségtelenül a két cégre vonatkozóan onnan már elszállított 1511 tonna kukorica mennyiségre vonatkozóan megtévesztette az ...-t, ezáltal 489.565 forint kárt okozott ... I. rendû vádlott ... IV. rendû vádlott tevékeny közremûködésével az ... Kirendeltségének. (A ... ., illetve az ... Kft. tehát legalább 1511 tonna kukorica mennyiség vonatkozásában nem volt jogosult raktározási díjra. Evonatkozásban a ténylegesen tárolt mennyiség tonnánkénti tárolási díja 359 Ft+áfa, azaz összesen 650.940 Ft, illetõleg az üres tárolókapacitás növekedésére figyelemmel megillette volna tárolási díjrészként 1511 X 89 Ft+Áfa, összesen 161.375 Ft a cégeket, a kisebb összeget a nagyobból kivonva pedig 489.565 Ft volt az az összeg, amelyre nézve az 1511 tonnára figyelemmel megtévesztette az ... -t az I. rendû vádlott és IV. rendû vádlott, mely kár jelenleg is fennáll.) ... kérésére ...
  129. december hónapra vonatkozóan
  130. január 8-i keltezéssel adott le – postai úton – olyan tartalmú készletjelentést az ... -nak, mintha még a teljes kukorica mennyiség a raktárakban lett volna. Az ... el is készítette a számlázáshoz szükséges teljesítés-igazolásokat és számlakitöltési tájékoztatókat, azonban végül a két kft. részéről ... I. rendű vádlott a számlákat nem nyújtotta be az ... részére. ... IV. rendű vádlott – ... I. rendű vádlott felbujtására - ezen cselekményével a raktározási díjra való jogosultság létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratot használt fel, mely cselekmény elkövetésére ... I. rendű vádlott bírta rá, ezáltal pedig a teljes kukoricamennyiség eltűnését is leplezni próbálták. C. A bizonyítékok értékelése A törvényszék a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében írt iránymutatást szem előtt tartva folytatta le a bizonyítási eljárást: Ismét kihallgatta ... I. rendű, ,,, s III. rendű, ... IV. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottakat. A vádlottak közül csupán ,,, ... III. rendű és ... IV. rendű vádlott tett részletes vallomást; ... I. rendű vádlott csak kérdésekre válaszolt, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott pedig megtagadta a vallomástételt. Ezért a törvényszék tárgyalás anyagává tette ... , ... és ... vádlottak összes korábban tett vallomását. Az ítélőtábla iránymutatásának megfelelően tanúként hallgatta ki a törvényszék …, …, …, …, …, …, …, …, …, …., valamint …, …, és … . A törvényszék a tárgyalásra megidézte és részletesen meghallgatta Bucsai Lajos igazságügyi mezőgazdasági szakértőt. A törvényszék tárgyalás anyagává tette az ügy elbírálása szempontjából lényeges tanúvallomásokat, illetve a nyomozati iratok és a korábbi eljárásban keletkezett bírósági iratokban elfekvő okirati bizonyítékokat. .-.-.-.-.-.-.-. A törvényszék a fenti bizonyítási anyagot a tényállás megállapítása során a következőképpen értékelte: Az I. tényállási pontot illetően: Ezen tényállást ... I. rendű vádlott tárgyalás anyagává tett nyomozati vallomása, illetve a korábbi bírósági eljárásban tett tárgyalási vallomása, ... tárgyalás anyagává tett vallomása, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által a ... . és az ... Kft. változás-bejegyzéssel összefüggésben megküldött iratanyaga, a ... által megküldött okiratok, ..., ... és ... terheltek által megküldött iratok tartalma, a ... . és az ... Kft. cégmásolatai, mint lényegében egybehangzó bizonyítékok tartalma alapján állapította meg. ... I. rendű vádlott e cselekménnyel kapcsolatban a nyomozás során büntetőjogi felelősségét elismerte, a korábbi bírósági eljárásban azonban már nem érezte bűnösnek magát, ámde a törvényszék megítélése szerint ... vádlott tárgyalási vallomása tartalmát tekintve beismerő vallomás volt. ... I. rendű vádlott nyomozati, és a korábbi tárgyalási szakban tett vallomásának az volt a lényege, hogy ... -szel közösen határozták el, miszerint ... korábbi ismerőseitől a cégekben lévő gépek megszerzése érdekében átveszik a gazdasági társaságokat, a ... és az ... Kft-ket. Evégből ... felkereste ... ügyvédet, részére megküldte a szükséges iratokat, és az ügyvédet megbízta a tulajdonátruházással kapcsolatos iratok elkészítésével, azzal, hogy az átruházást névértéken készítse el. Az okiratok aláírása érdekében ... ... -szel, ...tal, ...rel, ...el, ...ral, ...nal, továbbá az I. rendű vádlott által a kézbesítési megbízotti feladatok ellátására felkért ...al megjelentek az ügyvéd irodájában. ... előadása szerint ... ügyvéd időzavarban volt, ezért sürgette őket, így a már előkészített taggyűlési jegyzőkönyvek és üzletrész-átruházási szerződések aláírása után vették észre, hogy az ügyvéd tévedésből - névértéken történő értékesítéssel készítette el az okiratokat. Ez azonban nem felelt meg a jelen lévő felek akaratának, ezért az okiratokat az ügyvéd ismételten elkészítette. ... ugyanis mind a nyomozati, mind a tárgyalási szakban akként nyilatkozott, hogy névértéken felüli értékesítésben egyeztek meg a vevők és az eladók egymással. Következetesen adta elő ... azt is, hogy az iratok cégbírósághoz való benyújtásával ... ügyvédet bízták meg, illetve a taggyűlés megtartására ... ügyvéd budapesti irodájában került sor, nem pedig a taggyűlési jegyzőkönyvekben feltüntetett társasági székhelyeken. A kézbesítési megbízott személyével összefüggésben az eljárás során mindvégig úgy nyilatkozott ... , hogy ő kérte meg ...t arra, hogy vállalja el a külföldön tartózkodó ... vonatkozásában a belföldi kézbesítési megbízotti feladatokat, és ezt ... szívességből el is vállalta. ... és ... egybehangzó vallomása alapján az állapítható meg, hogy ... ...-et személyesen nem ismerte, vele nem is beszélt, így vele nem is egyeztethetett; nem ismerte ... lakcímét és telefonszámát sem; ...t ... vitte a ...i ügyvédi irodába, ott lényegében neki semmiféle szerepe nem volt, voltaképpen nem tett egyebet, csak az okiratokat aláírta. ... vallomásaiból az is kitűnik, hogy ... a magyar nyelvet csak törve beszélte, azt kellőképpen nem értette, az ügyvédi irodában is tolmáccsal jelent meg, így nem felel meg a valóságnak az egyes taggyűlési jegyzőkönyvekben és üzletrész-átruházási szerződésekben szereplő azon kitétel, amely szerint ... a magyar nyelvet érti és beszéli. ... I. rendű vádlott vallomásából, valamint a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság által megküldött cégátadással kapcsolatos okiratok tartalma alapján az is megállapítható, hogy ... ügyvéd a cégbírósághoz való benyújtásakor tévedésbõl összekeverhette az iratokat, minthogy az elõterjesztett iratok szerint mindkét Kft. vonatkozásában névértéken történt meg az egyes üzletrészek értékesítése, holott a felek akaratának megfelelõen az ügyvéd újabb okiratokat készített, amelyekben már a névértéken felüli értékesítés szerepelt. ... tárgyalás anyagává tett vallomásából kitűnik, hogy nem tudott arra választ adni: hogyan teljesített volna kézbesítési megbízotti feladatait, amikor annak a személynek az elérhetősége, telefonszáma nem állt rendelkezésére, akinek a kézbesítési megbízotti feladatait (formálisan) elvállalta. Ebből életszerű következtetési alap nyílik annak megállapítására, hogy ...nak valójában nem állt szándékában a kézbesítési feladatok ellátása, s ezt a tényt ... I. rendű vádlott tudata is átfogta. ... elismerte - és ezt a nyomozati iratok között elfekvő okirati bizonyítékok is alátámasztották -, hogy sem a … utcai, sem a ... utcai címek, mint székhelyek nem valós székhelyek voltak, a ... , illetve az ... Kft vonatkozásában. A taggyűlési jegyzőkönyv és az üzletrész-átruházási szerződés nem vitásan magánokiratnak minősül, és ezek alapján kerül sor a változások bejegyzésére a közhiteles végnyilvántartásba. A nyilvántartandó cégadatokat a
  131. évi V. törvény határozza meg. E törvény alapján megállapítható, hogy a cégjegyzékbe nem kerül bejegyzésre a taggyűlések helyszíne, az üzletrészek eladási ára, illetve a tagok nyelvtudása, vagyis ez nem része a közokiratnak. Ámde a társaságok (új) székhelye, valamint a kézbesítési megbízott személye olyan adat, amelynek a cégnyilvántartásban szerepelnie kell. A fentiek alapján leszögezhető, hogy ... I. rendű vádlott, mint új tulajdonos cselekvősége nyomán a ... és az ... Kft. tekintetében a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek, ugyanis ... a kézbesítési megbízotti feladatokat ténylegesen nem vállalta el, illetve a Kft-k székhelye valótlanul került feltüntetésre. A II. tényállási ponttal összefüggésben: ... I. rendű vádlott a büntetõeljárás során lényegében elismerte a büntetõjogi felelõsségét a sikkasztás alapjául szolgáló bûncselekmény elkövetése miatt. Elmondta: tudott arról, hogy a szóban kukorica nem az õ tulajdona, õ azonban - állítása szerint - nem akarta a kukoricát eltulajdonítani, hanem azt pusztán ki akarta cserélni, így akart haszonhoz jutni. Õ ugyanis nem értett a mezõgazdasághoz, õ abban a hiszemben volt, mert a III. és V-VI. rendû vádlott arról tájékoztatta õt, hogy a frissebb kukorica mindig olcsóbb. Éppen a gabonakereskedelemben való járatlansága miatt fordult ismerõséhez, ...hoz, akitõl megkapta ... III. rendû vádlott telefonszámát. Elõször õ hívta fel telefonon . ,,,t, akinek megmondta a ...on tárolt kukorica raktározási számát, amely alapján ... utána tudott nézni a kukorica eredetének és mennyiségének. ... III. rendû vádlotton keresztül jutott el ... VI. rendû vádlotthoz, akinek a révén ... V. rendû vádlottat is megismerte. ... III. rendű vádlott tanácsolta neki azt, hogy próbálja meg kicserélni a kukoricát; az ellenőrzéssel kapcsolatban megnyugtatta őt, hogy beosztása folytán rálát az ellenőrzésekre, így időben tudja értesíteni őt arról, ha ellenőrzés történne. Ennek ellentételezéseként az értékesítendő mennyiség után járó pénzösszegben állapodtak meg a III. rendű vádlottal, nevezetesen abban, hogy az értékesített mennyiség után 200.-, illetve 400.- Ft-ot ad át ... részére. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy
  132. novemberében, miután ... és ... megtekintette a kukoricát, a ... benzinkúton megkötötték az adás-vételi szerződést. Ez úgy történt, hogy az V. rendű vádlott már hozta a blankettát, amelyet ott a helyszínen kitöltöttek, és ő, noha a cégek eladása ekkor még nem történt meg, és a kukoricának sem volt ő a tulajdonosa, az adás-vételi szerződést aláírta. A telephelyen a kukorica ... eredetét jelző táblák jól láthatóan ki voltak helyezve, így azt az V. rendű és VI. rendű vádlott is jól láthatta. Az V. rendű és a VI. rendű vádlott egyébként tudomással bírtak a kukorica ... eredetéről, és megnyugtatták őt arról, hogy az ... kukoricát ki lehet cserélni, és ők már cseréltek ki ... készletet. A megkötött adás-vételi szerződés alapján a teljes kukorica mennyiséget - a ...on keresztül értékesített mennyiség kivételével - ... és ... vádlottak vitték el, illetve szervezték meg az elszállítást. Az V. rendű és a VI. rendű vádlottak nem kértek számlát, azt mondták neki, hogy megoldják másképpen az értékesítést. ... I. rendű vádlott elmondta, hogy egyáltalán nem értett a gabonakereskedelemhez, nem kért engedélyt a kukorica kicseréléséhez az illetékes hatóságtól, megbízott ,,, III. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottakban, és azért egyezett bele, hogy mérés nélkül szállítsák el a kukoricát, és utólag más helyszínen lemérve, a mérlegjegyek alapján számoljanak el el vele. Állítása szerint ... és ... becsapták őt, nem a ténylegesen elszállított mennyiséget fizették ki részére, ezért adta át ,,,...nak sem a segítségéért cserébe ígért jutalékot. ... I. rendű vádlott elismerte, hogy még az ...
  133. január
  134. napján történt ellenőrzést megelőzően,
  135. január hó
  136. napján csalás bűncselekménye miatt a kukorica vételárának ki nem fizetése miatt tett feljelentést ... V. rendű vádlottal szemben, mint a ... . többségi tulajdonosa, mert - a feljelentésben foglaltak szerint ... V. rendű vádlott
  137. november
  138. és december
  139. napja között a ... raktárból elszállított 7.700 tonna kukorica vonatkozásában különböző kifogásokra hivatkozással fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget (nyomozati iratok II. kötetének
  140. oldalán található feljelentés). A
  141. december
  142. napján előterjesztett írásbeli vallomása szerint a vádbeli cselekménnyel kapcsolatban ő „végig szándékosan félre volt vezetve”, az egész ügyletet „tudtom nélkül jól előkészítették és megszervezték”. Ő az ügyben inkább egy „balek” volt, nem elkövető, minthogy sohasem foglalkozott gabonaüzlettel és nem is értett hozzá. Őt mindvégig arról tájékoztatták, hogy „a kukoricát ki lehet cserélni, és ez nem bűncselekmény.” Ezt a feltételezését „mi sem bizonyítja jobban, hogy miután rájött, hogy becsapták őt, rögtön a rendőrségre ment és feljelentést tett”. A bűncselekmény hátterével kapcsolatban elmondta, miután tudomására jutott, hogy mind a két cég eladó, a cégek megvásárlása érdekében több mint tízmillió forintot, tárgyaláson pontosított előadása szerint: több tízmillió forintot kölcsönkért egy embertől a cégek megvételére. Miután kölcsönfelvétel és az adás-vétel megtörtént, a kölcsönt adó személy követelte tőle vissza a kölcsöntartozást. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy kapcsolatba lépett ,,, ...sal, illetőleg ...vel és ...val. A kukorica értékesítése után kapott pénzt oda kellett adnia a „kölcsönadó embernek”, mert az megfenyegette őt; a „kölcsönadó ember már háromszorosát kérte annak, amit adott”. A kölcsönadóból lett „zsaroló” már a végén olyan szinten megfenyegette és kérte a pénzt, hogy félelmében a rendőrséghez fordult. Állítása szerint az az összeg, amit ...től, illetőleg ...tól kapott, nem a papíron betárolt mennyiségnek megfelelő mennyiség volt, hanem csak ennek egy része. Ami a csalás alapjául szolgáló cselekményt illeti: ... elismerte, hogy megbízása alapján
  143. november hónapra vonatkozóan ... valótlan készlet-jelentéseket adott le az ... Kirendeltsége felé, megtévesztve azt oly módon, mintha a teljes kukorica mennyiség a raktárakban rendelkezésre állna. Elismerte, hogy mindkét cég nevében
  144. december hó 13-i keltezéssel adták le a készletjelentéseket. Elismerte továbbá azt is, hogy kérésére ...
  145. december hónapra vonatkozóan
  146. január 8-i keltezéssel adott le postai úton olyan tartalmú készlet-jelentést az ... -nak, mintha még a teljes kukorica mennyiség a raktárban lett volna. ... III. rendű vádlott a büntetõeljárás során következetesen tagadta a terhére rótt bûncselekmények elkövetését. Állítása szerint ő nem tett egyebet, csak közvetített: összehozta az üzleti partnereket: ... ismerősén keresztül került kapcsolatba ... I. rendű vádlottal, aki azt a tájékoztatást adta a részére, hogy a kukorica a saját (mármint az I. rendű vádlott) tulajdonát képezi, ennélfogva ő nem tudhatott a kukorica ... eredetéről, egyébként a ... telephelyen sohasem járt. Ő az I. rendű vádlottal sikeres értékesítés esetén tonnánkénti 200.- Ft közvetítői díjban állapodott meg. Ebben az időszakban a ...ban dolgozott, az ... készlet mennyiségek ellenőrzésére semmiféle befolyása, illetve rálátása nem volt. Ő csupán összehozta az I. rendű vádlottat régebbi ismerősével, a gabonakereskedelemben járatos ...val, aki kukoricát kívánt vásárolni. ... IV. rendű vádlott a büntetõeljárás során felelõsségét csak az okirat-hamisítás bûntettében ismerte el. A tárgyaláson korábbi vallomásaival lényegében következetesen előadta, hogy
  147. augusztusában az ... gabonatárolásra utaló táblákat ő maga helyezte el a bejárati kapukon, illetve ő festette fel a tárolókra az erre utaló jelzéseket. A kapu nyitott állapotában az azon lévő tábla nem volt látható, ámde, a kaput csak arra az időre nyitották ki, amíg a teherautók elhagyták a telephelyet; a kapuk tehát általában zárva voltak. Előadása szerint ő nem volt jelen a helyszínen, amikor ... és ... megkötötték a kukoricára vonatkozó adásvételi szerződést. Ő, mint a telephely raktárosa, abban a tudatban volt, hogy a raktárakban ... kukoricát tárolnak, ám, amikor ... I. rendű vádlott átvette a kukoricát, azt a tájékoztatást adta részére, hogy a kukorica szemetes, rossz minőségű, azt ki szeretné cserélni. ... ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta, hogy miután a kukoricát elszállítják és ő megkapja az ezért járó díjazást, a hiányzó mennyiséget ...ból vásárolt kukoricával fogja pótolni. A kukorica elszállítását ... és ... vádlottak hajtották végre. Majdnem mindennap történt szállítás, esetenként „sürgősen, sietve rakodtak és szállítottak éjjel-nappal” Az elszállított mennyiséget a helyszínen nem mérlegelték, ő volt az, aki ... megbízása alapján a szállítást végző kamionokról egy füzetben feljegyzést készített. A szállítóleveleket ... és ... vádlottak állították ki. ... határozottan állította, hogy már folyt a kukorica elszállítása, amikor ... vagy ... megemlítette neki, hogy az ... kukoricát ki lehet cserélni, ezt „máshol is csinálják”. ... ...vel és ...val kapcsolatban megjegyezte, hogy „benne voltak a szakmában, így nekik is tisztában kellett lenni azzal, hogy a kukoricával az ... rendelkezhet, azt csak bérraktározásra van a telepen.” (20.sorszámú tjkv.
  148. oldal) ... már a nyomozás során elmondta: ..., az egyik biztonsági őr őt arról tájékoztatta, hogy ő beszélt az egyik kukoricát szállító hölggyel, aki azt mondta neki, hogy a „... leszólt a ..i ... -hoz, hogy január 15-ig kerüljék el nagy ívben a ... telephelyét”. ... arról is beszámolt, hogy
  149. januárjában ... elmondta neki, hogy azért nem tudja a kukoricát pótolni, mert ... és ... az elszállított kukoricáért járó teljes vételárat nem fizette ki a részére.
  150. januárjában egyébként volt olyan időszak, hogy ...ot senki sem tudta telefonon elérni. Január közepén telefonon felhívta ...et, a tárolók tulajdonosát és közölte vele, hogy a kukoricát elszállították, és „most már biztosan nem jön vissza a kukorica”. ... IV. rendű vádlott a valótlan készlet-jelentések készítésével kapcsolatos felelősségét a büntetőeljárás során mindvégig elismerte (
  151. sorszámú tjkv. 28-
  152. oldal). A büntetőeljárás során ... V. rendű, ... VI. rendű vádlott kitartóan tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A megismételt eljárásban nem tettek vallomást, korábbi vallomásaikat fenntartották, és a tárgyaláson vádlott-társaik és a tanúk vallomására észrevételeket tettek. ... V. rendű vádlott elõadása szerint õ ...on keresztül ismerkedett meg ... I. rendû vádlottal, akivel a találkozót is ... szervezte meg. Miután ...val megtekintették a kukoricát, a ... benzinkúton megkötötték az adás-vételi szerződést. ... I. rendű vádlott azt állította, hogy a kukorica az ő tulajdonát képezi, nem közölte velük, hogy a kukorica voltaképpen ... jellegű. A szerződés tulajdonképpen egy formanyomtatvány volt, amelyet ő hozott, ő javította át a szerződésen az „étkezési búzát” takarmány kukoricára, s ő töltötte ki a blanketta hiányzó részeit is. Ő a helyszínen semmiféle ... táblát nem látott. Miután a tárgyaláson megtekintette az ... táblákat ábrázoló fényképfelvételeket, észrevételként közölte, senki sem tudja megállapítani, hogy ezek a fényképfelvételek mikor készültek (
  153. sorszámú tjkv.
  154. oldal). Vallomása szerint ...nak az volt az elképzelése, hogy ezt a kukoricát kicseréli egy másikra, ámde azt, hogy ezt milyen módon akarta, és volt-e rá engedélye, nem kérdezte meg tőle (
  155. sorszámú tjkv.
  156. oldal). Jóllehet adás-vételi szerződést kötöttek a szóban forgó kukoricára, ő (mármint ... ) csak közvetítői tevékenységet látott el. Mintegy 3 héten keresztül gyors ütemben, „éjjel-nappal” folyt a kukorica elszállítása, az I. rendű vádlott sürgette a szállítás megkezdését és lebonyolítását. Mérleg nem volt a telephelyen, a kukorica mérését máshol végezték el, az elszállított kukorica mennyiséget folyamatosan kifizette az I. rendű vádlottnak. Többször kért számlát ... vádlottól, ám egyszer sem kapott tőle. Az általa történt továbbértékesítésről állított ki számlát a vevőinek. ...val közösen 5300 tonna kukoricát szállítottak el fele-fele arányban a ... telephelyről. ... VI. rendű vádlott a nyomozás során elõadta, hogy ... hívta fel õt azzal, hogy tud eladó kukoricát, és ilyen elõzmények után szólt ... V. rendû vádlottnak is. Elõadása szerint õ hívta fel ...ot és beszélte meg vele a találkozót. A ... telephelyen látta az ... gabonára utaló táblát a kapun és a feliratokat a tárolók feliratain, ámde ezzel kapcsolatban a kérdésére ... azt felelte, hogy régebben volt ... tároló a telephely. A kukorica megtekintése után még a telephelyen állapodtak meg ...tal abban, hogy mérleg hiányában a vevõknél fognak mérlegelni. ... azt közölte velük és az adás-vételi szerzõdésben is azt rögzítették, hogy a kukorica kizárólagosan az õ tulajdonát képezi (
  157. sorszámú tjkv.
  158. oldal). ... sürgette a szállítást. Õk kértek számlát az elszállított kukorica mennyiségrõl az I. rendû vádlottól, de a vádlott nem adott számlát. A szállítás alatt õ mindennap ...on volt. A szállítás általában csak munkanapokon történt, az utolsó két napban azonban már megállás nélkül rakodtak. A megvásárolt gabona mennyiségbõl 2.000.000 tonnát értékesített ...nak, aki ...t küldte ...ra. 1.000 Ft/tonna felárral értékesítették tovább a kukoricát. ... és ... tanú a vádbeli időszakban biztonsági őrként teljesített szolgálatot a ... telephelyen. ... tanú a tárgyaláson már nem emlékezett a cselekmény részleteire. Elmondása szerint „egyszer odaszállították a kukoricát, aztán elszállították”. A kukoricával kapcsolatban csupán biztonsági õri feladatokat látott el. Vallomása szerint „az ... tulajdonát képezte a kukorica”, minthogy ez a rövidítés ki volt téve a kapukra, illetõleg a tároló ajtókra. A telep kapui általában csukva voltak. Szolgálati ideje alatt két esetben is elõfordult, hogy nagyobb mennyiségû kukoricát szállítottak el a telephelyrõl. Az egyik eset
  159. december hó
  160. napján történt, amikor 49 kamionnal vittek ki kukoricát a teleprõl. Nyomozati vallomását fenntartva elõadta: „Láthatóan siettek a pakolással, egyszerre érkezett meg 30 kamion, és 2 rakodógépre emlékszem, amelyek folyamatosan dolgoztak. Talán ebbõl látni, hogy sürgõs volt a teendõ. A kamionsor vége a
  161. számú útig ért ki.” Jóllehet erre a tárgyaláson már nem emlékezett, a nyomozás során (nyomozati iratok
  162. oldal) előadta: „Én a kiszállításkor nem tudtam, hogy ... nem vihette volna el a telepen tárolt kukoricát, sőt, akkoriban a fiamtól és ...tól úgy hallottam, hogy a minisztériumon keresztül kapott erre engedélyt. Nemrég tudtam meg ...tól a fiamon keresztül, hogy ... nem vihette volna el a kukoricát a ... telepéről” (
  163. sorszámú tjkv. 3-
  164. oldal). ... tanú az idõmúlás folytán már nem tudott visszaemlékezni a cselekmény részleteire, ámde a nyomozás során megtett vallomását elétárás után maradéktalanul fenntartotta. A nyomozás során arról számolt be, hogy a kukorica elszállítását megelőzően ... vele azt közölte: „Pár nap múlva hamarosan kezdődik a szállítás, s amit elvisz, azt vissza fogja pótolni.” A tárgyaláson ... VI. rendű vádlottal történt szembesítés ellenére is fenntartotta azt a nyomozati előadását, amely szerint: „A vékonyabb hölgy mondta nekem egyszer a kiszállítások során, hogy nem kell megijedni, félni, ha probléma lenne, mert az ...-ből ebben a hónapban biztosan nem jönnek ki ellenőrizni, ezt tudja, mivel neki van ott ismerőse. Mondta, ha gondunk van, akkor keressem egyből őt, és neki van ismeretsége, majd ő elintézi. Én ezt nem akartam elhinni, nem néztem ki belőle, hogy az ...-ben van ismeretsége, hiszen olyan szakadt autóval jött ki” (
  165. sorszámú tjkv. 4-
  166. oldal; nyomozati iratok
  167. oldal). ... tanú a gabonatárolók tulajdonosa elõadta, hogy a tárolókat bérbe adták két társaságnak, akikkel „normális üzleti kapcsolatuk volt, rendszeresen fizették a bérleti díjakat”.
  168. novemberében azonban a két kft-t értékesítették. Miután ... lett a tulajdonos, a bérleti díj fizetésével kapcsolatban gondok jelentkeztek. A nyomozati vallomását fenntartva elõadta, hogy „
  169. december 15-én lejárt a bérleti szerzõdés, és nem került sor hosszabbításra, így több alkalommal próbáltuk keresni a kézbesítési megbízottja útján ... urat, de minden esetben visszajött a levél, hogy nem kereste, illetõleg ... urat hívtam telefonon, hogy jó lenne, ha valaki lépne valamit az ügyben, ha szükség van a bérlet hosszabbítására. Erre több alkalommal is szóbeli ígéretet kaptunk ...tól. Ígérte, hogy eljön majd a külföldi ügyvezetõ, de ez nem történt meg.” ... tehát nem tett semmilyen lépést a bérleti szerződés meghosszabbítása iránt. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy felhívta őt
  170. január 15-én ... és közölte, hogy a telepről az összes gabonát elszállították, elmondása szerint szárításra, szellőztetésre, ámde azt majd vissza fogják hozni. ... közlése után ő felhívta a ...t, akik nagyon meglepődtek, mert nem tudtak róla, hogy elszállításra került a gabona (
  171. sorszámú tjkv. 19-
  172. oldal). ... tanú a vádbeli idõszakban az ... Kirendeltségénél állt alkalmazásban. Elõadta, hogy ... bejelentette a kollégájának, ...nek, hogy sem a ... ., sem az ... Kft. neki a bérleti díjat nem fizeti, illetve a tárolókban lévõ kukoricát elszállították. Ezután telefonon felhívta ...t, elhallgatva elõtte ... bejelentését, megkérdezte tõle, hogy „rendben van-e a kukorica”. ... erre a kérdésre azt válaszolta, hogy „nincs semmi gond a készlettel.” Amikor a bejelentés hitelének ellenõrzése érdekében a helyszínre ment, ... , illetõleg ... elismerte, hogy a kukoricát elszállították, ... azt nyilatkozta, hogy „Eladta mindet. A kukoricát viszont nem fizették ki.” Amikor pedig megkérdezte ...tól, hogy miért állított valótlant ... azt nyilatkozta, hogy „õ a cég érdekeit védte”. A vádbeli kukoricával kapcsolatban ... elmondta, hogy az úgynevezett ... kukorica volt. „Az, hogy ... -s kukorica volt, azt jelentette, hogy senki nem nyúlhatott hozzá, nem lehetett eladni a mi engedélyünk nélkül. Addig, amíg én dolgoztam, nem fordult elő olyan eset, hogy valaki engedélyt kapott volna ... -s kukorica eladására, legalábbis nem tudok róla.” (
  173. sorszámú tjkv. 16-
  174. oldal) ... tanú a vádbeli idõszakban .... megbízása alapján járt ...on és szállított kamionnal kukoricát. Tanúvallomása szerint a telepen nem látott olyan táblát, amely a kukorica ... eredetére utalt volna. A tárgyaláson határozottan fenntartotta azon nyomozati vallomását (nyomozati iratok
  175. oldal), amely szerint „Beszélgettünk egyszer ...val és ...val, és akkor azt mondta ..., hogy ... úgy ígérte neki, hogy januárban megint lesz kukorica, de előtte még elmegy nyaralni a család-tagjával, úgy emlékszem, hogy ...t vagy ...et mondott. Gondoltam, hogy ebből a pénzből el is mehet. Az is elhangzott, hogy a minisztériumból valami „nagykutya” engedélyezte, hogy megsemmisítésre vagy elégetésre kerüljön a kukorica, és a ... valahogy hozzájutott ehhez a kukoricához és így csinált ebből pénzt. Ezeket azonban nekem is csak úgy mondták, ..., meg talán a fiai.” Bár ... határozottan tagadta, hogy a fentieket ő mondta...nak,... azonban a szembesítés során is kitartott terhelő tényállítása mellett. (
  176. sorszámú tjkv. 37-
  177. oldal). ... tanú arról számolt be, hogy ... telefonon segítségét kérte szemes takarmány értékesítéséhez. Ilyen elõzmény után került sor arra, hogy õ felhívta ismerõsét, ,,, ...t azért, hogy adjon segítséget a termény értékesítéséhez. Õ tehát csak közvetítõ szerepet töltött be a felek között, ám arról nem volt tudomása, hogy konkrétan milyen minõségû gabonát kell értékesíteni, és az kinek a tulajdonát képezi (
  178. sorszámú tjkv. 32-
  179. oldal). ... tanú a vádbeli idõben az ... Kirendeltségén, mint gabona-intervenció szakreferens állt alkalmazásban. A tanú elmondta, hogy a gabona raktár tulajdonosa felhívta õt, hogy már hónapok óta nem kapta meg a bérleti díjat és a raktárakból a kukoricát kitárolták és elszállították. Õ (mármint ...) ezen csodálkozott, minthogy semmiféle kitárolási engedélyt nem adtak ki. Miután másnap két ellenőr kiment a helyszínre, megállapították, hogy valóban kitárolták a kukorica készletet. Elmondta, hogy a kukorica unió-s termék volt, mint ilyen, nem volt kicserélhető. Ehhez a készlethez a raktározó nem nyúlhatott hozzá. A gabona mozgatásához, elviteléhez, kicseréléséhez az ... engedélye kellett volna, ámde az ... semmiféle engedélyt nem adott ki. ... tanú elõadta, hogy tudomása szerint havi rendszerességgel ellenõrizték az ... -s készleteket; a központban, ...en döntötték el az ellenõrzések idõpontját, vagyis a központ határozta meg a szúrópróba-szerû ellenõrzéseket. Elõadta továbbá, hogy a ...i ... gabona-készletrõl a nyilvántartást az ... megyei kirendeltsége vezette, ámde errõl a készletrõl a központ is rendelkezett adatokkal. Az összes készletjelentést számítógépre kellett vinni, ezt napi szinten kellett vezetni és minden adat befutott a központba.
  180. októberétõl
  181. januárjáig nem fordult olyan elõ, hogy a ...ból érdeklõdtek volna a ...on tárolt kukoricáról. A tanú előadta továbbá, hogy elviekben az ...-s gabonakészletet is meg lehetett venni, hiszen meg volt az árfolyama, bárki ajánlatot tehetett a gabonára. Amikor ő a kukorica eltűnését, illetve elszállítását jelentette a központba, akkor azt mondták „várni kell egy ideig”, mert a gabonát közép árfolyamon megvásárolhatják. (
  182. sorszámú tjkv. 13-
  183. oldal) ... tanú elmondta, hogy a vádbeli idõben, mint falugazdász az ... raktárak ellenõrzésében, és a raktárkészletek felmérésében végeztek munkát. Mintegy évvel a vádbeli cselekmény előtt felmérték a ... raktárt, illetőleg köbözéssel meghatározták az ott lévő gabona mennyiséget. Amikor pedig kimentek a raktárakat ellenőrizni, közölték velük, hogy „üres a raktár”, ekkor ők megfordultak és eljöttek, tehát a helyszínen az ellenőrzési tevékenységet nem ők végezték; erről természetesen jegyzőkönyvet sem készíthettek, mivel ez az ... feladata volt. ... tanú elõadta, hogy mint falugazdász ...val együtt végezték
  184. október 16-án az éves átfogó ellenõrzést a ... telephelyen. Vallomása szerint a köbözést az ... elõírásainak megfelelõen szabályszerûen hajtották végre. Errõl, valamint a
  185. szeptemberében, októberében végrehajtott, gázzal történõ fertõtlenítésrõl szóló jegyzõkönyvön az õ aláírása szerepelt. Állítása szerint a tárolókon „... ... Tároló” felirat szerepelt. (
  186. sorszámú tjkv.) ... tanú elõadta, hogy ... VI. rendû vádlottól szerzett tudomást arról, hogy ...on van eladó kukorica. Ebben az ügyletben õ csupán üzletkötõi, brókeri, közvetítõi minõségben szerepelt, vagyis nem a saját nevére vásárolt, ezért az ügyletrõl számlát sem állított ki. A kukorica ... eredetérõl nem volt tudomása; a telephelyen a kukorica ... jellegére utaló táblát nem látott. Elmondása szerint, ha ilyen táblát látott volna, az ügyletben nem vett volna részt. Ugyanakkor elismerte, nem vizsgálta azt a kérdést, hogy a kukorica kinek a tulajdona. Elmondta, hogy egyetlen sofõr sem informálta õt arról, hogy a telephelyen a kukorica ... eredetére utaló táblát helyeztek el. Az ... tábla azt jelenti, hogy a gabona államilag felvásárolt tétel, amely csak külföldre értékesíthetõ, a ... illetékes osztályának az engedélyével, pályázat alapján. (
  187. sorszámú tjkv. 35-
  188. oldal) ... tanú a tárgyaláson elõadta, a vádbeli idõszakban, mint ügynök, mint nagykereskedõ gabona értékesítésével, illetve közvetítésével foglalkozott, ám nem a saját nevében vásárolta meg az árut. ... tõl szerzett tudomást arról, hogy ...on nagyobb mennyiségû kukorica eladó. Õ ... megbízása alapján megtekintette a kukoricát, mintát vett belõle és a mintát elvitet ... nagykereskedõhöz ...ra. Végül megegyeztek az árban, ... és ... szerzõdést kötöttek és megállapodtak abban is, hogy mikor kell a kukoricát elszállítani. ... nagykereskedő és ... voltak egymással jogviszonyban. ... őt arról informálta, hogy a kukorica ... tulajdonát képezi és őt úgy mutatta be, mint a kukorica tulajdonosát. A telephelyen a kukorica ... eredetére utaló táblát nem látott. Az ő feladata az volt, hogy a kukorica elszállítását, a kamionokra történő felrakodását figyelemmel kísérje. Az ügylettel kapcsolatban ... számlát adott, amelyet ő később ...nak átadott. Nyomozati vallomását fenntartva előadta, hogy „... nagyon siettette a szállítást”. Ezzel kapcsolatban ... azt állította, hogy ha az árut kitárolják, fertőtlenítik, új kukoricát hoznak a helyébe, ezért kell sietni. ... „állandóan előleget kért és állandóan a pénzért pattogott”. (
  189. sorszámú tjkv. 42-
  190. oldal) ... tanú elõadta, hogy 2006-
  191. évben a ... helyi kirendeltségén állt alkalmazásban. Ebben a minõségében még a betárolás elõtt és a betárolás idõszakában is járt a ... telephelyen. Miután a hivatalba bejelentés érkezett, hogy „eltûnt az áru”, egy kollégájával megjelent a helyszínen és megállapította, hogy a kukorica tényleg nem található a telephelyen, errõl jegyzõkönyvet és fényképfelvételeket készítettek. A jegyzõkönyvet ... „készségesen” aláírta, és együttmûködött velük. ... magyarázatként elõadta, hogy „Õ egy szerencsétlen áldozat, mivel átverték õt. A kukoricát eladta a .... Kft-nek, akik viszont nem fizették ki õt.” (
  192. sorszámú tjkv. 3-
  193. oldal) .-.-.-.-. A törvényszék -... és ... vádlottak védekezését elvetve - ... I. rendű vádlott vallomásának alapvető elfogadásával látott lehetőséget a történeti tényállás megállapítására. Azt, hogy miként került kapcsolatba ... I. rendű vádlott ... III. rendű vádlottal, illetve ... és ... vádlottakkal, a törvényszék az imént említett említett vádlottak, valamint ... tanú vallomása alapján határozta meg. Ezekből a vallomásokból kitűnik: … ...on, illetőleg ,,, ...on keresztül ismerkedett meg ...val és ...vel, mégpedig azért, mert ...nak volt eladó kukoricája, ... és ... pedig kukoricát kívánt vásárolni. Eltérés volt ... és ... vallomása között abban a kérdésben, hogy az I. rendű vádlott közölte-e ,,, ...al, hogy a ... telephelyen raktározott kukorica nem az ő tulajdona, hanem az ... jellegű. Ebben a kérdésben a törvényszék elegendő bizonyíték hiányában nem fogadhatta el ... terhelő vallomását és nem állapíthatta meg tényként, hogy ... erről a kérdésről tájékoztatta ,,, ...t, amiként azt sem, miszerint ... tanácsolta azt az I. rendű vádlottnak, hogy az ... kukoricát cserélje ki. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csupán azt lehetett tényként megállapítani, ... közölte a III. rendű vádlottal, hogy ...on van eladó kukoricája és ennek értékesítéséhez kért segítséget a gabonakereskedelemben járatos III. rendű vádlottól. Az adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos ténybeli mozzanatokat a törvényszék ... I. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott vallomása és a nyomozati iratok között elfekvő, tárgyalás anyagává tett adásvételi szerződés (nyomozati iratok 4904-
  194. oldal) alapján állapította meg. Az imént említett vallomásokból és az adásvételi szerződésből kitűnik, hogy azt ...
  195. novembert hó
  196. napján kötötte meg, olyan időpontban, amikor a két kft. vonatkozásában még a tulajdonjogot sem szerzete meg. A szerződést mint magánszemély kötötte; azon a két kft. pecsétjét nem helyezte el; az adásvételi szerződés megkötésekor egy ... által hozott formanyomtatványt használtak fel, azon eredetileg „étkezési búza” került feltüntetésre, amely szöveget a szerződés megkötésekor az V. rendű vádlott javította ki. Ami pedig a szóban forgó adásvételi szerződés alapján történt szállításokat illeti, ... ténybelileg elismerte, hogy a raktárakban tárolt, ... jellegû kukoricát teljes egészében értékesítette, döntõen az V. és VI. rendû vádlottaknak: a kukoricát kamionokkal el is szállították, ám azzal védekezett, hogy õt voltaképpen becsapták, õ tulajdonképpen egy áldozat, s egyébként is az volt a szándéka, hogy a kukoricát kicseréli, késõbb újat vásárol helyette. Egybehangzó peradatok kétséget kizáró módon igazolják azt, hogy a raktárakban tárolt teljes kukorica mennyiség értékesítésre, illetőleg elszállításra került. ... IV. rendû vádlott, ... és ... tanú beszámolt a kukorica elszállításáról, ... és ... tanú pedig elmondta, amikor
  197. januárjában a telepen ellenõrzést tartottak, azt tapasztalták, hogy a raktárakat lényegében kiürítették. Nem fogadta el a törvényszék a vádlott azon védekezését, amely szerint ő a kukoricát később pótolni kívánta, azt lényegében csak ki akarta cserélni. A vádlott ugyanis arra hivatkozott, hogy a raktárakban tárolt rosszabb minőségű, régebbi kukoricát friss, új kukoricára kívánta kicserélni, és a kukoricát ...ból kívánta beszerezni, ám erre azért nem kerülhetett sor, mert az őt zsaroló személy, akit a büntetőeljárás során nem kívánt megnevezni, nehéz anyagi helyzetbe hozta őt. Könnyen belátható ugyanis, hogy a rosszabb minőségű, régebbi kukorica nem képviselhet nagyobb értéket, vagyis nem lehet drágább, mint a friss, új termény. Ezt megerősítette a gabonakereskedelemben járatos ... III. rendű vádlott is. A vádlottnak tehát aligha lehetett volna módja a kukorica kicserélésére. Másrészt a vádlott védekezése ... tanúvallomása tükrében is megcáfolható. A tanú ugyanis arról számolt be, hogy a bérleti szerződés
  198. december
  199. napjával lejárt, és mint a gabonatárolók tulajdonosa
  200. novemberében és decemberében több alkalommal telefonon megkereste ...ot a bérleti szerződés meghosszabbítása érdekében; arra azonban nem került sor, mert ... szóbeli ígéretei ellenére semmit sem tett a bérleti szerződés meghosszabbításáért. ... vallomását a törvényszék hiteltérdemlőnek fogadta el. A vallomás tartalmát alapul véve életszerű következtetési alap nyílik annak megállapítására: a vádlottnak nem állt szándékában az elszállított gabonamennyiség kicserélése, illetőleg pótlása. Ha ugyanis a vádlottat ilyen szándék vezérelte volna, nyilvánvalóan gondoskodnia kellett volna a bérleti szerződés meghosszabbításáról, ámde ezt nem tette. Ebből levonható az a következtetés is: a vádlott szándéka valójában a számára idegen tulajdont képező gabonamennyiség eltulajdonítása, értékesítése révén kapott pénzösszeg megszerzése volt. A törvényszék megítélése szerint ... vádlott csupán azért hivatkozott a gabona kicserélésére, hogy ezáltal az ... kukorica jogtalan értékesítését, illetőleg elszállítását leplezze. Azt, hogy a kukoricamennyiség elszállítása előtt a tárolókban összesen milyen mennyiség állt rendelkezésre, a törvényszék Bucsai Lajos igazságügyi mezőgazdasági szakértő aggálytalan véleménye alapján határozta meg. A szakértő álláspontja szerint az ... Kft. bérelt raktáraiban összesen 4296,73 tonna, a ... által bérelt raktárakban pedig összesen 3.174,78 tonna kukorica volt, ennélfogva 7471,51 tonna volt a kukorica összesített mennyisége (B.39/2009/
  201. alatt érkeztetett szakértői vélemény
  202. oldala). A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvekben rögzített mennyiségeknél általában kisebb mennyiségeket határoztak meg a
  203. október 16-án történt felmérés során, ám az eltérés ellenére az ... elfogadta, hogy a betárolt mennyiségek rendelkezésre álltak. A mezőgazdasági szakértő a be- és áttárolások alkalmával felvett helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyveket vette alapul, ezért az általa megállapított mennyiségek közel azonosak voltak a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglalt mennyiségekkel. A köbözést követően nem szállítottak el kukoricát a szerződés megkötésének időpontjáig, ennélfogva a köbözéssel megállapított mennyiség áll legközelebb ahhoz a mennyiséghez, amely a tárolókban ténylegesen megvolt. Az ... Kft. raktáraiba 4448,22 tonna kukoricát tároltak át, a fogadó raktárakban történt mérlegeléskor 20,402 tonna hiányt állapítottak meg, így 4427,8 tonna került végül a raktárba. A 2/I. jelű raktárban 2074,5 tonnát tartottak nyilván, ámde köbözéssel 1641,7 t mennyiséget állapítottak meg. A 2/II. jelű raktárban 2373,72 tonna volt a nyilvántartás szerint, amely a köbözést követően 2655,53 tonnaként került meghatározásra. Köbözéssel összesen így 4296,73 tonna mennyiséget állapítottak meg. A ... . által bérelt raktárakba a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvekből megállapíthatóan összesen 3313,17 tonna kukoricát szállítottak be. Köbözéssel a I. csarnoktárolóban a nyilvántartásban szereplő 1697,92 tonnával szemben 1706,44 tonnát, a II. csarnoktárolóban a nyilvántartott 820,65 tonna helyett 749,73 tonnát, a III. csarnoktárolóban a nyilvántartott 794,6 tonna helyett 718,6 tonnát állapítottak meg. Ennélfogva az összes kukorica mennyiség 3174,78 tonna volt. A kifejtetteket alapul véve a két gazdasági társaság által bérelt tárolókban mindösszesen 7471,51 tonna kukorica volt a szerződéskötést megelőzően, illetőleg a szállítások megkezdése előtt. Ami pedig az elszállított kukorica mennyiség értékét illeti, ebben a kérdésben is elfogadta a törvényszék Bucsai Lajos igazságügyi mezőgazdasági szakértő aggálytalan véleményét. A szakértő leszögezte, ... vádlott által értékesített nagy mennyiségű kukorica a gabonakereskedelem szempontjából nagykereskedelemnek minősül. Elfogadta a törvényszék a szakértő véleményét abban a kérdésben is, hogy a gabonanagykereskedelemnél a ... árait szokás irányelvként figyelembe venni, amely nagykereskedelmi ártól a kiskereskedelmi árak 25-30 %-al magasabbak. A törvényszék az elkövetési érték szempontjából a ...
  204. novemberi takarmánykukorica felvásárlási áraként 28.062.- Ft-ot, decemberi felvásárlási áraként 29.625.- Ft-ot fogadott el tonnánként a tényállás alapjául. Mindezt alapul véve a
  205. novemberében bizonyítottan elszállított 1511 tonna, és az ehhez számított 2000 tonna értéke 98.525.682.- Ft volt, míg a decemberre eső 3960,51 tonna értéke 117.330.109.- Ft volt. Így mindösszesen 215.855.790.- Ft volt a kukorica értéke, amely a sikkasztás jogi minősítését is meghatározza. ... I. rendű vádlott vallomása, valamint ... és ... tárgyalás anyagává tett nyomozati vallomása (
  206. sorszámú tjkv.
  207. oldal), mint egybehangzó bizonyítási adatokból megállapítható, hogy a ... által képviselt ... Kft-nek és a ... Kft-nek összesen 491,21 tonna kukoricát értékesített ... vádlott, az értékesítés során a vevőknek számlát is adott. A kukoricáért kapott mintegy 16.000.800.- Ft-ot a vádlott szintén saját céljaira fordította. ... I. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott egybehangzó vallomása alapján állapította meg azt, hogy az I. rendű vádlott által önállóan értékesített 491,21 tonna kivételével a kukorica többi részét ... és ... vádlottak szerezték meg, s értékesítették tovább. Minthogy az I. rendű vádlott által ... cégeinek értékesített kukoricát
  208. decemberében szállították el, így ha az ezen mennyiség, és a
  209. decemberi árutőzsdei kukoricaár szorzatával (491,91 X 29.625.- Ft = 44.763.375.- Ft) csökkentjük a sikkasztás elkövetési értékét, akkor megkapjuk az orgazdaság elkövetési értékét, ami összegszerűen 171.092.415.- Ft volt. Gyökeresen eltért viszont egyfelől ... , másfelől ... és ... vádlott vallomása abban a kérdésben, hogy utóbbi vádlottak vajon a szerződés megkötésekor és a gabona folyamatos elszállításakor tudtak-e arról, hogy a kukorica nem az I. rendű vádlott tulajdonát képezi, hanem az ... eredetű. ... és ... vádlott a büntetőeljárás során következetesen tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, ... azt állította, hogy az ... eredetre utaló táblákat nem látta, ... ugyan elismerte, hogy látta ezeket a feliratokat, ám azt állította, neki ... azt mondta, hogy a korábbi időszakban tároltak ... gabonát a telephelyen. ... viszont azt állította: az V. és a VI. rendű vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a szóban forgó kukorica nem az ő tulajdona, hanem az ... jellegű, tekintve, hogy a vádlottak látták a kihelyezett táblákat, ezt a tényt kifejezetten közölte is velük. Minthogy ... I. rendű vádlott vallomásai a büntetőeljárás során távolról sem voltak következetesek (a feljelentésben például valótlanul azt állította, hogy ... és ... neki semmit sem fizetett a kukorica elszállításáért), a törvényszék fokozott gondossággal vizsgálta, hogy az I. rendű vádlott terhelő tartalmú vallomását más bizonyítékok alátámasztják-e. Nem vitás ugyanis, hogy ... a ... Kft. nevében a kukorica mennyiséget adásvételi szerződés alapján szerezte meg, vagyis az ügyletről egy adásvételi szerződés készült, a kukoricát az I. rendű vádlottól az árutőzsdei árnál csupán némileg, 2-3.000.- Ft-tal olcsóbban vásárolták meg. A törvényszék elvetette ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott védekezését; megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy a szerződés megkötésekor, illetőleg a kukorica elszállításakor ... és ... tisztában volt azzal, hogy a kukorica nem az I. rendû vádlott tulajdonát képezi, hanem ... eredetû. • A törvényszék megítélése szerint vitathatatlan tény, hogy
  210. novemberében és decemberében a ... telephelyen a kapukon, illetõleg a tárolókon a kukorica ... jellegére utaló táblák, illetõleg feliratok jól láthatóan ki voltak helyezve. ... elmondta: ő volt az, aki a táblákat kitette és a feliratokat a tárolókon rögzítette. Előadta, hogy jóllehet a kapukon lévő táblák csak akkor voltak láthatóak, ha a kapuk be voltak csukva, ám a kapukat csak akkor nyitották ki, amikor azokon a kamionok eltávoztak. A feliratok meglétét megnyugtatóan bizonyítják a helyszíni szemle során készített fényképfelvételek is. Az ... tárolásra utaló jelzések meglétét támasztja alá …, ... tanúk vallomása is, akik azt állították, hogy a táblák ki voltak helyezve. Ezek alapján egyébként mindketten tudták, hogy ... tárolás folyt a telepen. ... tanú is arról számolt be, hogy amikor a kapuk zárva voltak, azokon a táblák jól láthatóak voltak. ... szintén a táblák jól érzékelhetőségéről számol be a tanúvallomásában, noha falugazdászként csak néhány alkalommal járt a telephelyen. A fenti bizonyítási adatok tükrében nem fogadható el tehát ... azon védekezése, hogy az ... táralásra utaló feliratokat nem észlelte, hiszen ő nem csupán néhány alkalommal járt a telephelyen, hanem három hétig folyamatosan ott tartózkodott. ... és ... tanúvallomásában azt állította, hogy a szóban forgó táblákat nem látta, ám ... elmondta, hogy ha ilyen tábla van kifüggesztve egy telephelyen, az egyértelműen azt jelenti, hogy az áru belföldön nem értékesíthető, az mint államilag felvásárolt tétel, csak külföldön adható el, a ... illetékes osztályának az engedélyével, pályázat alapján. Nem vitás, hogy nemcsak ... és ... tanú, hanem a telephelyen kamionsofőrként eljáró személyek: …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, is azt állította, hogy nem látták a kukorica ... jellegére utaló feliratokat, illetőleg táblákat. (A Nógrád Megyei Bíróság 13.B.39/2009/
  211. számú jegyzőkönyvének 6-
  212. oldalán lévő tanúvallomások, illetve a törvényszék
  213. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvének
  214. oldala.) Az imént említett tanúvallomások értékelésénél a törvényszék abból indult ki, hogy a fenti személyek korántsem voltak érdektelenek, így a Be.
  215. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében az említett tanúk jogszerűen kerülhették azt, hogy önmagukat bűncselekmény elkövetésével terheljék. Ezért a törvényszék az említett tanúk vallomását nem fogadta el valónak. A törvényszék vizsgálta, hogy pontosan mit jelent, milyen korlátozásokra utal az ... eredetre utaló tábla. ... tanú, aki a vádbeli időszakban az ... Kirendeltségénél állt alkalmazásban, elmondta, hogy az ... -s kukoricához „senki sem nyúlhatott hozzá”, azt engedélyük nélkül nem értékesíthették. A törvényszék megítélése szerint ésszerű gondolkodás alapján könnyen belátható, hogy akkor (azon időpontban), amikor a tábla a tárolókon ki van helyezve, a tárolókban elhelyezett kukorica ... eredetűnek minősül, és azzal az ... engedélye nélkül senki sem rendelkezhet. A kifejtetteket figyelembe véve a törvényszék megítélése szerint a látóképességükben nem korlátozott ... V. rendű vádlottnak is észlelnie kellett a szóban forgó táblákat, és minthogy mindkét vádlott a gabonakereskedelem területén megfelelő ismeretekkel és jártassággal rendelkezett, tisztában voltak azzal, hogy a tárolókban elhelyezett gabona ... eredetű, így azzal ... jogszerűen nem rendelkezhet. ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottnak azt is tudnia kellett, hogy a vád tárgyát képező ... gabonát ... vádlott nem cserélheti ki. ... határozottan állította, hogy „már folyt a kukorica elszállítása, amikor ... vagy ... megemlítette neki, hogy az ... kukoricát ki lehet cserélni, ezt máshol is csinálják”. A törvényszék megítélése szerint az V. és VI. rendű vádlott csak azért hivatkozott a kukorica kicserélésére, mint törvényes lehetőségre, mert így próbálta meg a vagyon elleni bűncselekményt elpalástolni. • Jóllehet ... I. rendû vádlott a
  1. november
  2. napján kelt szerzõdést tulajdonosként írta alá, ... és ... vádlottak által is tudottan valótlan tartalmú szerzõdés megkötésére került sor. Eredetileg a szerzõdést étkezési búzára kötötték, a szerzõdésen az eladó részérõl a cég bélyegzõje nem szerepelt, továbbá az V. és a VI. rendû vádlott tudta azt is, hogy ... I. rendû vádlott még nem volt tulajdonosa annak a cégnek, amelynek a nevében az eladást végezte, minthogy a cég eladása még folyamatban volt. Valójában a szóban forgó adásvételi szerzõdés megkötése azt volt hivatva biztosítani, hogy az I. rendû vádlott ne adja el másnak a kukoricát. • Szembetûnõ volt, és ezt a gabonakereskedelemben járatos ...nek és ...nak is észlelnie kellett, hogy ... I. rendû vádlott az adásvételi szerzõdés megkötése és a kukorica elszállítása során nem úgy járt el, mint a kukorica tulajdonosa: Olyan szerződést írt alá, amely semmilyen biztosítékot, garanciát nem tartalmazott a teljesítésre vonatkozóan, nem részletezte a teljesítés ütemezését, s még az esetleges jogvita megoldására vonatkozó rendelkezéseket sem tartalmazta. ... a szállítások során nem tartózkodott ...on, így nem ellenőrizte a felrakodást, nem szerezett be mérleget, nem gondoskodott a kukorica mérlegeléséről, hozzájárult ahhoz, hogy a mérlegelést a végső vásárlók végezzék el, eltűrte azt, hogy a szállítások során az utakon a kukorica egy részét elszórják. ... I. rendű vádlott olyan időpontban értékesítette a kukoricát, amikor az a tulajdonos szempontjából kifejezetten hátrányos, vagyis nem volt kifizetődő. ... imént részletezett nemtörődömségéből ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak a törvényszék megítélése szerint egyértelműen arra következtethettek, hogy ... nem tulajdonosa a kukoricának, és ezt alaposan ki is használták. • A kukorica értékesítése, illetõleg elszállítása rohamtempóban, papírok nélkül, számla kiállítása nélkül történt. ... V. rendû és ... VI. rendû vádlott azt állította, hogy ... I. rendû vádlott kérésük ellenére megtagadta a számla kiállítását az értékesítésekrõl, s ezért nem felel meg a valóságnak ... I. rendû vádlott azon nyilatkozata, amely szerint õk számla nélkül akartak vásárolni. ... és ... tanúk tárgyalás anyagává tett nyomozati vallomásából kitűnik, hogy e tanúk - akik szintén vásároltak ebből a kukoricából - egybehangzóan vallották: ők a vásárlás során kaptak számlát ... I. rendű vádlottól, és a számlán feltüntetett és az általuk kifizetett kukorica mennyiségét vették ténylegesen át. Ebből a törvényszék arra következtetett, voltaképpen az I., az V. és a VI. rendű vádlottnak közös érdeke volt a számla nélküli értékesítés, ... V. és ... VI. rendű vádlottaknak pedig a feketekereskedelembe illeszthető magatartásuk miatt érdekében állt a kukorica mielőbbi és széles körű értékesítése. ... vallomása alapján megállapítható ugyanis, hogy ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak maguk sem állítottak ki számlát az általuk továbbadott kukorica mennyiségére vonatkozóan. Hasonló tartalmú előadást tett ... tanú is: elmondta, hogy abban az ügyletben ő csupán üzletkötői, brókeri, közvetítői minőségben szerepelt, vagyis nem a saját nevére vásárolt, ezért az ügyletekről számlát sem állított ki. Leszögezhető, hogy a kukorica értékesítése az V. és a VI. rendű vádlottak hatékony szervező munkájának eredményeképpen rendkívül gyors ütemben, általában számla kibocsátása nélkül történt, ebből viszont életszerű következtetési alap nyílik annak megállapítására: az V. és a VI. rendű vádlottak tisztában voltak azzal, hogy ... I. rendű vádlott nem a saját tulajdonában álló kukoricát értékesítette. • Noha ... a megismételt eljárás során megtartott tárgyaláson már nem tudott visszaemlékezni a cselekmény részleteire, a nyomozás során megtett vallomását maradéktalanul fenntartotta. Így ... VI. rendû vádlott tagadása miatt történt szembesítés során is fenntartotta azon nyomozati elõadását, amely szerint: „a vékonyabb hölgy mondta nekem egyszer a kiszállítások során, hogy nem kell megijedni, félni, ha probléma lenne, mert az ...-bõl ebben a hónapban biztosan nem jönnek ki ellenõrizni, ezt tudja, mivel neki ott van ismerõse. Mondta, ha gondunk van, akkor keressem egybõl õt, és neki van ismeretsége, majd õ elintézi.” ... tanú - ... tagadása ellenére - fenntartotta azon nyomozati vallomását, amely szerint az V. rendű vádlott egyszer azt mondta, hogy „... úgy ígérte neki, hogy januárban megint lesz kukorica... Az is elhangzott, hogy a minisztériumban valami „nagy kutya” engedélyezte, hogy megsemmisítésre vagy elégetésre kerüljön a kukorica, és ... valahogy hozzájutott ehhez a kukoricához, s így csinált ebből pénzt. Ezeket azonban nekem is csak úgy mondták, ..., meg talán a fiai.” ... és ... tagadása ellenére a törvényszék hitelt érdemlőnek fogadta el a fenti tanúvallomásokat, minthogy azok lényegében mozaikszerűen kiegészítették egymást. Mindkét terhelő tartalmú vallomásból ugyanis az a következtetés vonható le, miszerint a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a ... által értékesített kukorica nem az ő tulajdonát képezi. • ... és ... megtévesztõ magatartásának, és ezen keresztül a szándékosság további jele, hogy az V. rendû vádlott által a nyomozás során átadott mérlegjegyek hamisak voltak (nyom. iratok XXIII. kötet 4911-
  3. oldal), ugyanis ezek nem az ... Zrt. mérlegjegyei. A fenti bizonyítási anyagot egyenként és összességében értékelve a törvényszék megítélése szerint az V. és VI. rendű vádlottak tudattartamát illetően levonható az a következtetés: a vádlottak a cselekmény elkövetésekor tisztában voltak azzal, hogy a vád tárgyát képező kukorica nem ... tulajdona, hanem az ... jellegű gabona. A csalási és a közbizalom elleni cselekmény alapjául szolgáló tényállásbeli mozzanatokat a törvényszék ... I. rendű és ... IV. rendű vádlott beismerő vallomása, valamint e vallomásokkal egybehangzó bizonyítási adatok, a ... Kirendeltsége és a ... Kft. között a kukorica tárolásáról vonatkozó iratanyag (nyomozati iratok
  4. kötet 775-
  5. oldal) tartalma alapján állapította meg. D. A jogi indokolás A megállapított tényállás alapján a törvényszék következtetést vont le ... I. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott bűnösségére. A vád tárgyává tett cselekmények elkövetési időpontjában hatályban lévő Büntető Törvénykönyv, az
  6. évi IV. törvény, illetve az elbíráláskor hatályban lévő
  7. évi C. törvény
  8. §-a szerint a bűncselekményt fő szabályként az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni; ha pedig a cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény szerint nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint annak eldöntésénél, hogy az elkövetéskori, avagy az elbíráláskori büntető törvény szerint bírálandó el a cselekmény, kizárólag az elkövetéskor hatályban volt és az elbíráláskor hatályban lévő törvény rendelkezései az irányadók, a közbenső törvényi változások figyelmen kívül maradnak. Az elkövetéskori és az elbíráláskori jogszabályok az adott ügyben releváns valamennyi rendelkezésének egybevetésével kell állást foglalni abban, hogy melyik törvény rendelkezései eredményeznek enyhébb elbírálást az elkövető számára. Az imént említett egybevetés a következetes bírói gyakorlat szerint oly módon történik, hogy a konkrét cselekményt gondolatban mind a két törvény szerint el kell bírálni, és végül ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely az adott elkövető és adott cselekmény vonatkozásában végül is enyhébb elbírálást eredményez. A kifejtetteket ... I. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottra alkalmazva leszögezhető: a vagyon elleni bűncselekményeknél az értékhatárok csak az alsó értéktartományban változtak, a sikkasztás és az orgazdaság minősítését nem érintik, csupán a csalás enyhébb minősülését eredményezik. Ami pedig az Általános Rész büntetéskiszabására vonatkozó rendelkezéseit illeti, megállapítható, hogy az elkövetéskori és az elbíráláskori szabályok két vonatkozásban különböztek egymástól.
  9. decemberében nem volt hatályban a szabadságvesztés büntetés kiszabása során irányadó, középmértékes büntetéskiszabásra vonatkozó, orientáló jellegű rendelkezés. Jelenleg viszont a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezések kedvezőbbek; minthogy a Kúria a 4/2013 (X. 14.) BK. véleménye szerint határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, a törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés a
  10. évi C. törvény (Btk.)
  11. §
(1)bekezdés szerinti elbírálás fogalmába tartozik. Mindez – osztva az ügyészi álláspontot – együttesen azzal a következménnyel jár, hogy mindhárom vádlott tekintetében az új, a
  1. évi C. törvény szerinti Büntető Törvénykönyvet kell alkalmazni, hiszen az új törvény biztosít kedvezőbb elbírálást a vádlottak számára. Az I. pont alatt leírt tényállásból kiderül, hogy ... az általa tagként átvett két gazdasági társaság vonatkozásában tisztában volt azzal, hogy a ...i bejelentett lakcímmel nem rendelkező ... ügyvezetőnek kézbesítési megbízottra van szüksége, és ezért beszélte rá ...t, hogy vállalja el azt szívességből. Ámde ... ...-et nem ismerte, lakcímét, telefonszámát nem tudta; a vonatkozó okiratot ... csak szívességből írta alá. A kézbesítési megbízotti feladat elvállalásáról szóló valótlan tartalmú nyilatkozatot az I. rendű vádlott tudtával és kérésére nyújtották be a változás bejegyzési kérelmekkel együtt a cégbíróságnál. Megállapítható az is, hogy az I. rendű vádlott a két gazdasági társaságot voltaképpen székhely nélkül vezette. A ... székhelyeként a korábbi székhelyét, a ... számot jelölték meg, míg az ... Kft. esetében új székhelyként a ... számot tüntették fel, ám ezeken a címeken a társaságok nem működtek. A gazdasági társaságokról szóló
  2. évi V. törvény
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja és a 25. §
  2. e)pontja értelmében a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartásként tartalmazza a cég székhelyét, illetőleg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának nevét és lakóhelyét. Minthogy a megállapított tényállást figyelembe véve, ... vádlott közreműködésével mindkét gazdasági társaságra vonatkozóan valótlan adatok kerültek bejegyzésre a cégnyilvántartásba, ... I. rendű vádlott megvalósította a 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint minősülő és büntetendő (intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettét. A II. tényállási pontban leírtakból kiderül: Az I. rendű vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa átvett két gazdasági társaság a kukorica bértárolását végzi, a kukorica ... gabona, és nem az ő tulajdonát képezi. Tudta azt is, hogy a tárolásért tárolási díj jár az ... -tól, és ezeket a díjakat fel is vette. Tulajdonjogának hiánya ellenére a kukoricáról tulajdonosként rendelkezett, amikor jogtalanul értékesítette azt. ... IV. rendű vádlott is tudott a kukorica ... jellegéről, minthogy korábban ő helyezte ki az ... tárolással kapcsolatos táblákat és ő készítette el a készlet-jelentéseket az ... részére. ... a kukorica jogtalan elszállítása kapcsán az értékesítési művelet felügyeletével és az elszállított mennyiségek regisztrációjával segítséget nyújtott az I. rendű vádlottnak a sikkasztás megvalósításához, vagyis fizikai bűnsegédi magatartást valósított meg. A sikkasztás bűncselekményének minősülését a kukorica mennyisége és értéke határozza meg. A kukorica engedély nélküli, önhatalmú értékesítésével a vádlottak a Btk. 372. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettét valósították meg – ... I. rendű vádlott mint tettes, ... IV. rendű vádlott mint fizikai bűnsegéd. A megállapított tényállás szerint a valótlan készletjelentés kiállításával és az …-nak történő megküldésével, illetőleg a tárolási díjjal összefüggésben kiállított számla előterjesztésével ... és ... vádlottak azt a látszatot tartották fenn, hogy az ... gabona a tárolókban hiánytalanul megvan. Ezzel a magatartásukkal tévedésben tartották az ... -t, és az ... - e tévedésben tartással oki összefüggésben - a teljes gabonamennyiség után járó
  1. novemberi tárolási díjat kiutalta ...nak. Ebben az időszakban azonban már 1511 tonna hiányzott a tárolókból, így az ezután járó 489.565.- Ft tárolási díjhoz jogtalanul jutott hozzá az I. rendű vádlott. A decemberi készletjelentést is elkészítették és megküldték az ... -nak, ám számlát már nem állítottak ki, így ez a valótlan tartalmú jelentés a hiány további leplezését szolgálta. A tényállásból kiderül, hogy ... és ... egymás tevékenységéről tudva, szándékosan tévesztették meg az ... -t, amelynek ebből vagyoni kára is keletkezett. Mindezekre tekintettel ... és ... vádlott ezzel a magatartásával az 1-1 rendbeli, Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő csalás vétségét valósította meg társtettesként. A csaláshoz, mint célcselekményhez eszközcselekményként hamis magánokirat felhasználása is társult. A vádlottak ezt azzal követték el, hogy valótlan készlet-jelentéseket, illetőleg az erre alapított számlát nyújtottak be vagyoni haszonszerzés céljából. A megállapított tényállás szerint a valótlan készlet-jelentéseket ... vádlott állította össze, erre pedig ... bírta őt rá. Minthogy a készlet-jelentéseket ugyanazon jogviszonyból eredő jogosultság igazolására használták fel rövid időn belül, ez a cselekmény a folytatólagosság egységébe tartozik. ... vádlott azzal a magatartásával, hogy jogalapot nélkülöző számlát állított ki és terjesztett elő, társtettesként megvalósította a hamis magánokirat felhasználását. Ezen elkövetői minősége magában foglalja a ... IV. rendű vádlott irányába kifejtett felbujtói magatartását is. Ennélfogva, ... I. rendű és ... IV. rendű vádlottak ezen magatartásukkal megvalósították a Btk.
  1. §-ában meghatározott társtettesként; folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségét. A megállapított tényállás szerint ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottak tisztában voltak azzal, hogy az általuk megvásárolt kukorica nem ... I. rendű vádlott tulajdonát képezi, és azt is tudták, hogy a szóban forgó kukorica ... jellegű és annak kicserélésére vonatkozóan az I. rendű vádlott engedéllyel nem rendelkezik. Tudatuk átfogta azt is, hogy a kukoricához törvényesen nem, csak vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével lehet hozzájutni, ám a kukoricát ennek ellenére megvásárolták, majd rövidesen tovább is értékesítették. A tényállásból kiderült, hogy ... I. rendű vádlott által önállóan értékesített 491,21 tonna kivételével a kukoricát az V. és a VI. rendű vádlott szerezte meg és értékesítette tovább. Minthogy az I. rendű vádlott által eladott gabonát
  2. decemberében szállították el, így ha az ezen mennyiség és a
  3. decemberi árutőzsdei kukoricaár szorzatával (491,91 X 29.625.- Ft = 44.763.375.- Ft) csökkentjük a sikkasztás elkövetési értékét, akkor megkapjuk az orgazdaság elkövetési értékét, amely 171.092.415.- Ft-ot jelent. Mindezek alapján ... V. rendű és ... VI. rendű vádlott cselekménye a Btk.
  4. §
(1)bekezdésének c) pontjába ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint büntetendő társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettének minősül. . - .- . A Balassagyarmati Törvényszék a büntetés kiszabása során a következő bűnösségi körülményeket tárta fel és értékelte. ... javára értékelte a beismerő vallomását, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. ... VI. rendű vádlott javára kell értékelni azt, hogy a cselekmény megvalósításakor büntetlen előéletű volt. Súlyosító körülményként kellett viszont figyelembe venni ... I. rendű és ... V. rendű vádlottnál a büntetett előéletüket, ... I. rendű vádlottnál a kezdeményező szerepét, ... V. rendű vádlott esetében pedig azt, hogy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt valósította meg a bűncselekményt. Mindhárom vádlott vonatkozásában a törvényszék súlyosító körülményként értékelte a vagyon elleni bűncselekmények helyi és országos elszaporodottságát, illetőleg a folytatólagos elkövetést. Az I. rendű vádlottnál súlyosít a többszörös bűnhalmazat és a társas elkövetés is. A törvényszék valamennyi terheltnél: ... I. rendű vádlottnál, ... IV. rendű vádlottnál, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottaknál nagy nyomatékkal enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. Cikke
(1)bekezdésében lefektetett „tisztességes eljárás” egyik alapelvi követelménye, az ésszerű időn belüli ítélethozatal sérült az elkövetéstől az elbírálásig eltelt jelentős időmúlás folytán, amely a vádlottaknak nem volt felróható. A törvényszék az elbírált bűncselekmények tárgyi súlyát, a vádlottak személyi társadalomra veszélyességét az imént említett bűnösségi körülményeket alapul véve, igen nagy nyomatékot tulajdonítva az utóbb említett enyhítő körülménynek, ... I. rendű, ... V. rendű és ... VI. rendű vádlottakat a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontja és
  1. §-a alapján szabadságvesztésre ítélte - az I. rendű vádlottat halmazati büntetésül (Btk.
  2. §
(1)és
(3)bekezdés). A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontjának alkalmazásával a törvényszék börtönben állapította meg. Minthogy a cselekmények tárgyi súlya, jellege folytán mindhárom vádlott méltatlannak mutatkozik a közügyekben való részvételre, a törvényszék a Btk. 33. §
(2)bekezdése és 61. §-ának
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt időtartamra (Btk. 62. §
(1)bekezdés) eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A törvényszék a Btk. 38. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdés a) pontjának alkalmazásával megállapította, hogy a vádlottat a szabadságvesztés 2/3 részének, de legalább három hónapnak a kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. ... I. rendű vádlottnál a szabadságvesztés tartamába a Btk. 92. §-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Minthogy ... a most elbírált cselekményt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés tartama alatt valósította meg, a törvényszék a Btk.
  1. §-a b) pontjának alkalmazásával elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.VI.36.801/2004/
  2. számú ítéletével kiszabott, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. A törvényszék a Be.
  3. §
(1)bekezdésének alkalmazásával rendelkezett a nyomozás során lefoglalt és bűnjelként kezelt dolgok lefoglalásának megszüntetéséről; a
(2)bekezdése alapján azokat a tulajdonosoknak rendelte kiadni, minthogy a lefoglalásra nincs már szükség; illetve az értéktelen dolgokat, amelyre senki sem tartott igényt, a
(8)bekezdése alapján megsemmisíteni rendelte. A törvényszék a ... által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését a Be. 335. §
(1)bekezdése második mondatának harmadik fordulata alapján egyéb törvényes útra utasította. A Kúria következetes álláspontja szerint ugyanis a Be. rendszerében a ... polgári jogi igény előterjesztőjeként, vagyis sértettként nem szerepelhet. A büntetőeljárás során összesen 1.362.840.- Ft bűnügyi költség merült fel. A törvényszék akként rendelkezett, hogy a megismételt eljárás során felmerült 375.620.- Ft bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli, figyelemmel arra, hogy a Be. 403. §
(5)bekezdése értelmében a vádlottak nem kötelezhetők annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás meg kellett ismételni. A fennmaradó bűnügyi költséget a törvényszék megosztotta: a vádlottakat a Be. 338. §
(1)és
(3)bekezdésének alkalmazásával a rendelkező rész szerint külön-külön (a vádlottanként elkülöníthető költségrészek tekintetében), illetőleg egyetemlegesen kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. .-.-.-. A törvényszék az ítélet részletes indokolását ... III. rendű, ... IV. rendű vádlottnál, illetőleg ... I. rendű vádlottnál a felmentő rendelkezést érintően a Be. 259. §
(1)bekezdésében írtakra tekintettel mellőzte. .-.-.-. A bíróság által alkalmazott jogszabályok: ... I. rendű vádlottnál a felmentő rendelkezés tekintetében: 1978. évi IV. törvény 254. §
(1)bekezdés, Be. 331. §
(1)bekezdés, 6. §
(3)bekezdés, b) pont. ... III. rendű vádlott tekintetében: 1978. évi IV. törvény 317. §
(1)és
(6)bekezdés a) pont, Btk. 21. §
(2)bekezdés, 251. §
(1)bekezdés, Be. 331. §
(1)bekezdés, 6. §
(3)bekezdés b) pont. ... IV. rendű vádlott vonatkozásában: Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont, 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont, 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont; Btk.
  1. §, Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont és 36. §; 83. §
(1)és
(3)bekezdés; 37. §
(2)bekezdés a) pont; 38. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont; Be. 330. §
(1)bekezdés, 338. §
(1)és
(3)bekezdés. Balassagyarmat,
  1. év március hó
  2. napján dr. Kovács István sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Csörge Zoltán és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is. A Balassagyarmati Törvényszék 3.B.13/2013/
  3. számú ítélete ... III. rendű vádlott tekintetében, illetve ... I. rendű vádlottnál a felmentő rendelkezés tekintetében
  4. március hó
  5. napján jogerőre emelkedett; ... IV. rendű vádlott tekintetében pedig
  6. március hó
  7. napján jogerőre emelkedett és a fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
  8. év március hó
  9. napján dr. Kovács István sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.