← Magyarország

Kfv.37457/2006/7 – Kúria

Kfv.III.37.457/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt budapesti ügyvéd foglalkozású felperesnek a jogtanácsos által képviselt Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság

  1. május 25-én kelt 22.K.30.980/2006/
  2. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22.K.30.980/2006/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá az államnak - az illetékhivatal felhívására 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
  5. június 14-én kelt beadványában bejelentéssel élt a nála festő-mázoló munkálatokat végző egyéni vállalkozóval és alkalmazottaival szemben, melyben minőségi kifogásai mellett előadta, hogy a vállalkozó többszöri felhívás ellenére sem adott számára számlát. Az első fokon eljárt fogyasztóvédelmi hatóság határozatával a felperes államigazgatási eljárás lefolytatására irányuló kérelmét elutasította, mivel álláspontja szerint a felperes követelése polgári jogi úton érvényesíthető. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes tévesen értelmezte a fogyasztóvédelemről szóló
  6. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), valamint a 89/1998.(V.8.) Korm.rendelet egyes rendelkezéseit. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  7. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  8. és
  9. §-aiban foglalt előírásokat is. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy sem az Fgytv., sem a Korm.rendelet nem tartalmaz olyan előírásokat, amely az állampolgárnak egyéni vállalkozóval kötött egyedi szerződése alapján történt hibás teljesítésből származó jogvita rendezésére irányulna. Az alperes hatáskörének hiányára hivatkozva helyesen utasította el a felperes kérelmét. Ugyancsak megalapozatlan a felperesnek a Ket. különböző rendelkezéseire történő hivatkozása, tekintettel arra, hogy a közigazgatási eljárás
  10. június 14-én indult, a Ket. pedig
  11. november
  12. napján lépett hatályba azzal, hogy a hatálybalépését követően indult ügyekben kell rendelkezéseit alkalmazni. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelmében kifejtett álláspontja szerint az alperes a tényállást nem tisztázta és tévesen foglalt állást a Ket. szabályainak alkalmazásával kapcsolatban, mivel a másodfokú határozat meghozatalakor a Ket. rendelkezései voltak hatályban. Hivatkozott az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelvére, amely álláspontja szerint lehetőséget biztosít a közigazgatási szervezetnek arra, hogy a fogyasztó érdekei védelmében a bíróság előtt is eljárjon. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az Fgytv.
  13. §-ának i/, továbbá o/ pontjaiban foglalt kötelezettségek teljesítését és nem döntött minden kereseti kérelméről. Mindezek alapján kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Az alperes ellenkérelmében mindenben helyes indokai alapján a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy az Fgytv. harmonizált jogszabálynak minősül, amely mindenben megfelel a felperes által felhívott irányelv rendelkezéseinek is. Az alperes eljárása pedig az Fgytv. előírásainak megfelelő volt. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ket.
  14. §-ának /1/ bekezdése értelmében e törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli közigazgatási eljárás
  15. június 14-én indult, ezért a
  16. november
  17. napján hatályba lépett Ket. rendelkezéseit alkalmazni nem lehetett. Tévesen hivatkozott felperes felülvizsgálati kérelmében az Fgytv.
  18. § i/, valamint o/ pontjának megsértésére is. Az Fgytv.
  19. § i/ pontja szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket, az o/ pont alapján pedig ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály feladatés hatáskörükbe utalt. A felperes minőségi kifogással kapcsolatos panaszának intézése nem tartozik az Fgytv. idézett rendelkezéseiben foglalt feladatkörbe. Az alperes ellenkérelmében helyesen hivatkozott az Fgytv.
  20. §-ának e/ pontjára, amely alapján az alperes azt jogosult vizsgálni, hogy a hatáskörébe tartozó jogszabályokat betartják-e a minőségi kifogások intézése során, azonban a hibás teljesítést nem jogosult orvosolni, az bírósági útra tartozik. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv-ben és más jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az Fgytv.
  21. §-ának /1/ bekezdésében foglalt intézkedéseket teheti meg. Ezek között a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogorvoslat nem szerepel. Ugyancsak megalapozatlan a felülvizsgálati kérelem hivatkozása az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelvére, mivel az Fgytv.
  22. §-a értelmében ez a törvény a hivatkozott irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  23. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest a Pp.
  24. §-ának /1/ bekezdése szerint kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Az illetékfizetési kötelezettség az illetékekről szóló
  25. évi XCIII. törvény
  26. §-ának /1/ bekezdésén alapul. Budapest,
  27. július
  28. Dr.Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.