← Magyarország

Kfv.35153/2007/10 – Kúria

Obsah (4)Art. 6Art. 35Art. 143Art. 110

Kfv.I.35.153/2007/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Turcsány József ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. r. és II.rendű felperes neve (I.rendű f

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg

alperesnek felülvizsgálati perköltséget. Bíróság 6.K.26.099/2006/13. 15 nap alatt egyetemlegesen 25.000 (huszonötezer) forint Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg

államnak - külön felhívásra - 120.500 (egyszázhúszezezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

adóhatóság

I. r. felperes adózónál 1998. október-december hónapokra és 1999-2003 évekre vonatkozóan általános forgalmi adó, továbbá 1999-2003 évekre vonatkozóan egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék, tételes egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

ellenőrzés eredményeként adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.

alperes 8429144336 számú határozatával

első fokú határozatot megváltoztatta, és

I. r. felperes adózó terhére

adókülönbözetet 2.008.000 Ft-ban,

adóhiányt 1.939.000 Ft-ban,

adóbírságot 969.000 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 1.516.000 Ft-ban határozta meg. Megállapította, hogy

I. r. felperes volt ügyvezetője, a II. r. felperes, mint beltag vonatkozásában a biztosítási jogviszonya 2001. január 1-jétől 2003. december 31-éig fennállt, így

I. r. felperes nem tett eleget járulék-bevallási és befizetési kötelezettségének.

általános forgalmi adók visszaigénylése körében

alperes megállapította, hogy bizonylatok hiányában

adólevonás nem gyakorolható. A felperesek keresetükben

alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték

zal, hogy a bt. 2000 év nyarán tevékenységét megszüntette, a II. r. felperes megbízása 2000. november 17-én megszűnt. A II. r. felperes biztosítási jogviszonya nem állt fenn, így bevallási kötelezettség sem terhelte

I. r. felperest.

első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli ügynek nem tárgya a felperesi társaság ügyvezető képviseleti minősítésének eldöntése. Megállapította, hogy a II. r. felperes nem rendelik perbeli legitimációval, valamint a meghatalmazott könyvelőt sem kellett a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatni. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban Gt.) 24. §

(1)bekezdése és 30. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a II. r. felperes beltagot biztosítottnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy

I. r. felperes tényleges gazdasági tevékenységet folytatott-e vagy sem. A társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 27. §

(1)és
(2)bekezdése alapján

I. r. felperest bevallási és befizetési kötelezettség terhelte, melynek nem tett eleget.

általános forgalmi adóról szóló

  1. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.)
  2. §

(1)bekezdése alapján

adólevonási jog kizárólag

előzetes felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában lehetséges.

I. r. felperesnek ezek a számlák nem álltak rendelkezésére, a számlák pótlására sem tanúvallomások, nyilatkozatok, sem egyéb bizonyítási eszközök nem alkalmasak.

adóhatóság a levonható adót becsléssel -

adózás rendjéről szóló

  1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  2. §ára figyelemmel - csak abban

esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg

adózó érdekkörén kívülálló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ez

onban a jelen perben nem állapítható meg.

adóhatóság határozata a kivételes méltányosság alkalmazásának vizsgálatánál is helytálló volt. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet kérve annak, valamint a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A II. r. felperes perbeli legitimációját

esetlegesen beálló mögöttes felelősségre alapították.

első fokú bíróság a tényállást nem tisztázta, a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le.

I. r. felperes nem működött, a II. r. felperes, mint beltag nem volt biztosított, így a járulék-bevallási kötelezettség sem állt fenn.

alperes a tényállást nem tisztázta teljes körűen

általános forgalmi adó levonhatósága körében.

alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Miután

első fokú bíróság jogerős ítéletében a II. r. felperes perbeli legitimációját elutasította, a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen ezzel a jogkérdéssel foglalkozott. E körben megállapítja, hogy a Gt. 2. §

(3)bekezdése alapján a gazdasági társaság saját cég neve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A bt., mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a Gt. 53. §-ára figyelemmel a cégbíróságnak a törlést elrendelő jogerős végzésével, a cégjegyzékből való végleges törlésével szűnik meg, ekkor veszti el önálló jogalanyiságát. Mivel

I. r. felperes törlésére nem került sor, a perben vizsgált adóidőszakban önálló jogalanyisága, így adózói minősége is fennállt.

Art. 6. §

(1)bekezdése alapján adózó

a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. Nem minősül adózónak kizárólag

adó megfizetésére kötelezett személy (35. §

(2)bekezdése). A kizárólag

adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja e törvény szerint

adózót megillető jogokat.

Art. 35. §

(2)bekezdés f) pontjára figyelemmel, ha

adózó

esedékes adót nem fizette meg és

t tőle nem lehet behajtani,

adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a gazdasági társaság, közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá

a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel. A gazdasági társaság tagja a Gt. 55. §

(2)és

56. §

(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért felelősséggel tartozik. Ezen alapul a II. r. felperes esetlegesen később beálló mögöttes felelőssége is. A fenti jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy

adózó nem

onos

adó megfizetésére kötelezhető személlyel.

adóhatóság

adó-megfizetésre kötelező határozatát

I. r. felperessel, mint adózóval szemben hozta meg.

adójogviszonyokban

Art. speciális szabály, megelőzi

Áe. rendelkezéseit.

Art. 143. §

(1)bekezdésére figyelemmel

adózó jogosult

adóhatóság határozatának felülvizsgálatát kérni. Függetlenül tehát attól, hogy a II. r. felperesnek a Gt. szerinti mögöttes felelőssége

I. r. felperes kötelezettségeire fennáll-e, a perben vitatott adókötelezettség

I. r. felperes gazdasági tevékenysége folytán keletkezett, így annak felülvizsgálatát csak

I. r. felperesi jogalany jogosult kérni a bíróságtól. A II. r. felperesnek

Art. 35. §

(1)bekezdés f) pontjára figyelemmel esetlegesen később meghozott adó-megfizetésre kötelező határozattal szemben nyílik meg és gyakorolhatja

Art. 6. §

(2)bekezdése alapján

adózót megillető jogokat, ennek alapján lesz jogosult bírósághoz fordulni. A jelen perben

onban nem, így

első fokú bíróság helytállóan állapította meg a II. r. felperes perbeli legitimációjának hiányát.

első fokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy

I. r. felperes tényleges működésének hiányában is fennáll a beltag tekintetében a járulék-bevallási és befizetési kötelezettség. A pernek nem volt tárgya annak eldöntése, hogy a II. r. felperes a vitatott időszakban ügyvezető volt-e vagy sem,

t

onban a felperesek sem vitatták, hogy

II. r. felperes beltag volt.

általános forgalmi adó levonhatósága körében is helytállóan fejtette ki

első fokú bíróság, hogy

csak hiteles dokumentum birtokában gyakorolható. A Legfelsőbb Bíróság már korábbi gyakorlatában is elvi éllel fejtette ki, hogy

általános forgalmi adó levonását igazoló dokumentumoknak nemcsak a bevallás benyújtásakor kell rendelkezésre állni, hanem -

elévülési időt is figyelembe véve - a vizsgálat lefolytatásakor is.

adóhatóság csak ebben

esetben lesz abban a helyzetben, hogy jogszerűen elbírálja, a rendelkezésre álló dokumentumok hitelesek-e vagy sem,

arra alapított adólevonási jog jogszerű volt-e vagy sem. A hiteles bizonylatokat nem lehet tanúbizonyítással pótolni.

Art. 110

. § b) pontja alapján a levonható adót

adóhatóság becsléssel abban

esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg

adózó érdekkörén kívülálló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ez

onban a perbeli esetben nem állt fenn, így a becslési eljárás alkalmazásának feltételei

I. r. felperes esetében nem álltak fenn. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint mind

első fokú bíróság, mind

alperes a tényállást teljes körűen feltárta, a bírósági eljárásban további bizonyítási eljárásra nem volt szükség. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

első fokú bíróság jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére a felpereseket egyetemlegesen kötelezte a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése alapján. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperesek a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek

államnak megfizetni. Budapest,

  1. április
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.