Mf.20839/2015/5 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék ...................................... szám A Balassagyarmati Törvényszék a Független Rendőr Szakszervezet Központi Koordinációs Iroda Jogsegélyszolgálata dr. Tordai Gábor (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/a.) jogtanácsos által képviselt …………... (…………....) felperesnek - dr. Balogh Ágnes jogtanácsos által képviselt …………... Megyei Rendőr-főkapitányság (…………....) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt indított perében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által

1. november
2. napján 1.M.………….... szám alatt meghozott ítélet ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000 (ötezer) Ft fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 363.100.- Ft elmaradt illetményt, továbbá ezen tőkeösszeg után
4. szeptember
5. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk. 6:
6. § szerint számított késedelmi kamatát. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 25.000.- Ft perköltséget, míg úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. A bíróság az ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes
7. augusztus 1-től
8. október 31-ig terjedő időre nem biztosította a felperes részére garantált illetmény címén a garantált bérminimumnak megfelelő összeget. Megállapította, hogy 2013-ban a garantált bérminimum mértéke 114.000.- Ft volt, a felperes garantált illetménye 102.700.Ft, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 33.400.- Ft, így havonta 11.300.- Ft-tal kevesebb garantált bérminimumot kapott.
9. évben 118.000.- Ft volt a garantált bérminimum, a felperes garantált illetménye 102.700.- Ft, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 33.400.- Ft, így erre az évre havi 15.300.- Ft-tal kevesebb garantált bérminimumot kapott. A
10. évre vonatkozó garantált bérminimum mértéke 122.000.- Ft volt, a felperes garantált illetménye 102.700.- Ft, garantált bérminimumra kiegészítés 16.000.- Ft, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 22.100.- Ft, ezért
11. évre a felperes 12.300.- Ft-tal kevesebb garantált bérminimumot kapott. Ebből következően őt
12. augusztus 1-től
13. október 31-ig terjedő időszakra 363.100.- Ft illetmény különbözet illeti meg. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte és a jogszabályokat nem összességében értelmezte. Utalt ismételten az EBH.2006.
14. számú döntésre, mely szerint alanyi jogon nem külön-külön jár a közalkalmazottnak az illetmény, a kinevezés az össz-illetményre vonatkozik és garantált illetményként csak a garantált bérminimum illeti meg. Hivatkozott továbbá a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hasonló ügyben hozott, a keresetet elutasító ítéletére is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a mai napig nem történt meg parancsban (határozatban) a bérminimumra történő kiegészítés, ezért a felperes besorolás szerinti illetménye a garantált bérminimum alatt van. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetményen felül illeti meg a felperest munkajogi okmányban dokumentáltam. Az alperes az országos bírói gyakorlattal ellentétes ítéletekre hivatkozott, amik jogilag nehezen értelmezhetők, ezzel szemben sok határozat a felperes álláspontjával egyezően marasztalta az alperest. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A perben a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg és érdemi döntése is megfelel az irányadó jogszabályoknak. Az iratoknál rendelkezésre álló
15. évi besorolási okirat nem tartalmazza a garantált illetmény emelt összegét, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt pedig változatlan összegű volt
16. december végéig. Egyéb okiratot nem csatolt az alperes, amely a garantált illetmény emelését vagy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentését tartalmazná. Ebből az a ténybeli következtetés vonható le, hogy az alperes a garantált illetményt nem emelte a jogszabály előírásának megfelelően, csupán a perbeli védekezése az, hogy a garantált illetmény emelését a felperes annak ellenére megkapta, hogy erről őt írásban nem tájékoztatta az alperes. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a munkáltató nem hozott olyan határozatot, amiből megállapítható lenne, hogy a garantált illetmény emelését a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésével teljesítette, így tényszerűen nem volt megállapítható, hogy az alperes a garantált illetmény összegének emelésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Ezt az Mt. jelen ügyben is alkalmazandó
17. §