SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.331/2016/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Frank Edit ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperes által - a dr. Makó Sándor ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- július
- napján kelt 10.G.20.659/2016/
- sorszámú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi alperest 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi gazdasági társaság üzemeltetésében áll a ingatlan címe alatti üzlet neve nevű üzlet, ahol a felperes képviselője
- november 7-én ellenőrzést folytatott. Az ellenőrzés során tapasztalta, hogy az alperes az üzlethelyiségben nyilvános zeneszolgáltatást végzett televízió, illetve CD lejátszó üzemeltetésével. A felperes képviselője ezért adatszolgáltatási lapot töltött ki, azonban a jelenlévő alperesi ügyvezető annak aláírását megtagadta. A felperes képviselője az adatszolgáltatási lap egy példányát a helyszínen hagyta, egyben felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a zenefelhasználásban bekövetkezett változást a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.)
- §
(4)bekezdésében foglaltak szerint írásban be kell jelentenie felperesnél. A felperes a
- október
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra 32.756,-Ft, a
- január
- napjától
- március
- napjáig terjedő időszakra 24.131,- Ft, a
- április
- napjától
- július
- napjáig 24.135,-Ft, és a
- július
- napjától
- szeptember
- napjáig terjedő időszakra 24.131,- Ft szerzői jogdíjat számlázott ki alperesnek, aki azonban fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben, mely eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes keresetében 105.149,- Ft tőke és annak
- augusztus
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni alperest. Az alperes az elsőfokú bíróság
- és
- sorszámú végzéseiben foglalt felhívás ellenére a keresettel szemben érdemi védekezést nem terjesztett elő, az ügyben tartott tárgyaláson jogi képviseletéről figyelmeztetés ellenére - nem gondoskodott, ellentmondása indokát a közjegyzőhöz intézett beadványában sem adta. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 105.149,- Ft tőkét és annak
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó, késedelmi kamatát. Ítéletének indokolásában felhívta az Szjt.
- §
(1),
(4)és
(6)bekezdését, valamint a Pp. 164. §
(1)bekezdését azzal, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Rögzítette a
- sorszámú végzésében felhívta alperest, hogy 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson adja elő érdemi védekezését, az annak alapjául szolgáló tényeket és azon bizonyítékait. Tájékoztatta arról is, hogy a perben a jogi képviselet kötelező, jogi képviselő hiányában tett perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, valamint felhívta, hogy legkésőbb a per első tárgyalásán jogi képviseletéről gondoskodjon. Figyelmeztette, amennyiben a felhívásban foglaltaknak a megszabott határidőn belül nem tesz eleget, a keresetet a Pp.
- §
(1)és
(6)bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően fogja elbírálni. Megjegyezte, hogy
- sorszám alatt ugyanilyen tartalmú, ismételt felhívást bocsátott ki az alperes részére. A kézbesítési bizonyítvány tanúsága szerint a
- sorszámú végzést az alperes ügyvezetője
- március
- napján, míg a
- sorszámú végzést
- július
- napján vette át. A megadott határidőn belül, de a
- július
- napjára kitűzött tárgyalás napjáig sem tett eleget az abban foglaltaknak, a keresetre nem nyilatkozott, jog képviseletéről nem gondoskodott, ezért a kereset szerint marasztalta az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés miatt a tényállást nem derítette fel és annak következményeként jogszabálysértő döntést hozott. Előadta, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szerint kérelmet terjesztett elő pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt, mert a tárgyalásra vonatkozó idézéssel egyidejűleg a bíróság által megküldött tájékoztatóban ennek lehetősége rögzítésre került. Tájékoztatta az elsőfokú bíróság arról, hogy pártfogó ügyvédi képviseletet gazdálkodó szervezet nem vehet igénybe. Az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy hibás tájékoztatásának következményeként a tárgyalásig jogi képviseletéről alperes nem gondoskodott, mert a tájékoztatóban foglaltak szerint pártfogó ügyvéd iránti kérelmet kívánt előterjeszteni, mellyel a tárgyaláson való jogi képviseletét a bíróság felhívásának megfelelően képes lett volna biztosítani. Tekintettel arra, hogy a bíróság ezirányú kérelmét elutasította, nem volt lehetősége arra, hogy jogi képviseletét biztosítani tudja és nyilatkozatai hatályosan kerüljenek előterjesztésre. Az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a tárgyaláson a nem megfelelő tájékoztatás eredményeképpen jelent meg jogi képviselet nélkül, ezért annak elhalasztása mellett biztosítani kellett volna határozott és egyértelmű tájékoztatást követően, hogy jogi képviseletét biztosítsa és esetleges érdemi védekezését csak ezen képviselet mellett terjesztheti elő. Emiatt az első tárgyaláson hatályos érdemi védekezést előterjeszteni nem tudott, ezért nem volt képes vitatni a keresetet. Előadta azt is, az elsőfokú bíróság függetlenül attól, hogy a tárgyaláson megjelent, úgy tekintette, mintha azon nem jelent volna meg és érdemi védekezést sem terjesztett elő, azonban a tárgyaláson való megjelenése egyértelműen a keresettel szembeni fellépését jelenti és egyértelműen jelzi, nem kívánta a tárgyaláson való mulasztásával a felperes igényérvényesítésének eredményességét leegyszerűsíteni. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte arra hivatkozással, hogy a fellebbezésben írt eljárási szabályokat az elsőfokú bíróság nem sértette meg. A fellebbezés nem alapos. A felperes keresetét az Sztv.
- §-ára alapította. A Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján a szerzői jogi perek a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartoznak. A törvényszék, mint elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a jogi képviselet a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kötelező. A Pp. 73/B. §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ez alól kivétel ugyanezen törvényhely
(2)bekezdés a) pontja, mely szerint a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság az alperest a per első tárgyalására
- sorszám alatti végzésével idézte. Abban felhívta arra, hogy a keresetre 15 napon belül, de legkésőbb az első tárgyalásig nyilatkoznia kell és elő kell adnia védekezésének alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. Tájékoztatta arról is, hogy a perben jogi képviselet kötelező, annak hiányában perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Felhívta arra is, hogy legkésőbb az első tárgyalásra jogi képviseletéről gondoskodjon és azt igazolja. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalásra szóló
- számú idéző végzésében a kötelező jogi képviseletre vonatkozó tájékoztatás a jogszabályoknak megfelelt. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy az idéző végzés előnyomtatott „Tájékoztató" része a pártfogó ügyvéd kirendelésével kapcsolatban azt tartalmazza, hogy azt a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi és az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál az erre a célra rendszeresített nyomtatvány előterjesztésével kell előterjeszteni. Ez a tájékoztatás nem tartalmazza ugyanakkor azt, hogy jogi személyiségű fél számára pártfogó ügyvéd kirendelésére nincs lehetőség. Az alperes - általa sem vitatottan - az elsőfokú bíróság első tárgyalásra szóló idézését és tájékoztatását átvette, azonban jogi képviseletéről nem gondoskodott és érdemi ellenkérelmet sem terjesztett elő. Az alperes a per első tárgyalásán - a bíróság előtt - terjesztette elő pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmét. Ugyanakkor a bíróságnak természetes személy, kérelmező esetén nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz továbbítsa a kérelmet. Mivel az alperes nem az illetékes Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához terjesztette elő kérelmét, az még a téves tájékoztatásnak sem felelt meg. Ezért a személyesen eljáró alperes nyilatkozata az első tárgyaláson hatálytalan volt, és az elsőfokú bíróság eljárási hibát nem vétett, és a Pp.
- §
(2)és
(6)bekezdése alkalmazásával a felperes által előadott tényállás, és bizonyítékok alapján helyesen hozta meg érdemi döntését (ítéletét). A Pp. 84. §
(1)bekezdése szerint költségmentesség engedélyezése esetén pártfogó ügyvéd igénybe vételére is van lehetőség (84. §
(1)bekezdés d) pontja). Személyes költségmentesség azonban a Pp. 84. §
(1)bekezdése szerint csak természetes személy fél részére engedélyezhető, jogi személyiségű gazdasági társaság - így az alperes - részére nem. Ezen túl a pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény (Jst.) alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi ezen törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén. A Jst.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint a magyar állampolgár fél részesíthető támogatásban (alanyi kör), akkor, ha a
- § szerint rászorultnak tekinthető. A támogatás feltételeit a Jst.
- § tartalmazza, amely szintén kiemeli, hogy csak az részesíthető támogatásban, aki a
- §
(1)bekezdése szerinti feltételeknek megfelelt. E szabályokból következően a jogi személyiségű alperes költségmentességben, és így pártfogó ügyvédi képviseletben nem részesíthető. Ezért az elsőfokú bíróság arról is helyesen tájékoztatta az alperest, hogy sem a költségmentesség engedélyezésének, sem pártfogó ügyvéd kirendelésének a feltételei esetében nem állnak fenn. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésben előadottakra figyelemmel az indokolás kiegészítésével a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelen fellebbezést előterjesztő alperes az általa lerótt fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viseli és köteles megfizetni felperesnek a másodfokú eljárásban felmerült és a jogi képviseletével kapcsolatos, a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §-a szerint számított összegű ügyvédi munkadíj, mint másodfokú költség összegét. Szeged,
- november
- napja Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. Béri András s.k.. Dobler László s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró