A határozat elvi tartalma:

adóhatóság 2015. január 1-jéig a telekadót és építményadót

adózó bevallása alapján vethette ki, vagy ellenőrzés eredményeként utólagos adómegállapítás során hozott határozatban állapíthatta meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.V.35.807/2015/5. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Prohászka László jogtanácsos

alperes: alperes neve

alperes képviselője: dr. Ligeti Artur jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015.augusztus

1. napján kelt 25.K.31.221/2015/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.K.31.221/2015/
3. számú ítéletét és

alperes BPB/007/03960-6/2014. számú határozatának 2014.évi telek-és építményadóra vonatkozó részét -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, ezt meghaladó részében a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 600.000 (

az hatszázezer) forint elsőfokú és 300.000 (

az háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

1.500.000 (

az egymillió-ötszázezer) forint kereseti és a 3.500.000 (

az hárommillióötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A 184092/1. hrsz. alatti ingatlanon szennyvíztisztító telep üzemel.

ingatlan-nyilvántartás bejegyzés szerint ez

ingatlan kivett szennyvíztisztító telep, korábban üzem.

Önkormányzat jegyzője a felperes kérelmére a VIII-2736-17/

1. számú határozattal kiadott, majd a VIII-833-15/
2. számú határozattal módosított építési engedély alapján a [2] [3] [4] [5] [6] 184992/
3. hrsz. alatti ingatlanon megépült biológiai medencék lefedésére szolgáló építményre és a második biológiai medence esetében bemutató teremre a használatba vételi engedélyt végleges jelleggel megadta a VIII-9431-12/
4. számú,
5. október
6. napján jogerőre emelkedett határozatában.

önkormányzati adóhatóság

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (Art.)
2. §

elsőfokú önkormányzati adóhatóság határozatának I. pontjában a felperes javára a résztulajdonában álló 184092 hrsz. alatti ingatlan után

1. és
2. évekre telekadó adónemben 35.730.132 Ft adókülönbözetet állapított meg, a 184092/1.hrsz. ingatlan után pedig 2011.,
3. és
4. évekre telekadónemben a felperes javára összesen 22.956.989 Ft adókülönbözetet állapított meg.

általános elévülési szabályokra tekintettel

1. évre nem tett megállapítást. A II. pontban 184092 hrsz. alatti ingatlan után a felperes terhére
2. és
3. évekre összesen 67.866 Ft adókülönbözetet írt elő. A felperes javára a résztulajdonában álló 184092/
4. hrsz. alatti ingatlan után
5. és
6. évekre 356.680 Ft adókülönbözetet állapított meg. A felperes terhére a résztulajdonában álló 184092/
7. hrsz. alatti ingatlan után
8. évre összesen 3.489.746 Ft adókülönbözetet írt elő és

általános elévülési szabályokra tekintettel

1. évre nem tett megállapítást. A III. pont alatt a felperes terhére adóbírságról és késedelmi pótlékról nem rendelkezett. A IV. pont alatt kötelezte a felperest
2. évtől - mind addig, amíg

adóhatóság ezt új határozattal nem változtatja meg - a 184092/

1. hrsz. alatti ingatlan tekintetében 36.428.673 Ft telekadó és 20.974.303 Ft építményadó megfizetésére. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
2. december
3. napján kelt BPB/007/03960-6/
4. számú határozatában

elsőfokú határozat 2009-2010-2011. évekre vonatkozó megállapításait megsemmisítette és

önkormányzati adóhatóságot e körben új eljárásra utasította,

elsőfokú határozat megsemmisítéssel nem érintett részeit helybenhagyta.

alperes határozata

érdemi döntés indokaként a következőket tartalmazza:

elsőfokú adóhatóság

Art. 93. §

ellenőrzést 2008-

1. évekre, de
2. évben, elévülés miatt, már csak
3. január 1-től tehetett megállapítást. Tekintettel arra, hogy

üvegházakra kiadott használatbavételi engedély 2013. évben jogerőre emelkedett

önkormányzati adóhatóság a létesítmények adójogi helyzetének tisztázását követően, 2014. január 1-től jogszerűen minősítette adókötelesnek

építményeket, amely után a felperesnek 2014. január 15-ig kellett volna bevallást benyújtania.

önkormányzati adóhatóság

ellenőrzési eljárás során tisztázott tényállás ismeretében a bevallani elmulasztott adó tekintetében hozott döntést, ezért a 2014. évi adó megállapítás során jogszerűen járt el. A felperes által vitatott épületszerkezetek biztosítják a környező külső tértől való elhatárolást és

időszakos használati és tartózkodás feltételeit is. A felperes ezekre rendelkezik építési- és használatba vételi engedéllyel, ezek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) értelmében épületnek minősülnek. A Htv. nem tartalmaz olyan szabályt mely szerint fertőzésveszély vagy szaghatás miatt

épület mentesül

adófizetési kötelezettség alól. A Htv. kizárólag

állandó vagy időszakos emberi tartózkodás feltételeiről tesz említést, és ezek a helyszíni szemle alapján biztosítottak voltak. Nem állapíthatók meg a Htv. 13. § h) pontja szerinti törvényi feltételek és más mentesség sem

épületek tekintetében, és

elsőfokú határozat 2012.,

1. és
2. évekre vonatkozó részei a jogszabálynak megfelelő, számszakilag helyes adatokat tartalmaznak. A kereseti kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes keresetében

alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását kérte. Kifejtette, hogy

ellenőrzéssel nem érintett

1. évre terhére adófizetési kötelezettség nem állapítható meg, a biológiai medencék lefedése egyébként sem keletkeztetett építményadó bevallási és befizetési kötelezettséget. Álláspontja szerint a vizsgálattal érintett
2. év tekintetében

alperes köteles lett volna határozatának kiegészítésére, vagy új eljárás elrendelésére, és részére 16.058.487 Ft összegű telekadó visszatérítésére.

alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

elsőfokú bíróság jogerős ítélete [9] [10] [11] [12] [13]

elsőfokú bíróság

t állapította meg, hogy

alperes határozata nem sért olyan eljárási vagy anyagi jogszabályt, amely hatályon kívül helyezésre alapot adhatna, ezért a kereset elutasította.

elsőfokú bíróság jogi álláspontja a következő volt:

adóhatóság megbízólevelét építményadó és telekadó nemre 2008-

1. évekre állította ki,
2. évre vonatkozó adó megállapítása

onban nem lépte túl a megbízólevél kereteit. 2014. évre ugyanis nem végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést, és

Art. 25. §

Art. 125. §

t

Art. előzőekben megjelölt rendelkezésein nyugvó jogszerű eljárást, mely szerint

adóhatóság korábban sem volt elzárva attól, hogy a feltárt tényállás alapján a jövőre nézve is adó megállapítással éljen. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §

ügy érdemére is kihatott, de jelen ügyben

onban ilyen jogszabálysértést a felperes nem tárt fel.

adómentesség megállapításához a Htv. 13. § h) pontja szerinti törvényi szabályozás és

ennek megfelelő bírói joggyakorlat értelmében is minden jogszabályban meghatározott követelménynek együttesen kell fennállnia. A felperes által megjelölt üvegház típusú telep/üzem ingatlan-nyilvántartása szerint is megfelel a Htv. épület fogalmának. A perben vitatott jogkérdés eldöntésénél kizárólag a Htv. értelmező rendelkezései

irányadók. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy

ügyben

adóhatóság helyszíni szemlét foganatosított, erről jegyzőkönyvet vett fel és fényképfelvételek is készültek. Ezek alapján

alperes jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a környező külső tértől szerkezeti elemekkel, egészben mesterségesen kialakított elválasztó teret alkot a jogerős engedéllyel rendelkező építmény, amely teljes körűen megfelel a Htv.

1. §
2. és .
3. pontjaiban és
4. pontjában foglaltaknak, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a Htv.
5. § h) pontja szerinti mentességre. A
6. évi túlfizetéssel kapcsolatos felperesi érvelés nem képezheti jelen ügy tárgyát, ez

Art. 43. §

alperesnek döntenie kellett volna 16.058.487 Ft telekadó visszatérítéséről. Fenntartotta

t a keresetben kifejtett jogi álláspontját is, mely szerint a revízióval nem érintett 2014. évi adókötelezettségéről

alperes és

elsőfokú bíróság is jogszabálysértően döntött. Kérte annak megállapítását is, hogy

általa létrehozott és engedéllyel érintett biológiai medencék lefedése nem keletkeztetett építményadó bevallást és fizetési kötelezettséget. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Kúria utasítsa

elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet nem felel meg

Art. 25. §

épített környezet alakításáról és védelméről szóló

1. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
2. §
3. pontjában, a Htv.
4. december 31-ig hatályos
5. §
6. és
7. pontjaiban foglaltaknak. Álláspontja szerint a biológiai medencék esetében

üvegtető szerkezet létesítésére a szennyvíztisztítási folyamat optimalizálása érdekében került sor, ez nem időszakos emberi tartózkodás biztosítására jött létre. A medencében létrejövő biológiai folyamatok következtében a helyiségek alkalmatlanok a folyamatos emberi tartózkodásra a nagyfokú szaghatás és fertőzés veszélye miatt, még karbantartási időszakban is csak előzetes szellőztetés után és korlátozott időtartamra lehet belépni. A biológiai medencék lefedésével létrejött építményekre

üvegház megjelölés téves, iratellenes.

alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [16] [17] [18] A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre, a Kúria a Pp. 275.§-a értelmében felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (BH2002.29., BH2012.179.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha

hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályinak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség

on címen., hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem

onos a bíróságéval, mert ez nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor.

elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok (hatósági engedély, helyszíni szemle, fényképfelvételek) alapján iratszerűen állapította meg, hogy

üvegházzal fedett levegőztető medencék esetében

épületszerkezetek biztosítják a külső környezettől való elhatárolást,

időszakos használat és tartózkodás feltételeit. Kiemeli e körben a Kúria, hogy a helyszíni szemle során a hatóság és a felperes képviselői a fertőzésveszélyre történő figyelmeztetés és gázálarc nélkül voltak jelen. Nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alátámasztaná a felperes által hivatkozott emberi tartózkodást már ideiglenesen is kizáró körülményeket, ilyeneket a felperes a Pp. 164.§

t is, hogy a perbeli jogvita eldöntésére, amely adójogi jogviszonyból ered, nem

Étv. hanem a Htv. speciális adójogi rendelkezései

irányadók, ezért a felperes tévesen hivatkozott kérelmének alátámasztásaként

Étv. 2.§ 10. pontjára. [19] Osztja a Kúria

elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy

alperes,

adójogi elévülés szabályai miatt,

1. évben
2. évre már nem hozhatott döntést, és a túlfizetésből eredő rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos kérelem elbírálása, amelyre

Art. 43.§

onban a felperes arra, hogy a határozatokba foglalt, 2014. évre vonatkozó adóhatósági megállapítások, terhére előírt fizetési kötelezettségek jogszabálysértőek.

Art. 125.§

önkormányzati adóhatóság számára, hogy

adót bevallás hiányában is kivethesse (hatósági adó megállapítás) csak 2015. január 1-től lépett hatályba.

Art. 125.§-át kiegészítő

önkormányzati adóhatóságok adó megállapítási eljárásának megkönnyítése,

az annak lehetővé tétele, hogy bevallás hiányában, illetve ellenőrzési eljárás lefolytatása nélkül is kivethessék

adót. A perrel érintett időszakban

onban

önkormányzati adóhatóság a telekadót és építményadót

Art. 25.§

iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes 2014.évre bevallásokat nem nyújtott be, erre

időszakra nála

adóhatóság ellenőrzést sem rendelt el, ellenőrzés lefolytatását lehetővé tevő megbízólevelet szabályszerűen nem bocsátott ki.

adóhatóság ezért 2014. évre telekadó és építményadó adónemben nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően gyakorolta adó megállapítási jogát. A Kúria

adóhatóságok által e körben elkövetett,

előzőekben megjelölt eljárási jogszabálysértéseket lényegesnek, és

ügy érdemi eldöntésére is kihatóaknak minősítette, mivel ezek következtében került sor a felperes fizetési kötelezettségének megállapítására. [21] A Kúria

előzőekben kifejtettekre figyelemmel - a Pp. 275.§

adóhatóság 2015. január 1-jéig a telekadót és építményadót

adózó bevallása alapján vethette ki, vagy ellenőrzés eredményeként utólagos adó megállapítás során hozott határozatban állapíthatta meg. Záró rész [23] [24] [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el.

alperes a Pp. 78.§

elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések

alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a költésmentesség alkalmazásáról szóló 6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-án alapulnak. Budapest,
2. június
3. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró