← Magyarország

Gf.30242/2016/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.242/2016/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Bánáti János ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Lovász Éva ügyvéd által képviselt alperes neve alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránti perében a Szegedi Törvényszék
  2. március
  3. napján hozott - és
  4. május
  5. napján kelt
  6. számú végzésével kijavított - 7.G.40.051/2015/
  7. sorszámú ítélete ellen a felperes által
  8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit az elsőfokú bíróság kijavító végzésére is kiterjedően - az alábbiak szerint megváltoztatja: Az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 8.055.848,- (Nyolcmillió-ötvenötezernyolcszáznegyvennyolc) forintra felemeli és kötelezi alperest, hogy ezen tőkeösszegből 5.986.377,(Ötmillió-kilencszáznyolcvanhatezer-háromszázhetvenhét) forint után
  9. december
  10. napjától, 1.789.470,- (Egymillió-hétszáznyolcvankilencezer-négyszázhetven) forint után
  11. február
  12. napjától és 280.000,- (Kettőszáznyolcvanezer) forint után
  13. június
  14. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%kával növelt késedelmi kamatát fizesse meg. A felperes az alperes javára perköltség fizetésre kötelező rendelkezését mellőzi. A felek költségeiket maguk viselik. Kötelezi felperest fizessen meg az adóhatóság felhívása szerint 435.600,- (Négyszázharmincötezerhatszáz) forint, valamint alperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg az államnak 1.016.500,(Egymillió-tizenhatezerötszáz) forint le nem rótt eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi alperest 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi felperest fizessen meg az adóhatóság felhívása szerint 387.100,(Háromszáznyolcvanhétezer-egyszáz) forint, míg alperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg 129.000,- (Egyszázhuszonkilencezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az államnak. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: Az ítélőtábla az alábbi tényállást állapította meg. Az alperes a ... Repülőtér bővítési-javítási munkálatainak generálkivitelezője volt. A peres felek
  15. július
  16. napján alvállalkozói szerződést kötöttek, amelyben felperes elvállalta a terminál neve Terminál portálvilágításához tartozó rozsdamentes acélburkolatok gyártását, szerelését (továbbiakban: szerződés1). A vállalkozói díj 15.000.000,- forint átalányár volt. A szerződés részévé váltak az alperes által kidolgozott általános szerződési feltételek (ÁSZF), a ... Repülőtérre vonatkozó különleges szerződési feltételek, a .. általános feltételek, a reptéri biztonsági szabályzat, a tervdokumentáció, a tételes ajánlat. A teljesítési határidő
  17. szeptember
  18. napja volt. A szerződéskötést megelőzően a peres felek a szerződési ajánlatról egyeztetést tartottak, melynek során megállapodtak abban, a teljesítési garancia mértéke 10%, amely
  19. november
  20. napjáig érvényes, míg a jóteljesítési, szavatossági garancia 5%-os mértéke
  21. november
  22. napjától lép életbe, és időtartama 39 hónap. Az egyeztetés során pontosan meghatározták az alperesi teljesítés ütemezését, mértékét, a felperes kivitelezéssel kapcsolatos feladatait, így - többek között a tervdokumentációk alapján kiviteli és gyártmányterv-készítési kötelezettségét. Részletesen megtárgyalták a pénzügyi visszatartás teljesítési, jó teljesítési és bankgarancia feltételeit, azok határidejét, rendelkeztek a késedelem jogkövetkezményeiről is, így a kötbérről, annak mértékéről és alapjáról. Az ÁSZF 10.
  23. pontja a teljesítési garanciát akként határozta meg, hogy a vállalkozó biztosítékot nyújt arra az esetre, amennyiben szerződéses kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és az a megrendelő és a beruházó pénzügyi elszámolásának biztosítására szolgál. Ezért a teljesítési garancia a fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámolásáig áll fenn, összege a vállalkozói díj nettó értékének 10%-a, mely a részszámlák bruttó összegéből kerül visszatartásra. A teljesítési garancia összege a végszámla benyújtásakor számolható el, és azt aznapi összegével, azzal egyidejűleg kell megfizetni. A fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámolásán a felek a fővállalkozói díj, valamint fővállalkozói díjból levont teljesítési visszatartás teljes összegének a megrendelő bankszámláján való jóváírását értik. A 10.
  24. pont szerint a jótállási garancia a vállalkozói díj nettó összegének 5%-a, amely a végszámla bruttó értékéből kerül levonásra vagy azonos összegű, és a megrendelő által elfogadott bankgaranciával válthat ki. Az ÁSZF 10.
  25. pontja szerint pedig a jóteljesítési garancia a vállalkozó hibás teljesítése esetén használható fel, amennyiben a vállalkozó jótállási kötelezettségének nem, vagy nem szerződésszerűen tesz eleget. A megrendelő jogosult hibás teljesítés esetén a bankgarancia teljes összegét érvényesíteni, vagy a visszatartott jóteljesítési garancia teljes összegét véglegesen visszatartani, függetlenül a hibák nagyságrendjétől, a kijavítás módjától, elvégzésétől. A 10.
  26. pont szerint a teljesítési garancia szerint levont összeget (10%) a részszámlák áfával növelt bruttó összegéből, még a jóteljesítési garanciaként visszatartandó összeget (5%) a végszámla áfával növelt bruttó összegéből kell levonni. Az ÁSZF 10.
  27. pontja szerint a teljesítési garancia címén visszatartott összeg esedékessé válásának feltétele a fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámoláson, valamint a teljesítési garancia visszatartása feloldásának írásban való kérelmezése a vállalkozó részéről. A 10.
  28. pont szerint pedig a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg esedékessé válásának feltétele egyrészről a jótállási időszak sikeres eltelte, valamint a jóteljesítési garancia feloldásának írásban való kérelmezése a vállalkozó részéről, és a visszafizetés megrendelő általi jóváhagyása. A jóteljesítési garancia visszafizetése kizárólag ezen együttes feltételek bekövetkezte esetén válik esedékessé. A 10.
  29. pont rendelkezése szerint a vállalkozó hibás teljesítése esetén a megrendelő az alábbi lehetőségek közül választhat: Amennyiben a vállalkozó teljesítési vagy jóteljesítési visszatartása még nem került feloldásra, a megrendelő jogosult a Ptk.
  30. §-ában rögzített bármely szavatossági jogát - tetszés szerinti sorrendben - gyakorolni, és ennek során a teljesítés és jóteljesítés visszatartás teljes összegét felhasználni. Amennyiben a vállalkozó a jóteljesítési visszatartást bankgaranciával váltotta meg, a megrendelő - biztosítéki céllal - jogosult a bankgarancia teljes összegét a javítás várható költségeinek biztosítása érdekében érvényesíteni. Amennyiben a vállalkozó jóteljesítési visszatartása már feloldásra került, vagy a megrendelő a hibát a vállalkozóval kívánta kijavíttatni, a vállalkozó köteles a hiba tudomására jutásától számított 24 órán belül a javítást megkezdeni, intézkedéseiről a megrendelőt értesíteni. Amennyiben a vállalkozó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a megrendelő jogosult a hiba kijavítását a vállalkozó költségére saját maga elvégezni, vagy harmadik fél által elvégeztetni. Az időközben megrendelt pótmunkákra tekintettel a szerződés1-et a felek négy alkalommal módosították a vállalkozói díj és a teljesítési idő vonatkozásában.
  31. augusztus
  32. napján 21.200.000,- forintra,
  33. szeptember
  34. napjára (egyben a teljesítési garancia mértékét
  35. november
  36. napjáig 10%-ban határozták meg),
  37. szeptember
  38. napján 29.600.000,- forintra és
  39. október
  40. napjára,
  41. október
  42. napján 33.027.900,- forintra és
  43. március
  44. napjára, majd
  45. március 1-
  46. között 35.789.395,- forintra. A szerződés alapján az alábbi számlák kerültek kibocsátásra. Sorszám 176/2010 212/2010 48/2010 71/2011 Összesen: Számla nettó összege 20% visszatartás 13.700.000,2.740.000,7.021.120,1.404.224,4.306.780,861.356,10.761.495,2.152.299,35.789.395,7.157.879,- Fizetve 8.724.000,2.852.896,3.445.424,7.609.196,22.631.516,- Az alperes a szerződés1 alapján felperesnek járó vállalkozói díjból teljesítési garanciaként 5.368.409,- forintot és jóteljesítési garanciaként 1.789.470,- forintot, összesen 7.157.879,- forintot tartott vissza, ezen visszatartott összegeket nem fizette vissza felperesnek. A
  47. április hó
  48. napján kibocsátott végteljesítési igazolás szerint a felperes elismerte a késedelmes teljesítés tényét, az ezzel okozott károkat és kötbérterheket, melyeket alperes az időközben a portálvilágítás elkészítésére létrejött szerződés2 terhére kívánt érvényesíteni (Ker.lev./F/4.). A felperes 2011-ben elismerte, hogy az alperes 7.986.484,- forint kötbér érvényesítésére jogosult vele szemben. A peres felek
  49. augusztus
  50. napján - a korábbi szerződéskötési folyamattal egyezően - a szerződési ajánlat részletes egyeztetését követően az alperes által összeállított ÁSZF alkalmazásával szerződést kötöttek, amelyben felperes elvállalta a nemzetközi repülőtér T2 terminál nevet portálvilágításának kivitelezését (továbbiakban: szerződés2). Ennek is részévé váltak a fentiekben idézett ÁSZF feltételek. A vállalkozói díj 74.000.000,- forint átalányár volt. A teljesítési és jóteljesítés garancia szabályozása azonos volt a szerződés1 szerintivel. A teljesítési határidő
  51. október hó
  52. napja volt, melyet
  53. október
  54. napján
  55. február
  56. napjára módosították azzal, hogy a teljesítési garancia kifizetésének feltételeként szabták a szerződésben vállalt művet hiba- és hiánymentesen adja át felperesnek legkésőbb
  57. február
  58. napjáig. Alperes
  59. november
  60. napján elektronikus úton küldte meg az alperesnek a LED szalagok technikai adatait.
  61. február
  62. napján az időközi pótmunkavégzésre figyelemmel a vállalkozói díj összegét 85.729.683,- forintra, míg a teljesítési határidőt
  63. március
  64. napjára módosították. Felperes elismerte, hogy a szerződés alapján késedelmesen teljesített, ezért az alperes 7.986.484,- forint késedelmi kötbért érvényesít vele szemben, melyből 3.700.000,- forint a vállalkozói díjból kerül levonásra, míg 4.286.484,- forint teljesítési garanciaként a visszatartott összegből. Valójában a szerződésmódosítására
  65. április hónapban került sor. A portálvilágítás különleges geometriájú, függőleges állású oszlopokat és az építmény belső terének stílusához illeszkedő, ívesen hajlított, vízszintes helyzetű világítósávokat tartalmaz. A világítótestek acélszerkezetének és bonyolult geometriájú üvegburkolatának tervezését és kivitelezését a felperes végezte alvállalkozók bevonásával. A portálvilágítás felperes általi kivitelezése három szinten történt (érkezési szint földi oldal, indulási szint, valamint galéria). A szerződés szerint a terminál nevet területén kellett a portálszerelési munkát végezni. Ez az utasforgalmi csarnok a korábban épített 2A és terminál jelölése terminálok között létesült. Az érkezési szinten szerelt világítás egy része a terminál nevet területén kívül, a terminál jelölése terminál területére esik, amelynek portálvilágítása műszakilag egységes egészet képez a terminál nevet területén létesítettel. A két épületrész területe egylégterű, közöttük térbeli elválasztás nincs. Az alperes
  66. januárjában a LED szalagok tanúsítványainak hiányait kifogásolta, és kérte azok haladéktalan pótlását.
  67. január
  68. napján kelt levelében alperes közölte felperessel, hogy a portálvilágítások szerelése nem gyorsult, a késedelmi kötbér mellett kártérítési igény fenyeget, és továbbra is fenntartja kötbérigényét. A
  69. január
  70. napján kelt e-mail üzenetében alperes elismerte, az indulási szinten a portálvilágítás részlegesen beüzemelésre került, azonban a vízszintes üvegsávok megvilágítása nem egyenletes, és fényereje is elmarad az elvárttól, és ismételten észrevételezte a LED tanúsítványok nem megfelelő voltát.
  71. június 20-án az alperes és a felperes érintésvédelmi ellenőrzést tartottak, ennek eredményeként megállapították, hogy az EPH érintésvédelem nem került kiépítésre a világító portálokon. A szerződés2-nél műszaki átadás-átvétel nem volt. A portálvilágítás végteljesítési igazolása
  72. novemberében került kibocsátásra. A szerződés2 vállalkozási díjából 617.968,- forint teljesítési és 4.101.484,- forint jóteljesítési visszatartást nem fizetett meg alperes a felperesnek. Az alperes nem fizette meg a felperestől megrendelt és
  73. május
  74. napján átvett lámpatestek 280.000,- forint összegű ellenértékét sem. A felperes által telepített LED világításnál hibajelenségek voltak észlelhetők. Az alperes
  75. január
  76. napján garanciális igénybejelentést tett felperesnek azzal a tartalommal, hogy „mind a két szinten az alsó világításnál a rögzített LED-ek leestek és az üvegen fekszenek." A
  77. február 17én jelzett hibák szerint „a LED-sorok néhány helyen tönkre mentek. Számos helyen az üveg mögött sötét foltok jelentek meg, amely arra utal, hogy mögötte a világítás nem működik." Az alperes
  78. február
  79. napján garanciális igénybejelentést tett felperesnek azzal, hogy az A és B termináloldalon a portál LED világítása nem világít, vagy levált. A
  80. március 4-i bejelentésben az alperes a hibákat akként jelezte, hogy a portálvilágításba épített LED-ek több helyen nem világítanak, az A oldalon is megjelent a hiba, a B terminál oldalán pedig gyakorlatilag alig van világító rész. Az autókölcsönző pultoknál levált a LED, több üzletnél szintén levált, még ott is, ahol azt az első bejelentés után azt javították.
  81. március 13-án tájékoztatta felperes alperest, hogy „az A és B termináloldalon a portálvilágítás nem világít, levált LED-ek találhatók az autókölcsönző pultnál", majd
  82. október 11-én akként, hogy a „terminál nevet indulószint Duty Free pultnál az üzletet képező keretező oszlopon a LED nem világít folyamatosan, de a feszültséget megkapja. „ A beruházó
  83. évben a közös bejárásokon tartott értekezleteken észrevételezte a LED világítás hibáit, annak javítására hívta fel az alperest, aki azt azzal vállalta, hogy arra
  84. júniusában kerül sor. Az alperes
  85. február 18-án arról tájékoztatta felperest, hogy „az érkezési szint földi oldal Tterminál jelölése feliratú oldalon az autókölcsönzőn lévő portálvilágítás LED sorai olvadtak le a panelokról." A LED szalagok hibája több okra visszavezethető, nem zárható ki a hibás teljesítés. A LED szalagok kínai gyártmányúak, általában a gyári garantált üzemóraidő 12000 óra. A kiégés elsődleges oka a LED-ek korlátozott élettartama. Az átlagos élettartam gyártói adatok szerint 30000 üzemóra, ami azt jelenti, az előírt üzemi körülmények között, ez a természetes elhasználódás következménye. A valóságban azonban a LED-ek egy része ennél rövidebb, míg más része hosszabb idő alatt ég ki. A terminál nevetban napi 24 órán keresztül üzemel a portálvilágítás, évi 8860 órával számolva az átlagos működési idő 3-4 év. A beépített mintegy 300.000 db LED néhány százaléka bizonyosan a természetes elhasználódás következtében égett ki, ugyanakkor az egyes területekre koncentráltan, tömegesen jelentkező hiba nem lehetett természetes elhasználódás következménye. Amennyiben felperes gyenge minőségű szalagokat épített be, az indokolná a LED-ek gyors kiégését, azonban azok közepes minőségűek, a kategórián belül közepes árfekvésűek, ezért a tömeges hibajelenség nem hozható összefüggésbe a szalagok minőségével. A tömeges kiégéshez vezethet továbbá a túlfeszültség vagy a hálózati feszültség magas felharmonikus tartalma. A felperes által megjelölt EPH ellenőrzéskor elvégzett szigetelés vizsgálat során alkalmazott műszerrel szándékosan sem lehetne tömeges LED kiégést előidézni, miután azok nagy feszültségű, de rövid idejű, tehát kis energiájú impulzusokat bocsátanak ki, amelyek a bekapcsolt fogyasztók mellett a vezetéken gyorsan lecsillapodnak. A LED-ek tömeges kiégésének leggyakoribb oka a túlmelegedés. Az üzemi hőmérséklet 0-40 oC, a 40 oC alatt tartás érdekében a gyártói ajánlás szerint a LED szalagot az erre célra kifejlesztett alumínium profilra kell ragasztani. Ez nagy felületű, jó hővezető anyag, amely jó hatásfokkal adja át a hőt környezetének, így hűtve a chip hőmérsékletét. A felperes azonban nem alkalmazott alumíniumprofilt, közvetlenül a műanyag lapra ragasztotta a szalagokat, ami köztudottan rossz hővezető. A burkolat alatt 8 db párhuzamos LED szalag összesen 38,4 W/m hőteljesítményt ad le, ami közrejátszhatott a hőmérséklet kritikus értékű megemelkedésében. Az üvegbúra alatti zárt tér szellőztetése nem volt megoldott, melynek hiánya alátámasztja a túlmelegedést. A LED szalagok leválását a ragasztás technológiai hibája, valamint a kritikus érték fölé emelkedett hőmérséklet is okozhatta. Alperes más vállalkozókkal javíttatta ki a hibát, az azokról kiállított számla végösszege 4.406.900,forint. Ezt meghaladóan is további, pontosan meg nem határozható mértékű és összegű javításokat végzett, illetve végeztetett alperes. A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 14.067.852,- forint tőkeösszeg és annak késedelmi kamatai megfizetésére. Előadta, hogy szerződéskötéskor alperes ÁSZF-t alkalmazott, melyeket egyedileg nem tárgyaltak meg, azok kialakításában érdemben nem vehetett részt. Az ÁSZF 9.14., 10.
  86. és 10.
  87. pontjai tisztességtelen kikötéseket tartalmaznak, mert alperes teljesítési visszatartásának kifizetését az alperes megrendelője teljesítéséhez kötötte, ez indokolatlan, egyoldalú előnyt jelent az alperesnek és hátrányt a számára. Ezen szerződéses kikötések a jóerkölcsbe is ütköznek. Ezen szerződési rendelkezések egyébként sem váltak a szerződés részévé. Az alperes fentiek mellett világítótesteket rendelt meg, melyeket
  88. május 28-án átvett, azok ellenértékét, 280.000,- forintot nem fizetett meg. Miután az acélszerkezetek kivitelezésére vonatkozó szerződés1-ben is az ÁSZF megjelölt pontjai érvénytelenek, ezért a teljesítési garancia visszatartásának joga alperest nem illeti meg, annak folytán 5.368.409,- forint megfizetésére köteles. A szerződés2 vonatkozásában a vállalkozói díj elszámolása kapcsán valótlan, hogy késedelembe esett a szerződés1 teljesítésével, ezért a késedelmi kötbér követelés alaptalan, az nem vonható le a vállalkozói díjból. A teljes vállalkozói díj 85.729.683,- forint volt, amelyből a teljesítési visszatartás 16.405.937,- forintot tett ki. Ebből 7.400.000,- forintot alperes kifizetett, így 9.005.937,- forint az a visszatartott összeg, amelyet teljesítési garanciaként tart a birtokában, ebből 4.286.484,- forint a jóteljesítési garancia, így 4.719.453,- forint teljesítési garanciát kellett volna
  89. november
  90. napjával megfizetnie az alperesnek. Miután késedelembe nem esett, ezért késedelmi kötbér nem számítható fel, így további 3.700.000,- forinttal tartozik az alperes. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, egyúttal beszámítási kifogást és viszontkeresetet terjesztett elő. A keresetből 280.000,- forint tőkeösszeg és késedelmi kamatai, és a szerződés1-hez kapcsolódó teljesítési visszatartás 5.368.409,- forint tőke és késedelmi kamataira vonatkozó követelést elismerte. A szerződés2 kivitelezésére létrejött szerződés kapcsán előadta, hogy az ÁSZF-t egyeztetési tárgyaláson részletesen megtárgyalták, a jelentős véleményeltérést közös akaratnyilatkozattal elfogadták, ezért a támadott egyes pontok tisztességtelenségének vizsgálata fel sem merülhet. A szerződés2-ben meghatározott vállalkozói díj a pótmunkák elrendelésével folyamatosan növekedett, és ezért a teljesítési határidő több alkalommal módosult. A felperes a kivitelezéssel folyamatosan késedelemben volt. Nem vitatta, az utolsó szerződésmódosításra
  91. áprilisában került sor, ekkor a felperes késedelmét elismerte, így az általa érvényesített kötbérszankciót is. Tartozáselismerése folytán az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy nem volt késedelemben, és emiatt tartozása nem áll fenn. Ezen kötelezettségének felperes azonban nem tett eleget. Mindemellett a kötbérszankció elismerését magában foglaló szerződésmódosítás egyezségnek is minősül, mert egybehangzó akaratukat tartalmazta. Ebből következően a 7.986.484,- forint kötbér érvényesítése megalapozott, melyből 3.700.000,- forint a vállalkozói díjból került levonásra, 4.286.484,- forint a teljesítési garanciaként levont összegből, így 4.719.453,- forint összegű teljesítési visszatartást tart magánál. Az összesen visszatartott 16.405.937,- forint vállalkozói díjból már kifizetett 7.400.000,- forintot, a fennmaradó összeget további 4.286.484,- forinttal kell csökkenteni - ez a kötbér összege -, így az összesen visszatartott vállalkozói díj 4.719.453,- forint. A szerződési konstrukció lényege szerint a teljes vállalkozói díjból 20% kerül levonásra a teljesítésig, majd a teljesítési garancia esedékessé válásakor a vállalkozói díjból 5% a visszatartás jóteljesítése biztosítékául. Ez utóbbi erre a szerződésre vetítve 4.101.484,- forint, amely még nem esedékes. Az elszámolás eredményeként az általa visszatartott 4.719.453,- forintból 4.101.484,- forint a jóteljesítési garancia, melynek visszafizetése nem vált esedékessé, így teljesítési visszatartás címén felperest 617.969,- forint illeti meg. Felperes a hibátlan teljesítésért 39 hónap jótállást vállalt, és nem kötötte ki, hogy a LED szalagok esetében ez csak 1 év 4 hónap, ezért a teljes kivitelezett műre vonatkozik felelőssége. A LED szalagokkal kapcsolatos hibajelzéseket
  92. évben megtette, és azokat folyamatosan fenntartotta a megrendelőjével közös bejárások eredményeként, azonban a felperes azokat nem javította. Miután a jótállási időn belül jelentkeztek a hibajelenségek, és felperes nem bizonyította, hogy azok oka a teljesítés után keletkezett, ezért jótállási kötelezettsége fennáll. A szakvélemény alapján indokolt a teljes LED mennyiség és trafók cseréje, amelyet részlegesen már elvégeztetett, ezzel összefüggésben 4.406.900,- forint összegű javítási költsége merült fel. Utalt arra, hogy a 280.000,forint összegű vállalkozói díj olyan pótmunka, mely a portálvilágítás kivitelezéséhez tartozott, és téves a felperes hivatkozása, hogy ez külön szóbeli szerződés, ezért arra nem vonatkoznak a szigorúbb teljesítési feltételek és a jótállás. A keresetfelemelést megelőzően előterjesztett kereseti követelés összegébe a jótállási igényen alapuló 9.439.676,- forint összegű javítási költségből álló követeléséből 6.609.465,- forintot beszámított, a fennmaradó 2.830.211,- forintra viszontkeresetet terjesztett elő, melyet utóbb nem módosított. A felperes a beszámítási kifogás és a viszontkereset elutasítását kérte. Állította, a jótállás nem vonatkozik a LED szalagokra és a transzformátoregységekre, mely részéről műszakilag lehetetlen vállalás lett volna. A hibajelzések jóval a LED szalagoktól elvárt üzemidőóra leteltét követően keletkeztek, ezért jótállási kötelezettsége nem áll fenn. Vitatta a meghibásodások okát, mértékét, területét. A szakértői vélemény alapján nem állapítható meg a hibák pontos helye, és az sem, hogy azok a kivitelezéséhez kötődnek, miután több, más vállalkozó is végzett a portálvilágítás szerelést vele egy időben. A javítások helye, ténye, mértéke sem igazolt kétséget kizáróan. A LED szalagok gyártmányleírását átadta alperesnek, a teljes csere indokolatlan, mert a pontos műszaki paraméterek ismeretében a kiégett szalagok pótolhatók voltak. Késedelembe nem esett, a szerződésmódosítást nehéz gazdasági helyzetét kihasználva fogadtatta el az alperes. Az elsőfokú bíróság 7.G.40.237/2012/
  93. sorszámú ítéletével kötelezte alperest, fizessen meg felperesnek 6.265.378,- forintot, és annak késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet, míg a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a kereset elutasítását, a felperes csatlakozó fellebbezésében pedig az alperes marasztalási összegének 7.801.484,- forint és járulékaira történő felemelését kérte. A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.274/2014/
  94. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és megfellebbezett rendelkezései körében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a szerződés egyezséggel történő módosításának törvényi feltételei perbeli esetben fennállnak, mert a felperes a pótmunkák elszámolását kérte, az alperes a szerződés1-vel kapcsolatos késedelemre és az azokkal kapcsolatos kötbérre hivatkozott. Felperes a pótmunkát 3.700.000,- forinttal csökkentett összegben fogadta el, míg a késedelmi kötbért 4.286.484,- forintban számolták el. Felperes a szerződés1 kapcsán az egyezséget nem támadta meg, ezért az elismert késedelemmel elszámolt kötbér az elszámolás körében nem volt visszaadható. A kötbér mérséklését az egyezség ténye kizárja. A szerződés2-ből eredő 16.405.937,- forint visszatartás összegéből a felek közös előadása alapján már kifizetésre került 7.400.000,- forint vállalkozói díj. A fennmaradó 9.005.937,- forintból levonásra került 4.286.484,- forint, míg a fennmaradó 4.719.453,- forintból a jóteljesítési visszatartás 4.101.484,- forint, így 617.968,- forint volt az alperesi tartozás az elsőfokú ítélet meghozatalakor. Ugyanebben az időpontban már esedékessé vált követelés: 5.368.409,- forint visszatartás és az alperes által is elismert 280.000,- forint világítótestekkel kapcsolatos tartozás, míg a szerződés2-ből eredően a jóteljesítési visszatartáson túlmenő 617.968,- forint, azaz összesen 6.265.377,- forint. Az alperes hibás teljesítésre alapított beszámítási kifogásával és a viszontkeresettel kapcsolatban arra utalt, hogy azt az elsőfokú bíróság azt a szakértői vélemény alapján megállapíthatónak tartotta. A beszámítási igényt az elsőfokú bíróság arra hivatkozva utasította el, hogy a felmerült javítási költségek pénzügyi teljesítése nem igazolt, azonban ez a GK
  95. számú állásfoglalásra figyelemmel téves. Ugyanakkor felperes vitatta a hiba bekövetkeztét, annak okát, mértékét, valamint a javítási költségek összegét is. A feltárt peradatok alapján azonban nem tisztázott, hogy a felperes által elvégzett világításszereléssel kapcsolatosan pontosan mely munkaterületen és milyen jellegű meghibásodások merültek fel, és ezeket határidőben alperes közölte-e felperessel. Az elsőfokú eljárás során csatolt számlákból az sem volt pontosan megállapítható, mely területen, milyen költséggel és milyen hibák kijavítására került sor, és ezeknek mekkora a költségkihatása. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, szakértői bizonyítást kell lefolytatni annak megállapítása végett, pontosan milyen hibás teljesítések, hol, mely területen voltak, e körben figyelemmel kell lenni arra is, a peres felek egyező állítása szerint a szerződésen túl a felperesi teljesítés 10 méteren, a B terminálon is megvalósult. Vizsgálni kell továbbá, hogy az alperes a hibákat jótállási időben közölte-e, és az ki, milyen módon, milyen költséggel javították, és melyekre nem került sor. A megismételt eljárás során a felperes módosított keresetében kérte az alperes kötelezését 15.147.435,- forint tőkeösszeg és járulékai megfizetésére. Érvelése szerint a szerződések alapján visszatartott vállalkozói díjra tarthat igényt. A teljesítési visszatartás szerződés1 szerint 5.368.409,forint, míg ez az összeg a szerződés2 alapján 617.968,- forint, melyet alperes
  96. december
  97. napjával lett volna köteles megfizetni. Emellett jóteljesítési visszatartásra is igényt tarthat, mert a vállalt jótállási időtartam lejárt, ez a szerződés1 alapján 1.789.470,- forint, a szerződés2 szerint 4.101.484,- forint. A repülőtér neve terminál jelölése terminálon végzett munka tekintetében továbbra is arra hivatkozott, hogy az szóban elrendelt pótmunka volt, melynek összege - a szakvéleményben megállapítottan - 2.591.492,- forint, melyet az alperes az átalányáron túl köteles megfizetni. A teljesítési határidő módosítása miatt
  98. április
  99. napjától jár késedelmi kamat. Az alperes 280.000,- forint tőkeösszeget elismert, ezért azt köteles megfizetni, illetőleg késedelmi kamatot is. A hibás teljesítéssel kapcsolatban változatlanul arra hivatkozott, az alperes azt nem határidőben, nem megfelelő módon közölte, és azok nem kivitelezői eredetűek. A hibák oka pontosan nem állapítható meg, ugyanígy a javítási költségek pontos összege sem határozható meg, miután a kivitelezést végző alvállalkozó munkateljesítménye utóbb nem volt rekonstruálható. Az alperes ellenkérelmében továbbra is a kereset elutasítását kérte. A teljesítési és jóteljesítési pénzügyi visszatartások kapcsán kifejtette, a kereset téves számításon alapul. A szerződés1 alapján a teljes pénzügyi visszatartás összege 5.368.409,- forint, amelyből 3.578.939,- forint tőke vonatkozásában
  100. december
  101. napjától annak esedékességét elismerte. A fennmaradó 5% 1.789.470,- forint, mint jóteljesítési biztosíték, melynek esedékessége
  102. február
  103. A szerződés2 alapján összesen 16.405.937,- forint összegű teljesítési visszatartásra került sor, melyből korábban elismert 4.719.453,- forintot, melyet magánál tart. Az összes visszatartásból már 7.400.000,- forintot kifizetett, így a kötbérre elszámolt 4.286.484,- forint után a visszatartás összege 4.719.453,- forint. A teljesítési biztosíték a vállalkozói díj 20%-a, ezen belül értendő ugyanakkor a jóteljesítési biztosíték, amely a teljes díj 5%-a. Összesen 20%-ot tartott vissza mind a két szerződésből, ezért a felperes számítása téves. Továbbra is hivatkozott arra, a terminál jelölése terminál területén végzett munka nem pótmunka, nem új megrendelői igény, az műszaki értelemben összefügg a terminál nevet érkezési szintjén végzett munkákkal, ezért a pótmunkadíj iránti igény alaptalan. A szakértő a felperes hibás teljesítésének tényét, hibajelzéseinek megtörténtét, időpontját igazolta, ezért javítási költségek címén 5.387.070,- forintot kívánt beszámítani. Az új eljárás során a viszontkereset tárgyában nyilatkozatot nem tett, felperes pedig akként nyilatkozott, hogy az ÁSZF érvénytelenségének megállapítását nem kéri, nem tart igényt a kötbérre sem, illetve az azzal kapcsolatos elszámolást nem tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 5.705.962,- forintot, a keresetet ezt meghaladóan, míg a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Indokolása szerint a felek között építési vállalkozási szerződés jött létre, melyet az alperes által több szerződés megkötése céljából egyoldalúan meghatározott ÁSZF-ek alapján kötöttek meg, azonban a szerződési feltételeket a felek egyedileg, részletesen megtárgyalták. A
  104. áprilisi szerződésmódosítás részben tartozáselismerés, részben egyezség. A felperes késedelembeesése tényét elismerte, ezért a perben minden kétséget kizáró módon azt kellett volna bizonyítania, hogy a módosított határidőben, azaz
  105. március
  106. napjáig a szerződés1-et teljesítette. Ezt teljes bizonyító erejű magánokirat csatolásával tehette volna meg, azonban ezek nem álltak rendelkezésre. Ebben a tárgykörben a tanúvallomás, mint bizonyíték bizonyító ereje csekély, ezért azokat figyelmen kívül hagyta. A visszatartások elszámolása körében hangsúlyozta, hogy a felperes az ÁSZF vonatkozó rendelkezéseit helytelenül értelmezte, ebben a körben az alperes 43/A/
  107. szám alatt levezetett elszámolása helytálló. A szerződés1 alapján a visszatartás 5.368.409,- forint, melyből
  108. december
  109. napi esedékességű 3.578.939,- forint, míg
  110. március 1-i esedékességű 1.789.470,- forint. A szerződés2 alapján fennálló és a 16.405.937,- forintból még fennmaradó visszatartás összege 4.719.453,- forint, melyből 617.969,- forint a korábbi elszámolás eredményeképpen
  111. december
  112. napján esedékessé vált, a fennmaradó 4.101.484,- forint
  113. március 1-i esedékességű. Alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az összes visszatartott összeg a vállalkozói díj 20%-a, ezen belül a jóteljesítésként fennmaradó mérték 5%. A visszatartás alapján tehát a felperest 10.087.862,- forint illeti meg, melyhez hozzá kell számítani az alperes által elismert 280.000,- forintot, így az összes felperesi követelés 10.367.862,- forint. A pótmunka kapcsán rögzítette, a felperes azon állítását, hogy azt az alperes szóban rendelte meg, tanúvallomás nem támasztotta alá, és emellett írásban sem igazolt a pótlólagos, eredeti műszaki tartalomtól eltérő megrendelői igény léte. Közvetetten a pótmunka elrendelésének műszaki szükségességét az új eljárás során kirendelt szakértő véleménye sem támasztotta alá azzal, hogy az az eredeti szerződéses műszaki tartalomhoz tartozott. A hibás teljesítés, jótállás körében kiemelte, hogy a szerződésekben a felperes a hibátlan teljesítésért 39 hónapos időtartamra, de legfeljebb
  114. február
  115. napjáig vállalt jótállást. Az új eljárásban szakértő
  116. neve szakértő véleménye nem volt alkalmas tényállás megállapítására, melyből csak a tényleges méréssel vizsgált trafóhibák tényének megállapítását fogadta el. Ugyanakkor az új eljárásban kirendelt szakértő
  117. neve szakértő tételesen rögzítette az alperes hibajelzéseit, elemezte, részletezte a LED-ek kiégésének, leválásának lehetséges okait, melyek eredményeképpen a felperesi kivitelező érdekkörén kívüli túlfeszültséget és magas felharmonikus tartalmat kizárta. A többi hibaok mind kivitelezői eredetű, azaz a felperes érdekkörébe tartozik, különös tekintettel a felperesi ragasztási módra. A szakértő véleményt adott a javítási költségekről is akként, hogy az alperes által megjelölt A... Kft. számlájában írt 4.406.900,- forintot reálisnak tartotta, valamint a művezetéssel felmerült, 5 mérnöknapra eső 255.000,- forintot is műszakilag elfogadhatónak ítélte. A kifejtettek alapján a felperest 10.367.862,- forint illeti, míg alperes a hibás teljesítéssel okozott javítási költség címén 4.661.900,- forint, így a felperest megillető jogszerű követelés 5.705.962,forint. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak akkénti megváltoztatása iránt, hogy az ítélőtábla kötelezze az alperest 12.157.331,- forint tőkeösszeg és késedelmi kamatai megfizetésére. Előadása szerint az elsőfokú bíróság ítélete az anyagi jogi szabályok megsértése mellett iratellenes, valamint sérti az indokolási kötelezettségre és a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályokat, ezek közül különösen a mérlegelés szabályait. Figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság a
  118. február
  119. napján előadott végleges kereseti kérelmét, mellyel 15.147.435,- forintra emelte fel keresetét szakértő
  120. neve szakvéleményére tekintettel. A terminál jelölése terminállal kapcsolatos pótmunka iránti igény elutasítására vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést kivéve fellebbezésében az ítélet azt meghaladó megállapításait támadta. Nem adta indokát az elsőfokú bíróság ítéletében annak, hogy miért az alperes 43/A/
  121. számú levezetését fogadta el a teljesítési és jóteljesítési visszatartások elszámolásának alapjaként, és miért hagyta figyelmen kívül az általa csatolt okiratokat. E körben
  122. augusztus
  123. napján kelt beadványában részletesen nyilatkozott, melyben a szerződés1 alapján 5.368.409,- forint teljesítési és 1.789.470,- forint jóteljesítési, míg a szerződés2 alapján 617.968,- forint teljesítési és 4.101.484,forint jóteljesítési visszatartásról állította, hogy ekkora összeg illeti meg. Az alperes 5.985.377,forint teljesítési visszatartási kötelezettsége
  124. december
  125. napjától, míg az 5.890.954,- forint jóteljesítési visszatartás
  126. március
  127. napjától esedékes. Az elsőfokú bíróság a
  128. március 9-i beadványát is figyelmen kívül hagyta, melyben az alperesi álláspontot vitatta akként, hogy a vállalkozói díj 15%-a, mint összes visszatartás magában foglalta volna az 5%-os jó teljesítési visszatartást. Ezért az elsőfokú ítélet indokolása iratellenes és téves, mely szerint az alperes hivatkozott arra, hogy a vállalkozói díjból összesen visszatartott 20%-on belül értendő a jóteljesítési visszatartás 5%-os összege, ugyanis alperes nem ezt állította. Amennyiben a vállalkozói díj 20%-a volt az egyes szerződések alapján visszatartott teljes összeg, akkor a keresetnek kellett volna helyt adni a jóteljesítési visszatartási összegek levezetése körében. Állította, hogy a vállalkozói díj 20%án belül értendő az 5%-os jóteljesítési visszatartás, mely a szerződés1 vonatkozásában 1.789.470,- forint, ezt azonban az elsőfokú ítélet elutasította. Megjegyezte, hogy az elsőfokú ítélet tényállása is iratellenes (ítélet
  129. oldala), mert azt rögzíti, hogy a szerződések alapján a teljesítési garancia (pénzügyi visszatartás) mértéke 10% volt, míg a jóteljesítési garancia 5%-os mértékű. Ezzel szemben a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy teljesítési garanciaként a vállalkozói díj 20%-a kerülhetett alperes által visszatartásra
  130. november 30-ig, majd ezt követően
  131. november 30-tól ebből került 5% jó teljesítési visszatartásként kezelésre
  132. február 28-ig. A hibás teljesítés, jótállás körében az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás alaptalan, és iratellenes, a bizonyítás szabályait súlyosan sérti. szakértő
  133. neve szakvéleménye teljes egészében alkalmatlan a hibás teljesítési, illetve jótállási tényállás megállapítására, azonban ennek ellenére az ügy érdemét érintő súlyosan téves megállapításai az ítélet tényállásában megjelennek, holott azok szakértő
  134. neve szakvéleményével is ellentétben állnak. Hangsúlyozta, hogy az alperes által állított hibás teljesítés és ennek alapján érvényesített kijavítási költségigény, olyan jelzett hibákon alapul, mely felperesi teljesítést már szakértő
  135. neve, illetve szakértő
  136. neve szakértők szakvéleményének elkészítése előtt alperes kicseréltetett. szakértő
  137. neve szakértő
  138. október
  139. napján a tisztességes eljárás megsértésével, értesítése nélkül és mellőzésével, de az alperes részvételével a T2 terminál nevet területén műszaki egyeztetésnek nevezett bejárást tartott, ahol annyit észlelt, hogy voltak olyan területek, ahol világított a LED szalag, de voltak olyan területek, ahol nem. A szakértő előadta, hogy a felperesi teljesítést nem vizsgálta meg, nem rögzítette, hogy hol, pontosan mekkora területen, milyen okból nem világít a LED szalag. Ezt követően
  140. október 30-án szabályos helyszíni szemlét tartott, ahol már azt állapította meg, hogy a LED világítással kapcsolatban hibajelenség nincs. Az alperes által állított, de nem bizonyított hibás teljesítést 2013-ban elbontotta anélkül, hogy igazságügyi szakértő rögzíthette volna, hol, milyen jellegű hibák, milyen okból keletkezhettek, ezeknek mekkora kijavítási költsége merült fel, ezért a szakértő bizonyítással azt ma már igazolni nem lehet. szakértő
  141. neve szakvéleményében rögzített hibajelenség megállapítások arra a korábbi teljesítési területre vonatkoztak, amelyen az alperes állítása szerint a felperesi teljesítést már 2013-ban kicseréltette, ezért a szakértő által észlelt esetleges hibák alapján az alperes beszámítási kifogása nem lehet alapos. Az elsőfokú ítéletnek a hibás teljesítésre (jótállási kötelezettségére) vonatkozó megállapításait bizonyíték nem támasztja alá. A hibátlan felperesi teljesítés alperes általi cseréjének indokoltságát csak alperes és szakértő
  142. neve szakértő állította. Utóbbi szakértelmet nélkülöző megalapozatlan nyilatkozattal indokolta. Ezért alperes beszámítási kifogása teljes egészében alaptalan, a felperesi hibás teljesítést nem bizonyította, szakértő
  143. neve szakvéleménye alapján pedig kétségtelen, hogy a hibátlan teljesítéseket alperes egyébként sem cseréltethette volna ki. Az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta, hogy a hibás teljesítés alperes általi bizonyítottsága esetén a per állásához képest konkrétan mely tényekkel kellene bizonyítania a jótállási kötelezettség alóli mentesüléshez, mellyel megsértette a Pp.
  144. §

(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségét. Arra az esetre, amennyiben az ítélőtábla álláspontja szerint a hibás teljesítés ténye bizonyított, elsődlegesen szakértő
  1. neve szakvéleményének kiegészítését kérte, abban a körben vizsgálja meg a terminál nevet terminál felperesi teljesítéssel érintett elektromos hálózata túláram elleni védelmét, illetve felharmonikus szennyezettségét. Nyilatkozzon utóbbi fogalmáról abban a körben is lehetett-e az alperes által jelzett hibajelenségek oka, az elektromos hálózat felharmonikus szennyezettsége vagy az elektromos hálózat túláram elleni védtelensége. Amennyiben igen, akkor nyilatkozzon, hogy az elektronikus hálózat felharmonikus szennyezettségét illetően a túláramot mi okozza, terheli-e felelősség felperest a terminál nevet terminál felperestől és alvállalkozójától független vállalkozó által kiépített elektromos hálózata, felharmonikus szennyezettségéért, illetőleg a túláram elleni védtelenségéért. Ezért a követelt teljesítési és jóteljesítési visszatartások teljes összege és annak a kamatai megilletik, ugyanakkor az elsőfokú ítélet szerint alaposnak ítélt alperesi beszámítási kifogás alaptalan, és annak elutasítása indokolt. Az alperes elutasított viszontkeresete vonatkozásában pedig ügyvédi munkadíj, mint perköltség is megilleti, melyről az elsőfokú ítélet nem rendelkezett. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a szerződés1 szerint érvényesíthető vállalkozói díj összegét vitatta. Előadta, hogy a szerződés1 szerint 5.368.409,- forint teljesítési garancián felül további 1.789.470,- forint jóteljesítési garancia is megilleti, így összesen a részére járó vállalkozói díj 12.157.323,- forint, ellentétben az elsőfokú bíróság által megállapított 10.367.853,- forinttal, valamint a jótállásra alapított alperesi beszámítási kifogásra vonatkozó ítéleti rendelkezést vitatta, kérte annak elutasítását. I. A szerződés1 szerinti vállalkozói díjjal összefüggésben a felperes az alapeljárásban
  2. sorszám alatt előadta, hogy a végleges vállalkozói díj 35.789.395,- forint volt, amely négy részszámlából tevődött össze. Beadványához csatolta a szakaszteljesítési igazolásokat, valamint a számlákat is. Utóbbiakból megállapítható, hogy a teljes vállalkozói díj összegéből összesen 7.157.879,- forint került visszatartásra, amely a teljes vállalkozói díj 20%-a, valamint az is, hogy jóteljesítési garancia külön nem került levonásra. A felperes ebben a beadványában utalt arra is, hogy az alperes - 2015.02.
  3. napjáig - a teljes vállalkozói díj 5%-át, azaz 1.789.470,- forintot visszatarthat jóteljesítési garanciaként, mert az még nem vált esedékessé. Ezért a teljes vállalkozói díj 15%-ának megfelelő 5.368.409,- forint teljesítési garancia megfizetését kérte. A megismételt eljárásban - miután az esedékessé vált - érvényesítette a szerződés1 alapján a jóteljesítési garanciaként az alperes által visszatartott 1.789.470,- forintot is (
  4. számú beadvány), majd keresetét felemelte (
  5. számú irat) 15.147.435,- forintra, figyelemmel a szakértő
  6. neve-féle szakvélemény szerint a terminál jelölése terminálon létesített portálvilágítás ellenértékére. Így kérte a szerződés1 alapján 5.368.409,- forint, a szerződés2 alapján 617.968,- forint teljesítési visszatartás, a szerződés1 alapján 1.789.470,- forint és a szerződés2 alapján 4.101.484,- forint jóteljesítési visszatartás, valamint a terminál jelölése terminálon végzett pótmunka 2.591.402,- forintos összege, illetőleg az átvett, de meg nem fizetett lámpatestek 280.000,- forintos ellenértékének megfizetésére kötelezni alperest. Az elsőfokú bíróság a felperesi pótmunkára vonatkozó kereseti kérelmet ítéletében elutasította, azonban a jóteljesítési garanciaként érvényesített összeggel kapcsolatos keresetfelemelést ítéletében nem érintette, mellyel az eljárás lényeges szabályait sértette meg. Az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
  7. (VI.30.) PK vélemény
  8. pontja szerint a lényeges eljárási szabálysértésre alapított hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. Ennek megállapítása során a feltárt, konkrét szabálysértés jellegét és súlyát, valamint az érdemi döntésre gyakorolt hatását kell figyelembe venni. Az eljárás adatai alapján a felperes által a szerződés1 vonatkozásában érvényesíteni kívánt 1.789.470,- forint összegű visszatartott jóteljesítési garanciáról is érdemi döntés volt hozható, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését nem tartotta indokoltnak. A szerződés1 kapcsán felmerült vitás kérdésekben a peres felek egymással egyezséget kötöttek, elszámoltak, mint azt az ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzésében már kifejtette - és mely elsőfokú ítéleti rendelkezést a felek is elfogadtak, fellebbezéssel nem érintettek -, további vita a szerződés1 kapcsán az alperes által visszatartott összegek tekintetében volt. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a szerződés1 alapján járó 35.789.395,- forint összegű vállalkozói díjból az egyes számlák alapján visszatartott teljes összeg a vállalkozói díj 20%-a volt, mely a szerződés1 módosítása szerint a vállalkozói díj 10%-ának megfelelő bankgaranciából és további 10%-nak megfelelő teljesítési visszatartásból állt, majd a felek szerződése alapján a pénzügyi elszámolást követően, a visszatartott összegből a nettó vállalkozói díj 5%-nak megfelelő összeg jóteljesítési garanciaként lett volna visszatartható. Az alapeljárásban 1/F/
  9. alatt csatolt ÁSZF 10.
  10. pontja szerint teljesítési garancia a fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámolásáig áll fenn, és összege a vállalkozói díj nettó értékének 10%-a, mely a részszámlák bruttó összegéből kerül visszatartásra, ez és a felek által kötött szerződésmódosítás szerint a további 10% is visszatartásra került, így a nettó 35.789.395,- forint összegű vállalkozói díjból részszámlánként 7.157.879,- forint összegben történt visszatartás. A 10.
  11. pont szerint pedig a jóteljesítés garancia összege a vállalkozói díj nettó összegének 5%-a, mely a végszámla bruttó értékéből kerül visszatartásra, ez 1.789.470,- forint. Ezt az elszámolást - és a felperes álláspontját - igazolják az alapeljárásban a szerződés1-gyel kapcsolatban csatolt szakaszteljesítési igazolások és számlák. A 35.789.395,- forint nettó összegű számlákból tehát mindösszesen 7.157.879,- forint került levonásra. Ezen összeg visszatartása a pénzügyi elszámolásig volt jogszerű, azaz
  12. november
  13. napjáig. Ezután az alperes már csak 5%, azaz 1.789.470,- forint jóteljesítési garancia visszatartására volt jogosult
  14. március
  15. napjáig. Tehát az ÁSZF hivatkozott rendelkezéseit az alperes által kibocsátott számlák is alátámasztják, melyből következően a szerződés1-gyel kapcsolatban a felperest 5.368.409,- forint teljesítési és 1.789.470,- forint jóteljesítési garanciaként alperes által visszatartott összeg illeti meg, melynek esedékessége a teljesítési garancia esetében
  16. december 01., míg a jóteljesítési garancia esetében
  17. március
  18. napja volt. Ugyanakkor a felek egyike sem hivatkozott arra, és a fellebbezési eljárásban az alperes sem állította, hogy a 7.157.879,- forint szerződés1-hez kapcsolódóan visszatartott vállalkozói díjból teljesített alperes - és az alperesi előadás sem alátámasztott a körben, hogy ezt a felek máshol beszámítással rendezték -, így
  19. december 01-től a felperest 5.368.409,- forint, míg a jótállási idő leteltével,
  20. március 01-től a felperest 1.789.470,- forint illette meg. A szerződés2-vel összefüggésben pedig a felperes szintén helyesen hivatkozott arra, hogy a jóteljesítési garancia összege 4.101.484,- forint, míg további 617.969,- forint a teljesítési garancia összege. A fenti elszámolás alapján a felperesnek szerződés1-ből tehát 7.157.879,- forint (5.368.409,- forint teljesítési és 1.789.470,- forint jóteljesítési visszatartás), míg a szerződés2-ből 4.719.453,- forint (617.969,- forint teljesítési és 4.101.484,- forint jóteljesítési), valamint az alperes által is elismert lámpatestek ellenértékeként ki nem fizetett 280.000,- forint, azaz mindösszesen 12.157.332,- forint jár. II. Az alperes azonban a szerződés2 kapcsán hibás teljesítés miatti jótállási igényt terjesztett elő beszámítási kifogásként 5.387.070,- forint összegben, melyet az elsőfokú bíróság ítéletében elfogadott. A felperes az elsőfokú eljárásban és fellebbezésében is vitatta a hibás teljesítés tényét. A szerződés2-ben felperes a hibátlan teljesítésért 39 hónapos, de legfeljebb 2015.02.
  21. napjáig fennálló jótállást vállalt. A Ptk.
  22. §
(1)bekezdése szerint olyan szerződés alapján, melyben a felek kölcsönös szolgáltatásukkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A
(3)bekezdés alapján a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A Ptk. 248. §
(1)bekezdése szerint, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Az
(5)bekezdésnek a törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell. A jótállás értelmét az adja, hogy a hibás teljesítés esetén a jogosultat a törvényből eredő jogosultságaihoz képest kedvezőbb helyzetbe hozza, míg szavatosság esetén a hibátlan teljesítés a vélelem, addig a jótállásra a vélelem a teljesítés hibája mellett szól. A bizonyítási teher megfordul és a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A fenti törvényi rendelkezésekből következően a hiba fennállását az azt állító alperesnek kellett bizonyítania, míg a felperes csak akkor mentesülhetett a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyította, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A szerződés2-vel kapcsolatos alperesi szavatossági igény kapcsán először azt kellett vizsgálni, hogy a felperes hibás teljesítését alperes bizonyította-e és igényét határidőben érvényesítette-e. Az elsőfokú eljárásban az alperes a felperes hibás teljesítésének tényére vonatkozóan leveleket, fotókat, szerződéseket, ajánlatokat csatolt az alapeljárásban
  1. sorszám alatt előterjesztett beszámítási kifogása és viszontkeresete mellékleteként. A
  2. február
  3. napján felperesnek garanciális igénybejelentést tett, melyben hibajelenségként az A és B termináloldalon a portál LED világítás hiányát, illetőleg leválását jelentette be, majd a
  4. szeptember
  5. napján kelt garanciális igénybejelentésben jelezte a terminál nevet induló szint Duty Free boltnál az üzletet keretező oszlopokon a LED nem világított folyamatosan annak ellenére, hogy a feszültséget megkapta. Csatolta továbbá a
  6. október
  7. napján kelt e-mail üzenetet garanciális igénybejelentésről és annak mellékleteit, a
  8. május
  9. napján a B... Kft-vel kötött alvállalkozói szerződést a terminál nevet LED világítás bontásáról, építéséről. Ugyanezen beadványához csatolt fényképfelvételeket, a
  10. május
  11. napján kelt emlékeztetőt a T2A és Tterminál jelölése épületek terminál nevet garanciális hiba kezeléséről, mely szerint a földszinti LED portálok javításával kapcsolatban egy kivitelezőt megbízott.
  12. szeptember
  13. és
  14. november
  15. napján kelt, és a C... Kft-nek szóló megrendeléseket garanciális munkával kapcsolatban úgy szintén a
  16. október
  17. napján kelt megrendelés is, valamint számlát csatolt az A... Hungary Kft-től, amely
  18. november
  19. napján kelt, és
  20. november
  21. napjára szólt a teljesítése. Az alperes
  22. sorszám alatt további iratokat csatolt - így egyebek mellett - a
  23. június
  24. napján kelt jegyzőkönyvet a felperes által gyártott lámpatestek állapotáról, a
  25. július
  26. napján a felperes ügyvezetőjének írt levelet a szerződés2 teljesítésével kapcsolatban felmerült minőségi hibákról, a C... Kft.
  27. október 15-i teljesítésű és
  28. október
  29. napján kiállított számláját, a felperes jogi képviselője részére
  30. január
  31. napján kelt levelet a beépítetlen világító testek hibájával (kiégésével) kapcsolatban, a
  32. január
  33. napján kelt levelet arról, hogy az
  34. január 16-i garanciális igénybejelentést követően elvégzett javítási munkálatok során szükségessé vált a portálrendszer megbontása, és annak során nyilvánvalóvá vált, hogy a LED testek közül számos kiégett, cserére szorul. A
  35. február
  36. napján kelt garanciális bejelentés szerint a portálvilágításba épített LED sorok néhány helyen tönkrementek, az üveg mögött sötét foltok jelentek meg, melyek arra utalnak, hogy a mögöttes világítás nem működik, a
  37. március
  38. napján kelt levélben ismételten jelezte a LED-ek hiányosságait és sérelmezte a garanciális hibák javításának elmaradását. Csatolta továbbá az A... Kft.
  39. június
  40. napján kelt árajánlat költségbontását is. A fenti okiratokkal az alperes igazolta, hogy a felperes teljesítése kapcsán hibát észlelt és ezt a felperessel a jótállási határidőben 2015.02.
  41. napjáig határidőben közölte is. A hibajelzéseken túl az elsőfokú eljárásban csatolta az A... és a C... Kft. számláit is az elvégzett munkák igazolására, ez is a hiba létét támasztja alá. Fentieken túl az elsőfokú eljárásban beszerzett szakvélemények is alátámasztják, hogy a felperes által telepített LED világítás hibás. A
  42. sorszám alatt előterjesztett szakértő
  43. neve-féle szakvéleményből megállapítható, hogy a szakértő a
  44. október
  45. napján tartott műszaki egyeztetés, és a
  46. október
  47. napján tartott helyszíni szemle során hiányosságokat, javításokat tapasztalt. A megismételt eljárásban - a javítást követően tartott helyszíni szemle után készült szakértő
  48. neve szakértő által
  49. sorszám alatt előterjesztett szakvéleménye is tartalmazza, hogy az indulási szinten a színkülönbség alapján az összes vízszintes sávban lévő LED szalagot kicserélték, az oszlopok közül 4 esetben hajtottak végre cserét. A világítósávok színkülönbsége alapján a cserére vonatkozó megállapítás megerősítésre került. Megállapította azt is, hogy a LED szalagok nem azonos típusúak az oszlopon, és a vízszintes sávon eltérő a színhőmérsékletük, amely igazolja, hogy a vízszintes sávban az eredeti LED szalagokat cserélték, az oszlopokon nem. szakértő
  50. neve szakvéleménye is igazolja, hogy a hiba fennállt, és az javítására is került. A felperes, mint kötelezett a törvényi rendelkezésből következően csak akkor mentesülhetett a jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezért a hiba fennálltának bizonyítását követően azt kellett megvizsgálni, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett-e. Ezzel kapcsolatban szakértő
  51. neve szakvéleménye tartalmaz megállapításokat. A
  52. számú szakvélemény
  53. pontjában a szakértő rögzítette, hogy a felperesi kivitelezésre vonatkoztak az alperesi hibabejelentések, amelyeknek többfajta oka lehet. A tápegységekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy annak leggyakoribb oka a belső túlmelegedés, túlterhelés, vagy zárlat, de az sem zárható ki, hogy gyártási hibás tápegységek is beépítésre kerültek. A hiba valódi okát nem tudta meghatározni. A tápegység meghibásodása azonban a fényeloszlás alapján könnyen felismerhető, ha az általa táplált egyetlen LED sem világít, egy hosszabb szakaszon sötét a teljes terület. A LED-ek kiégésével kapcsolatban véleménye az volt, hogy azok hibája nem lehet a természetes elhasználódás következménye, az alperes által jelzett, egyes területekre koncentráltan tömegesen jelentkező hiba jellege miatt. A tömeges kiégéshez vezethet túlfeszültség, vagy a hálózati feszültség magas felharmonikus tartalma is. A LED-ek tömeges kiégésének leggyakoribb oka azonban a túlmelegedés. Ezért a gyártók azt ajánlják, hogy a LED szalagot az erre a célra kifejlesztett alumíniumprofilra kell felragasztani, azonban felperes nem alkalmazott alumíniumprofilt, hanem közvetlenül a műanyagra ragasztotta a szalagokat, ami köztudottan rossz hővezető. A szakértő az üvegbúra alatti zárt tér szellőztetésére nem látott megoldást, melynek hiánya szintén alátámasztja a feltételezett túlmelegedést. A LED szalag ragasztás technológiai hibája esetén a szalag a panelről leválik, és leesik, ami szembetűnő felületi hibát eredményez, amelynek oka lehet a szalagon levő gyenge minőségű ragasztó, a nem megfelelő panelfelület, illetve a szalag túlmelegedése. A kritikus érték fölé emelkedett hőmérséklet is okozhat leválást. Ezekből a szakértői megállapításokból következik, hogy a felperesnek nem sikerült kétséget kizáróan azt bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítését követően keletkezett, ezért a Ptk.
  54. §
(1)bekezdése alapján helytállni köteles. A Ptk. 248. §
(5)bekezdés alapján az alperest - figyelemmel a Ptk. 306. §
(1)bekezdésére különböző jogok illették a hibás teljesítéssel összefüggésben (kijavítás, kicserélés, megfelelő árleszállítás, elállás). A Ptk. 306. §
(3)bekezdése szerint, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. Az alperes a perben jótállási (szavatossági) igényként a felperes hibás teljesítésével kapcsolatban felmerült javítással és cserével kapcsolatos költségeinek megtérítését érvényesítette akként, hogy azt a felperes vele szemben fennálló követelésébe beszámította (Ptk. 296. §
(1)bekezdés). Ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jótállási kötelezettsége kapcsán az alperes mekkora összegű költségigényt érvényesíthet ezen a címen beszámítási kifogásában. Az alperes a kijavítással, kicseréléssel kapcsolatban az elsőfokú eljárás során számlákat csatolt, mellyel felmerült költségeit kívánta igazolni. A felperes helyes hivatkozása szerint - melyet a szakvélemény is alátámasztott -, a hiba mértéke, javításának szükségessége a csatolt számlák ellenére sem igazolható összegszerűen. A perbeli szakértő a javítások elvégzését követően járt a helyszínen, a hiba mértékét nem támasztotta alá. A szerződés2 részét képezi azonban az üzletszabályzat, amelynek 10.
  1. pontja akként rendelkezik, hogy a vállalkozó hibás teljesítése esetén a megrendelő különböző lehetőségek közül választhat. Amennyiben a vállalkozó teljesítési vagy jóteljesítési visszatartása még nem került feloldásra, a megrendelő jogosult a Ptk.
  2. §-ában rögzített bármely szavatossági jogát - tetszés szerinti sorrendben - gyakorolni, és ennek során a teljesítési és jóteljesítési visszatartás teljes összegét felhasználni. Amennyiben a vállalkozó jóteljesítési visszatartása már feloldásra került, vagy a megrendelő a hibát a vállalkozóval kívánja kijavíttatni, a vállalkozó köteles a hiba tudomására jutásától számított 24 órán belül a javítást megkezdeni, intézkedéseiről a megrendelőt értesíteni. Amennyiben a vállalkozó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a megrendelő jogosult a hiba kijavítását a vállalkozó költségére maga elvégezni, vagy harmadik fél által elvégeztetni. Ez, a szerződés részét képező üzletszabályzat szerinti megállapodás a felek közötti jogvitában is irányadó. Ezért, miután az alperes igazolta, hogy a szerződés2-vel kapcsolatban visszatartott összeg a birtokában van, a hibát a felperes felhívásra nem javította, ezért az alperes a jóteljesítési garanciát a fenti rendelkezés alapján a felperes hibás teljesítése okán fennálló jótállási kötelezettsége miatt, a felperes által igényelt vállalkozói díj igénybe jogosult beszámítani. Az általános szerződési feltétel rendeltetéséből következően a jóteljesítési garancia óvadéki jellegű (IH 2013/2/67.), figyelemmel arra, hogy hibás teljesítés esetén az alperest megilleti a visszatartott összeg vállalkozói díjba történő beszámítása. Amennyiben tehát az alperes a hibás teljesítést bizonyítja, akkor ez az összeg - mint kárátalány - megilleti azzal, hogy, ezt meghaladó kárát is követelheti a felperestől, ha azt bizonyítja. Perbeli esetben azonban az alperes a hibás teljesítés javításával kapcsolatban ugyan számlákat csatolt, azonban a rendelkezésre álló peradatok alapján - különös figyelemmel szakértő
  3. neve szakértői véleményére - a hibás teljesítés mértéke, köre pontosan nem állapítható meg, így az sem, hogy az alperes által a csatolt számlák szerinti kijavítás indokolt volt-e teljes egészében. Ezért az alperesnél számlával igazolt felmerült igénye csak az általános szerződési feltétel fenti rendelkezése szerinti mértékében lehet alapos, ezért az a szerződés2 kapcsán az alperes által visszatartott, összesen 4.101.184,- forint jóteljesítési garancia mértékéig számolható el. Összegezve tehát, a felperes szerződés1 és szerződés2-ből, valamint a lámpák beszerzéséből származó megalapozott vállalkozói díjkövetelése az alperessel szemben 12.157.332,- forint, abból a szerződés2 kapcsán az alperes jótállás alapján 4.101.484,- forint beszámításra jogosult, ezért a kettő különbsége, azaz 8.055.848,- forint összeg illeti meg a felperest jogszerűen, valamint az egyes részösszegek esedékességétől számított késedelmi kamata. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes által felperesnek fizetendő marasztalás összegét felemelte. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása következtében a felperes pernyertességének aránya kereseti kérelmét illetően 53%-os mértékű lett. A peres felek az elsőfokú eljárás során különböző összegű költségeket fizettek meg (szakértői díjként felperes 708.000,- forint, alperes 108.000,- forintot, felperes 360.000,- forint kereseti, míg alperes 169.800,- forint viszontkereseti eljárási illetéket). Ezen kívül figyelembe kell venni a másodfokú hatályon kívül helyező végzésekben megállapított, fejenként 115.000,- forint összegű költségeket is (100.000,- forint az elsőfokú ítéletet, míg 15.000,forint a szakértői díjmegállapító végzést hatályon kívül helyező végzésben került megállapításra). Mindezeken túl figyelembe kell venni a jogi képviselet pertárgyérték (kereset és viszontkereset összege) alapján alap- és megismételt eljárásban felmerült és a 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet alapján számított összegű ügyvédi munkadíját, valamint a le nem rótt 1.140.000,- forint kereseti és 312.100,- forint csatlakozó fellebbezés illeték összegét is. Mindezeket figyelembe véve az ítélőtábla úgy határozott, hogy elsőfokú költségeiket a felek maguk viselik. A másodfokú eljárásban a pervesztesség, pernyertesség arányában köteles a felperes és az alperes a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az államnak megfizetni a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján, valamint az alperes másodfokú eljárási költséget fizetni a felperesnek, amely a jogi képviseletével kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj összegéből áll a 32/
  1. (VIII.22.) IM számú rendelet
  2. §-a alapján számított összegben. Szeged,
  3. október hó
  4. napja Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Béri András s.k.. Dobler László s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.