Gf.30242/2016/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.242/2016/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Bánáti János ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Lovász Éva ügyvéd által képviselt alperes neve alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránti perében a Szegedi Törvényszék
2. március
3. napján hozott - és
4. május
5. napján kelt
6. számú végzésével kijavított - 7.G.40.051/2015/
7. sorszámú ítélete ellen a felperes által
8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit az elsőfokú bíróság kijavító végzésére is kiterjedően - az alábbiak szerint megváltoztatja: Az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 8.055.848,- (Nyolcmillió-ötvenötezernyolcszáznegyvennyolc) forintra felemeli és kötelezi alperest, hogy ezen tőkeösszegből 5.986.377,(Ötmillió-kilencszáznyolcvanhatezer-háromszázhetvenhét) forint után
9. december
10. napjától, 1.789.470,- (Egymillió-hétszáznyolcvankilencezer-négyszázhetven) forint után
11. február
12. napjától és 280.000,- (Kettőszáznyolcvanezer) forint után
13. június
14. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%kával növelt késedelmi kamatát fizesse meg. A felperes az alperes javára perköltség fizetésre kötelező rendelkezését mellőzi. A felek költségeiket maguk viselik. Kötelezi felperest fizessen meg az adóhatóság felhívása szerint 435.600,- (Négyszázharmincötezerhatszáz) forint, valamint alperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg az államnak 1.016.500,(Egymillió-tizenhatezerötszáz) forint le nem rótt eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi alperest 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi felperest fizessen meg az adóhatóság felhívása szerint 387.100,(Háromszáznyolcvanhétezer-egyszáz) forint, míg alperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg 129.000,- (Egyszázhuszonkilencezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az államnak. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: Az ítélőtábla az alábbi tényállást állapította meg. Az alperes a ... Repülőtér bővítési-javítási munkálatainak generálkivitelezője volt. A peres felek
15. július
16. napján alvállalkozói szerződést kötöttek, amelyben felperes elvállalta a terminál neve Terminál portálvilágításához tartozó rozsdamentes acélburkolatok gyártását, szerelését (továbbiakban: szerződés1). A vállalkozói díj 15.000.000,- forint átalányár volt. A szerződés részévé váltak az alperes által kidolgozott általános szerződési feltételek (ÁSZF), a ... Repülőtérre vonatkozó különleges szerződési feltételek, a .. általános feltételek, a reptéri biztonsági szabályzat, a tervdokumentáció, a tételes ajánlat. A teljesítési határidő
17. szeptember
18. napja volt. A szerződéskötést megelőzően a peres felek a szerződési ajánlatról egyeztetést tartottak, melynek során megállapodtak abban, a teljesítési garancia mértéke 10%, amely
19. november
20. napjáig érvényes, míg a jóteljesítési, szavatossági garancia 5%-os mértéke
21. november
22. napjától lép életbe, és időtartama 39 hónap. Az egyeztetés során pontosan meghatározták az alperesi teljesítés ütemezését, mértékét, a felperes kivitelezéssel kapcsolatos feladatait, így - többek között a tervdokumentációk alapján kiviteli és gyártmányterv-készítési kötelezettségét. Részletesen megtárgyalták a pénzügyi visszatartás teljesítési, jó teljesítési és bankgarancia feltételeit, azok határidejét, rendelkeztek a késedelem jogkövetkezményeiről is, így a kötbérről, annak mértékéről és alapjáról. Az ÁSZF 10.
23. pontja a teljesítési garanciát akként határozta meg, hogy a vállalkozó biztosítékot nyújt arra az esetre, amennyiben szerződéses kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és az a megrendelő és a beruházó pénzügyi elszámolásának biztosítására szolgál. Ezért a teljesítési garancia a fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámolásáig áll fenn, összege a vállalkozói díj nettó értékének 10%-a, mely a részszámlák bruttó összegéből kerül visszatartásra. A teljesítési garancia összege a végszámla benyújtásakor számolható el, és azt aznapi összegével, azzal egyidejűleg kell megfizetni. A fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámolásán a felek a fővállalkozói díj, valamint fővállalkozói díjból levont teljesítési visszatartás teljes összegének a megrendelő bankszámláján való jóváírását értik. A 10.
24. pont szerint a jótállási garancia a vállalkozói díj nettó összegének 5%-a, amely a végszámla bruttó értékéből kerül levonásra vagy azonos összegű, és a megrendelő által elfogadott bankgaranciával válthat ki. Az ÁSZF 10.
25. pontja szerint pedig a jóteljesítési garancia a vállalkozó hibás teljesítése esetén használható fel, amennyiben a vállalkozó jótállási kötelezettségének nem, vagy nem szerződésszerűen tesz eleget. A megrendelő jogosult hibás teljesítés esetén a bankgarancia teljes összegét érvényesíteni, vagy a visszatartott jóteljesítési garancia teljes összegét véglegesen visszatartani, függetlenül a hibák nagyságrendjétől, a kijavítás módjától, elvégzésétől. A 10.
26. pont szerint a teljesítési garancia szerint levont összeget (10%) a részszámlák áfával növelt bruttó összegéből, még a jóteljesítési garanciaként visszatartandó összeget (5%) a végszámla áfával növelt bruttó összegéből kell levonni. Az ÁSZF 10.
27. pontja szerint a teljesítési garancia címén visszatartott összeg esedékessé válásának feltétele a fővállalkozói szerződés pénzügyi elszámoláson, valamint a teljesítési garancia visszatartása feloldásának írásban való kérelmezése a vállalkozó részéről. A 10.
28. pont szerint pedig a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg esedékessé válásának feltétele egyrészről a jótállási időszak sikeres eltelte, valamint a jóteljesítési garancia feloldásának írásban való kérelmezése a vállalkozó részéről, és a visszafizetés megrendelő általi jóváhagyása. A jóteljesítési garancia visszafizetése kizárólag ezen együttes feltételek bekövetkezte esetén válik esedékessé. A 10.
29. pont rendelkezése szerint a vállalkozó hibás teljesítése esetén a megrendelő az alábbi lehetőségek közül választhat: Amennyiben a vállalkozó teljesítési vagy jóteljesítési visszatartása még nem került feloldásra, a megrendelő jogosult a Ptk.
30. §-ában rögzített bármely szavatossági jogát - tetszés szerinti sorrendben - gyakorolni, és ennek során a teljesítés és jóteljesítés visszatartás teljes összegét felhasználni. Amennyiben a vállalkozó a jóteljesítési visszatartást bankgaranciával váltotta meg, a megrendelő - biztosítéki céllal - jogosult a bankgarancia teljes összegét a javítás várható költségeinek biztosítása érdekében érvényesíteni. Amennyiben a vállalkozó jóteljesítési visszatartása már feloldásra került, vagy a megrendelő a hibát a vállalkozóval kívánta kijavíttatni, a vállalkozó köteles a hiba tudomására jutásától számított 24 órán belül a javítást megkezdeni, intézkedéseiről a megrendelőt értesíteni. Amennyiben a vállalkozó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a megrendelő jogosult a hiba kijavítását a vállalkozó költségére saját maga elvégezni, vagy harmadik fél által elvégeztetni. Az időközben megrendelt pótmunkákra tekintettel a szerződés1-et a felek négy alkalommal módosították a vállalkozói díj és a teljesítési idő vonatkozásában.
31. augusztus
32. napján 21.200.000,- forintra,
33. szeptember
34. napjára (egyben a teljesítési garancia mértékét
35. november
36. napjáig 10%-ban határozták meg),
37. szeptember
38. napján 29.600.000,- forintra és
39. október
40. napjára,
41. október
42. napján 33.027.900,- forintra és
43. március
44. napjára, majd
45. március 1-
46. között 35.789.395,- forintra. A szerződés alapján az alábbi számlák kerültek kibocsátásra. Sorszám 176/2010 212/2010 48/2010 71/2011 Összesen: Számla nettó összege 20% visszatartás 13.700.000,2.740.000,7.021.120,1.404.224,4.306.780,861.356,10.761.495,2.152.299,35.789.395,7.157.879,- Fizetve 8.724.000,2.852.896,3.445.424,7.609.196,22.631.516,- Az alperes a szerződés1 alapján felperesnek járó vállalkozói díjból teljesítési garanciaként 5.368.409,- forintot és jóteljesítési garanciaként 1.789.470,- forintot, összesen 7.157.879,- forintot tartott vissza, ezen visszatartott összegeket nem fizette vissza felperesnek. A
47. április hó
48. napján kibocsátott végteljesítési igazolás szerint a felperes elismerte a késedelmes teljesítés tényét, az ezzel okozott károkat és kötbérterheket, melyeket alperes az időközben a portálvilágítás elkészítésére létrejött szerződés2 terhére kívánt érvényesíteni (Ker.lev./F/4.). A felperes 2011-ben elismerte, hogy az alperes 7.986.484,- forint kötbér érvényesítésére jogosult vele szemben. A peres felek
49. augusztus
50. napján - a korábbi szerződéskötési folyamattal egyezően - a szerződési ajánlat részletes egyeztetését követően az alperes által összeállított ÁSZF alkalmazásával szerződést kötöttek, amelyben felperes elvállalta a nemzetközi repülőtér T2 terminál nevet portálvilágításának kivitelezését (továbbiakban: szerződés2). Ennek is részévé váltak a fentiekben idézett ÁSZF feltételek. A vállalkozói díj 74.000.000,- forint átalányár volt. A teljesítési és jóteljesítés garancia szabályozása azonos volt a szerződés1 szerintivel. A teljesítési határidő
51. október hó
52. napja volt, melyet
53. október
54. napján
55. február
56. napjára módosították azzal, hogy a teljesítési garancia kifizetésének feltételeként szabták a szerződésben vállalt művet hiba- és hiánymentesen adja át felperesnek legkésőbb
57. február
58. napjáig. Alperes
59. november
60. napján elektronikus úton küldte meg az alperesnek a LED szalagok technikai adatait.
61. február
62. napján az időközi pótmunkavégzésre figyelemmel a vállalkozói díj összegét 85.729.683,- forintra, míg a teljesítési határidőt
63. március
64. napjára módosították. Felperes elismerte, hogy a szerződés alapján késedelmesen teljesített, ezért az alperes 7.986.484,- forint késedelmi kötbért érvényesít vele szemben, melyből 3.700.000,- forint a vállalkozói díjból kerül levonásra, míg 4.286.484,- forint teljesítési garanciaként a visszatartott összegből. Valójában a szerződésmódosítására
65. április hónapban került sor. A portálvilágítás különleges geometriájú, függőleges állású oszlopokat és az építmény belső terének stílusához illeszkedő, ívesen hajlított, vízszintes helyzetű világítósávokat tartalmaz. A világítótestek acélszerkezetének és bonyolult geometriájú üvegburkolatának tervezését és kivitelezését a felperes végezte alvállalkozók bevonásával. A portálvilágítás felperes általi kivitelezése három szinten történt (érkezési szint földi oldal, indulási szint, valamint galéria). A szerződés szerint a terminál nevet területén kellett a portálszerelési munkát végezni. Ez az utasforgalmi csarnok a korábban épített 2A és terminál jelölése terminálok között létesült. Az érkezési szinten szerelt világítás egy része a terminál nevet területén kívül, a terminál jelölése terminál területére esik, amelynek portálvilágítása műszakilag egységes egészet képez a terminál nevet területén létesítettel. A két épületrész területe egylégterű, közöttük térbeli elválasztás nincs. Az alperes
66. januárjában a LED szalagok tanúsítványainak hiányait kifogásolta, és kérte azok haladéktalan pótlását.
67. január
68. napján kelt levelében alperes közölte felperessel, hogy a portálvilágítások szerelése nem gyorsult, a késedelmi kötbér mellett kártérítési igény fenyeget, és továbbra is fenntartja kötbérigényét. A
69. január
70. napján kelt e-mail üzenetében alperes elismerte, az indulási szinten a portálvilágítás részlegesen beüzemelésre került, azonban a vízszintes üvegsávok megvilágítása nem egyenletes, és fényereje is elmarad az elvárttól, és ismételten észrevételezte a LED tanúsítványok nem megfelelő voltát.
71. június 20-án az alperes és a felperes érintésvédelmi ellenőrzést tartottak, ennek eredményeként megállapították, hogy az EPH érintésvédelem nem került kiépítésre a világító portálokon. A szerződés2-nél műszaki átadás-átvétel nem volt. A portálvilágítás végteljesítési igazolása
72. novemberében került kibocsátásra. A szerződés2 vállalkozási díjából 617.968,- forint teljesítési és 4.101.484,- forint jóteljesítési visszatartást nem fizetett meg alperes a felperesnek. Az alperes nem fizette meg a felperestől megrendelt és
73. május
74. napján átvett lámpatestek 280.000,- forint összegű ellenértékét sem. A felperes által telepített LED világításnál hibajelenségek voltak észlelhetők. Az alperes
75. január
76. napján garanciális igénybejelentést tett felperesnek azzal a tartalommal, hogy „mind a két szinten az alsó világításnál a rögzített LED-ek leestek és az üvegen fekszenek." A
77. február 17én jelzett hibák szerint „a LED-sorok néhány helyen tönkre mentek. Számos helyen az üveg mögött sötét foltok jelentek meg, amely arra utal, hogy mögötte a világítás nem működik." Az alperes
78. február
79. napján garanciális igénybejelentést tett felperesnek azzal, hogy az A és B termináloldalon a portál LED világítása nem világít, vagy levált. A
80. március 4-i bejelentésben az alperes a hibákat akként jelezte, hogy a portálvilágításba épített LED-ek több helyen nem világítanak, az A oldalon is megjelent a hiba, a B terminál oldalán pedig gyakorlatilag alig van világító rész. Az autókölcsönző pultoknál levált a LED, több üzletnél szintén levált, még ott is, ahol azt az első bejelentés után azt javították.
81. március 13-án tájékoztatta felperes alperest, hogy „az A és B termináloldalon a portálvilágítás nem világít, levált LED-ek találhatók az autókölcsönző pultnál", majd
82. október 11-én akként, hogy a „terminál nevet indulószint Duty Free pultnál az üzletet képező keretező oszlopon a LED nem világít folyamatosan, de a feszültséget megkapja. „ A beruházó
83. évben a közös bejárásokon tartott értekezleteken észrevételezte a LED világítás hibáit, annak javítására hívta fel az alperest, aki azt azzal vállalta, hogy arra
84. júniusában kerül sor. Az alperes
85. február 18-án arról tájékoztatta felperest, hogy „az érkezési szint földi oldal Tterminál jelölése feliratú oldalon az autókölcsönzőn lévő portálvilágítás LED sorai olvadtak le a panelokról." A LED szalagok hibája több okra visszavezethető, nem zárható ki a hibás teljesítés. A LED szalagok kínai gyártmányúak, általában a gyári garantált üzemóraidő 12000 óra. A kiégés elsődleges oka a LED-ek korlátozott élettartama. Az átlagos élettartam gyártói adatok szerint 30000 üzemóra, ami azt jelenti, az előírt üzemi körülmények között, ez a természetes elhasználódás következménye. A valóságban azonban a LED-ek egy része ennél rövidebb, míg más része hosszabb idő alatt ég ki. A terminál nevetban napi 24 órán keresztül üzemel a portálvilágítás, évi 8860 órával számolva az átlagos működési idő 3-4 év. A beépített mintegy 300.000 db LED néhány százaléka bizonyosan a természetes elhasználódás következtében égett ki, ugyanakkor az egyes területekre koncentráltan, tömegesen jelentkező hiba nem lehetett természetes elhasználódás következménye. Amennyiben felperes gyenge minőségű szalagokat épített be, az indokolná a LED-ek gyors kiégését, azonban azok közepes minőségűek, a kategórián belül közepes árfekvésűek, ezért a tömeges hibajelenség nem hozható összefüggésbe a szalagok minőségével. A tömeges kiégéshez vezethet továbbá a túlfeszültség vagy a hálózati feszültség magas felharmonikus tartalma. A felperes által megjelölt EPH ellenőrzéskor elvégzett szigetelés vizsgálat során alkalmazott műszerrel szándékosan sem lehetne tömeges LED kiégést előidézni, miután azok nagy feszültségű, de rövid idejű, tehát kis energiájú impulzusokat bocsátanak ki, amelyek a bekapcsolt fogyasztók mellett a vezetéken gyorsan lecsillapodnak. A LED-ek tömeges kiégésének leggyakoribb oka a túlmelegedés. Az üzemi hőmérséklet 0-40 oC, a 40 oC alatt tartás érdekében a gyártói ajánlás szerint a LED szalagot az erre célra kifejlesztett alumínium profilra kell ragasztani. Ez nagy felületű, jó hővezető anyag, amely jó hatásfokkal adja át a hőt környezetének, így hűtve a chip hőmérsékletét. A felperes azonban nem alkalmazott alumíniumprofilt, közvetlenül a műanyag lapra ragasztotta a szalagokat, ami köztudottan rossz hővezető. A burkolat alatt 8 db párhuzamos LED szalag összesen 38,4 W/m hőteljesítményt ad le, ami közrejátszhatott a hőmérséklet kritikus értékű megemelkedésében. Az üvegbúra alatti zárt tér szellőztetése nem volt megoldott, melynek hiánya alátámasztja a túlmelegedést. A LED szalagok leválását a ragasztás technológiai hibája, valamint a kritikus érték fölé emelkedett hőmérséklet is okozhatta. Alperes más vállalkozókkal javíttatta ki a hibát, az azokról kiállított számla végösszege 4.406.900,forint. Ezt meghaladóan is további, pontosan meg nem határozható mértékű és összegű javításokat végzett, illetve végeztetett alperes. A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 14.067.852,- forint tőkeösszeg és annak késedelmi kamatai megfizetésére. Előadta, hogy szerződéskötéskor alperes ÁSZF-t alkalmazott, melyeket egyedileg nem tárgyaltak meg, azok kialakításában érdemben nem vehetett részt. Az ÁSZF 9.14., 10.
86. és 10.
87. pontjai tisztességtelen kikötéseket tartalmaznak, mert alperes teljesítési visszatartásának kifizetését az alperes megrendelője teljesítéséhez kötötte, ez indokolatlan, egyoldalú előnyt jelent az alperesnek és hátrányt a számára. Ezen szerződéses kikötések a jóerkölcsbe is ütköznek. Ezen szerződési rendelkezések egyébként sem váltak a szerződés részévé. Az alperes fentiek mellett világítótesteket rendelt meg, melyeket
88. május 28-án átvett, azok ellenértékét, 280.000,- forintot nem fizetett meg. Miután az acélszerkezetek kivitelezésére vonatkozó szerződés1-ben is az ÁSZF megjelölt pontjai érvénytelenek, ezért a teljesítési garancia visszatartásának joga alperest nem illeti meg, annak folytán 5.368.409,- forint megfizetésére köteles. A szerződés2 vonatkozásában a vállalkozói díj elszámolása kapcsán valótlan, hogy késedelembe esett a szerződés1 teljesítésével, ezért a késedelmi kötbér követelés alaptalan, az nem vonható le a vállalkozói díjból. A teljes vállalkozói díj 85.729.683,- forint volt, amelyből a teljesítési visszatartás 16.405.937,- forintot tett ki. Ebből 7.400.000,- forintot alperes kifizetett, így 9.005.937,- forint az a visszatartott összeg, amelyet teljesítési garanciaként tart a birtokában, ebből 4.286.484,- forint a jóteljesítési garancia, így 4.719.453,- forint teljesítési garanciát kellett volna
89. november
90. napjával megfizetnie az alperesnek. Miután késedelembe nem esett, ezért késedelmi kötbér nem számítható fel, így további 3.700.000,- forinttal tartozik az alperes. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, egyúttal beszámítási kifogást és viszontkeresetet terjesztett elő. A keresetből 280.000,- forint tőkeösszeg és késedelmi kamatai, és a szerződés1-hez kapcsolódó teljesítési visszatartás 5.368.409,- forint tőke és késedelmi kamataira vonatkozó követelést elismerte. A szerződés2 kivitelezésére létrejött szerződés kapcsán előadta, hogy az ÁSZF-t egyeztetési tárgyaláson részletesen megtárgyalták, a jelentős véleményeltérést közös akaratnyilatkozattal elfogadták, ezért a támadott egyes pontok tisztességtelenségének vizsgálata fel sem merülhet. A szerződés2-ben meghatározott vállalkozói díj a pótmunkák elrendelésével folyamatosan növekedett, és ezért a teljesítési határidő több alkalommal módosult. A felperes a kivitelezéssel folyamatosan késedelemben volt. Nem vitatta, az utolsó szerződésmódosításra
91. áprilisában került sor, ekkor a felperes késedelmét elismerte, így az általa érvényesített kötbérszankciót is. Tartozáselismerése folytán az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy nem volt késedelemben, és emiatt tartozása nem áll fenn. Ezen kötelezettségének felperes azonban nem tett eleget. Mindemellett a kötbérszankció elismerését magában foglaló szerződésmódosítás egyezségnek is minősül, mert egybehangzó akaratukat tartalmazta. Ebből következően a 7.986.484,- forint kötbér érvényesítése megalapozott, melyből 3.700.000,- forint a vállalkozói díjból került levonásra, 4.286.484,- forint a teljesítési garanciaként levont összegből, így 4.719.453,- forint összegű teljesítési visszatartást tart magánál. Az összesen visszatartott 16.405.937,- forint vállalkozói díjból már kifizetett 7.400.000,- forintot, a fennmaradó összeget további 4.286.484,- forinttal kell csökkenteni - ez a kötbér összege -, így az összesen visszatartott vállalkozói díj 4.719.453,- forint. A szerződési konstrukció lényege szerint a teljes vállalkozói díjból 20% kerül levonásra a teljesítésig, majd a teljesítési garancia esedékessé válásakor a vállalkozói díjból 5% a visszatartás jóteljesítése biztosítékául. Ez utóbbi erre a szerződésre vetítve 4.101.484,- forint, amely még nem esedékes. Az elszámolás eredményeként az általa visszatartott 4.719.453,- forintból 4.101.484,- forint a jóteljesítési garancia, melynek visszafizetése nem vált esedékessé, így teljesítési visszatartás címén felperest 617.969,- forint illeti meg. Felperes a hibátlan teljesítésért 39 hónap jótállást vállalt, és nem kötötte ki, hogy a LED szalagok esetében ez csak 1 év 4 hónap, ezért a teljes kivitelezett műre vonatkozik felelőssége. A LED szalagokkal kapcsolatos hibajelzéseket
92. évben megtette, és azokat folyamatosan fenntartotta a megrendelőjével közös bejárások eredményeként, azonban a felperes azokat nem javította. Miután a jótállási időn belül jelentkeztek a hibajelenségek, és felperes nem bizonyította, hogy azok oka a teljesítés után keletkezett, ezért jótállási kötelezettsége fennáll. A szakvélemény alapján indokolt a teljes LED mennyiség és trafók cseréje, amelyet részlegesen már elvégeztetett, ezzel összefüggésben 4.406.900,- forint összegű javítási költsége merült fel. Utalt arra, hogy a 280.000,forint összegű vállalkozói díj olyan pótmunka, mely a portálvilágítás kivitelezéséhez tartozott, és téves a felperes hivatkozása, hogy ez külön szóbeli szerződés, ezért arra nem vonatkoznak a szigorúbb teljesítési feltételek és a jótállás. A keresetfelemelést megelőzően előterjesztett kereseti követelés összegébe a jótállási igényen alapuló 9.439.676,- forint összegű javítási költségből álló követeléséből 6.609.465,- forintot beszámított, a fennmaradó 2.830.211,- forintra viszontkeresetet terjesztett elő, melyet utóbb nem módosított. A felperes a beszámítási kifogás és a viszontkereset elutasítását kérte. Állította, a jótállás nem vonatkozik a LED szalagokra és a transzformátoregységekre, mely részéről műszakilag lehetetlen vállalás lett volna. A hibajelzések jóval a LED szalagoktól elvárt üzemidőóra leteltét követően keletkeztek, ezért jótállási kötelezettsége nem áll fenn. Vitatta a meghibásodások okát, mértékét, területét. A szakértői vélemény alapján nem állapítható meg a hibák pontos helye, és az sem, hogy azok a kivitelezéséhez kötődnek, miután több, más vállalkozó is végzett a portálvilágítás szerelést vele egy időben. A javítások helye, ténye, mértéke sem igazolt kétséget kizáróan. A LED szalagok gyártmányleírását átadta alperesnek, a teljes csere indokolatlan, mert a pontos műszaki paraméterek ismeretében a kiégett szalagok pótolhatók voltak. Késedelembe nem esett, a szerződésmódosítást nehéz gazdasági helyzetét kihasználva fogadtatta el az alperes. Az elsőfokú bíróság 7.G.40.237/2012/
93. sorszámú ítéletével kötelezte alperest, fizessen meg felperesnek 6.265.378,- forintot, és annak késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet, míg a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a kereset elutasítását, a felperes csatlakozó fellebbezésében pedig az alperes marasztalási összegének 7.801.484,- forint és járulékaira történő felemelését kérte. A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.274/2014/
94. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és megfellebbezett rendelkezései körében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a szerződés egyezséggel történő módosításának törvényi feltételei perbeli esetben fennállnak, mert a felperes a pótmunkák elszámolását kérte, az alperes a szerződés1-vel kapcsolatos késedelemre és az azokkal kapcsolatos kötbérre hivatkozott. Felperes a pótmunkát 3.700.000,- forinttal csökkentett összegben fogadta el, míg a késedelmi kötbért 4.286.484,- forintban számolták el. Felperes a szerződés1 kapcsán az egyezséget nem támadta meg, ezért az elismert késedelemmel elszámolt kötbér az elszámolás körében nem volt visszaadható. A kötbér mérséklését az egyezség ténye kizárja. A szerződés2-ből eredő 16.405.937,- forint visszatartás összegéből a felek közös előadása alapján már kifizetésre került 7.400.000,- forint vállalkozói díj. A fennmaradó 9.005.937,- forintból levonásra került 4.286.484,- forint, míg a fennmaradó 4.719.453,- forintból a jóteljesítési visszatartás 4.101.484,- forint, így 617.968,- forint volt az alperesi tartozás az elsőfokú ítélet meghozatalakor. Ugyanebben az időpontban már esedékessé vált követelés: 5.368.409,- forint visszatartás és az alperes által is elismert 280.000,- forint világítótestekkel kapcsolatos tartozás, míg a szerződés2-ből eredően a jóteljesítési visszatartáson túlmenő 617.968,- forint, azaz összesen 6.265.377,- forint. Az alperes hibás teljesítésre alapított beszámítási kifogásával és a viszontkeresettel kapcsolatban arra utalt, hogy azt az elsőfokú bíróság azt a szakértői vélemény alapján megállapíthatónak tartotta. A beszámítási igényt az elsőfokú bíróság arra hivatkozva utasította el, hogy a felmerült javítási költségek pénzügyi teljesítése nem igazolt, azonban ez a GK
95. számú állásfoglalásra figyelemmel téves. Ugyanakkor felperes vitatta a hiba bekövetkeztét, annak okát, mértékét, valamint a javítási költségek összegét is. A feltárt peradatok alapján azonban nem tisztázott, hogy a felperes által elvégzett világításszereléssel kapcsolatosan pontosan mely munkaterületen és milyen jellegű meghibásodások merültek fel, és ezeket határidőben alperes közölte-e felperessel. Az elsőfokú eljárás során csatolt számlákból az sem volt pontosan megállapítható, mely területen, milyen költséggel és milyen hibák kijavítására került sor, és ezeknek mekkora a költségkihatása. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, szakértői bizonyítást kell lefolytatni annak megállapítása végett, pontosan milyen hibás teljesítések, hol, mely területen voltak, e körben figyelemmel kell lenni arra is, a peres felek egyező állítása szerint a szerződésen túl a felperesi teljesítés 10 méteren, a B terminálon is megvalósult. Vizsgálni kell továbbá, hogy az alperes a hibákat jótállási időben közölte-e, és az ki, milyen módon, milyen költséggel javították, és melyekre nem került sor. A megismételt eljárás során a felperes módosított keresetében kérte az alperes kötelezését 15.147.435,- forint tőkeösszeg és járulékai megfizetésére. Érvelése szerint a szerződések alapján visszatartott vállalkozói díjra tarthat igényt. A teljesítési visszatartás szerződés1 szerint 5.368.409,forint, míg ez az összeg a szerződés2 alapján 617.968,- forint, melyet alperes
96. december
97. napjával lett volna köteles megfizetni. Emellett jóteljesítési visszatartásra is igényt tarthat, mert a vállalt jótállási időtartam lejárt, ez a szerződés1 alapján 1.789.470,- forint, a szerződés2 szerint 4.101.484,- forint. A repülőtér neve terminál jelölése terminálon végzett munka tekintetében továbbra is arra hivatkozott, hogy az szóban elrendelt pótmunka volt, melynek összege - a szakvéleményben megállapítottan - 2.591.492,- forint, melyet az alperes az átalányáron túl köteles megfizetni. A teljesítési határidő módosítása miatt
98. április
99. napjától jár késedelmi kamat. Az alperes 280.000,- forint tőkeösszeget elismert, ezért azt köteles megfizetni, illetőleg késedelmi kamatot is. A hibás teljesítéssel kapcsolatban változatlanul arra hivatkozott, az alperes azt nem határidőben, nem megfelelő módon közölte, és azok nem kivitelezői eredetűek. A hibák oka pontosan nem állapítható meg, ugyanígy a javítási költségek pontos összege sem határozható meg, miután a kivitelezést végző alvállalkozó munkateljesítménye utóbb nem volt rekonstruálható. Az alperes ellenkérelmében továbbra is a kereset elutasítását kérte. A teljesítési és jóteljesítési pénzügyi visszatartások kapcsán kifejtette, a kereset téves számításon alapul. A szerződés1 alapján a teljes pénzügyi visszatartás összege 5.368.409,- forint, amelyből 3.578.939,- forint tőke vonatkozásában
100. december
101. napjától annak esedékességét elismerte. A fennmaradó 5% 1.789.470,- forint, mint jóteljesítési biztosíték, melynek esedékessége
102. február
103. A szerződés2 alapján összesen 16.405.937,- forint összegű teljesítési visszatartásra került sor, melyből korábban elismert 4.719.453,- forintot, melyet magánál tart. Az összes visszatartásból már 7.400.000,- forintot kifizetett, így a kötbérre elszámolt 4.286.484,- forint után a visszatartás összege 4.719.453,- forint. A teljesítési biztosíték a vállalkozói díj 20%-a, ezen belül értendő ugyanakkor a jóteljesítési biztosíték, amely a teljes díj 5%-a. Összesen 20%-ot tartott vissza mind a két szerződésből, ezért a felperes számítása téves. Továbbra is hivatkozott arra, a terminál jelölése terminál területén végzett munka nem pótmunka, nem új megrendelői igény, az műszaki értelemben összefügg a terminál nevet érkezési szintjén végzett munkákkal, ezért a pótmunkadíj iránti igény alaptalan. A szakértő a felperes hibás teljesítésének tényét, hibajelzéseinek megtörténtét, időpontját igazolta, ezért javítási költségek címén 5.387.070,- forintot kívánt beszámítani. Az új eljárás során a viszontkereset tárgyában nyilatkozatot nem tett, felperes pedig akként nyilatkozott, hogy az ÁSZF érvénytelenségének megállapítását nem kéri, nem tart igényt a kötbérre sem, illetve az azzal kapcsolatos elszámolást nem tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 5.705.962,- forintot, a keresetet ezt meghaladóan, míg a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Indokolása szerint a felek között építési vállalkozási szerződés jött létre, melyet az alperes által több szerződés megkötése céljából egyoldalúan meghatározott ÁSZF-ek alapján kötöttek meg, azonban a szerződési feltételeket a felek egyedileg, részletesen megtárgyalták. A
104. áprilisi szerződésmódosítás részben tartozáselismerés, részben egyezség. A felperes késedelembeesése tényét elismerte, ezért a perben minden kétséget kizáró módon azt kellett volna bizonyítania, hogy a módosított határidőben, azaz
105. március
106. napjáig a szerződés1-et teljesítette. Ezt teljes bizonyító erejű magánokirat csatolásával tehette volna meg, azonban ezek nem álltak rendelkezésre. Ebben a tárgykörben a tanúvallomás, mint bizonyíték bizonyító ereje csekély, ezért azokat figyelmen kívül hagyta. A visszatartások elszámolása körében hangsúlyozta, hogy a felperes az ÁSZF vonatkozó rendelkezéseit helytelenül értelmezte, ebben a körben az alperes 43/A/
107. szám alatt levezetett elszámolása helytálló. A szerződés1 alapján a visszatartás 5.368.409,- forint, melyből
108. december
109. napi esedékességű 3.578.939,- forint, míg
110. március 1-i esedékességű 1.789.470,- forint. A szerződés2 alapján fennálló és a 16.405.937,- forintból még fennmaradó visszatartás összege 4.719.453,- forint, melyből 617.969,- forint a korábbi elszámolás eredményeképpen
111. december
112. napján esedékessé vált, a fennmaradó 4.101.484,- forint
113. március 1-i esedékességű. Alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az összes visszatartott összeg a vállalkozói díj 20%-a, ezen belül a jóteljesítésként fennmaradó mérték 5%. A visszatartás alapján tehát a felperest 10.087.862,- forint illeti meg, melyhez hozzá kell számítani az alperes által elismert 280.000,- forintot, így az összes felperesi követelés 10.367.862,- forint. A pótmunka kapcsán rögzítette, a felperes azon állítását, hogy azt az alperes szóban rendelte meg, tanúvallomás nem támasztotta alá, és emellett írásban sem igazolt a pótlólagos, eredeti műszaki tartalomtól eltérő megrendelői igény léte. Közvetetten a pótmunka elrendelésének műszaki szükségességét az új eljárás során kirendelt szakértő véleménye sem támasztotta alá azzal, hogy az az eredeti szerződéses műszaki tartalomhoz tartozott. A hibás teljesítés, jótállás körében kiemelte, hogy a szerződésekben a felperes a hibátlan teljesítésért 39 hónapos időtartamra, de legfeljebb
114. február
115. napjáig vállalt jótállást. Az új eljárásban szakértő
116. neve szakértő véleménye nem volt alkalmas tényállás megállapítására, melyből csak a tényleges méréssel vizsgált trafóhibák tényének megállapítását fogadta el. Ugyanakkor az új eljárásban kirendelt szakértő
117. neve szakértő tételesen rögzítette az alperes hibajelzéseit, elemezte, részletezte a LED-ek kiégésének, leválásának lehetséges okait, melyek eredményeképpen a felperesi kivitelező érdekkörén kívüli túlfeszültséget és magas felharmonikus tartalmat kizárta. A többi hibaok mind kivitelezői eredetű, azaz a felperes érdekkörébe tartozik, különös tekintettel a felperesi ragasztási módra. A szakértő véleményt adott a javítási költségekről is akként, hogy az alperes által megjelölt A... Kft. számlájában írt 4.406.900,- forintot reálisnak tartotta, valamint a művezetéssel felmerült, 5 mérnöknapra eső 255.000,- forintot is műszakilag elfogadhatónak ítélte. A kifejtettek alapján a felperest 10.367.862,- forint illeti, míg alperes a hibás teljesítéssel okozott javítási költség címén 4.661.900,- forint, így a felperest megillető jogszerű követelés 5.705.962,forint. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak akkénti megváltoztatása iránt, hogy az ítélőtábla kötelezze az alperest 12.157.331,- forint tőkeösszeg és késedelmi kamatai megfizetésére. Előadása szerint az elsőfokú bíróság ítélete az anyagi jogi szabályok megsértése mellett iratellenes, valamint sérti az indokolási kötelezettségre és a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályokat, ezek közül különösen a mérlegelés szabályait. Figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság a
118. február
119. napján előadott végleges kereseti kérelmét, mellyel 15.147.435,- forintra emelte fel keresetét szakértő
120. neve szakvéleményére tekintettel. A terminál jelölése terminállal kapcsolatos pótmunka iránti igény elutasítására vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést kivéve fellebbezésében az ítélet azt meghaladó megállapításait támadta. Nem adta indokát az elsőfokú bíróság ítéletében annak, hogy miért az alperes 43/A/
121. számú levezetését fogadta el a teljesítési és jóteljesítési visszatartások elszámolásának alapjaként, és miért hagyta figyelmen kívül az általa csatolt okiratokat. E körben
122. augusztus
123. napján kelt beadványában részletesen nyilatkozott, melyben a szerződés1 alapján 5.368.409,- forint teljesítési és 1.789.470,- forint jóteljesítési, míg a szerződés2 alapján 617.968,- forint teljesítési és 4.101.484,forint jóteljesítési visszatartásról állította, hogy ekkora összeg illeti meg. Az alperes 5.985.377,forint teljesítési visszatartási kötelezettsége
124. december
125. napjától, míg az 5.890.954,- forint jóteljesítési visszatartás
126. március
127. napjától esedékes. Az elsőfokú bíróság a
128. március 9-i beadványát is figyelmen kívül hagyta, melyben az alperesi álláspontot vitatta akként, hogy a vállalkozói díj 15%-a, mint összes visszatartás magában foglalta volna az 5%-os jó teljesítési visszatartást. Ezért az elsőfokú ítélet indokolása iratellenes és téves, mely szerint az alperes hivatkozott arra, hogy a vállalkozói díjból összesen visszatartott 20%-on belül értendő a jóteljesítési visszatartás 5%-os összege, ugyanis alperes nem ezt állította. Amennyiben a vállalkozói díj 20%-a volt az egyes szerződések alapján visszatartott teljes összeg, akkor a keresetnek kellett volna helyt adni a jóteljesítési visszatartási összegek levezetése körében. Állította, hogy a vállalkozói díj 20%án belül értendő az 5%-os jóteljesítési visszatartás, mely a szerződés1 vonatkozásában 1.789.470,- forint, ezt azonban az elsőfokú ítélet elutasította. Megjegyezte, hogy az elsőfokú ítélet tényállása is iratellenes (ítélet
129. oldala), mert azt rögzíti, hogy a szerződések alapján a teljesítési garancia (pénzügyi visszatartás) mértéke 10% volt, míg a jóteljesítési garancia 5%-os mértékű. Ezzel szemben a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy teljesítési garanciaként a vállalkozói díj 20%-a kerülhetett alperes által visszatartásra
130. november 30-ig, majd ezt követően
131. november 30-tól ebből került 5% jó teljesítési visszatartásként kezelésre
132. február 28-ig. A hibás teljesítés, jótállás körében az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás alaptalan, és iratellenes, a bizonyítás szabályait súlyosan sérti. szakértő
133. neve szakvéleménye teljes egészében alkalmatlan a hibás teljesítési, illetve jótállási tényállás megállapítására, azonban ennek ellenére az ügy érdemét érintő súlyosan téves megállapításai az ítélet tényállásában megjelennek, holott azok szakértő
134. neve szakvéleményével is ellentétben állnak. Hangsúlyozta, hogy az alperes által állított hibás teljesítés és ennek alapján érvényesített kijavítási költségigény, olyan jelzett hibákon alapul, mely felperesi teljesítést már szakértő
135. neve, illetve szakértő
136. neve szakértők szakvéleményének elkészítése előtt alperes kicseréltetett. szakértő
137. neve szakértő
138. október
139. napján a tisztességes eljárás megsértésével, értesítése nélkül és mellőzésével, de az alperes részvételével a T2 terminál nevet területén műszaki egyeztetésnek nevezett bejárást tartott, ahol annyit észlelt, hogy voltak olyan területek, ahol világított a LED szalag, de voltak olyan területek, ahol nem. A szakértő előadta, hogy a felperesi teljesítést nem vizsgálta meg, nem rögzítette, hogy hol, pontosan mekkora területen, milyen okból nem világít a LED szalag. Ezt követően
140. október 30-án szabályos helyszíni szemlét tartott, ahol már azt állapította meg, hogy a LED világítással kapcsolatban hibajelenség nincs. Az alperes által állított, de nem bizonyított hibás teljesítést 2013-ban elbontotta anélkül, hogy igazságügyi szakértő rögzíthette volna, hol, milyen jellegű hibák, milyen okból keletkezhettek, ezeknek mekkora kijavítási költsége merült fel, ezért a szakértő bizonyítással azt ma már igazolni nem lehet. szakértő
141. neve szakvéleményében rögzített hibajelenség megállapítások arra a korábbi teljesítési területre vonatkoztak, amelyen az alperes állítása szerint a felperesi teljesítést már 2013-ban kicseréltette, ezért a szakértő által észlelt esetleges hibák alapján az alperes beszámítási kifogása nem lehet alapos. Az elsőfokú ítéletnek a hibás teljesítésre (jótállási kötelezettségére) vonatkozó megállapításait bizonyíték nem támasztja alá. A hibátlan felperesi teljesítés alperes általi cseréjének indokoltságát csak alperes és szakértő
142. neve szakértő állította. Utóbbi szakértelmet nélkülöző megalapozatlan nyilatkozattal indokolta. Ezért alperes beszámítási kifogása teljes egészében alaptalan, a felperesi hibás teljesítést nem bizonyította, szakértő
143. neve szakvéleménye alapján pedig kétségtelen, hogy a hibátlan teljesítéseket alperes egyébként sem cseréltethette volna ki. Az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta, hogy a hibás teljesítés alperes általi bizonyítottsága esetén a per állásához képest konkrétan mely tényekkel kellene bizonyítania a jótállási kötelezettség alóli mentesüléshez, mellyel megsértette a Pp.
144. §