alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta
alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg
alperesnek felülvizsgálati perköltséget. Bíróság 6.K.26.099/2006/13. 15 nap alatt egyetemlegesen 25.000 (huszonötezer) forint Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg
államnak - külön felhívásra - 120.500 (egyszázhúszezezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
adóhatóság
I. r. felperes adózónál 1998. október-december hónapokra és 1999-2003 évekre vonatkozóan általános forgalmi adó, továbbá 1999-2003 évekre vonatkozóan egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék, tételes egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
ellenőrzés eredményeként adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.
alperes 8429144336 számú határozatával
első fokú határozatot megváltoztatta, és
I. r. felperes adózó terhére
adókülönbözetet 2.008.000 Ft-ban,
adóhiányt 1.939.000 Ft-ban,
adóbírságot 969.000 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 1.516.000 Ft-ban határozta meg. Megállapította, hogy
I. r. felperes volt ügyvezetője, a II. r. felperes, mint beltag vonatkozásában a biztosítási jogviszonya 2001. január 1-jétől 2003. december 31-éig fennállt, így
I. r. felperes nem tett eleget járulék-bevallási és befizetési kötelezettségének.
általános forgalmi adók visszaigénylése körében
alperes megállapította, hogy bizonylatok hiányában
adólevonás nem gyakorolható. A felperesek keresetükben
alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték
zal, hogy a bt. 2000 év nyarán tevékenységét megszüntette, a II. r. felperes megbízása 2000. november 17-én megszűnt. A II. r. felperes biztosítási jogviszonya nem állt fenn, így bevallási kötelezettség sem terhelte
I. r. felperest.
első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli ügynek nem tárgya a felperesi társaság ügyvezető képviseleti minősítésének eldöntése. Megállapította, hogy a II. r. felperes nem rendelik perbeli legitimációval, valamint a meghatalmazott könyvelőt sem kellett a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatni. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban Gt.) 24. §
I. r. felperes tényleges gazdasági tevékenységet folytatott-e vagy sem. A társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 27. §
I. r. felperest bevallási és befizetési kötelezettség terhelte, melynek nem tett eleget.
általános forgalmi adóról szóló
adólevonási jog kizárólag
előzetes felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában lehetséges.
I. r. felperesnek ezek a számlák nem álltak rendelkezésére, a számlák pótlására sem tanúvallomások, nyilatkozatok, sem egyéb bizonyítási eszközök nem alkalmasak.
adóhatóság a levonható adót becsléssel -
adózás rendjéről szóló
esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg
adózó érdekkörén kívülálló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ez
onban a jelen perben nem állapítható meg.
adóhatóság határozata a kivételes méltányosság alkalmazásának vizsgálatánál is helytálló volt. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet kérve annak, valamint a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A II. r. felperes perbeli legitimációját
esetlegesen beálló mögöttes felelősségre alapították.
első fokú bíróság a tényállást nem tisztázta, a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le.
I. r. felperes nem működött, a II. r. felperes, mint beltag nem volt biztosított, így a járulék-bevallási kötelezettség sem állt fenn.
alperes a tényállást nem tisztázta teljes körűen
általános forgalmi adó levonhatósága körében.
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Miután
első fokú bíróság jogerős ítéletében a II. r. felperes perbeli legitimációját elutasította, a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen ezzel a jogkérdéssel foglalkozott. E körben megállapítja, hogy a Gt. 2. §
I. r. felperes törlésére nem került sor, a perben vizsgált adóidőszakban önálló jogalanyisága, így adózói minősége is fennállt.
a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. Nem minősül adózónak kizárólag
adó megfizetésére kötelezett személy (35. §
adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja e törvény szerint
adózót megillető jogokat.
adózó
esedékes adót nem fizette meg és
t tőle nem lehet behajtani,
adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a gazdasági társaság, közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá
a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel. A gazdasági társaság tagja a Gt. 55. §
56. §
adózó nem
onos
adó megfizetésére kötelezhető személlyel.
adóhatóság
adó-megfizetésre kötelező határozatát
I. r. felperessel, mint adózóval szemben hozta meg.
adójogviszonyokban
Art. speciális szabály, megelőzi
Áe. rendelkezéseit.
adózó jogosult
adóhatóság határozatának felülvizsgálatát kérni. Függetlenül tehát attól, hogy a II. r. felperesnek a Gt. szerinti mögöttes felelőssége
I. r. felperes kötelezettségeire fennáll-e, a perben vitatott adókötelezettség
I. r. felperes gazdasági tevékenysége folytán keletkezett, így annak felülvizsgálatát csak
I. r. felperesi jogalany jogosult kérni a bíróságtól. A II. r. felperesnek
adózót megillető jogokat, ennek alapján lesz jogosult bírósághoz fordulni. A jelen perben
onban nem, így
első fokú bíróság helytállóan állapította meg a II. r. felperes perbeli legitimációjának hiányát.
első fokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy
I. r. felperes tényleges működésének hiányában is fennáll a beltag tekintetében a járulék-bevallási és befizetési kötelezettség. A pernek nem volt tárgya annak eldöntése, hogy a II. r. felperes a vitatott időszakban ügyvezető volt-e vagy sem,
t
onban a felperesek sem vitatták, hogy
II. r. felperes beltag volt.
általános forgalmi adó levonhatósága körében is helytállóan fejtette ki
első fokú bíróság, hogy
csak hiteles dokumentum birtokában gyakorolható. A Legfelsőbb Bíróság már korábbi gyakorlatában is elvi éllel fejtette ki, hogy
általános forgalmi adó levonását igazoló dokumentumoknak nemcsak a bevallás benyújtásakor kell rendelkezésre állni, hanem -
elévülési időt is figyelembe véve - a vizsgálat lefolytatásakor is.
adóhatóság csak ebben
esetben lesz abban a helyzetben, hogy jogszerűen elbírálja, a rendelkezésre álló dokumentumok hitelesek-e vagy sem,
arra alapított adólevonási jog jogszerű volt-e vagy sem. A hiteles bizonylatokat nem lehet tanúbizonyítással pótolni.
. § b) pontja alapján a levonható adót
adóhatóság becsléssel abban
esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg
adózó érdekkörén kívülálló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ez
onban a perbeli esetben nem állt fenn, így a becslési eljárás alkalmazásának feltételei
I. r. felperes esetében nem álltak fenn. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint mind
első fokú bíróság, mind
alperes a tényállást teljes körűen feltárta, a bírósági eljárásban további bizonyítási eljárásra nem volt szükség. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság
első fokú bíróság jogerős ítéletet a Pp. 275. §
államnak megfizetni. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.