Pf.20835/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.835/2016/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Kővári Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Kővári Kálmán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Kiss Pál Barna ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
2. március
3. napján kelt 10.P.22.607/2014/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 75.000 (Hetvenötezer) forint fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - az állam javára 100.600 (Egyszázezerhatszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes panoráma röntgenfelvétel alapján tervezte meg a felperes perzisztáló tejfogait - bal felső kismetsző és bal felső szemfog - érintő beavatkozást;
6. január 8-án kezelési tervet, illetőleg árajánlatot adott a felperesnek. Az alperes
7. február
8. napján ... márkájú implantátumot helyezett be a felperes bal felső szemfoga helyére, csontpótlásként liofilizált marhacsontból helyezett anyagot a műtéti területre. Az alperes által készített lenyomatról a felperes által választott fogtechnikus az ideiglenes koronát nem tudta elkészíteni. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a behelyezett implantátumra szögben megtört felépítményt rak, amely megfelelő megoldást nyújt. A felperes megbízásából ...
9. február
10. napján készített szakértői véleményt, amelyben megállapította: a protetikai rehabilitáció úgy biztosítható, hogy az implantátum eltávolításra kerül és megfelelő csontpótlást követően újból fogászati implantátum behelyezésére kerül sor. Az alperes által beültetett implantátum
11. március
12. napján eltávolításra került, a sebgyógyulás, csontosodás után az új implantátum behelyezésére
13. július
14. napján került sor. A felperes 2014 januárjában ínyplasztikán esett át, az ideiglenes fog behelyezésére 2014 márciusában került sor. A felperes keresetében 1.257.000 forint és járulékai vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint a beavatkozás előtt az alperes részéről elmaradt a felperes tájékoztatása a műtét milyenségéről, előnyeiről, kockázatairól, az esetleges alternatív módszerek lehetőségéről. Nem készült műtéti beleegyező nyilatkozat, nem tudott számos implantátum fajtáról, csak kettőről, nem volt ismerete a beavatkozás módjáról, arról, hogy az alperes a fúrósablon alkalmazását elvetette, a hibázás lehetőségéről és annak következményeiről. Ennek hiányában nem dönthetett arról, hogy fúrósablon nélkül vállalja-e a beavatkozást, illetőleg arról, hogy a csontpótlásba jobban beépülő implantátumok is léteznek. Kifogásolta, hogy a beavatkozást megelőzően elmaradt a háromdimenziós felvétel elkészítése, amely miatt a beavatkozás nem az előre eltervezett módon fejeződött be. Hivatkozása szerint egy fiatal nőnél, különösen a frontfogak esetén a műtét megtervezése nagyobb körültekintést igényel, ugyanis az első fogak esztétikai szempontból exponált helyen vannak, a fúrósablon használata és a tér három dimenziójában történő tervezés szakmailag elvárható. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állítása szerint a felperes által felkért fogtechnikus nem volt képes elkészíteni az ideiglenes fogat, az alperes szakmai hibát nem vétett, jól mérte fel a csontkínálatot, az implantátumot helyesen és szakszerűen illesztette be, részletesen tájékoztatta a felperest, hogy többféle megoldás létezik, azoknak mi a következménye mind egészségügyi, mind anyagi szempontból. A felperes anyagi körülményeire tekintettel választotta az implantátum beültetését csontpótlás nélkül. A műtéti beleegyező nyilatkozat aláírása valóban elmaradt, de kétségtelen, hogy a felperes enélkül is vállalkozott a műtétre, ennek hiánya nem áll összefüggésben a sérelmezett eredménnyel. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a le nem rótt 75.400 forint illetéket - felhívásra - fizesse meg az államnak, míg rendelkezése szerint az előlegezett 348.650 forint szakértői díjat az állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 190.500 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként úgy foglalt állást, hogy az alperes eljárása megfelelt az elvárható gondosság elvének, a perben beszerzett, írásban és szóban is kiegészített orvosszakértői vélemény kellően részletes, megfelelően indokolt válaszokat adott, helyességéhez kétség nem fért, azt ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság elfogadta, a felperes másik szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt szükségtelenként elutasította. Kiemelte: a kirendelt szakértő a csontfelszívódással kapcsolatban részletesen nyilatkozott, és ebben nem osztotta a tanú - ... - által előadottakat. Ebben a keretben értékelte továbbá, hogy a felperes által felkért magánszakértő sem utalt csontfelszívódásra és az alperesi beavatkozást követően a felperest megvizsgáló ... is megerősítette tanúvallomásában, hogy gyulladás és csontfelszívódás nem volt, így ... tanú újabb meghallgatására az elsőfokú bíróság kellő alapot nem látott, előadása a szakvélemény megingatására nem lett volna alkalmas. Kifejtette: az alperes szakmai szabályszegést nem követett el, ugyanis nem nyert igazolást, hogy az implantátum eltávolítását a csontfelszívódás indokolta, a felperes a kezelést mégis megszakította. Ennek oka miszerint a felperes által megbízott fogtechnikus az ideiglenes koronát nem volt képes elkészíteni az alperesnek nem felróható, mert az alperes megfelelő együttműködést tanúsított, mégsem volt lehetősége arra, hogy az ideiglenes fogpótlást az általa megbízott fogtechnikussal elkészíttesse, mert addigra a felperes az implantátum eltávolítása mellett döntött. Ebből következően csak a modellezés alapján volt vizsgálható, hogy az általa nyújtott megoldás az elvárható gondosságnak megfelelt-e, és a kirendelt szakértő a kiegészített szakvéleményében egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az alperesi megoldás mind esztétikai, mind funkcionális szempontból megfelelő lett volna. Az elsőfokú bíróság rámutatott: a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az egészségügyi ellátás - jelen esetben a megfelelő fogkoronák elkészítése - kizárólag tökéletes lehet, ennek azonban nem mond ellent, hogy több szakmailag helyes megoldás lehetséges, és ebben a keretben vannak normál-, átlagos- és ún. prémium kategóriás megoldások. A beteg dönt, hogy a standard vagy magasabb igényeket kielégítő, de jelentősebb költségekkel járó ellátás mellett teszi le a voksát. A peres eljárás tárgya azonban az alperes által nyújtott kezelés vizsgálata - ami nem vethető össze a felperes jelenlegi, attól színvonalában és költségeiben eltérő kezelésével -, amelynek során az elsőfokú bíróság az előzőekben részletezettek szerint arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az elvárható gondosság követelményének megfelelően járt el, ezért kártérítő felelőssége sem állapítható meg. Kétségtelen, hogy a fogászati implantáció invazív beavatkozás, ezért az egészségügyről szóló
15. évi CLIV. törvény (Eütv.) rendelkezései szerint a beteg teljeskörű tájékoztatásán alapuló írásos beleegyező nyilatkozata szükséges, amelyet az alperes elmulasztott, azonban ennek hiánya az adott esetben nem áll okozati összefüggésben a beavatkozás eredményességével. Álláspontja szerint az alperes - a felperes személyes előadásából is kitűnően megfelelő tájékoztatást adott a tervezett kezelésről, ahhoz is hozzájárult, hogy az ideiglenes fogat a felperes ismerőse, ... készítse el. A felperes az alternatív lehetőségekről, a fogszabályozás, a hídpótlás lehetőségéről tájékoztatást kapott, a vázlatos kezelési terv az árajánlattal átadásra került. A drágább, prémium kategóriás megoldásokra kiterjedően az alperest tájékoztatási kötelezettség nem terhelte, a felperesnek is tisztában kellett lennie azzal, amennyiben olyan rendelő szolgáltatását veszi igénybe, ahol a kezelés költsége többszöröse az alperes által felajánlott kezelésnek, akkor minőségében nem azonos szolgáltatáshoz jut. Hangsúlyozta emellett, hogy az alperes által nyújtott kezelés - amennyiben az ideiglenes fogpótlás elkészülhetett volna - mind esztétikailag, mind funkcionálisan az elvárhatóság elvének megfelelő megoldást nyújtott volna, a felperes ezért alaptalanul hivatkozott a tájékoztatási kötelezettség megsértésére, mert az alternatív megoldásokról az alperes tájékoztatást adott, elmondta az általa használt két implantátum közötti különbséget, ezen kívül, hogy vannak olcsóbb és drágább implantátumok, további tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A felperesnek megfelelő ismeret és idő állt a rendelkezésére, hogy az alperes által felajánlott kezeléssel kapcsolatos döntését meghozza. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérve. Álláspontja szerint bizonyítást nyert, hogy az implantátum eltávolításának a csontfelszívódás volt az oka, az ebben a tekintetben ellentmondásosan nyilatkozó kirendelt szakértővel szemben ... egyértelműen nyilatkozott, miszerint a csontfelszívódás részoki szerepet játszott az implantátum kivételében. Kifogásolta, hogy indítványa ellenére ... ismételt meghallgatására nem került sor. Utalt arra, hogy a kezelést azért szakította meg, mert nem vállalhatta, hogy egy rossz pozícióban lévő implantátum véglegesen beépüljön a csontba, és annak eltávolítására ne legyen lehetőség. Meglátása szerint az alperes által készített modellből semmiféle következtetés nem vonható le, ugyanis a modellnek nem kell funkcionálisan helytállnia, a modell kinézetét az azt készítő személy bárhogy módosíthatja. Rámutatott: a felperesi magánszakértői vélemény az implantátum eltávolítását és új implantátum behelyezését javasolta, ezzel összhangban a perben kirendelt orvosszakértő is úgy nyilatkozott, hogy a felperesnél kompromisszumos megoldásra lett volna szükség az alperesi beavatkozást követően, amit a magas íny és a kiálló fog jelentett volna, amelyet a felperes nem vállalt. A perben kirendelt szakértő is úgy nyilatkozott, hogy egy 25 fokos dőlésszögű felépítmény oldhatta volna meg a problémát, de az ínymagasság és a vastagság problémáját ez nem változtatta volna meg. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, amely szerint az alperes vétett az elvárható gondosság elvével szemben azzal, hogy nem háromdimenziós CT felvétellel tervezte meg a beavatkozást, illetőleg azzal, hogy nem alkalmazott fúrósablont. Hangsúlyozta: a frontális régióban a perzisztáló tejfog helyére történő implantációs eljárásra speciális irányelvek vonatkoznak, amelyek szerint a panorámaröntgen alapján történő műtéti tervezés és szabadkézi fúrás nem felel meg az elvárható gondosság elvének. Amennyiben az alperes szándékoltan tervezte volna a csontkínálat miatt a ferde fúrást, akkor már ezt megelőzően tájékoztatnia kellett volna a felperest arról, hogy szögben tört felépítményt kell rendelnie és arra kell majd a fogtechnikusnak a fogat elkészítenie. Kiemelte: nem azt kérte az alperestől, hogy a szakmai minimum szerint járjon el kezelése során, hanem az eredeti fogára leginkább hasonlító megoldást kért, a tejfogai helyére olyan fogpótlást kívánt, amely olyan látványt nyújt, mintha ott a saját csontfoga lenne. Az alperes azonban az implantáció kapcsán a szükséges és egyedi tájékoztatást nem adta meg, a felperes önrendelkezési jogát elvonta, az alperes döntött a felperes helyett, és így nem a felperes által igényelt beavatkozás valósult meg. Az alperesnek tájékoztatnia kellett volna a felperest legalább arról, hogy többféle implantációs kategória létezik, ezek között melyek a funkcionális és esztétikai különbségek, melyik javallott és ellenjavallott a felperes részére és miért, arról, hogy a felperes ezen kategóriák közül választhat, és hogy a felperes által választott kategóriát az alperes képes-e megvalósítani, milyen esztétikai minőséget tud az alperes elérni, lehetséges, hogy a furat ferde lesz és ekkor korrekciós eljárás szükséges. Elmaradt annak feltárása is, hogy az alperes az eredeti elképzelés szerinti szögben történő fúrást meg tudja-e valósítani tökéletesen sablon nélkül, a szabadkézi fúrás kockázatát a felperes vállalja-e, az alperes együtt tud-e működni a fogtechnikussal, illetőleg, hogy mi a felperes pontos esztétikai igénye. Állítása szerint téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a felperes az interneten is tájékozódhatott volna, ugyanis az Eütv. szerint nem a felperesnek van tájékozódási, hanem az eljáró orvosnak van tájékoztatási kötelezettsége. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a felperesnek tudnia kellett volna, hogy az eltérő árszínvonal, eltérő minőséget jelent, ugyanis nem derült ki az elsőfokú bíróság ítéletéből, hogy honnan kellett volna tudnia a felperesnek az eltérő árszínvonalakhoz kapcsolódó eltérő minőségekről. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A felperes álláspontjával szemben a kirendelt szakértő csak arra kívánt rávilágítani, hogy ... valóban kitűnő szakember hírében áll, és az új implantátumot bizonyosan jól fogja elkészíteni, ugyanakkor ... is úgy nyilatkozott, hogy az alperesi implantátum idő előtt került eltávolításra, a kezelés félbeszakadt, ezért a felperes csak véleményeket tud megfogalmazni, tényeket ...ra hivatkozva sem. Hangsúlyozta: ... azt is elmondta, hogy az alperes által indított kezelés is jó megoldást adhatott volna a hagyományos eljárásokat figyelembe véve, más kérdés, hogy a felperes magát meggondolva más kezelést választott. A kirendelt igazságügyi szakértő, ... ugyancsak kifejtette, hogy az alperes szakmai hibát nem vétett, mulasztást nem követett el, az eredmény azonban nem ismeretes, mert a felperes megszakította a kezelést. A szakértő utalt arra is, hogy a szögben tört 25 fokos fej megoldás lehetséges, amint az a fogtechnikai gipszmodellen is látható. Utalt arra is, hogy a beavatkozás több módszerrel lehetséges a páciensek idejének, anyagi körülményeinek és esztétikai elvárásainak függvényében, ami egy olyan hármas együttállás, amelyben az egyik faktor csökkenése mellett a többi kettő sem maradhat változatlan. Ezt el kell fogadni, ugyanis a magas esztétikai elvárások legtöbbször nem állnak együtt a gyors és olcsó beavatkozással. A felperes állításával szemben a csontfelszívódás nem nyert bizonyítást és az sem, hogy ez volt az oka az implantátum eltávolításának, a felperes az implantátum eltávolítása előtt, illetőleg a beavatkozással azonos időben készített fényképfelvételekkel igazolhatta volna állítását, enélkül azonban minden más csak vélemény. A felperes azon állítása, amely szerint a bemutatott gipszmodellből semmilyen következtetés nem vonható le, nem valós, és figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a felperes önhatalmú kezelésmegszakítása miatt nem áll rendelkezésre olyan egyéb más adat, bizonyíték, amelyből kiderülne, hogy az alperesi beavatkozás milyen kimenetellel ment volna végbe. Fenntartotta azon állítását, miszerint a 25 fokban tört fejjel megfelelő tengelyállás lett volna biztosítható, amennyiben az alperes technikusa készíti el a végleges koronát. Kiemelte: a felperes szájáról levett precíziós lenyomatot és az annak alapján készített modellt, a felperes állításával szemben, nem lehet megváltoztatni. Szakmailag teljesen hétköznapi a szögben tört fej alkalmazása, az alperes részéről pedig egy tudatos, minden részletre kiterjedő pontos tervezés eredménye, nem pedig egy probléma és annak megoldása. Állítása szerint a felperes önmaga vállalta a kompromisszumokat azzal, hogy gyors, ugyanakkor olcsó megoldást keresett, ezzel behatárolva az elérhető kezelési módszereket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kirendelt orvosszakértő szerint esztétikailag és funkcionálisan is jó megoldás lett volna az alperesi elképzelés, tekintetbe véve, hogy a beavatkozás menetéről, a szükséges eszközök használatáról mindig a kezelőorvos dönt és azért ő is a felelős. Kiemelte: kizárólag ahhoz járult hozzá, hogy a provizóriumot, azaz az ideiglenes fogat készítse el a felperes által felkért fogtechnikus, de a végleges fogat már a saját fogtechnikusával készíttette volna el, aki ennek a szakmai kihívásnak - a felperes által felkért fogtechnikussal szemben - eleget tudott volna tenni, amint azt az elkészült gipszmodell is bizonyítja. Megjegyezte: az a módszer, amit választott, a csontpótlásos módszertől abban különbözik, hogy annak esetében több csont keletkezik, amely alapján az implantátum helye és szöge megváltoztatható az eredeti csontkínálathoz képest. Állítása szerint a csontpótlás a felperes esetében szükségtelen volt, mert elegendő csontja volt, és a szögtört fej ugyanolyan esztétikai és funkcionális végeredményt eredményezett volna, mint az egyenes fej, így az egész eljárás kisebb kockázattal járt volna, rövidebb ideig tartott volna és olcsóbb lett volna. Az a felperesi állítás, miszerint nem tudott arról, hogy orvos és orvos beavatkozása között esetleges különbségek merülnek fel akár árban, akár minőségben, akár a mellékszolgáltatások meglétében és minőségében, nem fogadható el a felperes tényleges értelmi képességeire is tekintettel. Állítása szerint az elmulasztott tájékoztatás nem hozható összefüggésbe a beavatkozás eredményével, a felperes keresetleveléből, illetőleg a tárgyaláson történt meghallgatása adataiból is kitűnik, hogy elismeri, miszerint kapott tájékoztatást az alperestől, az alperes részletesen tájékoztatta a felperest arról, hogy miként fog történni az eljárás, bár kétségtelen, hogy írásbeli beleegyező nyilatkozat az invazív beavatkozáshoz nem született. Állítása szerint a problémát az okozta, hogy a felperes - amint arra az általa felkért fogtechnikus is utalt a tanúvallomásában - olcsó és gyors beavatkozást kívánt, és a fogtechnikus ismerőse félretájékoztatta őt. Az alperes a felperes megismerését követően tanulmányi modellek, aprólékos szájvizsgálat és röntgen elkészítése után gondosan megtervezte a kezelést és azt megbeszélte a felperessel. Utalta arra is, hogy nem került a felperes részéről bizonyításra, hogy a furat rossz helyen van vagy szakszerűtlen, alkalmatlan, a fúrósablon használatának nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak, amellett, hogy ferde furat nem létezik. Az alperes az implantációra nézve is megfelelő tájékoztatást adott a felperes részére, ugyanis a felperes kijelentette, hogy mennyi idő és mekkora anyagi ráfordítás teljesíthető a részéről. Állítása szerint elvárható magatartás egy orvosi körökben mozgó pácienstől, hogy amennyiben választási lehetősége van, arról tájékozódjon. Életszerűtlen az, hogy a páciens besétál az utcáról, és beül egy orvosi székbe anélkül, hogy bármilyen fogalma lenne az általa választott eljárásról. A felperesi állítással szemben nyilvánvaló, hogy egy eljárás minél magasabb esztétikai követelményeknek felel meg, és az eredeti állapothoz minél közelebb áll, annál drágább lesz, életszerűtlen, hogy a felperes ezzel ne lenne tisztában. Értelmezhetetlen, hogy az alperesi szolgáltatás ne lett volna tökéletes, ugyanis az nem mehetett végbe, a felperes önhatalmúlag, a fogtechnikusa tanácsára megszakította a kezelést, és egy teljesen más alapokon induló beavatkozásnak vetette alá magát. Megjegyezte, hogy a felperes a kár összege tekintetében semmilyen tényállítást nem tett, annak mértékét nem indokolta, nem valószínűsítette. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla teljes terjedelmében felülbírálta [Pp.
16. §