Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.458/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Forgó Gábor ügyész által képviselt Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia utca 13.) felperesnek, dr. Talabér Attila jogtanácsos által képviselt alperes ellen, működés törvényességének helyreállítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- július
- napján kelt 29.P.21.450/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezéssel érintett rendelkezését megváltoztatja, az elnökválasztásra, valamint XY elnökségi tag kongresszus összehívásával kapcsolatos kötelezettségét mellőzi. Kötelezi a Magyar Államot, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 15.000 (tizenötezer) forint első- és másodfokú perköltséget. Megkeresi a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a alperes részére utaljon ki 15.000 (tizenötezer) forint első- és másodfokú perköltséget. A le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adó ítéletével - annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belüli időpontra, ...szám alá - összehívta az alperes kongresszusát, melynek napirendi pontjaként jelölte meg az alapszabály módosítást, valamint tisztségviselő és elnökválasztást. Kötelezte XY elnökségi tagot, hogy a kongresszus időpontjának megjelölésével, az összehívással és a jelölési eljárással kapcsolatban a kongresszus eredményes lebonyolítása érdekében intézkedjen. Az ítélet indokolása szerint székhelyváltozás miatt az alperes tényleges székhelye eltér az alapszabályban rögzített és a nyilvántartásba bejegyzett székhelytől, ezért az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény Etv. 6.§
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel szükséges az alperes alapszabályának módosítása, amelyről kizárólag a kongresszus dönthet. Miután a kongresszus összehívásáról - az alapszabály szerint - az elnökség határoz, amely azonban - a tagok időközben történt lemondására figyelemmel - az alapszabály IV/4. bekezdése szerint nem határozatképes. Megállapította a bíróság, hogy a kongresszus összehívására a szervezeten belüli önkormányzati eszközökkel jelenleg nincs lehetőség. Az alperesi szervezet törvényes működésének helyreállítása érdekében az elsőfokú bíróság az Etv. 16.§
(2)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint rendelkezett az alperes legfelsőbb szervének, a kongresszusnak az összehívásáról, a napirendi pontok megjelölésével. Ítélete indokolásában megállapította: XX elnöki tisztségét érintő
- október
- napján megtartott bizalmi szavazásról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint elnöki tisztségébe vetett bizalom a tagság körében nem egyértelmű. Nem vizsgálta e határozat jogszerűségét, mert e kérdésben a Fővárosi Bíróság előtt jelenleg külön per van folyamatban. Hangsúlyozta, hogy az ítélethozatal időpontjában XX tekintendő az alperes elnökének, azonban a bizalmi szavazás eredménytelensége alapján szükségesnek tartotta, hogy az alperes demokratikus működésének helyreállítása érdekében a kongresszus az elnök személyéről is határozzon. Ugyanakkor kifejtette, hogy végső soron a teljes tagságra tartozik, hogy kíván-e a bíróság által előírt összes napirendi pontról dönteni. Az elnök személyét érintő „bizalmatlanságra" figyelemmel XX elnök helyett XY elnökségi tagot kötelezte a kongresszus összehívásával kapcsolatos elnöki teendők ellátására. Az ítélet elnökválasztással, valamint XY elnökségi tagnak a kongresszus összehívásával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozó rendelkezései ellen az alperes élt fellebbezéssel, elsődlegesen hatályon kívül helyezést, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával e rendelkezések mellőzését kérte. Érvelése szerint a szervezet érvényesen megválasztott elnöke XX, - amit a bíróság sem vont kétségbe - ezért nem indokolt az elnökválasztás napirendre tűzése. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályi kereteket túllépve beavatkozott a szervezet működésébe, amikor az elnök személyére nézve is lehetővé tette a tagság döntését. Vitatta, hogy a
- október 3-ai kongresszuson megtartott bizalmi szavazás az elnök visszahívására irányult volna, kiemelve, hogy a határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt 29.P.22.085/
- szám alatt per van folyamatban, melyben jogerős döntés még nem született. Aggályosnak tartotta XY megbízását az elnökválasztás lebonyolítására, mivel állítása szerint a bizalmi szavazást - a hivatalos jegyzőkönyvvel ellentétben - XY az általa készített jegyzőkönyvben „visszahívási szavazásnak" tüntette fel, mely valótlanság véleménye szerint eleve XY-t alkalmatlanná teszi e feladat jogszerű elfogulatlan ellátására. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokaira tekintettel történő helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte az elnök tisztségével szemben kialakult bizalmatlanság tényét, melyre figyelemmel indokoltnak tartotta az elnökválasztás felvételét a napirendi pontok közé, illetve az elnök helyett más elnökségi tag kijelölése a kongresszus összehívásával kapcsolatos feladatok ellátására. Utalt arra, hogy az elnökre nézve negatív eredménnyel zárult bizalmi szavazás felfogható akár visszahívásként is. A fellebbezés alapos. A Pp. 253.§
(3)bekezdésében foglalt korlátozásra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a fellebbezéssel érintett részében vizsgálta felül. Az alperes elsődlegesen hatályon kívül helyezés iránt terjesztett elő kérelmet; azonban elmulasztotta megjelölni, hogy mely körülményekre tekintettel kéri a Pp. 252.§-ának alkalmazását. Az elsőfokú bíróság a tényállást szükséges mértékben feltárta, helytállóan hívta fel a jogvita elbírálására irányadó és alkalmazandó jogszabályokat, ítéletét a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint indokolta, így ezen okok miatt a Fővárosi Ítélőtábla nem látott lehetőséget a sérelmezett ítélet hatályon kívül helyezésére. A fentiek következményeként a másodfokú bíróság az alperes fellebbezését - az alperes alapszabályában foglaltakat szem előtt tartva - érdemben vizsgálta. Az Etv. 3.§
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Etv. 6.§
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alperes alapszabályának III/9. bekezdése kimondja, hogy az elnökség tagjait beleértve az elnököt is - a kongresszus titkos szavazással választja 5 éves időtartamra. A visszahívás intézményét a IV/6.
- e)pont szabályozza, mely szerint a választók 10%-a írásban, az ok, vagy okok megjelölésével kezdeményezheti a tisztségviselő visszahívását a választótestületnél; egyebekben a tisztségviselő választás szabályait rendeli alkalmazni. Az
- f)pont szerint az elnökkel szemben a visszahívás joga csak a tagságot, illetve a kongresszust illeti meg. A III/13.
- b)pont alapján a kongresszust az elnökség ötévenként és szükség szerint hívja össze. Az alperes alapszabályának IV/6. bekezdés
- a)pontja - az Etv. rendelkezéseivel összhangban - kimondja, hogy a szervezet önállóan és külső befolyástól mentesen választja meg a tisztségviselőit, míg az
- e)pont értelmében ugyanilyen módon határoz visszahívásukról is. Tényként megállapítható, hogy az alperes VI. Kongresszusa 2004. április 16-án XXt választotta a szervezet elnökévé, aki a megbízatást elfogadta. Az elnök mandátuma a megválasztás időpontjára figyelemmel 2009. április 16-án jár le, jelenleg tehát ő az alperesi szervezetnek érvényesen megválasztott elnöke. Kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az alperes VI. Kongresszusának 2005. október 3-ára összehívott második munkanapján tartott bizalmi szavazásról hozott határozat nem értékelhető az elnök visszahívásaként. Az alperes alapszabálya ismeri a visszahívás intézményét, azonban ezen eljárás alapszabályban rögzített formai és tartalmi követelményeinek az említett bizalmi szavazás nem felelt meg. Az iratok között nincs adat arra, hogy a választók 10%-a írásban - az okok megjelölésével kezdeményezte volna az elnök visszahívását a kongresszusnál, illetve arra sem, hogy a bizalmatlanságról szóló határozat egy szabályszerűen előterjesztett visszahívási indítványról hozott döntés lett volna. A bizalmi szavazás eredményeként hozott határozat jogszerűségét - az elsőfokú bírósággal egyezően a másodfokú bíróság sem vizsgálta, mert erre vonatkozóan a Fővárosi Bíróságon mint elsőfokú bíróságon külön per van folyamatban. A Fővárosi Ítélőtábla azonban szükségesnek tartja itt hangsúlyozni, hogy a bizalmi szavazás akár negatív eredménye nem azonos az alapszabályban lefektetett visszahívási eljárással. Az elnök visszahívásáról a kongresszus nem döntött, arra vonatkozóan sem merült fel adat, hogy az elnök megbízatása más egyéb okból megszűnt volna, ezért az alperes elnöke továbbra is XX. Az a tény, hogy a bizalmi szavazás eredménye szerint az alperesi szervezet tagságának álláspontja erősen megosztott az elnök személyét illetően, nem teremt lehetőséget a bíróság számára arra, hogy az elnök mandátumának lejárta előtt szavazásra bocsássa az elnök személyének kérdését. Mindezekre tekintettel az elnökválasztás napirendre tűzése törvényileg megengedhetetlen beavatkozást jelentene az alperesei szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működésébe, ezért a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletének az elnökválasztás napirendre tűzésére vonatkozó rendelkezését. Az alperesi alapszabály III/9. bekezdése az elnökség feladatává teszi a soron következő kongresszus előkészítését, míg az elnökség összehívásáról az elnök rendelkezik. Az elsőfokú bíróság a határozatképtelenné vált elnökség helyett a napirendi pontok megjelölésével egyidejűleg rendelkezett a kongresszus összehívásáról. Az alperesi szervezetben jelenleg az elnöki tisztség betöltött, tehát van a kongresszus lebonyolításáért felelős személy. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy XX elnököt valamilyen körülmény gátolná e tisztségével kapcsolatos feladatai ellátásában, ezért alapszabályba, tehát jogszabályba ütköző módon kötelezte az elsőfokú bíróság XY elnökségi tagot a kongresszus összehívásával kapcsolatos teendők ellátására. Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet erre vonatkozó rendelkezését is mellőzte. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtett indokokra tekintettel a Pp. 253. §
(2)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezéseit megváltoztatta. Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Pp. 78.§
(3)bekezdése alapján a Magyar Állam köteles megfizetni az alperes képviselőjének az első és másodfokú eljárásban felmerült munkadíját, amelynek összegét a másodfokú bíróság a módosított 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)bekezdése alapján állapított meg. Az Itv. 5.§
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. , 2008. február 5. . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző . Merőtey Anikó sk. bíró