SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.176/2016/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) székhelyű felperesnek – a dr. Sárközi-Hajdú Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- március
- napján kelt 5.G.40.042/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolyatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperest elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes Németországban bejegyzett gazdasági társaság.
- április 3-i társasági szerződésének
- §
(4)bekezdése szerint „ha sor kerül egy társasági tag kizárására, mert nem látja el munkakötelességeit, vagy kilép a cégből a felmondási határidő betartása nélkül, akkor köteles a cégnek egy átalányos kártérítést 2.500,- euró összegben” megtérítenie. Az alperes
- augusztus 14-én lépett be a társaságba ideiglenes kültagként, majd a
- december 11-i taggyűlésen – melyen több ponton módosították a létesítő okiratot – végleges kültag lett.
- szeptember 28-án kültagi nyilatkozatot írt alá, ebben elismerte, hogy átvett 1.375,- euró osztalékot, egyben kötelezettséget vállalt, hogy
- október 6-án a megjelölt projektmunka helyszínére visszatér és a munkát folytatja. Rögzítették azt is, ha határidőben nem jelenik meg és előzetesen nem igazolja távollétének okát, az kültagi tagsági jogviszonya – felmondási idő letöltése nélküli – felmondásának minősül. Erre az esetre vállalta, hogy a cég társasági szerződésének
- §
(4)bekezdése alapján megfizet a felperesnek 2.500,- eurót. Az alperes a munkavégzés helyszínén a megjelölt időpontban családi problémák miatt nem jelent meg, amit előzetesen szóban közölt brigádvezetőjével. A felperes az alperes tagsági jogviszonyát a
- január 31-i taggyűlésén meghozott határozatával
- december 31-ével megszüntette. A felperes keresetében 2.500,- euró tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés és ennek
- október
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Keresetét a kültagi nyilatkozatban foglaltakra, az ott írt kötelezettség megszegésére alapította. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a felperes ellentmondásosan nyilatkozott a tagsági jogviszony megszűnésének módjáról és időpontjáról. Állította, hogy brigádvezetőjének jelezte távolmaradása okát. Ezen túl – a kereset alapossága esetére – a kötbér mérséklését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével 1.250,- euró és ennek
- október 7-től a kifizetésig járó, az Európai Központi Bank által meghatározott jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Eljárásában alkalmazta a nemzetközi magánjogról szóló
- évi
- tvr.-t. Tényként fogadta el, hogy az alperes írta alá a
- szeptember 28-i kültagi nyilatkozatot, melynek alapján a kötelezettségvállalás tartalma megállapítható volt. Álláspontja az volt, mivel nincsen a perben arra utaló adat, hogy a tagság hozott volna olyan határozatot, mely szerint el lehet térni a felmondás alakiságának, illetve határidejének társasági szerződésben meghatározott követelményeitől, ennek
- §-a az irányadó. Nem tartotta megfelelőnek az alperes brigádvezetővel közölt felmondását, mert azt a társasági szerződés szerint a beltaghoz intézett ajánlott levélben kellett volna bejelenteni. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes a társasági szerződést megszegte, ennek következtében kötbérfizetési kötelezettség terheli a társasági szerződés
- §-a, valamint a kültagi nyilatkozat alapján. Hangsúlyozta, a kötbérfizetési kötelezettség a BGB rendszerében felróhatóságtól független szankció, azaz objektív jogkövetkezménye a szerződésszegésnek. Figyelemmel volt ugyanakkor arra, hogy nem vitatottan tényleges kár a felperest nem érte az alperes távolmaradása kapcsán. Emiatt, továbbá az osztalék mértékéhez képest, mely tulajdonképpen az alperes munkájának ellenértéke volt, eltúlzottnak ítélte a kikötött kötbért, ezért azt a BGB
- §ának alkalmazásával mérsékelte. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében. Hangsúlyozta, a társasági szerződés
- §
(4)bekezdésének alkalmazása akkor jöhet szóba, ha a tag a projektmunka helyszínén távollétét előzetesen nem menti ki, ezzel szemben ő távolmaradását indokolta, bejelentette, amit a felperesi beltag, (beltag neve) sem vitatott személyes meghallgatása során. Véleménye szerint a társasági szerződés nem ír elő alaki kötöttséget az ilyen tartalmú nyilatkozatok megtételére, következésképpen az szóban is elfogadható. Megjegyezte ugyanakkor, a kültagi nyilatkozat tartalmával ellentétben nem vett át 1.375,- eurót. Utalt arra is, hogy
- október 6-a vasárnapra esett, vasárnapi munkavégzésre pedig csak külön engedéllyel van lehetőség, mellyel a felperes nem rendelkezett, emiatt ezen a napon nem is kellett megjelennie. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást munkavégzés alóli kimentésére nézve. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság az irányadó jogot helyesen jelölte meg, döntésével azonban az ítélőtábla csak részben ért egyet. Mindenekelőtt lényeges leszögezni, hogy az alperes a
- december 11-i taggyűlésen vált a társaság kültagjává, ettől kezdve vonatkoznak rá a társasági szerződés rendelkezései. Ennélfogva függetlenül attól, hogy a felperes keresetét kizárólag a kültagi nyilatkozat tartalmára alapította, nem hagyható figyelmen kívül a felek jogviszonyában a társasági szerződés sem. Az elsőfokú bíróság 5.G.40.061/2014/
- számú végzésével felhívta a felperest a jogviszony elbírálása szempontjából releváns társasági szerződési rendelkezés csatolására. Ennek a felperes a
- április 3-án kelt létesítő okirat benyújtásával kívánt eleget tenni. Lényeges ugyanakkor, hogy a felperesi társaság
- december 11-én rendes taggyűlésén azt több ponton módosította: egyhangúan elfogadták a
- §
(4)bekezdésének változását, ehelyett a 19. §
(3)bekezdés került be. Eszerint – egyebek mellett – amennyiben a tag a tevékenységi kötelezettségét sérti meg a
(2)bekezdés második mondata szerint vagy a felmondási idő be nem tartásával hagyja el a társaságot, úgy 2.500,- eurós kötbért (szerződéses kötbért) köteles fizetni a társaság részére. Miután maga a felperes is úgy nyilatkozott
- február 9-én érkezett előkészítő iratában, hogy a társasági szerződés rendelkezései szerint az ideiglenesen felvett személy a felvételi szerződéssel társasági taggá válik, ettől a naptól kezdve irányadó rá a társasági szerződés tartalma, vonatkoznak rá az abból fakadó jogok és kötelezettségek. Az alperes
- szeptember 28-án írta alá a kültagi nyilatkozatot, így ehhez kapcsolódóan a tagsági jogviszony tartalmára nézve a peres iratokhoz csatolt
- április 3-i társasági szerződés nem lehet releváns. A kültagi nyilatkozat ugyanakkor a fizetési szankció beálltához két konjunktív feltételt rögzít. Azt tartalmazza, ha a kültag határidőben nem jelenik meg és előzetesen nem igazolja a távolléte okát, akkor áll fenn a fizetési kötelezettsége. Azt kell tehát vizsgálni – miután a meg nem jelenés ténye nem volt vitatott –, hogy az alperes igazolta-e mulasztását, márpedig ha igen, távolmaradása nem minősülhet felmondási idő letöltése nélküli felmondásnak. Az alperes személyes meghallgatásakor (5.G.40.061/2014/
- sz. jkv.) előadta, családi okai voltak annak, hogy nem tért vissza a munkavégzés helyszínére, ezt felettesének, (brigádvezető neve) brigádvezetőnek már előzetesen jelezte, amikor jelen volt még körülbelül 13 kültag is. Ők vállalták, hogy nélküle is befejezik a projektmunkát. (Beltag neve) ugyanezen a tárgyaláson úgy nyilatkozott, nem vitatja, hogy (brigádvezető neve)-nek jelezhette az alperes távolmaradását, a csoport tagjai pedig átvállalhatták a munkát. Nem kellett mindig neki jelezni, vagy hozzá benyújtani írásban a nyilatkozatokat. Előadta azt is, a felmondási idő fél év, amit az alperesnek le kellett volna töltenie és utána szűnt volna meg tagsági jogviszonya. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a társaság a
- január 31-én megtartott taggyűlésen döntött
- december 31-ére az alperes jogviszonyának megszűnéséről, amiből okszerűen az következik, hogy elfogadta az alperes
- október 6-i kimentését, közlésének módját, nem tekintette távolmaradását azonnali hatályú felmondásnak, ahogyan az a nyilatkozatban szerepel, következésképpen nem alkalmazható rá nézve a felmondási idő nélküli felmondás esetére előírt szankció. Ezt támasztja alá az is, hogy az eljárás során maga a társaság is a társasági szerződés
- §
(1)bekezdésére, vagyis a felmondási időre hivatkozott (... Járásbíróság 5.G.40.061/2014/
- számú irat). Erre az esetre a létesítő okirat határozat hozatalát írja elő, amely a
- január 31-i taggyűlésen meg is történt. A tanúvallomásokból, a felek magatartásából és a társaság eljárásából ezért – a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti mérlegeléssel – arra a következtetésre lehetett jutni, hogy az alperes tagsági jogviszonya felmondási idő figyelembe vételével szűnt meg
- december 31-ével, magatartását a felperes sem tekintette a kültagi nyilatkozatban szereplő jogkövetkezmény alkalmazására okot adónak, szerződésszegőnek, következésképpen alaptalan a felperes által felhozott okból igényelt kötbérkövetelés. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. A felperes pervesztessége folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes első- és másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapított meg. Az összeg számításakor figyelembe vette az alperes által lerótt fellebbezési eljárási illetéket. S z e g e d ,
- év november hó
- napján. Dr. Kiss Gabriella s.k. . Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró