A határozat elvi tartalma: A vádirat törvényes, és legfeljebb kellékhiány, hogy abban a csalás elkövetési helyeként az szerepel, hogy a terhelt egy - utca és házszám megjelölése nélküli - megnevezett helységbeli céggel kötött szerződést. A vádirati kellékhiány pedig a bíróság által pótoltatható, vagy pótolható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1897/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Kiss Sándor bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... terhelt Első fok: őri Járásbíróság B.88/2014/
- ítélet Másodfok: őri Törvényszék 4.Bf.178/2015/
- ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.88/2014/
- számú ítéletét és a Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 4.Bf.178/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Győri Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.88/2014/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [
- évi C. törvény (a továbbiakban: hatályos Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont - tényállás I. pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [hatályos Btk. 373. § [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pont tényállás II. és III. pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (hatályos Btk.
- § - tényállás II. és III. pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a polgári jogi igényekről, a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Törvényszék a
- szeptember
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott 4.Bf.178/2015/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt: a Be.
- §-a
(1)bekezdésének c) pontját megjelölve, nem törvényes vád miatt, hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan az eljárás megszüntetése és a büntetés enyhítése, illetőleg mindkét esetben „az iratok ügyésznek megküldése” érdekében. A védő indokai szerint a tényállás II. (helyesen: I.) pontját érintően a Dunaújvárosi Járási Ügyészség B.3968/2011/20/I. számú vádiratában foglalt vád nem törvényes: nem felel meg a Be. 2. §ának
(2)bekezdésében foglalt kritériumoknak, mert a vád tárgyává tett bűncselekmény körülírása nem pontos, abból hiányzik az elkövetési hely egyértelmű megjelölése. A vádirat ugyan tartalmazza, hogy a terhelt a „... székhelyű cég 1”-vel kötött szerződést, de azt már nem, hogy hol kötötték a szerződést. Ez „nyilvánvalóan nem jelentheti a cselekmény (értelemszerűen: elkövetése) helyének megjelölését. Ez a hiányosság nem pótolható. Ezen nem változtat az sem, hogy az elsőfokú ítélet már tartalmazza a szerződéskötés pontos helyeként a sértetti cég cím 1 szám alatti telephelyét (
- oldal
- bekezdés). Márpedig az 1/
- számú BK vélemény szerint a cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett tényállás tartalmazza egyebek között a cselekmény megvalósításának helyét is. Hivatkozott még a BH 2011.
- számú jogeset I. pontjára és a BH 2009.
- számú jogeset II. pontjára. A Legfőbb Ügyészség a BF.1974/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért indítványozta a megtámadott alapítélet tanácsülésen történő hatályában fenntartását. A Legfőbb Ügyészség leszögezte, hogy a bűncselekmény elkövetési helye az, ahol a tettes az elkövetési magatartást kifejti. A vád szerint a terhelt a „... székhelyű” cég 1-vel kötött szerződést. Az ítéleti tényállás már a sértetti cég székhelyét utca és házszám szerint nevezte meg. Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság, amikor a vád törvényes kellékeként elfogadta a sértetti cég székhelye szerinti megjelölését, és az (ügyek) egyesítésére figyelemmel az ítélkező bíróság illetékessége sem kérdőjelezhető meg. [9] Ugyanakkor eredmény-bűncselekmény esetén az elkövetés helye az is, ahol az eredmény bekövetkezett. A vádirat tartalmazza, hogy a terhelt a sértetti cégtől átvett vetőmagot elvetette, a növényvédő szert felhasználta, de a betakarított terményből nem teljesített a szerződés szerint, azt korábbi tartozásaira fordította. A terhelt a termelést a lakóhelyén (pontosítva: ...) és környékén folytatta, s így a vád törvényesen került benyújtásra. [10] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
- §-a
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [12] A Kúria előrebocsátja, hogy az alapügyben a bíróság nem járt el törvényes vád hiányában, a felülvizsgálati indítvány álláspontja téves. [13] A Be. 2. §-ának
(1)bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. §-ának
(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A törvényes váddal szemben támasztott feltételek konjunktívak (együtt érvényesülőek), bármelyikük hiányában elesik a vád törvényessége. [14] A vád törvényessége nem kevesebb, mint amit a Be. 2. §-ának
(2)bekezdése megkövetel, de annál nem is több. A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek [Be. 217. §
(3)bekezdés] a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, s a bíróság az eljárást lefolytathassa (EBH 2015.B.10.I. pont), tehát a vád törvényessége a vádnak az a képessége, amelynek folytán alkalmas a bírósági eljárás megindítására (EBH 2014.B.17.). [15] A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be. 267. §
(1)bekezdés j), k) pont; 309. §
(1)bekezdés, 332. §
(1)bekezdés d) pont], s ha alkalmasnak találja, ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. §
(1)bekezdés
- mondat]. [16] A felülvizsgálati indítvány kizárólag a büntetőtörvénybe ütköző cselekmény pontos körülírásának hiányát állította. A Kúria 1/
- BKv. számú büntető kollégiumi véleményének A.1.2.b. pontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb. [17] Az alapügyben helytállóan alkalmazott hatályos Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. [18] A védő az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésének írásbeli indokolásában a Dunaújvárosi Járási Ügyészség B.3968/2011/20/I. számú vádiratáról (tényállás I. pont) már állította a törvényes vád hiányát (4.Bf.178/2016/6/Vé/
- számon a nyilvános ülés jegyzőkönyvéhez csatolt irat). A másodfokú végzés
- oldal
- bekezdésében még nincs nevesítve, hogy mely tényállási pont az érintett, de a
- oldal
- bekezdéséből kitűnik, hogy a másodfokú bíróság a tényállás I. és II. pontjaira vonatkoztatta az állítást, ellenben a tényállás II. pontjával foglalkozva (ez kiderül az cég 1 stb. hivatkozásokból) látta helyénvalónak, hogy a vád elkövetési helyként a sértetti cég székhelyét jelölte meg - figyelemmel arra is, hogy az elkövetés helye az eljárás során vitatott nem volt, a nyomozati iratok 8-
- oldalaként feltalálható szerződéseken szerepel annak megkötési helye, valamint távollévők között kötött szerződés esetén a Ptk.
- §-ának
(3)bekezdése alapján ekkor a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő - a jelen ügyben a sértetti cég - székhelye (telephelye). [19] A tényállás I. pontját érintően a jelen ügyben nem kétséges, hogy a Dunaújvárosi Járási Ügyészség a B.3968/2011/20/I. számú vádiratában úgy emelt vádat, hogy az abban foglalt tényállásban háromszor és egyezően a terhelt által a „... székhelyű cég 1”-vel kötött szerződésekre utalt. A Kúria határozott álláspontja szerint ezt a megjelölést miként a jogszabályok szövegét (Magyarország Alaptörvénye
- cikk) - a józan ész alapján kell értelmezni. A józan ész pedig azt diktálja, hogy bármiféle vitatás hiányában, avagy ellenkező adat fel nem merülésekor abból a megjelölésből, hogy a terhelt a „... székhelyű” sértetti céggel szerződött, következhet az is, hogy a szerződés megkötésének helye ... volt. [20] Az elkövetés helyének vádbeli megjelölése tehát megtörtént, de az kétségtelenül nem volt pontos. [21] A Kúria eljáró tanácsa más ügyben már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az elkövetési hely meg nem jelölése kihat-e a vád törvényességére. A Bfv.II.1211/2013/
- számú határozatában foglaltakat fenntartja, és az alábbiakban megerősíti. [22] Az elkövetés helyének jelöletlensége adott esetben valóban nem vezethet a vád törvényességének hiányához, mert nem minden bűncselekmény megállapíthatóságának az elengedhetetlen feltétele. Vannak ugyanis olyan bűncselekmények, amelyek esetében az elkövetési hely szükségképpeni eleme a büntetőjogi felelősség kimondhatóságának (ilyen pl. a garázdaság, rendbontás vagy közúti baleset okozása), míg más bűncselekmények vonatkozásában nem elengedhetetlen elem (ilyen pl. a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés, a jövedéki orgazdaság). [23] Amikor az elkövetési hely nem elengedhetetlen elemet képez, de ismert, legfeljebb vádirati kellékhiányról lehet szó, amit a bíróság maga pótolhat, avagy az ügyész megkeresésével pótoltathat [Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulat, Be.
- §
(1)bekezdés, Be. 305. §
(2)bekezdés, Be. 309. §
(1)bekezdés]. Ha pedig az elkövetési hely nem elengedhetetlen elemet képez, ám megállapíthatatlan, akkor sincs akadálya a büntetőjogi felelősség kimondásának. [24] Az elkövetés helyének megállapíthatatlanságával egyébként a büntetőeljárási törvény maga is számol, hiszen a Be. 17. §-ának
(2)bekezdése azt mondja ki, hogy ha a bűncselekmény elkövetésének helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben - a nyomozási bíró eljárását ide nem értve - korábban intézkedett (megelőzés), továbbá ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. [25] Az elkövetési hely megállapíthatatlansága tehát - amennyiben nem szükségképpeni eleme a büntetőjogi felelősség kimondhatóságának legfeljebb a bíróság illetékességének a kérdése, ami, ha az alapügyben hiányzott, felülvizsgálat alapját nem képezheti. A jelen ügyben az elsőfokú bíróság illetékessége viszont nem kétséges, hiszen a külön indult ügyeket úgy egyesítette, hogy egyértelműen illetékes volt abban az ügyben, amelyhez egyesítette a tényállás I. pontjában foglalt ügyet. [26] Egyébként a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság 07030/3833/2011.bü. számú nyomozati iratok tartalmazzák a
- szeptember 22-én (
- lapszám),
- október 30-án (16-
- lapszám), és
- április 28-án (21-
- lapszám) kötött szerződéseket, amelyek egyezően ...-en keltek, valamint szerepel bennük a sértetti cég pontos címe is. [27] A BH 2011.
- és BH 2009.
- szám alatt közreadott jogesetek kétségtelenül a törvényes vád hiányának tekintették, ha a vád tényállása nem tartalmazta az elkövetés helyét, azonban - és ez lényeges - egyik esetben sem önmagában álló hiányként. Mindkét jogesetbeli vádból az elkövetés időpontja és módja hiányzott, s ehhez képest fogalmazták meg a büntető kollégiumi vélemény alapján az általános követelményt. [28] A Legfőbb Ügyészség szerint eredmény-bűncselekmény esetén az is lehet az elkövetés helye, ahol az eredmény bekövetkezett. A vádirat tartalmazta, hogy a terhelt ...-án8 folytatta a termesztést, s ez helység a Dunaújvárosi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozik. Ebből a megközelítésből nézve - szemben a védő meglátásával - helyesen járt el a Dunaújvárosi Járási Ügyészség, mivel a vádiratot a Dunaújvárosi Járásbírósághoz nyújtotta be. [29] A befejezett ún. eredmény-bűncselekmény elkövetése esetén általában közömbös az, hogy az eredmény hol következett be, ám a csalás esetében születtek olyan bírósági döntések is (pl. BH 1975.358., BH 1979.144., BH 1997.521., BH 2009.317.), amelyek a terhelt tevékenységéhez tartozónak ítélték a kár okozását, következésképpen illetékességet megalapozónak a kár bekövetkeztének helyét is. Az ítélkezési gyakorlatban ez követett felfogásnak tekinthető - írja a Büntetőeljárás jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2014 (
- pótlás
- július 1.) című munka a Be.
- §-ához fűzött
- pontban. [30] A Kúria megismétli, hogy az illetékesség esetleges hiánya felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. A jelen ügyben azonban nem tévedésben tartás, hanem tévedésbe ejtés történt. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a vele szerződő sértetteket „megtévesztette a fizetési készségét és képességét illetően (…) a szerződések teljesítése már a megkötésük időpontjában sem állt szándékában” (elsőfokú ítélet
- oldal 6-
- bekezdés). Tévedésbe ejtéssel elkövetett csalásnál az elkövetés helye az, ahol a tévedésbe ejtés megtörtént. A jelen ügyben pedig a kár nem a későbbi termesztéssel, hanem már a vetőmag és növényvédő szer átvételével megtörtént. [31] Összegezve: A benyújtott vádirat - a nem vitatott alaki legitimáció és személyre konkretizáltság mellett - tartalmában alapvetően eleget tett a tárgyi és büntetőjogi meghatározottság törvényi követelményének. Az elkövetés helyének jelöletlensége, vagy nem pontos jelölése esetén a vád - amennyiben az nélkülözhetetlen az adott bűncselekmény elbírálásához - legfeljebb kellékhiányosnak tekintendő. A jelen ügyben a vád kellékhiányát már az elsőfokú bíróság pótolta azzal, hogy az elkövetés helyét - a védő által sem vitatottan - megjelölte az ítéletében (
- oldal
- és
- bekezdés). A bíróságok tehát nem jártak el törvényes vád hiányában, s ekként a felülvizsgálati indítvány állítása nem foghat helyt. Az indítvány elvi tartalma [32] A vádirat nem törvényes, mert nem jelöli meg az elkövetés helyét. A döntés elvi tartalma [33] A vádirat törvényes, és legfeljebb kellékhiány, hogy abban a csalás elkövetési helyeként az szerepel, hogy a terhelt egy - utca és házszám megjelölése nélküli - megnevezett helységbeli céggel kötött szerződést. A vádirati kellékhiány pedig a bíróság által pótoltatható, vagy pótolható. Záró rész [34] A kifejtettek folytán a Kúria - a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. [35] A Kúria észlelte, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részében és indokolásában (
- oldal
- bekezdés) téves, hogy az elsőfokú bíróság „főbüntetést” is kiszabott volna, ugyanis a korábbi Btk. az elkövetés idején - és
- május 1-től - már csak büntetést és mellékbüntetést ismert. Ennek azonban nem volt kihatása a felülvizsgálatra. [36] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság [37] - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- április
- . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné